Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

Kétszer melegszenek Faaratás: százévenként Mellettük szarvasok csemegéznek jf: Munkában a csapat Válaszol: a városi pártbizottság első titkára Van-e elés munkahely? A képzett ember keresettebb Közbiztonság és környe­zeti kultúra, gazdaság és városfejlesztés. Dudla József, a Miskolc Városi Pártbizott­ság első titkára ezekről a témákról is beszélt a Városi Televízió legutóbbi adásában. A stúdióbeszélgetésben az első titkár válaszolt a tele­fonon feltett kérdésekre is. Jóval több kérdés érkezett, mint amennyinek a megvá­laszolására idő jutott, így a kimaradtakat lapunk hasáb­jain vettük sorra az utóbbi napokban. A közlést ezzel befejezzük. Stefán István a 62-776- os telefonszántról úgy ta­lálta, hogy kevés a munka­hely Miskolcon. Azt is hoz­zátette, hogy a fizetés is jóval kevesebb, mint mond­juk Budapesten. Elég a hirdetéseket nézni: egy villamosvezetőé Miskolcon 4000—4400 forint, Buda­pesten 7000—8000 ... — A munkalehetőségekkel mi sem vagyunk elégedettek. 1 A varos vezetése nagy erő­feszítéseket tesz azért, hogy ezen a helyzeten változtas­son. a város gazdasági szer­kezete változatosabb. és elegendő számú munkahe­lyet biztosítson lakóinak. Az eddigi eredmények közétar­tozik például a Chinoin csa- nvikí üzemének építése. 1987-ben 25 millió forintot szán a városi tanács arra, hogy elképzeléseinkkel egye­ző profilú — műszergyártás, elektronika — termelő tevé­kenységek meghonosítását se­gítse. Kooperációra gondo­lunk. új üzem létrehozásá­ra, esetleg saját vállalat ala­pítására is. Annál inkább szükség van erre, mert számszerűen ugyan még mindig számottevőek az el­helyezkedési lehetőségek vá­rosunkban, azonban az el­múlt évhez képest jelentős — 50 százalékos — a csök­kenés. Jelenleg a vállalatok, szövetkezetek, intézmények 1700 dolgozó számára kínál­nak munkahelyet. A szám- 1 szerű csökkenés mellett azonban a problémák igazi forrása, hogy a munkalene- tőségeknek csupán 15.7 szá­zaléka alkalmas női munka- vállalóknak. és 2,1 százalé­ka a szellemi dolgozók szá­mára. A fizikai munkakör rökön belül is elsősorban a képzett szakmunkásokat es betanított munkásokat ke­resnek a vállalatok, az ala­csony iskolai végzettségű ré­teg elhelyezkedési lehetősé­gei leszűkültek. — A fizetési, kereseti vi­szonyok alakulását sok té­nyező befolyásolja. Például az, hogy milyen szintről in­dultak egyes vállalatok, ho­gyan alakult, változott jöve­delemtermelő képességük; milyen szférában, milyen munkaerőpiaci viszonyok kö­zött működnek. Kétségtelen, hogy bizonyos területeken a fővárosi kereseti viszonyok jobbak, mint Miskolcon, vagy az ország más terüle­tén. Ez így van a példákén^ említett villamosvezetői munkakörben is. bár az el­térés nem olyan nagy. mint amilyenre a kérdező utal. A A fáknak is kijár a vég­ső tisztelet. Szolnoki Lajos brigádvezető és testvére. Ká­roly háromszor is körbejár­ta a kiszemelt bükköt. Meg­tisztítják a hótól, hogy a vágáskor minél kisebb tuskó maradjon utána. Majd felzúg a motorfűrész; hatalmas sze­letet nyesnek ki az öreg törzsből. A bükk másik ol­dalába műanyag éket ver­nek. Talán négy-öt ütést mérhetnek a negyven méte­resre nőtt fára, majd hát­rálni kezdenek. S mintha a végét érezné, a szálfa na­gyot rezzen, hogy aztán ha­talmas dörejjel elterül jön a havas erdőben. A lillafüredi erdészet kisgyőri vágásterü­letén jártunk. — Nálunk 100 esztendőt kell várni az aratásra — magyarázza Kadliafek János, a Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság osztályve­zetője. — Ennek a terület­nek voltam a gazdája vala­mikor, így aztán itt csaknem minden fa ismerős számom­ra. Legalább 120 esztendősek ezek a vágásra érett bük- kök. S amire különösen büszke vagyok: volt mun­katársaim szinte zokszó nél­kül végigdolgozták a janu­árt. Nem panaszkodtak az elviselhetetlen hidegre, itt nem volt fagyszabadság. A mínusz 25 fokos hidegben is műszakra álltak, mert tud­ják^ most a szokásosnál is nagyobb szükség van a tü­zelőre. ■ ■ Lánchurkot vetnek a fris­sen kidöntött fára, és trak­torral a dombaljóba húzzák. A kisebb darabokat a két erdei ló, Pajkos és Bandi vonszolja maga után. Most könnyű a dolguk, a súlyos rönkök szánkóként csúsznak a csaknem félméteres havon. — Január közepe táján el­viselhetetlen volt a hideg. A kezünk a kesztyűben is rá- fagyott a láncfűrészre. Csak úgy segíthettünk magunkon, hogy gyorsítottuk a munka­tempót. Megmutattuk, hogy zimankóban is meg lehet iz­zadni — mondotta Orosz Sándor. A lerakott fát gallyazzák, hosztolják, érthetőbben: be- jelzik a vágási helyeket. Stihl-fűrésszel darabolják. A balta se ment ki a divatból: ha nagyobb görcsre lelnek, pihentetik a benzinfaló mo­Jk A pontos hosztolásnak köszönhető, hogy katonás rendbe rakhatjuk a szállításra váró fát Hámor volt a legfüstösebb Szmopérés városszerte torosfűrészt. Fabunkóval pü- fölik a beszorult baltát. — Az erdei ájlatok már megszokták a jelenlétünket. Még a fűrész vijjogása sem riasztja el őket. Gallyazzuk a kőrist, a szilt és a bükköt, a szarvasok pedig komóto­san harapdálják ' a rügyet mellettünk. Az éhség nagy úr, föloldja bennük a bizal­matlanságot — mondják a favágók, szakszerűen szólva, fakitermelő szakmunkások. A szálakra vágott fát sa- rangolják (hogy mindenki értse: szétválogatják). Külön kupacba kerül a tűzi-, a pa­pír- és a gyártmányfának való. A gallvak sem vesznek kárba: ebből lesz a faszén. — Mi kétszer melegszünk a fa mellett — tréfálkozik Nógrádi József hosztolás közben. — Egyszer, amikor daraboljuk, másodszor pedig a kályha mellett. Egyébként a nagyobb bükkfákból na­ponta ötöt-hatot dolgozunk fel. a kisebbekből akár har­mincat is. Ezen a területen másfél hónapra való mun­kánk van még. Nyugat-Európa több nagy­városában rendeltek el szmogriadót az elmúlt hé­ten. Reggelenként városun­kat is erősen sötét köd ülte meg. Mennyire volt füstös a levegő? — kérdeztük Lo- sonezi Istvánnétól, a megyei Köjál levegőkémiai labo­ratóriumának vezetőjétől. — Szerencsére nálunk nem volt erőteljesen szeny- nyezett a levegő. Egyébként a határérték légköbméte­renként 150 mikrogramm kén-dioxid. A mérések szerint csupán a családi házas övezetekben, ahol intenzívebb volt a szén­tüzelés, érte el a 240—250 mikrogrammot a levegő kéndioxid-tartalma. Mind­taszállónál, a Dézsa György uteán, a Szentpéteri kapui kórháznál, a Lenin Kohá­szati Művek irodaházánál, llejőcsabán, a Martintele­pen és a perecest óvodá­nál. A légtérvizsgáló készülékek mérőedényeit hetente egy alkalommal ürítjük. Ám hét közben is alkalmi vizsgála­tokat végzünk. Ha rosszab­bodna a város levegője, ar­ról idejében értesülnénk. Sokan tudják, hogy a szmog jellegzetessége: a savanykás, szúrós szagú kén-dioxid fojtogató, és bántja a szem kötőhártyá­ját. Telefonszámunkat jól isme­rik, és ha valahol ilyet ta­pasztalnak, 'azonnal értesít­senek minket. Miskolci Közlekedési Válla­latnál az elmúlt évben havi 6760 forint volt a villamos- vezetők átlagkeresete. A hir­detésben megjelölt összeg 4 kezdő villamosvezetőkre vo­natkozik. — Budapesten a tömeg- közlekedésben részt vevő gépjárművezetők, így a vil­lamosvezetők is külön for­galmi juttatásban részesülj nek. Ez havonta körülbelül 1700 forint többletkeresete^ jelent. Ezt a külön juttatást a fővárosi tömegközlekedés­ben a már korábban jelent­kező kritikus munkaerőhely­zet javítására vezették be, A munkaerőgondok azóta már elérték a vidéki közle­kedési vállalatokat is. A nép­gazdaság jelenlegi helyzeté­ben azonban nincs mód ar­ra, hogy központi forrásból részükre is biztosítsanak kü­lön juttatást, saját erőből viszont a vállalatok nem tudják fedezni a szükséges bérkülönbözetet. Az adminisztráció az er­dőből sem hiányozhat. Egv- esv hatalmas farönk köbmé­tere több ezer forint. Ben­nük a természet évszázados munkája testesül meg. Itt nem pecsételnek, hanem fér­fimarkot igénylő vasstemplit használnak. Fogása olvan. mint. a kalapácsé, de a vége a görohfpies írónőnek betűi­re emlékeztet. Ezzel verik minden fába a vágás ideiét. Mert az erdőben is rendnek kell lenni. (szántó) össze két alkalommal és két helyen volt szennyezettebb a légtér, Lillafüreden, a Há­mor környékén, valamint a Dózsa György utcában. Vá­rosunkban 12 helyen rendszeresen mérjük a le­vegő kéndioxid-tartalmát, a Szemere utcán, a diós­győri városközpontban, a kohóipari szakközépisko­lában, a Petneházy óvo­dában, a Tiszai pályaud­varon, a lillafüredi Palo­Közös klubban a közős dolgokról Művészeknek és művészetpártolóknak Művészeket és művészetpár­tolókat vár a szervező Városi Művelődési Központ abba a klubba, amely a tervek sze­rint havonta egy alkalommal fogadná tagjait a volt Flórián malomban (a Miskolci Szim­fonikusok székhazában), mű­sorral és kötetlen eszmecseré­vel hozva közelebb őket egy­határozzák meg a klub jö­vőbeli programját. Ezen a rendezvényen egyébként fel­lép Zubornyák Zoltán szín­művész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja, és Perczel György dzsesszzongorista. Közös műsorukat Csoóri Sándor műveiből állították össze, címe: Elmaradt láz- álom. Az est házigazdája máshoz. Az alakuló összejövetel ma lesz. Az érdeklődőket 6 órára várják a „malomba”, ahol a megjelentek közösen Kecskés Sándor, a Miskolc Városi Televízió vezetője, aki a kábeltévé egy-két pro­dukcióját is bemutatja a kö­zönségnek. Reklám Nem tartozik kedvenc műsoraim közé a tv-reklám Van ugyan közöttük néhány, amelyik kedves, szellemes a figurái, miatt, ötletes a kínált valamit reklámozó szövege, s ha a kettő ráadásul párosul is — valószínűbb a siker. Mármint a figyelemfelkeltés. Ugyanezt persze — a figyelemfelkeltést; — elérik a kevésbé sikerült, netán bárgyú reklámok is — az érthetetlenségük révén. Mert például okkal gondolkodik rajta a néző — a leendő vásárló —. hogy a csinos hölgy miért éppen az irodában, az íróasztalok között zuhanyozik? Továbbá senki sem kételkedik a grape fruit magas C-vitamin- tartalmában, amelyet hálószatyrában, a -lépcsőn felhal adó hölgy libegtet a kezében, s egyszer csak formás hátsó két fél idoma átváltozik a légben billegő két kerek grape fruit-, tá. A kérdés fel van adva: melyiket reklámozzák, melyik mellett döntsön a vásárló? Nekem azonban nem a reklámok minősége ellen van ki­fogásom. A hirdető szuverén joga. miként hirdet. Az ő dol­ga. hogy portékájának hogyan toboroz vevőket, és az is, hogy ily módon megtérül-e a hirdetés. Reklámozni viszont csak azt érdemes, ami van. amihez vevőt keresnek. Ha van reklám, de nem kapható a reklámozott áru, nincs nyereség, a vevő pedig dühöng. És joggal! Mit mondjak, manapság olyannyira divattá lett — nem ok nélkül — az egészséges táplálkozás propagandája, hogy a néző. az olvasó, a hallgató naponta találkozik az Intelem­mel. Ezt a törekvést támasztiák alá a reklámok is. Fogyni szándékozóknak, cukorbetegeknek nyakra-főre kínálják a diabetikus ételeket, alapanyagokat, italokat. De hol vannak? Csak itt-ott és elvétve egyik-másik. Legalábbis itt, Miskol­con. Tavaly ősszel például piacra dobták a diabetikus Arola nevű üdítőitalt. Hetek óta nem kapható. (Kilenc üzletben próbálkoztam.) Ám a tévében most, is reklámozzák. . A hiányért persze nem a Televízió felelős. Talán a gyár­tó? Nem hiszem. Potyára fizetné a reklám díiát? Akkor hol a hiba? Ha van — miért nincs?! kérdezzük. És végül: nem a reklám minősége érdekli a nézőt-vásár- Iót. Az olyan, amilyen. A lényeg maga 0 reklámozott áru! Ha reklámozzák — legyen is! Mert elíenkező esetben minek a reklám ? ... —»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents