Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-21 / 116. szám
Házmesterek, hasak, lakók I. Idillikus a kép? A lillafüredi kisvasút népszerűsítése érdekében tett nyilatkozatok, felhívások nem, maradtak eredmény nélkül. Az utóbbi időben egyre többen veszik igénybe a festői tájakon keresztülrobogó szerelvényeket. Az iskolák külön kisvonatot kérnek A Lokomotiv Tourist felfedezte... A külföldi turistákat vendégül látó Lokomotív Tourist „felfedezte” a lillafüredi kisvasutak a múlt heten külön-*' vonatot rendeltek a magyar- országi kisvonatok iránt érdeklődő vasútbarátok számára. Megtették az utat Garad- náig és vissza, utána pedig Farkasgödörig s vissza a killláni végállomásig. Kattogtak a fotóapparátok, s a külföldi turistáknak igen tetszett mindaz, amit az utazás élménye nyújtott. A Lokomotiv Tourist munkatársainak ígéreté úgy szól, hogy tovább ápolják kapcsolatukat a lillafüredi kisvasút üzemeltetőjével, ami idegen- forgalmi hírnevüket tovább öregbítheti. Kiss Attila üzemfőnök azonban e jó hír után megjegyezte, hogy az idegenforgalmi és az utazási irodáktól még több megbízást várnának. Ennek ellenére a kisvasút szerelvényei már nem csak tucatnyi utassal járnak a jó idő beköszön tével. Van foganatja annak a felhívásnak is, hogy a helybéli iskolák a tanulmányi kirándulásaik alkalmával, a kisvasútat vegyék igénybe. Az utóbbi két-három hét alatt szinte minden napra jelentkezett egy-egy iskolai csoport. A napokban a Postaigazgatóság szakszervezeti bizottsága kért különvonatot, amelyen 160-an utaznak a Bükkbe. Hétvégeken sem lehet most már panaszuk az utaslétszámra, hiszen amikor kirándulóidő van, zsúfolásig megtelik a kisvonat. Az üzemvezető elmondta azt is, hogy biztonsági és balesetvédelmi szempontból az átlagos óránkénti 20 kilométeres utazósebességet a farkasgödör-örvénykei mellékvonalukon 12 kilométerre csökkentették. Ezzel nő ugyan a menetidő, de a Bükkbe látogatók hosszabb időn keresztül gyönyörködhetnek a környék egyik legszebb tájának varázsában. E vonal további felújítását is tervezik; ez azt jelentené, hogy nemcsak Mahócáig. hanem Taksalápá- ig közlekedne a kisvonat. Válasszunk ki találomra egy miSKOici iépcsunazat. l'iiiantsunK be. Szinte bizonyosra vehetjük: talaiuuK kivetnivalót. Vagy a lépcsők piszkosak, vagy a falat ek- tetenitik firkák, esetleg a le- velszektenyek ajtajait tatjuk feueszegetve. Bar erhet bennünket kellemes megiepetes is, tie ina túlnyomói es/l a rossz tapasztalatuk jellemzik városunkban a hazkezeles ügyet... Az volna az ideális, ha minden iepcsoházban lenne házfelügyelő. De Miskolcon az 1900 tanácsi lakóépületben csak 550 házfelügyelői lakás található. A szakma presztízse tinoman fogalmazva leértékelődött. Hogy miért? + KEVÉS KL tLrilVATOTT A MIK-nél jelenleg 506, házhoz beosztott dolgozó található. Döntő többségük nő. Átlagbérük 2933 forint. Ráadásul ez az összeg csak négy éve ekkora: az 1983- ban megjelent jogszabály előtt meg kevesebbért dolgoztak. Nem valami vonzó ennyiért takarítani a lépcső- házat, felügyelni a liftre, szót érteni a lakókkal. Utóbbiak között ráadásul szép számmal akadnak vandálok — elegendő csak a lapunkban naponta megjelenő, „Az ügyeleteken történt” című rovatot átböngészni —, nemtörődöm emberek, a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetők. Aki ennek ellenére mégis becsülettel ellátja munkáját, az az elhivatottak közé tartozik. Ám az ilyenből nem sok akad ... ♦ A TANÁCS MEGVIZSGÁLTA Dr. Kiss Lajosné, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kezelési igazgatóhelyettese mondta: — Tavaly fejeződött be a városi tanács általános felügyeleti vizsgálata nálunk. A szakemberek az ingatlan- kezelés szakterületei közül a házkezelést elemezték. Erről talán nem árt annyit elI mondanom, hogy közvetlen ! és közvetett szolgáltatásból áll. Az első kategóriába so- 1 Tolhatnám az olyan tennivalókat, mint például a takarítás, a liftügyelet. A másikba a felújítások előkészítése, a karbantartás tartozik. A vizsgálat ezeket a korábbi időszakhoz képest javulónak ítélte. + ARANYKEZÜK VOLT... Túl sötéten festettünk volna a bevezetőben? Aligha. Megfordultunk több lépcsőházban, köztük olyanokban is, ahol nincs házfelügyelő, de ott is, ahol van. Akikkel beszélgettünk, csaknem mindannyian alapvető kérdésnek tartották, hogy van-e a lépcsőházban házfelügyelő: szeSzónokinak tetsző kérdéssel kezdődött nemrégiben egyik tévéjegyzetünk: Hová lett a bocicsoki? Az írás nem várt eredménnyel járt: levelet kaptunk Mika Imrétől, a Szerencsi Édesipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesétől, amelyben közölte, hogy csokoládégyáruk már régóta fontolgatja néhány régi és népszerű terméküknek, így a kis bocicsokinak az újbóli gyártását. I A levelet beszélgetés követte : — A hetvenes évek közepén nagyon sok pénzt fektettünk be a csokoládégyár korszerűsítésébe. Túlnyomó- részt kiküszöböltük a kézimunkát az új gépsorok beállításával. Ekkoriban szűnt meg nálunk egy sor olyan terméknek az előállítása, rintük minden ezen áll, vagy bukik. Mások még tovább árnyalták a képet, visszakívánva azokat az időket, amikor a házmesterek gondjaira volt bízva egy-egy épület. Ók ugyanis a szó szoros értelmében mesterei voltak szakmájuknak. Nemcsak takarítottak, de elvégezték a házban az apróbb javításokat is. Az. hogy ott élnek a lakók között, elegendő volt a rongálok megfékezéséhez. Meglehet, ma már idillikusnak tűnik a kép. Mindenesetre most a bérlők tisztább, komfortosabb környezetre áhítoznak, és ennek megteremtését a házfelügyelőtől várják. (Folytatjuk) B. A. amelynek a csomagolását nem tudtuk gépesíteni. Azóta is folyamatosan érzékelhettük, hogy régi vásáróink továbbra is keresik ezeket a gyár nevével összefonódott csemegéinket. Most lehetőségünk van arra, hogy egykét régi gépsorunkat felújítva, újra kirukkolhassunk nemcsak a kis bocicsokival, hanem például a Melódia nevű , hajdani termékünkkel is. A csomagolás, az embléma ugyanolyan lesz, mint tízegynéhány esztendővel ezelőtt. Két hónap múlva már a boltok polcairól válogathatnak a vevők a „minibocik” közül. Egy módosulás azért lesz... Darabját nem 60 fillérért, hanem 2 forint 20 fillérért árusítják majd. B. T. A kísérleti gazdálkodásról, egy levél kapcsán Fizetés és kórházi koszt Tévéjegyzetben tettük szóvá... Ismét less boeieseki Gyors, pontos — és nem szenved balesetet Nem a betegek kárára! Egy elég mérges hangú levelet kaptunk nemrég, kommentárul ahhoz a cikkünkhöz, amelyben a Semmelweis Kórház kísérleti gazdálkodásával foglalkoztunk. A levél ugyan névtelen volt, mégis úgy éreztük, hogy foglalkozni kell a témával, hiszen a félreértésnek azok is áldozatai lehettek, akik nem ragadtak tollat. A levélíró szerint a Semmelweis Kórház kísérleti gazdálkodása azt jelentheti majd. hogy a betegeken fognak takarékoskodni. A kórház igazgatója, dr. Jánváry Anna ugyan elmondta a cikkben, hogy a kísérlet nem ronthat a betegek egészségügyi ellátásának színvonalán, mégis nézzünk most néhány tényt, a kísérleti gazdálkodás szabályai között válogatva. Igaz. hogy a kórház maga dönt a rendelkezésre álló pénzügyi alap felhasználásáról — elhatározva, mennyi jusson a kórház működtetésére, az állóeszközök fenntartására, és beruházásra —, de az egységes pénzalap felhasználásának szabályszerűségét a tanács szigorúan ellenőrzi. Hogy mennyire nem a betegek kárára történik bármi is, azt az is jellemzi: megkapták a lehetőséget, hogy az eddig normával szabályozott étkezést saját döntésük szerint javíthassák. Ahhoz, persze, hogy kölfch essenek a betegek kosztjára, valahonnan pénzt kell megtakarítani. Például úgy, hogy a kórház bizonyos fejlesztési, fenntartási munkákat nem külső kivitelezőktől, beruházóktól rendel meg, hanem saját maga vállalja fel. Az sem közömbös, hogy az anyagi ösztönzésük rendszerét szabadon alakíthatják ki. Mert egyetlen beteg számára sem lehet mindegy, hogy aki gondoskodik róla, vajon érdekelt-e, s mennyire abban, hogy jól dolgozzon. Levélírónk élcelődött azon is, hogy azt írtuk: tudni kell, mennyibe kerül mondjuk egy vakbélműtét. Meglehet, viccesen hangzik, de ahhoz,* hogy az egészségügy színvonalát emelni tudják, korszerűsítve annak rendszerét, előbb pontosén tudni kell, mi mibe kerül. Azt a vitát, ami a hazai egészségügy jelenlegi gazdasági rendszere körül támadt az utóbbi időben, csak úgy lehet értelmes módon hasznosítani, ha forintra váltva egyértelművé lehet tenni, hol és mire költjük el a pénzt. Igaz, ettől egyelőre több nem jut a magyar egészségügynek, de megteremthetik annak a lehetőségét, hogy korszerűbb gazdálkodással valóban több jusson majd a legfontosabb feladatokra. (kiss) Hazai robot préseli Amikor 1986. január 1-jén önálló lett a Fclsőzsolcai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, a gyúr vezetése azt tűzte ki célul, hogy hiteltartozásukat visz- szat’izessék, hogy a jól képzett szakmunkásgárda megtartásával. a korszerű technika meghonosításával, a gyártás- és gyártmányfejlesztés révén exportképes termékeket is állíthassanak e!ö. Az eltelt idő és a tények bizonyítják, hogy e célok helyesek voltak, feladataikat sikerült realizálniuk. Valószínű, hogy megyénk- bén az elsők között tarthatjuk nyilván ezt a vállalatot, amely robottechnikát alkalmaz. Pályázat útján jutottak ahhoz a pénzmennyiséghez, amelynek segítségével 3 magyar gyártmányú robotot helyeztek üzerhbe a múlt év őszén. Az előkészítő műhelyben préselési feladatokat látnak el ezek a roboíbereftdezé- sek, 3 műszakban. A Mikroelektronikai Vállalat gyártja, állítja össze ezeket a be+ Munkában a robotok, Kui Ferenc csoportvezető felügyeletével. (Kerényi felni rendezéseket, egyes részei, elemei importból származnak. Ennek ellenére nem drágák, a három robot a telepítéssel együtt 5,2 millió forintba került. A robotokra felügyelő szakemberek száma a présgépek kezelői létszámának eg.yh armadára csökkent. A présgépek balesetveszélyesek voltak, a robotok ezt is megszüntették. Munkájuk termelékeny, pontos, a minőség első osztályú, A gyárnak ez a beruházása a viszonylag gyorsan megtérülők közé tartozik. A korszerű technikára, technológiára való törekvés meghozza az eredményt. Míg 1986-ban 247 millió forint termelési értékhez csak 1,8 millió forinttal járult agyár exportja, az idén a 290 mtflió termelési értéktervből 8 millió forinttal részesedik a nyugati exportmegrendelésük. Nyugat-Németországba, Svédországba szállítanak motorokat, alkatrészeket az idén. A piackutató munkát azonban nem hagyták abba, s jelenleg Is tárgyalnak nyugati cégekkel, hogy bővíthessék exportjukat, fej)
