Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-19 / 218. szám

Bemutató előtt 4II. La jós király próbáján * A főurak egymásközti torzsalkodása közepette a király és a királyné minduntalan egyedül marad. Képünk a pró­bán készült. Mohács nemcsak egyik leg­nagyobb vesztett csatánk a sok közül, de főit is a nem­zet lelkiismeretén. Krónikások, történészek sora elemezte le­folyását, írók fantáziáját moz­gatták meg valós és vélt okai, de Mohácsot eifelejteni vagy egyszerű csatavesztés­ként elfogadni sose tudtuk. Mindenféle törekvés történel­mi hatásának kiseboitésére, régebbi, vagy közelebbi múl­tunkban csődöt mondott. Mo­hács megmaradt határkőnek, fordulópontnak népünk törté­netében. A Miskolci Nemzeti Szín­ház művészei Szomory Dezső 11. Lajos király című darab­ját próbálják. Nem sokkal a Gyulai Várszínházban be­mutatott Háy Gyula-féle Mo­hács után még egy előadás Miskolcon, amely a nagy csatavesztésről kíván szólni. Rendezője Dezsényi Péter. aki Szomory drámájával birkózva, nagyjából az elő­adáshoz vezető út felénél, eligazító pontokat keres kö­zösen a színészekkel — ter­mészetesen a nézők számá­ra. Mert Szomory darabja — ez a próbák jelenlegi szakaszában is látszik, ke­gyetlenül nenéz darab. Nem témája és műfaja okán, hanem azért, mert Szomory — századunk első harmadá­nak egyik legtehetségesebb magyar drámaírója a drá­mát sokkal komplexebb ér­zelmek, helyzetek kifejezé­sére tartotta alkalmasnak, mint egyik-másik kortársa, vagy némely utána jövő író. Más szóval: Szomory min­den figurájában jellemet, érzelemgazdag embert raj­zol. amelynek színpadi for­máját megadni nem kis rendezői és színészi feladat. Gondolom, ezért is adta drámájának a II. Lajos ki­rály címet, mert nem a tör­ténelemkönyveket akarta is­mét fellapoztatni velünk, nézőkkel, hanem a történe­lemre hatással lévő embe­ri magatartásformák, érzel­mek, törekvések, indulatok, szenvedélyek, s a képviselő­ik között létrejött bonyo­lult viszonyok gazdagságá­val kíván gondolkodásunkra hatni. Azt is gondolom to­vábbá, hogy a miskolci színház próbáján látott szí­nészek mindegyike tisztá­ban wan ezzel, mert. leg­többjük igen komoly erőfe­szítéseket tesz majdani fi­gurája birtokbavételére. A II. Lajost alakító Mi­hályi Győző a rettegő, 20 éves, tapasztalatlan fiatal­ember, a szerelmes ifjú férj, a hatalom nélküli kiszolgál­hatott, de tettei súlyát ér­ző, a tehetséges, szenvedé­lyes, személyes példamuta­tásra is képes király, és te­hetséges ember vonásait ke­resi, hogy ezeket az össze­tevőket majd összeolvasztva kapjuk alakításában. Motnár Zsuzsa az erőskezű, a király­nál is sokkal határozottabb, számítóbb és világosabban látó királynő szerepével ak­kor tud elkészülni, amikor az érte rajongó és egymás­sal is megküzdő két férfit, a királyt és Szapolyait, erős ékként állíthatja szem­be a déli részeket fenyege­tő Szolimánnal. Körtvélyessy Zsolt a maga részéről ezért segít és ezért vitatkozik. El­képzelése egyelőre még csak szavaiban, szándékaiban tük­röződik. de minden idepszá- lával ott van a szerepki­munkálások egymást segítő közös kínlódásában. Alakulnak a szerepek, for­málódnak a jelenetek, s a próba egyik-másik pillanata már felragyogni is képes az ismétlések, keresések idegnyúzó szürkeségében. Ez az a próbaperiódus, amikor a színészek legtöbbje még csak magának dolgozik, s a terjedelemre kisebb sze­repek alakítói is az egész­hez illeszkedés legjobb, leg­hatásosabb lehetőségeinek módját keresik. Láttunk már olyan pillanatokat is, amelyben ezek az elképzelé­sek ütköztek meg, s úgy éreztük, hogy ebben az elő­adásban nem lesznek álló­képbe merevedett üres tö­megjelenetek. Bregyán Péter, Sallós Gá­bor, Somló Ferenc, Szaba­dos Ambrus figuráik súlyát, alakításuk hangsúlyos színé­szi eszközeit magukon vise­lik már, ha akarnák sem lennének képesek kinthagy- m, mint egy félig szívott cigarettát. Ezen a színpadon már történik valami. Nem­csak ott kell lenni a hívó szóra, de jelen is kell len­ni. S ez mér majdnem a színház. A bemutató október 2-én €fr. 6. k Viták közepette zajlik a próba. Dezsényi Péter rendező Mihályi Győzőnek ad. instrukciót. Hétfő esti stow Nóta­kedvelőknek Aki szereti a magyar­nótát, jól fog szórakozni a Vasas Művelődési Központ­ban hétfőn este 8 órától: akkor kezdődik neves részt­vevőkkel a „Nóta show". Közreműködnek: Madarász Katalin. Gaál Gabriella. Hor­váth István. Csűri Edit, Bojtor Imre, Urbán Kata­lin, Csák Hugó. Fábián Gel- lért és Szikora Jenő. Az estet Jónás Jancsi és népi­zenekara kíséri. Rekord a Kossuthban Kertmozi-fiaskó Szeptember 15-én, kedden ért véget az idei kertmozi- szezon Miskolcon. Gyulai La­jost, a megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatóhelyettesét arra kértük, összegezze a tapaszta­latokat. — Az idei szezon valami­vel jobb volt, mint a tava­lyi, de a forgalom kisebb maradt, mint amire számí­tottunk. A népkerti mozin­kat most nem nyitottuk ki. Az avas-déli — ami a 42. Számú Általános Iskola ud­varán működött — bizo­nyult a legsikeresebbnek. Ide váltottak a legtöbben jegyet, bár valamennyi film­színházunk közül talán ez Mackók a Csodamalomban Ismét várja ifjú közönsé­gét a Csodamalom bábszín­ház, ahová — természetesen — szüleiket is „magukkal vi­hetik”. Ma délután fél 3-kor és fél 5-kor a Mackó Mukik kalandjai című darabot játsszák. Utak Aki bejárt néhány megyét, *étén néhány szomszédos vagy távolabbi országot, az tudja, hogy egyáltalán nem egyformák az utak. És nem is abban különböznek első­sorban egymástól, hogy van első osztályú, meg más kategóriájú műút, autópálya, mi­egyéb, hanem abban körülbelül, amiben az egyes országok, vagy egyes megyék lakos­sága különbözik. Minden utazó járt már, gondolom, olyan helyen, ahol feltűnően sok volt az útjelző tábla, olyan útszakaszokon is, ahol a köz­lekedés loyiká ja és általános szabályai kü­lönben abszolút feleslegessé teszik. (Az egymásnak ellentmondó táblákról nem is beszelve.) Utazhat viszont az ember Cseh­szlovákiában, Lengyeiországoan néha több­tucat kilométert anélkül, hogy egyetlen táb­la is megnyugtatná afelől, hogy jó irányban halad. Jugoszláviában sem sok a táola. el­lenben jóval többet írnak az aszfaltra, mint például nálunk. Egy-egy fontosabb elágazás előtt már kilométerekkel rávezet a helyes sávra a burkolati felírás, és ez igencsak jó hatással van a borzolt kedélyű turista idegeire, aki nem nagyon szeret té­ves irányokba száguldozni a gyorsan apadó benzinpénzzel a zsebében. Mert ugye, ha úticélom neve a kerekeim áiá van Írva, ott sok lehetősége az eltévelyedésnek nem nagyon van. De ez a biztonságérzet, amint kiderül, még fokozható is. Karlováctbl nyugatra, a Gorski Kőtár erdős szerpen­tinjein, ahol életem leghosszabb előzést tiltó záróvonalait láttam, nyárson pirított, egészben sütött bárány volt a leggyako­ribb útjelző. Illetve megálljt jelző, mert ezeknek az ínycsiklandozó, csábító falatok­nak félreérthetetlenül az volt a céljuk, hogy megállásra ösztökéljék, az utasoka.t. Egy harminc, negyven kilós sültbárány tö­vében az éhenhalás fenyegető réme rög­tön kedélyesebb arcot ölt — Különben a meglehetősen gyéren_ jeizett cseh utaknak is van egy, a nyári hőségben roppant szívesen látott eligazító táblája. Nem a kitűnő és nagyon gazdag sörva- lasztékot reklámozó feliratokra gondolok, hiszen napközben az autós utas legfeljebb os (tikoöaím&aka, saéöryört Outija. Ott szereti —, hanem azokra a parmókm, ame­lyeken a kék-fehér csíkos hullámokból, fürdőző alak emelkedik ki. Ezek az út­menti községi strandok igen kellemesek és tiszták, s ha jól meggondolom, nincs is már tán olyan falu, amelynek a határai­nál ne lenne kitéve ilyen tábla. — Persze, azért néha az is jólesne az embernek, ka olyan útmenti pihenőhelye­ket ts találna, amilyeneket Romániában sűrűn láthat. Kis asztalka, padokkal, vagy kőszékekkel körülvéve, ahol zavartalanul ki lehet csomagolni déltájt az útipénzt spóroló hazait. Nos, lehet, hogy ez a kö­rülmények kényszere, de az igazság az, hogy ilyen beállókat máshol hiába keres az utas. A kék négyzeten hivalkodó nagy P mindenütt csak parkolóhelyet jelöl. Ezekbe be lehet állni, ki lehet nyújtóztat- 1ü a végtagokat, esetleg ellenőrizni lehet a motorban az olajszintet, de falatozni, helyesebb valamelyik közeli pecsenyesütő­nél — persze korántsem olyan olcsóit. Mellesleg szemétgyűjtőket is csak a kör­nyékükön talál az ember, ami csupán lát­szólag apróság olyan utakon, ahol a sze­metet már a forgalom miatt sem lehet a kocsi ablakán kidobálni Meg aztán kül­földön az ilyesmire jobban is vigyáz a magyar turista, mint itthon, mert ugye nem akar kedvezőtlen színben feltűnni az idegenek előtt. De egyik-másik út olyan tiszta is, mint — ahogy mondani szokás — az asztal. Kérnek is érte — mármint a használatáért — egy-egy marék dinárt, lí­rát, vagy frankot, de néhol a forintot is elfogadják a kijáratoknál ücsörgő cerberu­sok. (Bátran oda lehet nekik adni. mert egyesek szerint a kamionosok zsebében úgyis visszatér az országba.) Hanem a vá­rosokban az utak, utcák, — hát hogy is mondjam... Rengeteg hely van még a vi­lágon, ahoi nem tudják megoldani azt, hogy a csatornatetők egy szinten legyenek az utca burkolatának felületével. — De tudja a csoda. Messze idegenben még jól is esik, néha ennyi otthonosság... Gyöngyösi Gábor dolgozik a legmostohább kö­rülmények között. Ismere­tes egyebek között, hogy itt még 16 milliméteres gép­pel vetítünk. Tapolcán most ott tartunk, hogy a közön­ség már megszokta, és igé­nyelte volna a kertmozit, de felújítások, illetve a Miskolci Nyár rendezvényei miatt kisebb volt a látoga­tottság, mint amekkora le­hetett volna. A Vasas Park­ban viszonylag elfogadható volt az érdeklődés, bár a kihasználtság itt sem érte el a lehetőségek szabta szintet. — Próbáljuk keresni az okait, hogy miért nem szá­mít igazán népszerű szórako­zásnak Miskolcon a kertmo- zizás. Valószínűleg arról van szó, hogy mióta Ma­gyarországon bevezették a nyári időszámítást, sokkal később sötétedik. Később kezdhetjük a vetítéseket, így gyakorlatilag éjfél is van már, mire hazaérnek az emberek. S tekintve, hogy városunkban meglehe­tősen sokan kezdik a mun­kát reggel 6 órakor, meg­gondolandó, hogy váltsanak-e egyáltalán jegyet a szabadté­ri vetítésekre. Ez ellen még akkor sem tudunk védekez­ni, ha olyan műsorpolitikát folytatunk, mint az idén. Nevezetesen, premier előtti filmeket mutattunk be. így a miskolci kertmozikban gyakorlatilag azt láthatják a nézők, amit az e tekintet­ben kivételes helyzetet élve­ző Balatonnál nézhetnének csak meg. Érdekes egyéb­ként, hogy amíg a kertmo­zik forgalma közepes szin­tű maradt, az idén felújít­va megnyitott Kossuth film­színház rekordforgalommal és -bevétellel zárta a két nyári hónapot. B. A. A Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyára FELVESZ férfi* és női dolgozókat betanított betoneiemgyártó kakörbe. Havi kereseti lehetőség 4500-7000 Ft jelentkezni lehet: a gyár munkaügyi osztályán, Alsózsotca, Gyár u. 5. sz. Telefon: 17*811 A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ felvesz FORGÁCSOLÓ SZAKEMBEREKET • esztergályos (horizont, sik) • marós • gyalus munkakörökbe. KERESETI LEHETŐSÉG: 5000—7000 Ft, gyakorlattól függően FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: W. életévét betöltött, 8 általános, valamint középiskolát végzett fiatalokat GÉPIFORGÁCSOLÓ munkakörbe. » A BETANÍTÁS IDEJE ALATT: (3-6 hó) 3500 Ft/hó bért biztosítunk MUNKAREND: három- és négymüszakos, illetve állandó délelőttös. EGYÉB JUTTATÁSOK: • 50 százalékos MÁV utazási kedvezmény, vidékről bejáróknak MÁV-, illetve Volán-havijegyhez hoz­zájárulás. • Vidékről bejáró dolgozóknak munkásszállást biz­tosítunk. • Pályakezdők részére 2000 Ft egyszeri juttatást fizetünk a munkába lépést követő egy hónapon belül. JELENTKEZNI LEHET: LKM munkaerő ügyintézési osztály felvételi iroda III. sz. hivatalház 3. em. 311. szoba telefon: (46) 52-966/217 mellék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents