Déli Hírlap, 1987. június (19. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-30 / 150. szám
Mi legyen Diósgyőrrel? Változások a várkörnyéken A téma örök: elhanyagolt a diósgyőri vár és környéke. A régi városmag uradalmi épületeit ma már csak képes'apokon láthatjuk. Az Árpád utca panelházaival szemben omladozó házak, elhanyagolt, szemetes udvarok. Az erre járó idegen nem is sejti: középkori várat rejt ez a terület. Mi lesz Diósgyőrrel, ha továbbra sem változik semmi? — tettük fel a kérdést az Eszakterv két tervezőjének. Pirity Attila építész és dr. Vincze János közlekedési tervezőnek, csoportvezető főmérnöknek. Pirity Attila: — A városi tanács a közelmúltban országos pályázatot írt ki a terület rendezésére. Hinnék első helyezettje az Eszakterv lett. A munkához már hozzá is láttunk. Régi levéltári adatokat felhasználva készítjük a terveket, hiszen célunk: a régi műemlék-épületek helyreállítása, a várkörnyék hangulatosabbá tétele. — Sok itt az évek óta érvényben lévő építési tilalom. A tavaly kiadott Építésügyi Szabályzat kimondja: minden tilalmat felül kell vizsgálni. Megtörtént ez itt is? — Igen. Az eredmény kedvező; például az Árpád utcában társasházakat terveztünk, az alagsorban üzletekkel. Legfontosabb feladatunk: a régi városmag rekonstrukciója, hiszen itt a helyzet már tarthatatlan. A Vár utca hamarosan sétáló70 nap ára több mint 600 millió forint Nagyjavításra leállítják a llLas kohót Szovjet segítséggel, gyorsabban Nagy jelentőségű esemény, döntő fordulat volt Diósgyőr és egész vaskohászatunk történetében 1952. május 9.: begyújtották a szovjet tervek alapján, szovjet segítséggel, 8 és fél hónapos rekordidő alatt felépített III. számú kohót. Az akkori időszak legkorszerűbb kohójának üzembe helyezésével ugrásszerűen megnövekedett a nyersvastermclés. Az első begyújtástól eltelt 35 év során négy átépítést élt meg a diósgyőri nagykohó: 1956—57, 1968, 1975, 1980 voltak ennek dátumai. Az átépítések minden esetben technológiai változtatásokat, műszaki fejlesztéseket, a legkorszerűbb megoldások alkalmazását jelentették. Erre az évre olyan nagyjavítási munkálatok végrehajtását tervezték, amelyek az átépítéssel egyenértékűek. Barnaki Ernő üzemfenntartási főmérnök helyettes, a nagyjavítás végrehajtását irányító szervezet vezetője: — A nagyjavítást a kohó és a hozzá kapcsolódó részek nagyfokú elhasználódása, legfőbbképpen pedig az 1984- ben történt fenékkilyukadás teszi szükségessé. A munkálatok során a medence páncélzatát, azt a páncélrészt cserélik majd ki, ahol a ki- lyukadás volt. Természetesen emellett sok más, fontos munkát is el kell végezni. Részt vesznek ebben a Kohászati Gyárépítő Vállalat, számos külső cég, az LKM karbantartó és üzemfenntartó szolgálatának szakemberei. 100 fős munkacsoportot várunk a Szovjetunióból, az URALDOMNAREMMONT cégtől, amelyhez 40 nagy kapacitású kohó karbantartása tartozik, így szakembereik nagy tapasztalatokkal ren- délkeznek. 10—15 napban vállalkoztak arra, hogy az aknafalazatot, a hűtőlapokat elbontják és felszerelik az új hűtőlapokat, speciális gépesítéssel. Nekünk erre 30 nap ment volna rá. Ezenkívül műszaki-szakértői segítséget is kapunk tőlük a nagyjavítás idejére. Július 6-ra várjuk 10 vezető szakember és munkairányító megérkezését, egy hónap múltán követi őket a dolgozói létszám. Csúcsidőben naponta — háromműszakos, folyamatos munkarendben — 500—600 szakember dolgozik a nagyjavításon. — A munkálatok menetrendje? — Az előkészületi munkák minden területen beindullak és felgyorsultak. Augusztus 3-án kezdik meg a kohó leállítását, 10-én kezdődhetnek a bontások, azután pedig az építés. A nagyjavítás optimális időtartama 70 napra tervezett, de legrosszabb esetben sem lehet több 78 napnál. A tervezett költség 600 millió Ft volt. ez várhatóan növekedni fog a becsültnél nagyobb fokú elhasználódások miatt. Gyorsabban, rö- videbb idő alatt és sikeresen kell végrehajtanunk a nagyjavítást. Nemcsak a napokért, órákért, de a percekért is harcolunk, hogy minél előbb végezzünk a munkafeladaiokkal és meginduljon a kohó. Október 30-ig a termelésnek meg kell indulnia — mondotta befejezésül Barnaki Ernő üzem- fenntartási főmémökhelyet- tes. a nagyjavítás végrehajtását irányító szervezet vezetője. Pataky Dezső Vágják a fenyőket A lillafüredi erdészet teleién a hosszúra nyúlt tél ég most is érezteti hatá- t. A hó nyomása alatt ;vams mintegy 7000 köb- eter fenyőfa törött le. s ezt napjainkban folyamatosan vágják ki az erdészet brigádjai. Ugyanakkor a tavasszal mintegy 140 hektáron elültetett csemeték ápolását is elvégzik. utca lesz. Ide szentendrei hangulatot szeretnénk varázsolni, kandeláberekkel és cégérekkel. — Idegenforgalmi szempontból évek óta égető gond: kevés itt az igazán színvonalas cukrászda. étterem, szálloda pedig a közelben egyáltalán nincs. — Milyen közlekedési változások várhatók? Dr. Vincze János: Hívja a 35-510-et! Zenedoboz a miskolci rádióban — Ez sajnos valóban így van, de már épül a Vár utcában egy panzió, melyet több is követ majd. A vár melletti régi elmocsarasodott tóval is vannak terveink. Ide skanzent képzeltünk, hiszen hazánkban egyelőre nincs olyan népművészeti múzeum, ahol eredeti észak- magyarországi épületekkel találkozhatnánk. — Az elkészült tervek alapján várhatóan több építési tilalmat föloldanak majd, hiszen eddig a déli terelő- utat a Tokaji Ferenc utcán át akarták folytatni. Az útszélesítés miatt több házat szanálni kellett volna. Terveink szerint azonban a Szinva két partján érkezik majd a forgalom, s a Diófa utcán át ér a diósgyőri városközpontba. A tömegközlekedésben lényeges változás nem lesz. A villamosvégállomás a kanyarból az Ady Művelődési Ház elé kerül, bár szerettük volna, ha legalább a Majláthig futnak a sínek. A hely azonban erre kevés. Az új végállomásnál aluljáró épül majd, mely a kétszer két sávosra bővülő Árpád utca két oldalát köti össze. — Az elképzelések nagyon szépek. Mikor valósulnak még? — Reméljük, 15 éven belül. De az építési tilalmakat a városi tanács a terveik elkészülte után, várhatóan hamarosan visszavonja. (fázold) Vezetői fogadóóra Miskolc Megyei Város Tanácsa szerdai, meghosszabbított ügyfélfogadási napján dr. Kovács László tanácselnök a hivatali helyiségében fogadóórát tart 15.30 és 18.30 óra között. Ebben a hónapban utoljára nyílik föl a zenedoboz teteje. Most is találhatunk benne zenei híreket, rejtvényeket és előzetest a ma esti hangversenyről. A helyes megfejtők pedig az alábbi felvételek közül választhatnak, ha tárcsázzák a miskolci stúdió telefonszámát: 1. Tudnád, ha akarnád — Bili Deraime 2. Miker: Játssz hangosan — Miker és Swen 3. Egy, két, hár ... miénk a nyár! — Dolly Roll 4. Fekete, az fekete — Joy együttes jjc Egy targoncányi ribizli már összegyűlt. - (Kerényi felvj Büszkék és ribizlik a szatyrokban Kistermelők sorakoznak a hűtőház előtt 5. Pénzforgató — Scotch 6. Vár a munka — Tolcs- vay fivérek. 7. Mert én szeretlek — Shakin Stevens 8. Az idő kérdése — De- peche Mode 9. Balek song — Gálvöl- gyi János 10. Ez tragédia — Chris Norman 11. Mondd el! — Bikini 12. Szünidő — Madonna 13. Anyám, ha szeretsz egy kicsit — 100 Folk Celsius 14. Tartsd éleiben a szerelmet — Modern Talking 15. Szerelmi őrület — Kim miete * Ezeket a köszmétéket már várja a mínusz húszfokos hú tőkamra. Beindult a gyümölcsfeldolgozást szezon a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárában. Tegnap már a kora reggeli órákban vödröket, szatyrokat cipelő - emberek sorakoztak a hűtőház melletti parkolóban felállított pavilon előtt. A korábbi évekhez hasonlóan, megkezdődött a kistermelői gyümölcslelvásárlás is. A hétvégi telkeken, kiskertekben megtermelt büszkét, azaz köszmétét és szépen pirosló ribizlit vásárol most itt fel a Zöldért Vállalat. Amikor összegyűlik egy targoncára való, átszállítják azonnal a hűtőházba. Reggel nyolc órakor a sebtében összerakott felvásárlópavilonban a 30 fokot nyaldosta a hőmérő higanyszála. Köteles Angela átvevő: — Ma 3 mázsa köszmétét és 3—4 mázsa piros ribizlit vettünk át eddig — mondja. Ez persze még nem a teljes napi adag. mert délután 4 órától nyolcig újra kinyitunk, s ekkor érkezik meg az áru nagyobbik fele. — Mennyit fizetnek a frissen szedett gyümölcsökért? — A piros ribizli 14 forint 50 fillér kilónként, ha másodosztályú, akkor 12 forintot ér. A köszmétéért 13,50-et adunk, a másod- osztályúért 10 forintot. Legmagasabb az ára a fekete ribizlinek: 25 forint kilónként. — Ki dönti el, hogy milyen osztályú a ribizli? — A kolléganőm, Molnár Tiborné, és én. De amikor átadjuk a termést a hűtőháznak, ott az üzem minőségellenőre újfent értékeli... — S ha nem egyezik meg a véleményük, akkor ki fizet rá? — Ez csak nagyon ritkán fordul elő. Az esetek döntő többségében egyforma a minősítésünk. Nem az idén kezdtük ezt a szakmát... Érkezik a ma reggeli utolsó kistermelő. Most még ugyan üres kosárral jött, csak a felvásárlási árak után érdeklődik. Fekete Istvánná, régi miskolci őstermelő. Ribizlit szeretne majd behozni, ha szép pirosra beérik. — Már jó néhány éve ide járok a terméssel — sorol-: ja. — A fene se fog ácso- rogni vele a piacon, ebben a kánikulai forróságban. — Milyen termés ígérke- zik az idén a kertjében? — Hát... Ivett vagy egy mázsa ribizlim. Körülbelül, máskor is hasonló mennyi-' ség érik be. (soltész)
