Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)

1987-04-30 / 100. szám

Május első vasárnapja az édesanyáké. Anyának lenni régen sem volt könnyű, ma sem az. Hivatásszeretetből — és a jobb megélhetésért is — munkát kell vállalni. S megkísérelni, hogy ez ne menjen a gyermekek rovására. Az áldozatos, de szép sorsot vállaló édesanyákat köszöntjük a kétgyermekes dr. Bogár Erzsébetről készített riportunkkal, a 3. oldalon. (Kerényi László felvétele) Anyának lenni A Csanyikban minden kész az ünneplők fogadására. Május elsején A Csanyikban ünnepelünk XIX. ÉVFOLYAM. 100. SZÁM 1987. APRIUS 30., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 2,20 FORINT KSzleníiy az HSí MP KB üléséről A munkásosztály nemzet­közi ünnepét a Csanyikban nagyszabású majálison kö­szöntjük. Nemcsak a mis­kolciak és a városkörnyéki­ek. de megyénk dolgozóinak a központi ünnepségét is itt rendezik meg. Az ünnepnapot megelőző­en, ma délután 3 órakor ko­szorúzzák meg megyénk és városunk párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői a népkerti mun­kásmozgalmi emlékművet. Május elsejének reggelén a város több pontján fúvós­zene ébreszti majd az ott lakókat, invitálva a miskol­ciakat a Majális-parkba. Délelőtt 10 órakor a mun­kásmozgalom mártírjainak emlékművénél ünnepi kö­szöntőt mond Básti János, a Szakszervezetek Borsod-Aba­Mele^ idő Kellemes, tavaszias időre ébredt ma. kora reggel Mis­kolc és térségének lakossága. NaDközben 20—25 fokra szá­míthatunk. Eső sehol sem valószínű, legfeljebb a lég­mozgás élénkül meg helyen­ként. új-Zemplén Megyei Taná­csának vezető titkára. Ezt követően a megye és a vá­ros párt-, állami és társa­dalmi szervezeteinek képvi­selői elhelyezik a kegyelet és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatán, majd egész napos kulturális és sportprogram kezdődik a Csanyikban. (Folytatás a 8. oldalon) Nyilvánosságra hozták az MSZMP KB 1987. április 28-i üléséről kiadott közle­ményt. A dokumentum egyebek között megállapítja, hogy pártunk és népünk egyet­értéssel követi a Szovjet­unióban végbemenő változá­sokat. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a magyar—román viszony alakulásáról, és egyetértett a magyar vezető szervek ál­lásfoglalásaival. Megerősí­tette, hogy kölcsönös erőfe­szítésekre van szükség a problémák rendezésére, a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztése érdekében. A Központi Bizottság megvitatta az ország gazda­sági helyzetét, és megállapí­totta, hogy a novemberi ha­tározatban is igényelt pozi­tív változások még nem kö­vetkeztek be. A népgazdaság egyensúlya nem javult, nincs megfelelő változás a munka hatékonyságában, éppen ezért további intézkedések­re van szükség. A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrend­Ma reggeli telefon ff» jr 1 • r • fi? 1 lortenelmi var játék A diósgyőri várba május 21—23-án középkori hangu­latot varázsol a Miskolc Vá­rosi Művelődési Központ Molnár Béla Üttörőháza. Mi­re számíthat a gyerekközön­ség? — kérdeztük Kozma Istvánt, az úttörőház előadó­ját. — Nagy Lajos király ud­vara elevenedik meg, a to­rinói békekötés idejét tük­rözve. Hivatásos és amatőr színészek történelmi ese­ményjátékot adnak elő a várszínpadon. Az előadások délelőtt fél tízkor és délután három órakor kezdődnek. A korhű hangulatot lovagi tor­nával és íjászversennyel te­remtilt meg, de lesznek ak­robaták, tűznyelők és med­vetáncaltatók is. Természe­tesen nem maradhat el egy igazi vásár sem. A várjáté- kot három ízben is játszó­ház előzi meg; ennek köre­tében például május 7-én középkori eszközöket, jelme­zeket készíthetnek a gyere­kek az úttörőházban. szert, és abból kiindulva, hogy a nyugdíjak értékét nem sikerült teljesen meg­őrizni, szükségesnek tartja a nyugdíjrendszer módosítását. A , Központi Bizottság megtárgyalta a vállalati adó­zás és a lakossági jövede­lemszabályozás elvi kérdése­it. Ezek társadalmi vélemé­nyezése után a kialakított javaslatokat a Központi Bi­zottság soron következő ülé­se elé kell terjeszteni. (A közleményt a reggeli lapok teljes terjedelmében közük j Megújulásunkért A munkát ünnepli május elsején a dolgozó világ, az aUcotá embert, a munkasösszefogást. Van, ahol csupán néhány szál virággal; másutt harcos tüntetéssel, követeléseiket kifejező meg­mozdulással; van ahol színpompás felvonulással, vidám majá­lissal, tánccal, dallal. A gondolat azonban mindenütt egységes: a munkásság, a dolgozó ember összetartozása, internacionaliz­musa és békevágya. A május elsejék politikai jelentősége nem csökkent napjaink­ban sem, mert mindenkor a munkásság törekvéseinek hordo­zója és kifejezője világszerte. A munkások célja közös: jobb élet, kedvezőbb munkafeltételek valamennyiünk számára. Ez az összekötő kapocs, a munkósszolidoritás, az együvétortozás, az egymásrautaltság tudata egyidős o munkásmozgalommal, a szakszervezeti mozgalommal. ünnepelünk! A tavaszi derű mögött azonban feszítő gondok vannak. Igaz, ezek nem a kilátástalanság, hanem a fejlődés ál­talunk megoldandó, valóságos gondjai. Természetes, hogy félt- jül elért eredményeinket, azt, amit népünk 42 év alatt, becsü­letes munkával teremtett; és elért életszínvonalunkat, gyerme­keink, ifjúságunk jövőjét, szocialista társadalmunk vívmányait. Nem elpazarolni, hanem gyarapítani szeretnénk értékeinket, és megújítani önmagunkat. Most ez a feladatunk. Előbbreha- Icdásunk útja továbbra is az eddigi politika folytatása, de sok­ka1 hatékonyabban és célravezetőbb eszközökkel. Nem oz el­vek, a „mit tegyünk" és a „merre lépjünk” kérdései várnak vá­laszra, hanem a gyakorlati teendők sodrában a „hogyan job­ban" kap hangsúlyt. A cselekvésen a sor! Tudjuk, hogy mH akarunk. Napjaink feladata megtalálni azt az utat, amely közel visz bennünket céljaink megvalósításához. Ahhoz, hogy gazdaságunk jövedelemteremtő erejét fokozzuk, szükséges a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, de úgy, hogy ez minél kisebb egyéni és társadalmi megrázkódtatással járjon. Ennek együtt kell történnie a műszaki fejlesztés megújí­tásával, az új technikák, technológiák megvalósításának, befo­gadásának igényével, a piac- és versenyképesség fokozásával. Nincs más alternatívánk, mint a jobban szervezett, hatékonyabb es nagyobb hasznot hozó munka. ■ A teljes és hatékony foglalkoztatottság elvét, gyakorlottá kell alakítanunk, omi a fizikai és szellemi dolgozók bizonyos körét érinti. Nem kevesen lesznek, akiknek új szakmát kell választa­niuk, vagy más munkahelyen dolgozniuk. Ennek érdekében Mis­kolcon máris számos szervezeti és gyakorlati intézkedés történt A párt-, a társadalmi és gazdasági szerveink azon munkálkod­nak, hogy megteremtsék azokat a feltételeket, amelyek garan­tálják, hogy mindez a legkevesebb társadalmi feszültséggel valósuljon meg. A szocialista üzemek - ipari, mezőgazdasági és szövetkezeti gazdaságok - továbbra is a dolgozók megélhetésének oz alap- területei. Nagy felelősség hárul oz itt dolgozó vezetőkre és kol­lektívákra egyaránt. Meg kell teremteniük a szervezett, a folya­matos munka feltételeit. A dolgozók döntő többsége joggal vára el, hogy kapja vissza becsületét a főmunkaidőben végzett tevékenység, legyen nagyobb a munkafegyelem, s a valós telje­sítménnyel arányos a jövedelemelosztás. A differenciált bérezés­sel mihdenképpen élnünk kell. A szakszervezetekre rendkívül nagy feladat hárul a kezdeményező erő, a vállalkozási kedv erősítésében, a jobb képességek érvényesülését gátló egyenlősdi leküzdésében. Az érdekek ütközése erőteljesebb, oz érdekviszonyok bonyo­lultabbak a korábbinál. Ezért a szakszervezetek munkájának érdekvédelmi, érdekképviseleti mechanizmusát és szerepét a változó viszonyokhoz keH igazítani minden szinten. A hozzáértés nemcsak a gazdaságban, hanem a társodalom minden területén felértékelődik. A gazdaság intenzív fejlesztése, □ szocialista társadalom korszerűsítése csak jól képzett szak­emberek közreműködésével, irányításával valósítható meg. Az ertékteremtő tudást, legyen az fizikai vagy szellemi, jobban meg keli becsülnünk, anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A cselekvés korába kerültünk: a minősítés mércéje a tett, a munka értéke, eredményessége, az élet minden területén. A többre, a jobbra való törekvésnek reális feltételei vannak. Ez adbot reményt és erőt mindannyiunknak ezen a május else­jén is; és az, hogy képesek vogyunk szembenézni a valósággal, a gondokkal, váltóivá jövőnk érdekében a tévedések kockáza­tát is. A pirosbetűs ünnep után munkás hétköznapok jönnek. Talán nehezebbek, küzdelmesebbek lesznek, mint amilyeneket a ko­rábbi években megszoktunk. Meggyőződésünk azonban, hogy becsülettel végzett munkával, bölcs és bátor kezdeményezések­kel, tudásunk, képességünk kiaknázásával úrrá tudunk lenni gondjoinkon. LAZAR GÁSPÁR • Szakszervezetek Miskolc Városi Bizottságának titkára Üdülő lesz a bánkúti turistaházbál Képviselőink tanácskoztak Együttes ülést tartott teg­nap Noszvajon a Borsod- Abaúj-Zemplén és a Heves megyei képviselőcsoport. A két szomszédos megye nem­régiben aláírt együttműkö­dési megállapodásáról, a kö­zös tennivalókról tanácskoz­tak. A dokumentum részletesen taglalja az együttműködés módjait. Az ülésen a leg­többen mégis a foglalkozta­tással kapcsolatos tenniva­lókról beszéltek. Elhangzott, hogy a munkaerőmozgást — várható adatainak ismereté­ben — összhangba kell hoz­ni a területi igényekkel, s közösen kell keresni a dol­gozók átképzésének módoza­tait. A tanácskozáson jelentette be Schmidt Rezső, a Heves Megyei Tanács elnöke, hogy a bánkúti turistaházat je­lenlegi üzemeltetőjétől nem­sokára átveszi az ÉG-SZI. A vállalat felújítja az épületet, és saját üdülőjévé alakítja át. Az új tulajdonos — ígé­rete szerint — az éppen fe­lesleges férőhelyeit minden­kor a turisták rendelkezé­sére bocsátja majd. Étter­mükben pedig a kirándulók is ebédelhetnek. Barta Lajos, a Heves Me­gyei Pártbizottság első tit­kára ezzel kapcsolatban azt hangoztatta: a két megye állami és pártvezetésének közös feladata az is. hogy gondoskodjanak Bánkútnak az ifjúsági turizmusba és sportba való bekapcsolódásá­ról. Ehhez minden rendel­kezésre álló eszközt fel kell használni. Ennek fontosságát emelte ki dr. Ladányi Jó­zsef, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Tanács elnöke is. Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizottság első tit­kára, megyénk képviselőcso­portjának vezetője az együtt­működési megállapodást tar­talmasnak, sok hasznot ho­zó. racionális dokumentum­nak nevezte. A tanácskozás után — melyen részt vett Kovács Zoltán, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottságának titkára is — az országgyűlési képvise­lők Noszvaj nevezetességé­vel, a műemlék kastéllyal is­merkedtek. A szerkesztő megjegyzése: a Bánkúira irányuló turiz­mus fellendítése, a kivétele­sen jó siterep kihasználása nehezen képzelhető el turis­taszál lő nélkül. Tudjuk, so­kai kellene rá költeni (köz­művek stb.). hogy megfelelő színvonalon és később eset­leg gazdaságosan lehessen üzemeltetni. Lehet, hogy pillanatnyilag nem kínálko­zott más megoldás, de azzal bizonyára sokan egyetérte­nek a „bakancsos” turisták közül, hogy sajnáljuk a tu­ristaházat, mely — tudomá­sunk szerint —, annak ide­jén éppen a Bükk kis pén­zű barátainak az összefogá­sával és számukra (!) épült.

Next

/
Thumbnails
Contents