Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

Eszmecsere a párt székházban Ivar, mezőgazdaság, idegenforgalom víz. Miskolcon hatmillió köb­méter ivóvíz tűnik el a há­lózatból a lyukakon, repedé­seken, rossz tömítéseken ke­resztül. Sajnos, viszonylag új vezetékszakaszok is — például az Avason — szita­ként viselkednek. Szerencsé­re van már a vállalatnak olyan elektronikus mérőko­csija, amely kiszimatolja, hol szivárog a föld alatt a víz. Az autó most már két műszakban járja Miskolc ut­cáit. Az sem kis változás, hogy ezentúl a munkaszü­neti napokon, hét végeken nemcsak ügyelet van, ha­nem állandóan, megállás nélkül dolgoznak a hibáéi-' hárítók. (kiss) * A jó ivóvízellátáshoz kellenek a jó vezetékek. De nagy szükség lenne Miskolcon egy korszerű irányítórendszerre is. A tíz ára is számít Sok köbméter sokra megy... Amikor nyár végén már csonttá aszalódva furulyáz­tak a kukorica levelei, so­kan mondogatták Miskol­con, hogy baj lesz télen az ivóvízellátással, hacsak nem érkezik időben a csapa­dék ... A csapadék megér­kezett, ha késve is, mért a vastag hótakaró majd csak a késő tavaszi, nyár eleji hónapokban olvad el a he­gyekben. Ennek ellenére a városban a mai napig sem kellett ivó- vizíogvasztási korlátozást elrendelni. Ez annak is kö­szönhető, hogy az utóbbi •időben sokat költöttünk a víznyerő források bővítésére. Üj kutak fúrása, a folyókig érő' vezetékek építése azon­ban irdatlan pénzbe kerül. Érthető, hogy itt benn a vá­rosban. s a karsztforrísok­nál minden megnyert köb­méter víz kincset ér... * FORGATVA OLCSÓBB Manapság aligha lehet mindegy, hogy az innivaló mennyibe kerül, különösen Miskolcon, ahol van még 1 lehetőség a „sok kicsi sokra megy” alapon viszonylag ol­csón javítani az ivóvíz-gaz­dálkodáson. Ennek érdeké­ben a Miskolci Vízművek­nél sok mindent tesznek mos­tanában. Ebben az év­ben például vízforgató-rend­szert helyeznek üzembe a tapolcai és az Augusztus 20. strandon, valamint a Sza­badság téri uszodában. Jö­vő évben Diósgyőrben is lesz vízforgatás. Szinte hihetet­len, de igaz, évi 800 000 köb­méter kiváló minőségű ivó­vizet nyerhetünk a vízfor­gató rendszerekkel. (Azt már csak röviden jegyezzük meg, hogy így a víz is tisz­tább lesz a medencékben, a strandokon.) Sokszor beszélünk a pa­zarló hiánygazdálkodásról és ez az ivóvíz esetében is igaz. Ahhoz, hogy ne így legyen, többek között kor­szerűsíteni kellene az ivó­vízellátási rendszer működ­tetését, irányítását. + GÉPAGY KELL A bűvszó itt is a kom­puter De az összehangolt elektronikus irányításban érdekes módon pont a gép­agy a legolcsóbb. Sokkal drágább felszerelni az elekt­romos tolózárakat, az érzé­kelők hadát, korszerűsíteni a gépházakat. Ez aligha egy­két év feladata, de a mun­ka már elkezdődött: kész a tanulmányterv, s most dol­goznak a kiviteli terveken. A vállalatnál már ott van­nak az irányítás szakembe­rei is. Ügy tervezik, hogy elsőként a város kelet-nyu­gati tengelyénél vezetik be az elektronikus szabályozást. A miskolciak úgy tartják, hogy a karszt vizénél nincs jobb ivóvíz. A karsztvíz va­lóban rendkívül jó minősé­gű, nehezebben szennyez­hető, s ma az is bizonyos, hogy karsztforrásaink jóval többre is képesek, mint eddig. Miskolcon ezért sorra építik át a karsztforrásokat, s innen is, onnan is több ezer köbméter vizet nyernek naponta. Most például a Termálfürdőben dolgoznak, de tervezik a Szinva-forrás „kezelését” is. + MINT A SZITA Az sem mindegy, hogy mire használjuk fel az ivó­vizet. Miskolcon a napi fo­gyasztás 40 százaléka az ipa­ré. Ez több, mint az orszá­gos átlag, és arra figyelmez­tet, hogy sok még a korsze­rűtlen, vízpazarló technoló­gia. Némi változás azonban már érezhető, a belső kor­szerűsítések eredményeként mérséklődik az üzemek szom ja. A legbosszantóbb az, ami­kor egyszerűen elfolyik a Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját: Györgyei Gé­za IL4. sz. HNF-helyiség (Testvérvárosok u. szolgál­tatóház). 17 órától; Hegyal- ja; Lászlóné. 42. Sz. Általá­nos Iskola (Elek Tamás u. 2. sz.), 18 órától; Márkusz Dezső, IÍ/1. Sz. Pártalap- szervezet (Csaba vezér u. 93. sz.), 16 órától; Nagy Árpád, Gárdonyi Géza Művelődési Ház (Sütő János u. 42. sz.), 17.30 órától; Pikó Tivadar- né, Diósgyőri Papírgyár kultúrháza (Hegyalja u. 203. szú, 17 órától. Maróthy László,, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyet­tese, az Országos Tervhiva­tal elnöke tegnap délelőtt a megyei pártszékházban ta­lálkozott megyénk párt- és állami vezetőivel, valamint a megyei párt-vb tagjaival. A találkozón részt vett Dud- la József, a városi pártbi­zottság első titkára, és dr. Kovács László, a városi ta­nács elnöke is. Fejti György, az MSZMP KB tagja,' a megyei pártbi­zottság első titkára üdvö-. zölte a . vendéget, majd a megye gazdasági, politikai helyzetéről tartott tájékoz­tatót. Részletesebben is szólt a bányászat helyzetéről. El­mondta, hogy a közelmúlt­ban megszületett állami tervbizottsági döntés nyo­mán a munkahelyeken máris sokat tettek a gazdaságta­lan termelés visszaszorítá­sáért. Ehhez a változáshoz kellene az eddigieknél hathatósab­ban hozzájárulnia a közpon­ti fejlesztésnek. Jó volt hal­lani, hogy tavaly jó évet zártak a bányászok: javult a pénzügyi helyzet, a ter­melés-előkészítés egyensúlya. Ma az állami támogatásnak a vártnál nagyobb mérsék­lése okozza a gondot. Dr. Kovács Ferenc, a Ne­hézipari Műszaki Egyetem rektora a miskolci innová­ciós, műszaki-fejlesztési park létrehozásáról tájékoztatta a vendégeket. Az egyetem vezető szere­pet vállal egy olyan tár­sulásban, amelyet ipari nagyvállalatokkal együtt tartanának fenn. A részvénytársaság feladata lenne a korszerű eljárások, találmányok, gyártmányok bevezetésének gyorsítása, piaci hasznosítása, menedzse­lése, segítve a megyei ipa­ri szerkezet változtatását. Ez a kutatási, fejlesztési bázis országos feladatokba is be­kapcsolódna. Faragó Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese arról szólt, hogy to­vábbra sincsenek könnyű helyzetben a megye termelő­szövetkezetei. Kilencvenhét mezőgazda- sági szövetkezetünkből 78 kedvezőtlen adottságú, és ma már a kiegészítő tevé­kenység sem a biztos nyere­ség forrása. Maróthy László elsőként a megyei pártértekezlet óta el. telt két évet értékelte, és elmondta, hogy a gondok el­lenére Borsod-Abaúj-Zemp- lén produkálni tudott, hi­szen a vegyipar például ma is az ország és a megye biztos gazdasági támasza. A kohászát és a bányászat ese­tében a kibontakozás legel­ső lépéseinek megtételéről beszélhetünk —> mondotta. A mezőgazdaság területén lát­ta a legkevesebb haladást a megyében, hozzátéve azt is, hogy két év elég rövid i'dő. Elismeréssel szólt a Politi­kai Bizottság által megvita­tott, megyénkről szóló be­számolóról ; jó programot fogalmaz meg, amelyet támogat is a központi vezetés. Kétségtelen tény azonban, hogy a feszültségek gyors csökkentését ma gátolja a forráshiány. Maróthy László örömmel üdvözölte az inno­vációs park tervét, és rögtön tanulmányozásra ajánlotta azt a két hasonló vállalko­zást — Szegeden és Pesten —, amely már működik az országban. Szó esett a találkozón a munkaerő- és munkaidő-gaz­dálkodásról, a novemberi és decemberi központi bizott­sági határozat visszhangjá­ról. Maróthy László végeze­tül elmondta, hogy az el­múlt két év előrelépést ho­zott a megye életében. További lehetőségeket lá­tott az idegenforgalom ed­diginél jobb kiaknázásá­ban, hiszen az adottságok ezt le­hetővé tennék. Jobban kelle­ne élni megyénk üzemeinek, vállalatainak a szomszédos országok gyáraival, cégei­vel történő kooperáció lehe­tőségeivel is. Az előttünk álló esztendőkről így szólt: nehéz és küzdelmes évek következnek, ám a megkez­dett munka eredményt hoz­hat, a kibontakozást alapoz­za meg. (k—ó> Kiállítás az évfordulón Munkásőrök dokumentumai Harminc évvel ezelőtt, 1957. március 12-én 750-en tettek esküt a néphatalom védelmére, s megalakították a miskolci munkásőr-zászló- aljat. Ugyanebben az évben a zászlóalj felvette Opren- dek Sándor — a Miskolcon mártírhalált halt kommu­nista — nevét. A három év­tizedes jubileumhoz köze­ledve, a közelmúltban kivá­ló címmel kitüntetett mun- kásőregység kiállítást rende­zett a városi p-5rtb;zottság aulájában. A történeti összeállítást, amely eredeti dokumentumok felhasználásával bemutatja városunk munkásőreinek éle­tét, tevékenységét, eredmé­nyeit, február 20-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Ezt követően az írásom és tárgyi emlékeket az Opren- dek Sándor munkásőregység által patronált általános is­kolákban mutatják majd be, kiegészítve az anyagot hír­adóeszközökkel és gyalogsági fegyverekkel. Hibák ezreit javították Megdermedt vezetékek, rossz csatornák Űj rekord született janu­árban a Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat hibaelhárítá­si ügyeletén. Ebben a hónap­ban 4400 (!) javítanivalót je­lentettek be ide bérlőik. A reparálásra váró hi­bák közül a listát az elfa­gyott vízvezetékek vezették. A megdermedt csövekkel nem mindenütt tudtak mit kezdeni a szakemberek — tudtuk meg Szeles Sándor­tól, a MIK hibaelhárítási üzemvezetőjétől. Azt is el­mondotta, hogy juk. Tavaly kedvezett nekik a tartós szárazság, s jócs­kán ledolgozhattak a „tetős” restanciájukból. így, ha most mégis szigetelni hívják őket, gyakorlatilag 48 órán belül befejezhetik a munkát. Az olvadás adott azért al­kalmat a fejtörésre is. Tar­tottak tőle, hogy a latyak a tetőkről a járdákra, az út­testre csúszva balesetet okozhat. Ezért embereik legalább 200 helyen magok zúdították alá a megros- kadt havat. A televízióban látott emelő­géphez hasonlóval még nem rendelkezik a MIK — hírek szerint idén kapnak majd ilyet —, ezért a hótolók biz­tosítókötéllel a derekukon tisztították meg a tetőket. Másik gondjuk az volt. nogy a hóié éjszakánként belefa­gyott a csatornába, így nappal az eresz nem működött. Felette ömlött át a víz, eláztatva a falakat. Az eltömődött csatornákkal pedig nem tudtak mit kez­deni, mert csak az jelenthe­tett volna megoldást, ha szét. verik a bajt okozó részeket. B. A. még a távfűtött panelhá­zakban is meg kellett je­lenniük a lángszóróval, hogy a jégdugó elzárta ve­zetékszakaszt kiolvaszthas­sák. Panelházból még soha­sem jelentettek eddig ilyen jellegű hibát. A nehézsége­ik ellenére is a bérházak­ban gyakoriatilag minden­hol biztosítani tudták a za­vartalan vízellátást. S ami miatt jócskán volt örömre is okuk: az 1983-as állapothoz képest egynegyedére csökkentek Miskolcon a lakások be­ázásával kapcsolatos gon­dok. ★ Miskolc múltjának is része az Oprendek Sándor munkás- ör-zászlóalj három évtizede. (Kerényi felv.) pedig már napok óta tart az olvadás. Az is közismert, hogy miért kevesebb most az ilyen jellegű javítanivaló­Innovációs park Miskolcon

Next

/
Thumbnails
Contents