Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

Fórum a munkahelyi művelődésről Kultúra kell a pénzhez Most éppen dán királyfi Nagy Feró nem kertel jfc Míg Hamlet szenved, mögötte Ophélia — Horváth Je me — táncot lejt. Mór esztendők óta nem az­zal kellene foglalkozni, hogy milyen szerepe, .van a munka­helyi művelődésnek a munká­ban. Az a fontos, hogy végre kialakuljanak a termelés ered­ményességének, hatékonyságá­nak műveltségbeli feltételei, tehát az emberi feltételei. Vi­tányi Iván frappáns meghatá­rozása szerint nem azon kell vitatkozni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem azt kell tudni, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Megyei Köz- művelődési Módszertani Köz­pont szervezte azt a mun­kahelyi művelődéssel foglal­kozó fórumot — a tanács­kozást Kövér Árpád, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője nyitotta meg a Rónai Sándor Műve­lődési Központban —- ahol ezek a megállapítások köz­ponti szerepet játszottak. Nem véletlenül Hámory Lászíóné, az Országos Köz- művelődési Központ főigaz­gató-helyettese például azt Az iskolai számítástechni­kai oktatás miskolci helyze­téről írtunk a minap, Kevés a terem, sokféle a gép cím­mel. Cikkünkben — egye­bek között — megemlítettük, hogy akárcsak az ország­ban másutt, nálunk is nagy gond a számítógépek szervi­ze. Örömmel adunk hírt ar­ról, hogy az Agro-Industria Innovációs Vállalat Profes­sional Pc. Számítógép Szer­viz — amelynek Miskolcon is van kirendeltsége — fel­vette a kapcsolatot a me­gyei tanáccsal, illetve folya­matosan megkeresi az isko­lákat, abból a célból, hogy átalánydíjas szervizszolgál­tatási szerződést kössön ve­lük. Bármely géptípus javí­tását vállalják, évi 1500 fo­Áz első miskolci Tele férc Vitray és vendégei A Diósgyőri Vasas Műve­lődési és Oktatási Központ­ban ezentúl havonta egy al­kalommal megrendezik Vít- ray Tamás „Miskolcra kihe­lyezett” talk show-ját, a Telefere helyi változatát. Népszerű emberekkel beszél­get a riporter: az első ren­dezvényen például Növényi N orber ttel, Körmendi Já­nossal és Pitti Katalinnal, de mások is a vendégei lesznek. A tervek szerint egy-egy műsor két órán át tart. Hétfőn este 8 órakor kezdődik az első miskolci Telefere. Elmarad a folklórműsor í Betegség miatt elmarad a érgány közművelődési khib mára, a Molnár Béla Ifjúsá­gi és Üttörőházba hirdetett, dalokból és táncokból össze­állított foödórműsora. A aendezvényt egy hónap múl­va tartják, meg. hangsúlyozta, hogy a mun­kahelyi művelődés nem le­het ma már szemlélődő jel­legű, mihamarabb cselekvő­vé kell válnia. A hagyomá­nyos közművelődési formák, mint a csoportos színházlá­togatások, előadások szerve­zése helyett, a munkakultú­ra általános és szervezett javítását szükséges célul ki­tűzni. Az előadó szerint ép­pen ebben helyzetben tart­hatatlan a kultúra és benne a munkakultúra „maradék elv” szerinti kezelése, baj, hogy erre a szférára csak maradék pénz és figyelem jut. Az életmód határozza meg az egyes ember művelődését, végső soron az egyéni kul­túráját. Ugyanakkor az egyes emberre hat a szervezett hivatali kultúra is. A kér­dés: kell-e kapcsolat a ket­tő között? Dr. Maróti Lász­ló, a SZOT Központi Isko­lájának tanszékvezető taná­ra szerint: feltétlenül. Ez a kapcsolat igazán akkor rintért. A szerviz miskolci kirendeltségének címe: Hu­ba utca 23. Nincs még egy nő a ma­gyar történelemben, akiről any- nyit írtak volna, mint róla. Az érdeklődés halála után több­ször megújult iránta, s mind­annyiszor újabb művel gyara­pította a gazdag irodalmat. A Lorántffy família ere­dete igen mélyre visz a ma­gyar történelmi múltba. Ősei mindkét ágon honvédő és honépítő munkára termett köznemesek voltak. Az idő múlásával a család rangja és vagyona is emelkedett. Már a címerük is az erőt és a gazdagságot jelképezte: vörös pajzsban arany hárs- levéb amely már 1614-re gallyas fatörzzsé terebélye­sedett. Lorántffy Zsuzsanna édes­apja — Lorántffy Mihály ónodi várkapitány Zeleméri Kamarás Borbálát veszi él feleségül. E házasságból szü­letett 1600-ban Zsuzsanna Ónodon. A gyermek első emlékei Önöd várához fű­ződtek, itt ringott a bölcső­je, itt tanulta meg a magyar nyelvet. A család hazafias hagyo­mányai mély nyomot hagy­tak a fiatal gyermek lelké­ben. Korán megismerkedik a várbeli, katonai élettel, amely élete későbbi szaka­szában is meghatározóvá válik számára. Nyolcéves korában kerül Sárospatakra. Ettől az időtől kezdve az élete úgy oda­kapcsolódik a városhoz, hogy többé a halál sem tudja onnan elválasztani. A sárospataki vár egyike Magyarország legszebb erős­ségeinek. A Hegyalja ölében fekszik, a Bodrog folyó jobb partján. Elképzelhető, hogy Zsuzsannát, a figyelő gyer­meket mennyi emlék, mi­lyen sok érdekesség fogad­ja ezen a mozgalmas helyen. Az akkor már híres iskola is nagy hatással van szelle­mének alakítására. Nevelő­je — Szepsi Laczkó Máthé — is az iskola tanárai kö­zül kerül ki. A 14 éves koráig tartó gondtalan gyermekkori örö­lesz tartós, ha tovább hala­dunk a vállalatirányítás de­centralizálásának az útján. Ekkor ugyanis nemcsak a termelőegységek, hanem a dolgozók is önállóbbak lesz­nek, megnő a felelősségük és érdekeltségük is abban, hogy munkakultúrájuk meg­feleljen a kor követelmé­nyeinek. Végső következte­tése az előadónak az volt, hogy a munkahelyi műve­lődést nem szervezni, ha­nem ösztönözni kell. Az SZMT titkára, Szűcs Ferencné a munkahelyi mű­velődés megyei helyzetét, a művelődési otthonok részvé­teli lehetőségeit elemezte. Szerinte ez á munka me­gyénkben még sokhelyütt alacsony hatásfokú. - túlságo­san is rendezvénycentrikus. Mihamarabb szükséges len­ne már a kérdés elméleti tisztázása is, hiszen a mun­kahely is tanácstalan. Szűcs Ferencné ezután előadásá­ban azt hangsúlyozta, hogy megyénk jövedelmi viszo­nyai és az alacsony hatás­fokú munkahelyi művelődés között szoros az összefüggés. A munka műveltségszük­séglete előbb-utóbb a céltu­datos személyiségformálás lényegévé válik. Az előadá­sokat követő vita legfonto­sabb tanulsága az, hogy en­nek minél előbb be kell kö­vetkeznie. B. T. möknek a szülei halála mi­att hamar vége szakadt. Két zaklatott, keserű év után talál szilárd támaszt a fiatal leány I. Rákóczi György személyében. 1616. április 18-án esküszik örök hűséget az akkor 22 éves vőlegény­nek. A későbbi krónikások írják, hogy: „Oly szép élet- közösséget, mint 1. Rákóczi György és Lorántffy Zsu­zsanna hitvesi szövetsége volt, keveset ismer a törté­nelem”. Az esküvő után a fiatal pár a szerencsi várban töl­ti az első éveket. A két csa­lád egyesülésével a Rákóczi- birtok gyarapodott, amit még növelt az is, hogy Zsuzsan­na testvérét — Máriát — Rákóczi testvére, Zsigmond vette el feleségül 1620-ban, Még ebben az évben meg­halnak mind a ketten, s így a két testvér öröksége is a családra száll. Észak-Ma­gyar ország leggazdagabb bir­tokos családjai közé tartoz­nak. Szerencsről visszaköltöz­nek Sárospatakra. A bod- rog-parti sasfészekben jól érzik magukat. Patak ekkor kezd átalakulni a Rákócziak képére, épül, szépül. S amíg a férjet a politika, a hadakozások elszakítják a családi otthontól (1630 Er­dély fejedelme, 1644 hadjá­rat), addig a roppant nagy gazdaság irányítása, vezeté­se a feleség kezébe kerül. Nagy buzgalommal, hozzáér­téssel látja el nehéz felada­tát. Az ő idejére tehető (1643) a nagy építkezés a várban. Később a róla el­nevezett Lorántffy-számyat emelteti, tágas konyhával, bő, boltozatos helyiségekkel. A fejedelemasszony abban is első kora asszonyai kö­zött, hogy neki vannak a legszebb kertjei. Rákóczi, a figyelmes férj nem mulaszt­ja el feleségének kedvtelé­sét dicsérni, mint egyik le­velében írja: „...mind a kis kertedben, s mind a na­gyobbik kertedben édesem, a virágok igen szépen van­nak”. Nagy Feró magabiztos, kézszorítása határozott. Egy­más mellett ülünk a Diós­győri Vasas Oktatási és Mű­velődési Központ egyik eme­leti irodájában. Haja vörö­ses-feketére festve, hetyke csomókban meredezik feje búbján. Bal fülében kicsiny, meglehetősen diszkrét kari­ka-fülbevaló. Farmerdzseki­je természetesen kopott, né­hol már rojtos is. Lábán vadonatúj magasszárú sport­cipő — ez igazi formabon­tás nála. Már csak néhány perc és újfent főszereplő lesz: este hattól ő Hamlet, a dán királyfi. ♦ Te most tulajdonképpen rockzenész, valakik szócsöve, netán színész vagy? — Ahogy én ismerem a színészeket, azt mondom, 49 éves, amikor 32 évi házasság után magára ma­radt két fiával, és a birtok tengernyi gondjával. Férje halála még elszántabbá, cse­lekvőképesebbé teszi. Hoz­zálát az iskola újjászerve­zéséhez. Az ő ideje alatt vált kálvinista szellemű is­kolává. 1650-ben ő hívja Pa­takra a híres cseh pedagó­gust, Comeniust, akinek négy éves tevékenysége alatt a pataki atheneum az ország első főiskolája lett. Az isko­la könyvtárának gyarapítá­sáért, fejlesztéséért is igen sokat tett. Találóan jegyzi meg róla egyik későbbi életrajzírója, Radácsi György: „Sárospa­takot senki sem szerette olyan okosan, mint ő”. A gazdasági, iskolafejlesz­tési munkája mellett iroda­lommal is foglalkozott, ő az első magyar nő, akitől nyomtatott könyv jelent meg. Főleg vallási tárgyú írásait az egyszerűség, gon­dosság jellemezte. Irodalmi munkái közül különösen je­lentősek a levelei. Igaz, hogy ezeket nem a nyilvá­nosságnak írta, s nem. is iro­dalmi céllal. Irodalmi érté­kük mégis nyilvánvaló. Egy hazafias léleknek őszinte, közvetlen megnyilvánulásai. A már említett Radácsi ír­ja: „Gondolkodása oly ne­mes, érzelmi világa oly fenn- költ, modora oly finom, hogy az egyszerű, köznapi használatra szánt prózai dolgokról beszámoló sorok felett mindig megérezzük egy eszményi szív dobbaná­sát.” A megfáradt, testileg-lel- kileg összetört fejedelemasz- szony 60 éves korában, 1660. április 18-án halt meg. Tes­tét ezüst szögekkel leszö­gezett koporsóban a pataki, várbeli templom sírboltjá­ban helyezték örök nyuga­lomra a család tagjai mel­lé. Emlékét Sárospatakon, az iskolakertben szobor, a gim­názium főbejáratának kapu­jánál dombormű őrzi. Molnár István inkább rockzenész vagyok. A sok sötét rockzenész kö­zött viszont színésznek ér­zem magam. Egyébként sa­ját magam szócsöve vagyok, és akkor is az leszek, ha ez már senkit sem érdekel. O Meglehetős gyakorisággal nyilatkozol a magyar könnyű­zenéről. Szerinted mélyponton, vagy hullámvölgyben van? — Régen az volt a véle­ményem, hogy mélyponton van a műfaj. Ma azt mon­dom, hogy az öregebbek, mint én is, fomálunk rajta annyit, hogy ne legyen mély­ponton. Egyébként nem ér­tem a közönséget. Nem ér­tem, mit esznek ezek a Mo­dern Talkingon. Az igaz, hogy mind a két fiú annyira szép, hogy már inkább lá­nyok, de a zenéjük olyan egészségtelen, mint amilyen egészségtelenek ők maguk. Hazai követőikről nem is beszélve ... Ennek ellenére, miután a koncerteken be­nyomják a magnó gombját és ütemre tátognak, mint a muzikalitással „beoltott” mélyvízi halak, teljese» megőrjítik a gyerekeket. # Mostanában zenekarokat is „korrepetálsz”. A Pokolgép, pel például azért foglalkozol, mert annyira tehetségesek, vagy azért, mert jól fizetnek? — Annyira éppen nem jók, de nekem tetszenek. Tulajdonképpen afféle me­nedzser vagyok náluk, el­intézek nekik ezt-azt: le­mezgyári felvételt, rádiófel­lépést. 4 De szövegeket is írsz ne­kik. — Ez túlzás. Inkább el­mondom a véleményemet a nótákról, vagy szólok, hogy „ezt a sületlenséget inkább ne adjátok elő”. Pénzt ka­pok tőlük, de igazából az ilyenfajta menedzseri mun­kát sehol sem tudiák meg­fizetni Magyarországon. a Itt van előttünk az asz­talon eg y halom kritika a Hamletetekről. Az egyik azt Írja, nem értesz belőle semmit, a másik meg azt, hogy még a rendező, Katona Imre sem érti a darabot, csak te .. . — Visszakérdezhetnék, hogy jelentkezzen, aki azt meri mondani, hogy érti a Ham­letet. A Hamlet mindig is vitatott mű volt. Az szerin­tem benne van az előadás­ban, amit én gondolok ró­la a XX. század utolsó évei­ben: az értékekről be lehet bizonyítani, hogy nem is ér­tékek, a darabban Hamlet magányosan küzd, nincsenek barátai. A végső soron őt is kényszerpályára vivő viszo­nyok között nem tud tájé­kozódni. Nincsenek fogódzói. * Feró a színpadon hat óra után néhány perccel, feke­te pulóverben, koponyát csattogtat. A második fel­vonás végén fennhangon kérdezi: hol vagy Horatio? Aztán meghajol. (ba(ázsi) 11 Miskolci Köztériét fenntartó Vállalat felvételre keress ♦ tervelőadót mérlegképes könyvelői, vagy közép­fokú tervgazdasági végzettséggel, ♦ gépirö-adminisztrátort, valamint ♦ gépjárművezetőket. Jelentkezni lehet: Miskolc, József Attila u. 65. sz. alatt, szellemi foglalkozásúak a személyzeti vezetőnél, gépjármű­vezetők a szállitásvezetőnél. AZ ALABBI ÜZLETHELYISÉGEK BÉRLETI HL. KEZELŐI JOGÁT TÉRÍTÉS ELLENÉBEN, MAS CÉLRA TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSRA átadjuk 1. SAJÓSZENTPÉTER, KOSSUTH U. 15«. SZ. Belvárosban, a főút mellett 61,25 négyzetméter alapteriilettel 2. MISKOLC, HUNYADI U. 44. SZ. Belvárosban, 59 négyzetméter alapterülettel 3. MISKOLC, BORNEMISZA U. 2. SZ. Martintelep központjában, 37 négyzetméter alapterülettel 4. MISKOLC, LÁNYI ERNŐ U. 9. SZ. Killián-északi lakótelepen, 131 négyzetméter alapterülettel Bővebb felvilágosítást a 36-929 telefonon, Jakab Ferenc műszaki-fejlesztési osztályvezetőnél. Számítógépek szervize Eleink emlékezete Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents