Déli Hírlap, 1987. március (19. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-02 / 51. szám

i. Alig van parlag föld Városlakó kerlészkedők Aligha gondolnánk, hogy a sűrűn lakott Miskolc külte­rületein olyan intenzív a kertészkedés, hogy milliókban mérhető a földmunkára for­dított órák száma. A város mezőgazdasági területe '5755 hektár, s ennek több mint 21 százalékát háztáji és kisegítő gazdaságok hasznosítják. Csaknem 4000 tagja van a mezőgazdasági szakcsopor­toknak: valamennyien főfog­lalkozáson kívül kertészked­nek, termékeikkel segítve a város zöldség- és gyümölcs­ellátását. A Miskolci Városi Népi Ellenőrzési Bizottság leg­Sajnos, a részmüvelésű ve­tésterület a múlt évben a kedvezőtlen időjárás, a gyen­ge terméseredmények miatt kisebb lett. Tetézte a gon­dokat, hogy a termelők ér­tékesítési kötelezettségszegé­se miatt megszüntették a brokkoli és a karfiol ter­mesztését. • ÚGY LÁTSZIK, MEGÉRI A tapasztalatokat össze­gezve a beszámolóban meg­állapították: a városi és vá­roskörnyéki mezőgazdasági nagyüzemek területen az el­múlt három évben 80 száza­lékkal csökkent a parlagon maradt föld, üzemi hibából be nem vetett szántóterüle­tünk nincsen. A tanácsi ke­zelésű mezőgazdasági í'öldeK- re tízéves haszonbérleti szer­ződést kötött a város: csak­nem 360 hektáron 3002 bér­lő osztozott. A községi taná­csok ugyanakkor 104 hektárt adtak tartós használatba, ám a lakásépítésre és üdülőtel­kekre elvett, a termelés szem­pontjából kevésbé értékes földterületek helyett újabb területeket vontak be a mű­velésbe. A rendszeres tavaszi ha­társzemlék jó ösztönzést ad­nak a földhasznosításhoz, amit legkivált az bizonyít, hogy múlt évben már sem a személyi tuladonban levő föl- állami tulajdonban lévő föl­dek nem maradtak parlagon. R. É. A Békés-tavat az ÉVIZ1G szakemberei újítják fel. (Kerényi László felvétele) Rendbe teszik a sétányt Jhzta lesz a Békás-tó Rendbe teszik Tapolcán a Békás-tavat — adtuk hírül még ősszel, a munkálatok kezdetén. Üj környezetét az idei idegenforgalmi szezon kezdetére alakítják ki. Bakó Andrástól, a Város- gondnokság műszaki igazga­tó-helyettesétől megtudtuk, hogy a tó alsó partfala lesza­kadt; elkerülhetetlen volt Helyenként még több cen­timéter vastag jégréteg bo­rítja a nyéki tavakat, ám a Gólem tó egy helyén a Kavicsbánya Vállalat úszó­kotrója most is két műszak­ban üzemel, termeli a jég alól a kavicsot. hát, hogy hozzálássanak a felújításához. A munkához szükséges pénzt a városi tanácstól kapták, de pályázattal a megyei idegen- forgalmi alapból is részesül­tek. Tavaly ősszel kezdtek itt dolgozni az ÉVIZIG szakem­berei, s most a félidőben tartanak. A szezon kezdetéig nemcsak a medret hozzák rendbe, hanem megmagosít­Naponta egy irányvonatot tudnak útnak indítani. A bányánál a készletek bőségesek, s a megrendelő­ket maradéktalanul ki tud­ják elégíteni. Most még sor­baállás —, azaz torlódás nél­kül. ják a Békás-tó partfalát, védve a vizet a szeméttel való szennyeződéstől. Pado­kat helyeznek el a környé­ken, s így ismét hangulatos színfoltja lehet idegenfor­galmi centrumunknak ez a kis1 zug. Az ígéretek szerint kellő időben eltünte­tik az építési törmeléket, s a taposási kár nyomait. Ahol kell nem marad el a füve­sítés, a sétányokra pedig gyöngykavics kerül. : Aki mostanában jár Ta­polcára, láthatja: nemcsak a tó környéke van átalakuló­ban. A 2-es busz végállomásá­tól az Anna Szálló felé ve­zető sétányt is felbontot­ták. Ezt is átépítik, ugyanis az asztal trészeket már jócskán kikezdte az idő és a haszná­lat: tönkrementek, kitöredez­tek. A munka befejezése szintén tavaszra várható. B. A. Még nem kell sorba állni Kavicsot a jég alól utóbbi ülésén egyebek között erről fogadott el beszámolót, amelyet dr. Csepregi Csaba, a városi tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezetője terjesztett elő. A földterületek haszonbérbe, és tartós használatba adásának, illetve a részművelés alkal­mazásának tapasztalatairól adott részletes információt. " A politikai döntések és kor­mányzati rendelkezések nyo­mán a földhasznosítással kapcsolatos helyi intézkedé­sek gyümölcsözőek voltak. A művelési ágak ugyan átren­deződtek — az avasi kertek kisajátítása miatt csökkent a szőlők termőterülete vala­melyest, ám gyarapodott a gyümölcsösöké. Mindezek mellett pedig a kistermelés­ben is teret hódító, korszerű technika segített a nagyobb hasznot hajtó szakosodás­ban. a ÁRUTERMELŐK IS Kialakult a kistermelők és a mezőgazdasági nagyüze­mek együttműködésére' ala­pított részművélési Torma: a Csorba-telepen és Szirma környékén 400 parcellát je­löltek ki árutermelésre, s kötöttek szerződést részmű­velésükre. E szerződéses rendszerben a borsodsziráki téesz biztosít a kistermelők részére vetőmagot, ajánl ag- rotechnoiógiát s garantál nö­vényvédelmet, míg a kister­melők a termék értékesíté­sének módjára és helyére vállalnak kötelezettséget. Szindbád szegény rokonai Az úszókotró környékén feltörték a jeget, illetve ma­gasnyomású levegőt nyomva alá „víztisztán” tartják a környéket. Naponta két mű­szakban átlagosan 500 köb­méter kavicsot termelnek ki a most semmiképpen sem „napfényes bánya” dolgozói. A termeléssel párhuzamo­san a kavics elszállítása is folyamatos. A múlt évben felhalmozott, úgynevezett deppó készletből, és a most felszínre hozott kavicsból is szállítanak az ország min­den részébe. Megrendelőik közé tartozik több budaoesti vállalat: a 31-es Építőipari Vállalat, a Beton- és Vasbe­tonipari Művek üzemei, de eljut a nyéki kavics a bor­sodi építőipari vállalatokon kívül a Nyírségbe is. A köz­út' me'leH. most hoav meg- envlv'út az idő. megkezdő­dött a vasúti szállítás is. mert a nedves kavics már nem fagy be a vagonokba A Tüzelő- és Építőanyag­kereskedelmi Egyesülés ér­tesíti a vásárlókat, hogy a dolgozók és nyugdíjasok tü­zelőutalványai március 2-től beválthatók az állami és szö­vetkezeti tüzelőanyag-tele­peken. i Öreg igazság, hogy „egy hajszái a fejen kevés, a le­vesben sok”. így vagyunk valahogy az étkek illatával is: kellemes, ha a vendég orrát csiklandozzák, de ha kénytelen magával vinni — ruháján, bőrén — a teljes menüt szagokban elmesélve, akkor bizony soknak talál- tatik az aroma. Ismerősöm mondja, hogy a minap színház előtt betért néhány falatra a Korvin Ot­tó utcai ételbárba. Vesztére. Amikor ugyanis leült a diszkrét köiniillattal telt né­zőtérre, és dőlni kezdett öl­tönyéből a fokhagymával elegy égett olajszag, legszí­vesebben elsüllyedt volna. Nem magyarázhatta el az önkéntelenül is távolabb hú­zódó szomszédainak, hogy nem ő a vétkes, azoknak kellene pironkodniuk, akik rosszul oldották meg az étel­bár szellőzését, „alulmére­tezték” a szagelszívó beren- dézéseket. Nem mai gyerek ismerő­söm, és még idézni tudta az egykori New York Kávéház szlogenjét: „Színház után a New York Kávéházba me­gyünk. Színház közben a New York Kávéházba me­gyünk. Mi mindig a New York Kávéházban vagyunk.” — Nos, ebbe az ételbárba többet nem megyek, se szín­ház előtt, se közben, se utá­na! — mondta keserűen, és mert én is ismerem a szó­ban forgó vendéglátóhelyet, igazat adtam neki. De ha oda nem, akkor ho­va érdemes betérni színház után, hogy egy jó vacsorát elköltsön baráti társaságban az ember? Szinte hallom, hogy máris kérdéssel teté­zik a kérdést: kinek vgn ar­ra pénze manapság, hogy többedmagával vendéglőben lakomázzon? Nos. rendsze­res vendéglőlátogatásra igen kevés szakma teszi képessé az embert, nagy többségünk hétközben az üzemit, hét vé­gén pedig a házit fogyaszt­ja. Ám nemcsak az árakkal — vagy a jövedelmünkkel? — van baj! Mintha a ven­déglátóipar is veszíteni kez­dene a kedvéből, és bár vi­lágbajnokságot nyernek egyes miskolci szakácsok, cukrászok, a nagy átlagot nem az aranyérmes színvo­nal jellemzi. Fogynak a specialitások, a csak egy konyhára, egy ét­teremre. egy szakácsra jel­lemző ízek. Pedig milyen so­kan reméltünk nagy válto­zásokat a szerződéses rend­szerű és magánkezelésben levő vendéglátóhelyek sza­porodásától!... Aki anyagi­lag érdekelt, az majd igyek­szik a kedvében járni a vendégeinek, s olyan ételt tálal, hogy megnyalhatjuk utána a tíz ujjúnkat — hit­tük mi naiv lelkek. Nem mondom, hogy nincs erre példa, de sajnálatos módon azt kell tapasztalnunk, hogy a tőkeerős emberek jó része nem a vendéglátóipari dol­gozók elitjéből kerül ki, vagy igen gyorsan elfelejti a szakmát, és csak a gyors meggazdagodásra törekszik. Közben pedig egymás után jelennek meg és fogynak el napok alatt nagyanyáink re­ceptgyűjteményei, az ínyes- mesterek szakácskönyvei. Talán azért, mert az- ezer­nyi otthoni, munkával nyú- vasztott háziasszony hét vé­gén áfonyás vaddisznósültet, pekingi kacsát, tejszínes nyúlgerincet akar készíteni a családjának? Szerintem más­ról van szó. Ügv olvassuk mi ezeket a csodálatos köny­veket, mint a tudományos fantasztikus regényeket, és — Szindbád szegény mai rokonai — segítségükkel ba­rangoljuk be képzeletben az ízek. illatok egzotikus biro­dalmát. (békés) Vetélkedő a Digépben Győzött a Lézer brigád Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a Diósgyőri Gépgyár szocialista brigád­jai részére meghirdetett munkavédelmi vetélkedő vállalati döntőjét. A 17 versenyző brigád kö­zött az F-egység Lézer bri­gádja szerepelt a legjobban, ők képviselhetik a vállalatot az SZMT márciusi megyei versenyén. Második lett a tmk-gyáregység Elektro bri­gádja, míg harmadik helyen az igazsági főosztály Par­tizán nevű női brigádja végzett. Az első helyezettek 4000. a másodikok 3200, a harmadikok 2400 forint ju­talmat kaptak. Ha helyesen válaszoltak a feltett kérdé­sekre, nyerhettek a nézők is. * A félgömb-fejű csavarokat csak célszerszámmal lehet ki­szerelni. Mi ügyelünk a részletekre is... Csavarcsere Mi ügyelünk a részletekre — ez az Aranypók reklám — jelmondata, amit mind­annyian jól ismerünk a tele­vízióból. De a részletek szép­sége nemcsak akkor fontos, ha hölgyeket, urakat öltöz­tetünk. Egy város sem le­het otthonos, ha nem figye­lünk az apróságokra. Hiába épülnek szép házak, ha csúnya kilincset szerel­nek a főbejáratra. ízléste­len a cégér, nem oda illő a házszámtábla, nem harmo­nizál környezetével a virág­tartó. Az apróságok nagyon fon­tosak a városlakók szá- i mára, hiszen közöttük él­jük le életünket: ezek a látszólag kevésbé je­lentős építészeti elemek igencsak formálják lakókör­nyezetünket. A Széchenvi úton megpróbálják megva­lósítani azt az elvet, hogy az építészeti „részletek" összhangja valósuljon meg a sétálóutcán. Az összhang­tól persze még nagyon messze vagyunk, s az egységes szellemben tervezett utcabútorokat sem fogadta mindenki egyforma lelkesedéssel. Mindenesetre jólesett látni a napokban, hogy a padokat rögzítő csavarokat kicserél­ték. Az új csavarok szépen csillogó, s főleg időtálló, rozsdamentes anyagból ké­szültek. Szebbek a réginél, s ami nem elhanyagolható előny: a félgömb alakú fej miatt illetéktelenek nem tudják kiszedni őket. Ügy látszik, nemcsak az Aranypóknál ügyelnek a részletekre is Az abszolút „tökélyhez” legfeljebb any- nyi hiányzik, hogy jó lett volna, ha a kezdet kezdetén már az új csavarokkal rög­zítik a padokat. .. (k—6)

Next

/
Thumbnails
Contents