Déli Hírlap, 1987. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-22 / 169. szám
A DH várospolitikai fóruma Néhány a tizenhárom közül Széchenyi úti tervek ■ Megújuló belváros m Olasz fagyizó, grafikai galéria m Vállalkozók kerestetnek Hatalmas daru magasodik a Széchenyi úti házak tőié a Szabadság tér mellett. Ha az erre járó idegenek más jelekből nem jönnének rá, ebből bizonyosan látják: megújul a belváros. Nemrég írtunk arról várospolitikai fórumunkban, milyen gondokat okoz a Széchenyi úti üzlethelyiségek felújítása, a kereskedelmi arculat átalakítása. Most arról lesz szó, hogyan szeretnék megváltoztatni az egyes belvárosi épülettömbök életét a rehabilitációval. Mint ismeretes, 13 tömbre osztották a belvárost. Az Ady-hídtól megkezdődött a teljes, tömbönkénti rehabilitáció, a Tanácsház tértől lefelé pedig a részleges rehabilitáció. Ahol most a daru ágaskodik, a Széchenyi út 4—6—8. számú házak mögött, úgy tervezik, hogy még 1990-ig új lakásokat is építenek, a régiek felújítása mellett. Külön figyelmet érdemel a Rákóczi-ház, a Sötétkapu. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel egyetértésben, a műemlék házat elsősorban közösségi célokra szeretnék hasznosítani. Szó van arról, hogy grafikai galéria kerülne ide, valamint van már vállalkozó arra is, hogy az udvarban egy olasz fagylaltozó, kávézó nyíljon. A hangulatosnak ígérkező kerthelyisé- get a Borsod Megyei Rövi- köt szeretné kialakítani. Első hallásra furcsának tűnik, hogy egy ruházati cég vállalkozzon ilyesmire, de hát ma az üzleti életben a bátraké a szerencse. Ma úgy tűnik, hogy a Sötétkapu oldalán a villany- rendőrig, az elkövetkezendő években megújulhatnak az öreg épületek. A most tatarozás alatt álló Béke mozi háta mögött levő tömbbelsőben azonban új épületeket csak 1990 után emelnek majd, ha pontosan tisztázódik, hogyan kívánják hasznosítani a szabad területeket. Mostanában már lassan kezdik kialakítani a Szemere utca—Széchenyi út kereszteződésében, a „villany- rendőrnél” a belváros egyik központi terének, fórumának képét. A szomszédos — a fodrászűzlettel kezdődő — épülettömböt úgy szeretnék rendezni, hogy hangulatos teraszos vendéglátóhelyet telepítenének ide, a Szemere utcai frontra. Á Royal-köz és a Korvin Ottó utca közötti területen pedig új épületszárnyat kívánnak építeni. Ha képzeletben átsétálunk a Széchenyi út másik oldalára, azt láthatjuk, hogy a Pannónia Szálló egyelőre még állványerdőbe burkolódzik. De egyszer csak átadják a kivitelezők, és akkor ennek a tömbnek is legalább egy része megújul. De mi lesz a többivel? Felújításra vár például a színház épülete, a fes- töiárral együtt, amit a legjobb akarattal sem lehet ma már tisztességes műhelynek nevezni. A szálloda és a színház háta mögött levő Patak utcai terület ma elszomorító látványt nyújt: garázsok egymás hegyén- hátán romladozó épületek. A Kossuth utca keleti oldalának felújítása már megkezdődött, de a Patak utcai szakasz rendezésére még várni kell. így látja a szervező Társadalmi fehet en-feketén + A Széchenyi úti épülettömbök rehabilitációjánál most már bevetik a toronydarut is Az eddig említett példákból is kitűnik, hogy a 13 tömb felújítása hatalmas feladat. Egy azonban bizonyos: a belváros megújulásának alapjait az útrendszer korszerűsítésével lefektetett. és most már úgy tűnik, hogy a pénzszűke ellenére, vállalkozó tőkéstársak keresésével gyorsítani is lehetne a rehabilitációs munkálatokat. A szakemberek szerint a jövő legnagyobb kérdése, miként sikerül ezt a vállalkozói hátteret megszervezni. (kiss) Városunkban nem egy intézményt, parkot, játszóteret teremtenek, es építenek jelenleg is larsadaimi óssze- íogásasl. Siető Zsoltnak a Miskolc Megyei Városi Tanács tervosztályán kizárólag az a dolga, nogy a társadalmi munkát megszervezze. + Hogyan vágott bele ebbe a sokak szemében hálátlannak tűnő munkába? — Május 15-ig a MIK-nél dolgoztam. Szervező alkatnak tartom magam, ezért, amikor a városi tanács pályázatot hirdetett erre a munkakörre, jelentkeztem. Ügy hiszem, hogy a lakosságot értelmes célok érdekében lehet mozgósítani. S erre a munkára ráadásul egyre nagyobb szükség van! ♦ Minden társadalmi munkához kell egy alap: legyen az pénz, anyag vagy eszköz; csak akkor ragadhatnak csákányt, lapátot az emberek, ha ez rendelkezésre áll. Honnan teremtik elő? — Vannak vállalatok, amelyek térítésmentes, vagy kedvezményes fuvarral nyújtanak segítséget. Több intézménytől, de elsősorban a városgondnokságtól érkeznek az anyagok és az eszközök, a kéziszerszámok és a gépek. Elsődlegesen a városi tanács adja a pénzt. ♦ A támogatások összege a növekvő árakkal lépést tartott-e? — A VII. ötéve^ terv a társadalmi munkára fordítandó összeget növeli. A tanács is emelte a hozzájárulást. ♦ Mennyiből kell gazdálkodniuk ebben az évben? A miskolci közlekedés története 7. Különös koncesszió A villamosközlekedés gondolata Csáthy Szabó István nevéhez fűződik, üzemeltetése azonban a Miskolci Villamossági Részvénytársaságéhoz. A forgalmi engedélyt és a viilanyáram-szoigáltatásra vonatkozó szerződést 1897- ben vette át a társaság. Üzletkörük tovább bővüli, amikor 1906-ban felvállalták a diósgyőri villamos üzemeltetését is, így a teljes villa- mosvonal és a város áramellátása a társaság kezébe került. A Villamossági Rt. és a város kapcsolata sem a vasúti, sem a villanyáramszolgáltatási üzletágban nem volt felhőtlen. A vállalat és a város viszonyát szabályozó szerződések legvitatottabb pontja a város haszon- részesedésének a kulcsa volt. Az 1397-ben aláírt alapszerződést 1912-ben pótszerződés követte, ez további villamosvonalak kiépítését írta elő, és 30 ezer korona részesedés fizetésére is kötelezte a társaságot. A szerződésben foglalt kikötések végrehajtását az első világháború megakadályozta. A következő szerződésmódosításra 1931-ben került sor, ez már hátrányos volt a városra nézve, a nyereség- részesedést már csak a villanyáram üzletágból fizette a vállalat. Hogy mégis miért írták alá, arra elegendő egyetlen adatot idéznünk: ugyanebben az évben a társaság 3,5 millió pengő kölcsönt folyósított a városnak. Ennek, az 1931-ben megkötött szerződésnek meglehetősen hányatott sorsa volt. Ennek egyik oka, hogy a Miskolci Villamossági Részvénytársaság beleolvadt a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára elnevezésű budapesti cégbe, melyet az egész ország „Trust” néven emlegetett, ezzel is jellemezve üzleti tevékenységüket. A másik ok az volt, hogy a város felügyeletét ellátó belügyminisztériumban csak 1940-ben vették észre, hogy a szerződés jóváhagyása nem történt meg, ezért azt érvénytelennek nyilvánították. A részvénytársaság és a város hosszú és elkeseredett vita után 1941-ben írta alá az új szerződést ebben 1977-ig (!) kizárólagos jogot biztosítottak a társaságnak a közlekedés és az áramszolgáltatás területén. Ez a koncesszió majdnem egyedülálló volt az egész országban, a nyilvánosság kizárása mellett folyó tárgyalásokról a sajtó éles hangú cikkeket közölt, vesztegetésekről, a város kiárusításáról suttogtak. A vád nem volt mindenben alaptalan, idézzük ismét csak a jellemző számadatot: 1941-ben a város 4,5 millió pengővel tartozott a társaságnak, a koncessziót tulajdonképpen kiárusították, az ára 2,5 millió volt, a hiányzó 2 milliót az 1931 óta esedékes haszonrészesedés fedezte. A haszonrészesedés kérdését azonban nem sikerült végleg megoldani. A miskolci üzletmenet nem szerepelt külön tételként az óriás vállalat mérlegében, vagy ha készítettek is ilyen mérleget, az nem a tényleges állapotokat tükrözte, elszámolhattak — és a városatyák szerint gyakran el is számoltak — olyan beruházásokat, melyeknek Mis- kolchoz semmi közük sem volt. A viták eredménye az lett, hogy a részvénytársaság és a város perre ment. A „Miskolc contra Villamos Trust” per több ezer darabból álló aktacsomcja csak 1947-ben, az államosításkor került irattárba. Seresné dr. Szegőfi Anna (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk.) — Idén 25 millió 550 ezer forintot kaptunk. ♦ Mi történik, ha elfogy ez a pénz? — Az biztos, hogy nem marad meg, de hogy hamarabb elfogyna ... azt nem hiszem. ♦ Ha az elvégzett munkát átváltjuk pénzre, mekkora lesz az összeg? — A tervek szerint 1987- ben 105 millió 300 ezer forint. Ebben az elvégzett és elvégzendő munkák mellett a befizetések és a támogatások is benne vannak. ♦ A második gazdaság egyre többet vesz el a szabadidőből. Mennyire aktívak mostanában az emberek? — Azt hiszem, senki sem szeret szürke betontömbök között, poros utak mellett élni. A szülők sem nézik tétlenül, ha gyermekük elhanyagolt játszótéren kell, hogy töltse szabadidejét. Ilyenkor előkerülnek a kapák, gereblyék, virágpalánták. ♦ Hova forduljon egy lakóközösség, ha környezetét csinosítani akarja? — A Városgondnokság társadalmi munkát szervező osztályához, de nem árt értesíteni a körzeti tanácstagot sem. A jó. megvalósítható ötletekre mindig szükség van! (fázold) Régiségkereskedést is Július 30-ig még lehet pályázni kilenc, üresen álló üzlethelyiségre. A városi tanács másodízben ír ki pályázatot üres üzlethelyiségek hasznosítására. A helyiségek egy részénél szabadon választhatók a funkciók — kivéve az élelmiszer- és vendéglátóipari tevékenységet —, de néhány esetben pedig csak meghatározott üzletkörben lehet ajánlatot tenni. A Rákóczi utca 14. szám alatt például régiség- kereskedést szeretnének nyitni. Megkerült a rács Azért telefonált szerkesztőségünkbe egy lelkes városnéző, hogy felhívja figyelműnket arra: eltűnt egy díszes kapurácsozat. A Madarász Viktor utca 27. szám alatti házról van szó, ahová a Temetkezési Vállalat felvételi irodája költözött a Széchenyi útról. Elmentünk, megnéztük. Ügy találtuk, hogy a díszes vasrácsozat már visszakerült a helyére, és jól illeszkedik a szépen felújított ház homlokzatához. Telefonálónk nyilván azt a pillanatot látta, amikor még csak a rácsot tartó hegesztett váz volt a helyén. Őszintén szólva nagyon örültünk, hogy hiába mentünk ki, és nem született a telefon nyomán egy izgalmas nyomozó riport. Az ügy mindenesetre arra figyelmezteti a város arculatát formáló kivitelezőket, tervezőket, ügyintézőket, hogy munkájukat árgus szemek figyelik, és manapság egyetlen korlátot, díszt, régi emléket sem lehet leszerelni, eltüntetni anélkül, hogy erre ne figyelnének fel. A mostanában felújított öreg házak példája azt bizonyítja Miskolcon: napjainkban már a jó szándék, az értékmentő szemlélet sem hiányzik a házak doktoraiból. (k—ó) Község fejlesztés Az idén mintegy 7 millió forintot költenek fejlesztési célokra Sajóládon és társközségében, Sajópetriben. Ebből az összegből a társközségekben többek közt két szolgálati lakást építenek fel, 600 ezer forintért 30 házhelyet alakítanak ki. A vízhálózat kiépítéséhez a tanács mintegy 725 ezer forinttal járul hozzá, és a lakosság 10 éven át, esztendőnként 1900 forintot fizet be erre a célra.
