Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-30 / 100. szám

Szavas a tantestület Megpályázhatják az igazgatói széket Művelődési miniszteri ren­delet írja elő „az óvodave­zetők, egyes nevelési-oktatá­si intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízása és az állás betöl­tésével kapcsolatos pályázati eljárás” új szabályait. Ko­rábban az iskolaigazgatókat a tanácsi illetékesek nevez­ték — öt évre szólt a megbízatásuk —, az óvoda­vezetőket pedig határozatlan időre bízták meg. Az 1986. szeptember 1-én hatályba lé­pett rendelet értelmében 'ezentúl ezekre az állásokra pályázni kell, és a nevelő- testület szavaz arról, kit fo­gadnak el igazgatójuknak, vezetőjüknek. • A JELENLEGIEK NEM LELKESEDNEK Dr. Környey László, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetője és Tulipán István, az osztály személy­zeti csoportvezetője megerő­sített abban, amit minden különösebb fantázia nélkül is kikövetkeztettem: a jelenle­gi igazgatók, óvodavezetők nem kifejezetten lelkesednek a pályázati rendszerért. Amelynek néhány részletkér­déséről, buktatójáról beszél­gettünk, abból az alkalom­ból, hogy a pályázatok ha­tárideje ma járt le. A városi tanács huszonhat pályázatot írt ki. Három miskolci közép- és hét álta­lános iskolában jár le idén áz ötéves ciklus, illetve meg* nyugdíjba a jelenlegi igaz­gató. Az óvodák esetében —> ahol meghatározatlan időre szőtt a megbízás — fokoza­tosan írják ki a pályázato­kat, most tizenhat vezetői ál­lást hirdettek meg. (Pontos ütemterv készült a negyven miskolci óvodára.) A művelődési osztály ille­tékeseinek tapasztalata, hogy nagyobb az érdeklődés azon posztok iránt, amelyek nyug­díjazás miatt üresedtek meg. mint ahol jelenleg kinevezett igazgató irányítja az iskola munkáját. Összességében több pályázatra számítottak, a hét elején még volt olyan hely. amelyre senki sem as­pirált. Egyetlen állás van, amelyet hárman is szeretné­nek megkapni. Bár nincs meghatározva, hogy egv pá­lyázó hány helyen próbál­kozhat, e cikk nyomdába adásáig Miskolcon egy sze­mély maximum két intéz­ményt „vett célba”. • A TANÁCS-VB DC NT Valamennyi érintett intéz­ményben háromtagú bizott­ság ismeri meg először, majd ismerteti a nevelőtestülettel az odairányuló pályázatokat. A bizottság személyesen is elbeszélget a jelentkezőkkel, megismeri terveiket. Ezeket nevelőtestületi értekezleteken vitatják meg, majd újabb értekezletet hívnak össze titkos szavazás céljából. A testület akkor határozat- képes, ha tagjainak leg­alább a kétharmada jelen van. Ahhoz, hogy valakinek a személyével — programjá­val — egyetértsenek, több, mint ötven százalékban rá kell szavazni. Előfordulhat, hogy mind­két — vagy akár több — pályázó megkapja a szava­zatoknak több mint a felét. Ilyen esetben közülük kerül ki a majdani igazgató (ve­zető), de nem okvetlenül az, akire a legnagyobb arány­ban szavaztak. A kinevezés ugyanis a városi tanács vég­rehajtó bizottságának a jog­köre. Elméletileg az is el­képzelhető, hogy hiába ért egyet valakinek a személyé­vel a tantestület, a vb-ülé- sen egyetlen kéz sem emel­kedik a magasba, amikor a kinevezésről van szó. (íme egy furcsaság.) Ez esetben új pályázatot kell kiírni. Azután itt van egy reáli­sabb buktató: nem biztos, hogy az adott posztra legal­kalmasabbak fognak pályáz­ni, mert léinek az esetleges kudarctól, nem akarnak „bukott emberek” lenni. Vagy egy másikba kemény­kezű igazgató — elképzelhe­tő, hogy — kevésbé népszerű a tantestület körében, mint az a kollégájuk, aki a helyé­re szeretne lépni. És aj utóbbit szavazzák meg, ami­ből nem biztos, hogy haszna származik az iskolának. ® FELTÉTELEZÉSEK A „LEGROSSZABB ESETRE" Mindezek persze csak fel­tételezések, a „legrosszabb esetet” is figyelembe véve. Hogy miként válik be a pá­lyázati-rendszer amelyet a nevelési-oktatási intézmé­nyek fokozódó önállóságának igénye hívott életre, a kö­vetkező hónapokban, évek­ben dől el. Mint ahogy az is, hogy milyen — akár eg­zisztenciális — gondjaik le­hetnek a jelenlegi, ám poszt­jukon meg nem erősített ve­zetőknek. Annyit talán még érde­mes megemlíteni, hogy a rendelet pontosan körülhatá­rolja, . milyen végzettségű, munkakörű, gyakorlatú pe­dagógusok pályázhatnak ve­zetőnek, illetve, hogy címze­tes óvodavezetői, Illetve cím­zetes igazgatói cím adomá­nyozható és engedélyezhető annak a jelenlegi intéz­ményvezetőnek — a vezetői pótlék legfeljebb ötven szá­zaléka alapbérként való fo­lyósítása mellett —, aki ve­zetői munkáját legalább tíz éven át eredményesen vé­gezte. Azt is kimondja a rendelet, hogy az igazgatói megbízás lejártakor nem csökkenhet a személyi alap­bére annak, akinek a meg­bízása megszűntekor az öregségi nyugdíjjogosultág megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik. (szabadó*) Kalász László-est Budapesten Kalász LászZó-estet rendez a Miskolci Ősi Gimnázium Növendékeinek Egyesülete, közösen a Borsod-Abaúj­Gondviselés Zemplén Megyeiek Budapes­ti Baráti Körével. A május 4-én, délután 5 órakor kez­dődő estnek a Hazafias Nép­front budapesti székháza ad otthont. (Népköztársaság út­ja 125. sz.) A költő munkás­ságát dr. Zimonyi Zoltán irodalomtörténész méltatja, verseit pedig Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze adja elő. Közremű­ködnek a Földes Ferenc Gimnázium diákjai is. Északi tájak vonzásában Pető János úti rajzai A piktor rajzokkal ír útinap. lót. Pető János, városunk jeles festő- és grafikusművésze ta­valy nyáron egy hónapot töltött Miskolc szovjet testvérvárosá­ban, Vologdában és környékén. Hazatérte után azon melegé­ben Ízelítőt adott élményeiről lapunkban, s olvasóink előzetes kóstolót kaptak a távoli észa­kon készített rajzaiból is. Most a rajzos útinapló lapjai teljes gazdagságukban együtt látha­tók a Kossuth utcai Mini Galé­riában rendezett tárlaton. Nem tudom, ki hogy van vele, én látogatóban is az olyan környezetben oldódom fel igazán, amelyet szívesen vállalnék tartós otthonomul. Ez a gondolat töltött el, Pető Jértőt vologdai rajzai között barangolva. Nem kérdeztem rá a kiállítás megnyitóján a sok érdeklődőtől közrefogott képíróra, de a rajzok felel­tek helyette a ki nem mon­dott kérdésemre. Több ezer kilométerre a borsodi hazától, otthonos meghittséggel vette szem- ügyre Pető János a tajgai táj megörökítésre kínálkozó mo­tívumait. Nem a leltározói igyekezet vezette, nem az idegenforgalmi nevezetessé­gek teljességét törekedett tlajstromozni. Azt rajzolta, ami nemcsak a szeméhez, hanem az érzéseihez is szólt. Ezért sikerült a látványban a táj lelkét is megéreztetnie. Megunhatatlanul sorjáztak vázlatlapjaira a folyók párá­ba burkolózó nádas Öbleinek, ember míves kezébe, (Hogy nem Hernád menti tájképe­ket látunk, arra a nyírfák és a fenyők közül kibontakozó jellegzetes hagymakupolás templomtornyok ébresztenek rá.) S hogy mennyire meg­becsülik a múlt idők építé­szeti remekeit a Vologda és a Szuhoma folyók partjain, arra is utalnak a rajzos fel­jegyzések: itt is, ott is tata­rozásra valló állványok kon­túrjai látszanak a vázlat­lapokon a műemlék monos­torok tornyai körül. A természeti táj, az ember és az emberi kéz alkotásai­nak példás összhangja ihlet­kis papírfelületen is a tajgai táj végtelen tágasságát érzé­keltetni. Az a rajza, amelyen három egymásra vetülő síkban hár­mas egységbe foglalja a fák lombkoronáját, a mögüle ki­bukkanó hagymakupolád tor­nyot, s az előtérben bandu­koló szakállas öreg embert — a vologdai táj apoteózi- sává nemesül. (bereez) idegnyugtató vízi utakra csá­bító csónakjainak, öreg bár­káinak képmásai. S rajzain a faluszéli faházak, ólak, ka­rámok is szervesen idomul­nak a környező természethez, amely az anyagukat adta az te ezeket az úti rajzokat. £ető János grafikusi érettsé­gét éppen az tanúsítja meg­győzően, hogy nem virtuóz- 'kodik a technikával. Csak csupán a Látványt sűríti a lényegre — s ezzel képes a Enyhén szólva nem vidám film Erdöss Pál legújabb alko­tása, a Gondviselés. Olyan emberekről szól, akik először felelőtlenségből, aztán pedig a körülmények szorításából adó­dóan jutnak kényszerpályára. Erdöss nagy mestere an­nak — ezt bebizonyította legutóbbi filmjében, a Visz- szaszámlálásban is —, hogy ezeket a kényszerpályán mozgó emberi sorsokat meg­döbbentő hitelességgel ábrá­zolja. Tulajdonképpen végig azt sugallja, hogy a társada­lomnak vannak olyan réte­gei, amelyek képtelenek az igazi felemelkedésre: ener­giájuk elfogy, vagy elvész a mindennapos küzdelemben, egyébként is ingatag erköl­csi tartásuk nehezen bírj^ az újabb és újabb próbatétele­ket. A rendező szerint nincs vagy alig van segítség. A hivatott intézmények — a Gondviselésben éppen a gyámügyi hatosig — képte­lenek betölteni funkciójukat. Az nem derül ki. hogy mi­ért, de- azt pontosan látni, hogy az elbürokratizálódott hivatal emberei egyszerűen más nyelvet beszélnek, mint a tanácstalan, esendő és sok­szor nem is teljesen egyenes úton járó szerencsétlenek. A film fiatal anyája — Ozsda Erika — és apója — Döbrei Dénes — megpróbálkozik a lehetetlennek: börtönből sza­badulva elfogadható lakást és állást szerezni, hogy a nevelőszülőktől visszakap­hassák a gyerekeiket. A 4000 forintos albérlet vizes és bü­dös. (Két gyerekkel ennyi a tarifa, nélkülük „csak” 3000 forint.) A munkahely is ..összejön”, bár a rendész okkal és ok nélkül mindig zaklatja az éjszakai műszak­ban rendesen dolgozó apát. Lesz-e elég erejük mindent végigcsinálni? Nem tudni. Életük szinte egyetlen öröm­forrása a két gyerekük, aki­ket végül is a szó szoros ér­telmében visszarabolnak. A dokumentarista hagyo­mányokat továbbvivö fiim nyomasztó légkörét legfel­jebb a párbeszédek nehéz­kessége. gyakori döccenői zavarják. Bár néha már at­tól tartottam, hogy ez is a néző sokkolásának egy újabb módozata... Diáknapok Sárospatakon Ma délután 2 órakor ka- iönvonat érkezik a sárospa­taki vasútállomásra. A sze­relvény kilencszáz fiatalem­bert hoz a ..Bodrog-parti Athénba”, a XIV. diákna­pokra. A hivatalos megnyitója este fél 8-kor kezdődik, a Művelődés Háza előtti szín­padon. (Rossz, időben az épület színháztermében tartják meg.) Ezt a vldeo- mozi műsora és a Bikini együttes koncertje követi. S hogy mi minden lesz itt vasárnapig? Holnap például a diákokat is váriák a sá­rospataki majálisra. A Be­rekben fellépnek a diáknapi delegációk. De lesz a négy nap alatt sok sport- és kul­turális rendezvény, vitafó­rum és számtalan számító- gépes iáték. A diáknapok záróünnepsé­ge vasárnap délelőtt IC óra­kor kezdődik. Itt adták ót a fesztivóídíiakat. Ezután lesz a gálaműsor, a különvonat pedig a középiskolásokkal délután 2-kor indul haza­felé. Ifi m iowiMSz, §ön a nyár, TAPOLCA álra vár! Május 1 -töl a tapolcai strandfürdő és a 3 db TENISZPÁ­LYA várja a pihenni, sportolni vágyókat. TENISZPALYABERLET korlátlan strandhasznáiattal egész évre: 2000 Ft. TENISZPÁLYA-HASZNÁLATI dij strandbelépövel: 50 Ft/óra. Bérletek korlátozott számban a tapolcai strand pénztárá­nál vásárolhatók. MISKOLCI VÍZMÜVEK (balázsi) + Jelenet a filmből

Next

/
Thumbnails
Contents