Déli Hírlap, 1987. szeptember (19. évfolyam, 202-227. szám)

1987-09-19 / 218. szám

A Magyar Rosta szabványa Új munhahelyeket teremtenek Miskolcon [ngÉlyezik-t a Carte Islelml? Külföldi filmekben gyak­ran láthatjuk, hogy a tele­fonáló zsinórnélküli kagyló­val sétál le és fel a szobá­ban. Ausztriában, az NSZK- ban és Olaszországban aránylag elfogadható áron kínálják ezeket a különle­ges telefonkészülékeket. En­nek köszönhető, hogy túris- taútjukon sokan vásároltak ilyet a nyáron. A többség a határraérkezéskor termé­szetszerűen bemutatta a ké­szüléket, a vámtiszteknek. S ekkor érte a meglepetés, az újdonsült Cordless-telefon tulajdonosait. Reményi Atti­la, a Magyar Posta hatósá­gi és ellenőrzési szakosztá­lyának főelőadója: — Mivel a CT-készülék — a CB-berendezéshez hason­lóan — egy kis rádióadó be­rendezés, így a behozatala és üzemben tartása a posta ha­tósági engedélyéhez kötött. Ezért úgynevezett frekven­ciahasználati díjat kell fizet­ni. Nem kell előre behozatali engedélyt kérni, ám a kül­földön vásárolt berende­zést egyedi vizsgálatra be kell mutatni. Á tartására jogosít» enge­délyt okiratot, csak a tele­fontulajdonosok kérhetik mivel ez a készülék csak mint másodtelefon használ­hatói,. Téves az az elképzelés, hogy a CT-berendezés meg­vételével bárki is soron kívül telefonhoz jut. A Magyar Posta műszaki előírása hasonló a szomszé­dos Ausztriáéhoz. Az ott kap­ható és engedélyezett Cord- less-telefont nálunk is hasz­nálhatjuk. Ám előfordulhat, hogy a témában járatlan, laikus magyar vásárlót megté­vesztik, és úgynevezett ex­portkészüléket „sóznak rá”. Ezek a 49 megaherzcel üze­melő, a tengerentúl haszná­Valutás varroda és ampullázóiizem ★ Ha várunk egy fontos telefonhívást, nem ketl ott ülnünk a készülék mellett, elegendő magunkkal vinni a kézibeszé- löt. Nyugodtan végezhetjük dolgunkat a ház körül, ha oda­bent csörög a készülék, a kezünkben lévő kagyló is züm­mögni kezd. A telefonkagyló zsinórját így meghosszabbítot­tuk a rádióhullámok segítségével. latos készülékek aránylag ol­csók, de az itthoni használa­tuk tilos. Hazánkban csak a 99# megaherzcel üzemelő, szabadcsatorna- keresővel ellátott 1« milli­watt teljesítményű CT-te- lefonokra adnak ki enge­délyt. Ezekre külső antenna nem csatlakoztatható. A Magyar Posta központ­jában látunk egy ilyen min­den tekintetben megfelelő készüléket, amelyet a Ramo- vill szeretne forealmazni. Ennek a Siemens típusú ké­szüléknek a kézibeszélőjét 2—300 méteres sugarú kör­ben lehet használni. A mindentudó telefonok kinti és hazai ára nagyon borsosnak ígérkezik. Nem valószínű, hogy ezért gaz­dára találnak. Jó tanács a külfötdre uta­zóknak, hogy vásárláskor miképpen „vizsgálják meg” a boltokban kínált CT-tele- fonokat. Ka a berendezés kihúzható antennával van ellátva, akkor nem felel meg a hazai szabványnak, jobb ha nem próbálkoznak az engedélyeztetésével. Ezek ugyanis tengerentúli tele­fontulajdonosoknak ké­szültek. Olyat keressenek, amely a Magyar Posta előírásainak megfelelően körülbelül 16 centiméteres hosszúságú, fi­xen beépített antennával rendelkezik. Sz. I. A becslések szerint 1990- ig 2600—3000 ember számá­ra kell új munkahelyet te­remteni városunkban. Ez nem kis feladat, ezért a vá­rosi tanács úttörő szerepet vállalva az országban, mun­kahelyfejlesztési alapot ho­zott létre. De nemcsak az alap puszta léte teszi lehe­tővé, hogy mostanában 700 —1000 új munkahely létesí­tésére nyílik lehetőség a vá­rosban. + INNOVÁCIÓS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG A munkaügyi szakembe­rek több irányban is tapo­gatóztak az elmúlt időszak­ban. Felmérték, hol vannak a városban munkahelyek lét­rehozására alkalmas üres épületek. Megbízták az Al­kotó Ifjúság Egyesülést a a munkaihelyfejlesztés szer­vezésével, és kapcsolatba léptek több gazdálkodó szer­vezettel. A termelőszövetke­zetek, vállalatok figyelmét felhívták a különféle támo­gatásokra, pályázatokra. A kezdeti eredmények már most megmutatkoznak. A Patyolatnál dolgozik a bio­technológiai üzem, és a vá­rosi tanács részt vett az In­novációs Centrum Részvény­társaság megalakításában is, hárommillió forinttal. A részvénytársaság egyrészt ön­maga is munkahelyeket je­lent, másrészt feladata, hogy fel gyorsítsa az ipari szerke­zetváltást. A szociális fog­lalkoztatóban megkezdődött 150 új munkahely kialakítá­sa. Előkészítés alatt áll egy gyém ántcsiszoló ’ ü zem ' lete­lepítése is, amelyhez több partner is jelentkezett. Ugyancsak tárgyainak a DVTK és ac LKM illetéke­sei egy olyan varroda létre­hozásáról, amely kemény va­lutát hozna. + MÉG 18,5 MILLIÓ FORINT Többször írtunk már a most épülő Chinoin ampul- lázóüzemről. Itt 250 új mun­kahely lesz. A városi tanács az üzem gázellátási feltéte­leinek megteremtésével segí­tette a vállalkozást. Több helyen is találkoz­hatunk a városban a köz­hasznú munkán dolgozók­kal. Az átmenetileg elhe­lyezkedni nem tudók részé­re 100 munkahelyet hoztak létre, négy és fél millió fo­rintos állami támogatással. Most azt tervezik, hogy a szükségleteknek megfelelően bővítik majd ezt a foglal­koztatási formát. Visszatérve a munkahely- fejlesztési alapra: a terv­időszak hátralevő két évé­ben 18 és fél millió forint van még a kasszában. + ELŐNY A VÁLLALKOZÓKNAK Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „húzó” iparágakba tartozó vállala­tok nem sorakoznak azért, hogy városunkban üzemet, bármiféle vállalkozást hoz­zanak létre. Az is az eddigi munkákból leszűrhető tanul­ság, hogy általában a tár­gyalásokon derül ki, milyen konkrét segítséget igényel az ipartelepítésre vállalkozó partner a tanácstól. Ráadá­sul a gazdálkodó szerveze­tek most egy kicsit kivár­nak, és inkább később sze­retnének dönteni a vállal­kozások felől. Épp ezért a tanács csak azt határozta meg, hogy milyen jellegű ipari ágazatokat, munka- > helyteremtő lépéseket támo­gat az alapból a jövőben. Erre alapozva írnak majd ki országos pályázatot, amit időben ismertetnek az ér­deklődőkkel. Az alap milliói­val nagyon átgondoltan gaz­dálkodnak: alapelvként szö­gezték le, hogy az új mun­kahelyek létrehozásában a vállalkozói jelleg kell, hogy meghatározó legyen. Ez azt jelenti, hogy csak a végső esetben nyújtsanak vissza nem térítendő támogatást. Az elkövetkezendő évek­ben tovább folytatódik tehát a munkahelyteremtő munka, s ha ehhez megfelelő köz­ponti segítség párosulhat, akkor van esély a munka­erőgondok jelentős enyhíté­sére. Kedves, de kártékony Sok a mókus a Blikkben Szerteszórt héjak. egéSE- ben hagyott mogyorók jel­zik a hétvégi házak erké­lyein, teraszain a tulajdono­Borsodi képviselők az adóreformról A 8 óra becsülete Nagyon könnyű a képünkön látható cordless-telefon. A központi készüléktől körülbelül 200—300 méteres távolsá­gig kitűnően használható. S ami lényeges, olyan biztonsági zárral van ellátva, amely megakadályozza más telefonok „rábeszélését" a vonalra. {Kevényi László felvételei) (Munkatár sutrk jei-erstt) Várható volt, hogy az ál­talános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényjavas­latok tárgyalásakor felszik­rázik a vita, hiszen ez eset­ben azonnal és keményen zsebbe vágó döntésekről van szó. Ráadásul itt a különfé­le társadalmi rétegek, cso­portok érdekei nem minden esetben egyeznek meg, hi­szen az adóreform nem érint mindenkit egyformán. Simon Béla miskolci kép­viselőt arról kérdeztük: sze­rinte hogyan hatnak majd az új adórendeletek a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségekre? — Véleményem szerint nem az adó fogja erősen szelektálni a munkaközössé­geket, hanem a megrendelé­sek számának csökkenése. Visszaszorulnak majd a rnunkaerőpótló szerepet be­töltő munkaközösségek, és megmaradnak azok, amelyek üzletet hoznak külső meg­rendelésekkel is a vállalat­nak. Keszthelyi Zoltán miskol­ci képviselő, csatlakozva a témához, azt mérlegelte: mennyire lesz teljesítmény­visszatartó hatása a szemé­lyi jövedelemadónak. — Ügy érzem, hogy a munkaidőn túli munkaválla­lási kedv némileg csökkenni fog. Ugyanakkor erőtellések­ben érdekeltté válik a dol­gozó abban, hogy a nyolc óra alatt jobban szervezzék meg a munkáját, s nagyobb teljesítményt nyújtson, mert elsősorban ez lehet a maga­sabb kereset forrása. Bodonyi Csaba miskolci képviselő már a bizottsági vitákban is szót emelt az al­kotó műszaki értelmiség ügyébe»; — A műszaki értelmiség helyzetét nem könnyíti meg a személyi jövedelemadó be­vezetése, mert az alacsony fizetések miatt általában több forrásból növelik jöve­delmüket. Én indítványoz­tam. hogy a kiemelkedő al­kotómunkát kedvezményez­zék, például az építészek kö­rében, és erre kedvező vá­laszt is kaptam. Azt azon­ban látni kell, hogy alap­vető változás a műszaki ér­telmiség anyagi helyzetében akkor következhet be, ha azokat a körülményeket is megváltoztatjuk, korszerűsít­ve a szervezeti kereteket, amelyek között ma dolgoz­nak, A parlamenti ülésszak kez­detén Dudla József miskol­ci képviselő, a megyei párt­bizottság első titkára arról nyilatkozott lapunknak, hogy elsősoroan azt várja az ülés­szaktól: előtérbe kerül a termelés, a gazdaságszerve­zés, az anyagi alapok meg­teremtésének ügye. Vajon most, az ülésszak vége fe­lé hogyan értékeli az eddig elhangzottakat? — A vitában sajnos, né- hányan csak az igények be­nyújtásáig jutottak el, Lé­nyegesen megnyugtatóbb volt számomra a miniszter- elnöki válasz. A Tisztelt Ház reagálása, s a szavazás is azt bizonyította, hogy a kor­mány tiszta, világos és elő­retörő programot hirdetett; egyértelművé tette eltökélt­ségét és cselekvőkészségét is Kiss László soknak, hogy a mókusok vendégeskedtek távollétük­ben Bükkszentkerszten, Hol­lóstetőn, vagy éppen a Ró­kafarmon lévő víkendháza- ikban. Ezek a kedves, pamacs­fülű, hosszú farkú kis állat­kák elszaporodtak a Bükkben. Az erdészek ezt azzal ma­gyarázzák, hogy egyik ter­mészetes ellenségük, a nyes­tek száma viszont megcsap­pant. Így aztán vidáman élik életüket. Fáról fára ug­rándozva gyűjtik tápláléku­kat, elsősorban a mogyo­rót, de megdézsmáiiák a dió- és a gyümölcsfák termését is. Mivel az évszázados, od- vas fák állománya meggyé­rült, fészkeket raknak a sudaras fák ágai között. El­sősorban a vörösfenyőket kedvelik, s Hollóstetőn, de a Bükkben lévő egyéb vö­rösfenyvesekben is jól meg­figyelhetők a barna szőrű állatkák. Az erdészek nem örülnek elszaporodásuknak, mert in­kább kártékonynak, mint hasznosnak tartják. Legna­gyobb kártételük abban áll, hogy tavasszal, amikor téli „bespájzolt” élelmük már el­fogyott. s más magvakat még nem találnak, a fák, leginkább a fenyők fakadó rügyeit rágják le — de rá­mennek az erdei madarak fészkeire is. ahol a tojáso­kat pusztítják el. A mókus évente kétszer kölykedzik, márciusban és júniusban. Fészkében négy hétig neveli 3—8 „csemeté­jét”. Tanácstagok focairi Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Katona Piroska a Korvin Ottó u. 9. sz. alatti partalapszervezetben, 17 órától; Nagy János a III/8. Sz. Pártalapszervezet- ben (Alpári Gy. u. 2/a.), 17 órától; Nagy Árpád a Gárdonyi Géza Művelődési Házban, 17.30 órától.

Next

/
Thumbnails
Contents