Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

Olcsó városkörnyéki telkek II kulira az iraki kauocs Ülést tartott a cigánytanács dig csak olyan rászorultat támogat, akiről tudja, hogy a pénzt nem italra fogja el­költeni. Daróci Leventéné, a 47. Sz. Általános Iskola (a volt 2. Sz. Kisegítő) igazga­tója elmondta, hogy tanu­lóinak hetven százaléka ci­gány, ' s csak nagyon indo­kolt, kivételes esetben ad­nak nekik iskolai felmentést. A családlátogatásokhoz ne­kik is jól jön a segítség. + SZÓT ÉRTENI A SZÜLŐKKEL A családdal való együtt­működést elengedhetetlen­nek tartja Horváth Aladár is, aki cigányosztályt tanít a 40-es iskolában. Az ifjú­sági házban pedig klubjuk és együttesük is működik, amely „tiszta forrásból'' me­rít, s gyűjti össze népi ha­gyományuk örökségét. Sze­rinte a kultúra lehet az el­sődleges kapocs a cigány és a nem cigány lakosság között. Jó volna, ha e tanács ren­delkezne egy meghatározott összeggel, amit ők oszthat­nának szét a rászorulók kö­zött. Csóka Emil véleménye: kezdetben több segítséget és támogatást adtak. Javasolja, hogy a testület elé hozott gondokra a következő ta­nácsülésen tételesen vála­szoljanak a vezetők. Matyi Imre például a tatárdombi­ak kérését hozta, akik a rendezési tervről akarnak bővebbet tudni. Bódi Antal a mésztelepi áldatlan álla­potokat ecsetelte, ahonnan már legalább egy-két éve nem vitték el a szemetet. + VAJDA AKARSZ LENNI? A munkahelyi megkülön­böztetésre, célozgatásra so­kan joggal érzékenyek. Ma­ta Zoltán a vezetők és a munkatársak segítségét vár­ná. Mert aki egy közösség állandó céltáblája, az hamar veszi a vándorbotot. Kótai Elemér is szabadságra akart menni e tanácsülés meghí­vójával. Mire volt. akitől ezt kapta: mi van, vajda akarsz lenni? Gallyas László azon szerencsések közé tartozik, aki éppen ezek ellenkezőjé­vel dicsekedhet. A lakástéma nem marad­hatott ki; a cigánytanács a lépcsőzetes lakáshoz jutta­tás híve. Készek arra. hogy demokratikusan jelöljék ki: munkája, eddigi lakáskultú­rája révén ki kaphasson telket, egy-egy leendő la­kótelepen. Varga Istvánná, a városi tanács építési osz­tályának munkatársa elmon­dotta, hogy Miskolcon ol­csón már nem tudnak telket biztosítani. Négy községben viszont — Sajóbábonyban, Sajókeresztúron, Parasznyán és Harsányban — jó néhá- nyan építkezhetnének. A tartós használatbavételi díj 36—54 ezer forint, aminek 30 százalékát kell befizetni, a többit pedig 10 éves hi­telre adják. Oláh Erzsi A rendőrkapitány fogadóórája ! Valószínűleg sokakat fog­lalkoztat a kérdés, hogy a eigánylakosság helyzetének változtatására született elha­tározások miként válnak va­lósággá. Annyi bizonyos, hogy nélkülük, az átlagos­nál műveltebbek nélkül nem megy. Éppen ezért volt rokonszenves a legutóbbi tanácskozásokon Horváth Gyula eigányköltő vélemé­nye: azt szeretné, ha közös gondjaikat ne a rendőrség oldja meg, hanem maguk le­gyenek úrrá rajtuk. I A Hazafias Népfront vá- i rosi elnöksége mellett mű­ködő cigánytanács múlt he­ti összejövetelén már lát­szott némi változás. Az üze­mi dolgozók iskolájában ta­nulók a cigányfolklórból mutattak be néhány dalt köszöntő helyett. Ez az ala­kulóban levő szakkör kitű­nő szabadidős programnak ígérkezik. Tanácskozásuk ’ színhelyéül egyébként sem i véletlenül választották ezt az iskolát: az ide járók 70—80 százaléka cigány származá­sú. Czimbalmos Istvánná igazgatóhelyettes örömmel mondta el azt is, hogy amió- 1 ta a cigány tanács tagjai a tanárok partnereivé szegőd­nek a családlátogatások só- rán, egyre eredményesebbek a szülőkkel folytatott eszme- !' cserék. i ♦ segítik, r VAGY ELKÜLDIK? ! A tanácskozáson Horváth [ Béla, a városi cigánytanács ' elnöke számolt be a múlt évben végzett munkáról, majd Kákái István, a Haza­fias Népfront városi bizott- 1 ságának tagja az idei mun­katervet ismertette. A felvi­lágosító és nevelő munka ke­rül először terítékre, majd a lakás- és járványügyi helyzet. Bejárásokat is ter­veznek a cigányok által sű- ’ rűbben lakott területeken, s A Miskolci Rendőrkapi­tányság vezetője március 3-án 17 órától fogadóórát tart Miskolcon, a Rudas László u. 14. szám II. eme­let 1-es számú helyiségben. Előzetes bejelentkezés: a 35-103/20-55 telefonszámon. V A sícipő betéteinek készítése igen munkaigényes feladat. Az idén arra törekednek, hogy a varroda munkáját még jö­vedelmezőbbé tegyék. (Kerényi László felvétele) Síciuök a fel A Sajóhídvégi Rákóczi Termelőszövetkezetben az alaptevékenység, a növény- termesztés és az állattenyész­tés mellett nagy figyelmet fordítanak a melléküzem- ágakra is. A múlt évben az aszályos időjárás miatt jóval keve­sebb termésátlagot értek el, így árbevételük a tervezet­nél Kevesebb volt. Az ipa­ri. műszaki és szolgáltató melléküzemágak téliesítet­tek tervüket, nyerséget pro­dukáltak, ami lehetővé t.et- te, hogy a közös gazdaság nyereséggel zárja az évet. A cipőtelsőrész-előkészftő üzem Sajóhídvegen. a készí­tőüzem pedig Körömben működik. A két helyen 25— 30-an dolgozhatnak, ahogyan ezt Deák János, a varroda vezetője elmondotta. Jelen­leg speciális sícipőket készí­tenek több színben egy oszt­rák cég megbízásából. A rendelkezésükre álló gép^k nem a legkorszerűbbek, de eddig minőségi kifogás még nem érkezett. Az itt dolgo­zók betanított munkások, szorgalmuk, igyekezetük.pél­dás. De szükségük is van erre, mivel az osztrák cég növeli a megrendelést. Kül­földi. olasz, osztrák, ameri­kai alapanyagból dolgoznak, gépüket is a megrendelő biztosítja számukra. Felújítják a záhonyi Tisza-hidat Miskolcon haladnak át a kamionok Pihenőhelyeket, parkolókat jelölnek ki Bizonyára többen észre­vették, hogy városunk hatá­rában új útirányító táblákat helyeztek el. Ezeken feltün­tették. hogy a 3-as úton mi­lyen irányban lehet eljutni: Sátoraljaújhelyre és Uzsgo- rodra. Mi tette szükségessé az új táblák kihelyezését? — kérdeztük Stoll Gábortól, a Megyei Közúti Igazgatóság műszaki igazgatójától. — Ügy volt, hogy február 28-án, este 10 órától lezár­ják a záhonyi Tisza-hidat, és megkezdik az időszakos felújítását. Megállapodásunk szerint ezt a létesítményt egyszer a Szovjetunió, más­szor pedig Magyarország újítja fel. A rekonstrukció idején szünetel a közúti ha­tárátkelőhely forgalma, a Ezért pihenőhelyeket, átme­neti parkolókat kell kijelöl­nünk a nagy testű jármű­veknek. A jelzőlámpák prog­ramját nem változtatjuk meg. az előzetes számítások szerint a kamionok mind­össze 1—^százalékkal növe­lik majd a város forgalmát. Valószínű, hogy a záhonyi Tisza-híd felújítása október végéig tart. Kérjük a gép­végül a gyerekek óvodába, iskolába járatása lesz napi­renden. Ezután dr. Szabó Jenő, az SZMT jogsegély- szolgálatának volt vezetője bejelentette, hogy mint nyugdíjas felajánlja segítsé­gét jogi kérdésekben. Ezután sorjáztak a fel­Kiállítók nyolc országból r Ásványbörze, ötödször kamionok városunkon ke­resztül Sátoraljaújhely irá­nyába közlekednek majd. A jobb felkészülés érdekében a hídfelújítást az utolsó órákban elhalasztották egy hónappal. Ezért az útbaiga­zító táblákat, ahogy kirak­tuk, már le is takartuk. ÁP­járművezetőket, hogy ez idő alatt óvatosabban, nagyobb körültekintéssel közlekedje­nek a 3-as út átkelési sza­kaszán. Legyenek megértés­sel, türelemmel, hiszen a nemzetközi kamionok veze­tői kevésbé ismerik ezt a2 útvonalat, kezdetben körül­szólalók javaslatai, gondjai, de néhányan sikereikről is beszámoltak. Balogh Imre Előadás a Rudapithecus Hungaricusról rilis elsejétől viszont számít­hatunk arra, hogy naponta 60—70 kamion halad keresz­ményesebben közlekedhet­nek a nagytestű járművek­kel. elpanaszolta, hogy rendsze­rint elutasítják azt a se­gélykérelmet, amelyet ő má­sok ügyében felterjeszt, pe­lllalsrapó Litvánia Erdőgazdasági Tudományos Kutatóintézeté­nek tudósai olyan anyagot hoztak létre, amely szagá­val elriasztja a szarvasokat, jávorszarvasokat, az őzeket és az erdők más lakóit. A természetvédelmi terüle­tek és övezetek határain túl­ra kóborló vadak letapossák a tűlevelű erdőültetvénye­ket, lelegelik a vetéseket, s időnként az orvvadászok zsákmányaivá válnak. Az erdőt azonban nem lehet el­keríteni. Itt csak a szagso­rompó segít., amelyet a cel­lulóztermelés hulladékainak felhasználásával és néhány más összetevőből készítettek. A készítmény a fákra telje­sen veszélytelen, az állatok azonban messzire elkerülik az ezzel az anyaggal kezelt területeket. kiállítást is rendeznek ez al­kalomból; a rudabányai vas­ércvonulat ásványait mutat­ja be az egyik, Rudabányát régi képes levelezőlapon a másik, a harmadik pedig magyarországi ősnövényma­radványokat a Természettu­dományi Múzeum, a gyön­gyösi Mátra Múzeum és ma­gángyűjtők anyagából. A szombat az úgynevezett szakmai nap, a nagyközön­séget vasárnap várják az egyetemre, a régi és az új aulába, de akár a selmeci könyvtárba is, amelyet ezen a napon bárki megtekinthet. A nyilvános ásványbörze reggel 9-kor kezdődik. Ős­maradványok, drágakövek, kőzetek. gyűjtőszerszámok, szak- és ismeretterjesztő ki­adványok találnak új gaz­dára. hazai és külföldi gyűj­temények. csereanyagok, ás­ványok „vetélkednek” a leg­szebbnek járó címért, ösz- szesen- hat díjat adnak ki, ebből kettőt — a legszebb külföldi és a legszebb hazai ásványét — a közönség sza­vazatai alapján. Lesz most is ásványhatá­rozás, drágakő- és ősma­radvány-határozás. működik majd alkalmi postahivatal (emléklappal, bélyegzéssel) A hivatalos megnyitó sárnap délelőtt 10 órakor lesz. ezen dr. Kovács Ferenc rektor köszönti a vendége­ket. A Versenyek eredmé­nyét déli 1 órakor hirdetik ki, de a börze tovább tart. Ötödször rendezik meg a miskolci Nehézipart Műszaki Egyetemen a tavaszi ásvány- gyűjtő találkozót, amely a minerológusok legjelentősebb ilyen fóruma a szocialista or­szágokban. A tavalyi találkozónak kö­rülbelül háromezer nézője volt, és akár csak akkor, az idén is nyolc országból vár­nak résztvevőket. Négyszáz szakember érkezik a márci­us 7-i, 8-i találkozóra. Két­száz asztalon mutatják be gyűjteményüknek azt a ré­szét. amelyet cserére, eladás­ra kínálnak fel. Rudabánya az egyik leg­híresebb hazai érclelőhely, erről hangzanak el elő­adások a szakmai program­ban, szombaton. Itt lesz dr. Kordos László kandidátus, aki a 10 millió éves, és im­már világhírű előemberről, illetve koponyaleletről, a Rudapithecus Hungaricusról tart előadást. A rudabányai ércbányászat történetét Bícs István, az ottani Ere- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója ismerteti. Három + Egy szép sókristály a tavalyi kiállításról a városban a 3-as úton. Sz. I. Az idő pénz Kereken ezerötszáz órányi munka van ebben az egyet­len órában. Természetesen kézimunkával készítették még a századforduló előtte s még mindig pontosan jár. Meglehetősen drágán árulják, igaz a zürichi Ban- hotbn, Európa egyik leg­drágább bevásárlóutcájában. Az ara 950 ezer svájci frank.

Next

/
Thumbnails
Contents