Déli Hírlap, 1987. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

I A magánlakás építők örömére, nemsokára megnyílik megyénk első Fészek Áruháza Miskolcon, a Sajó-parton. Az új otthon építéséhez és berendezéséhez szükséges anyagok, árucikkek' teljes választékát megvásárolhatják majd az ide látogatók. (Soltész Rudolf felvétele) Válaszol: a városi pártbizottság első titkára Nem a lélekszám a döntő Arányosabb9 emberibb Miskolcot építünk Tervesői erőszak”? Poriadé kövek és érvek Közbztonság és környeze­ti kultúra, gazdaság és vá­rosfejlesztés. Hétfőn este Dudla József, a városi párt- bizottság első titkára ezek­ről a témákról is beszélt a városi televízió adásában. A stúdióbeszélgetés során a nézők telefonon is tehettek fel kérdéseket. Jóval több kérdés érkezett, mint ameny- nyinek a megválaszolására elegendő lett volna a mű­soridő; a kimaradtakra la­punk hasábjain találhatják meg az érdeklődők a vála­szokat. De előbb tekintsük át, né­mileg 'tömörítve, mi hang-' zott el a bevezető beszélge­tésben. A kérdező Kecskés Sándor volt. — Az utcai riportokban a vártnál kevesebben mond­ták azt, hogy Miskolc az or­szág második legnagyobb városa. Vajon milyen ma Miskolc szerepe, helyzete hazánkban? — Én örülnék, ha nem lenne ilyen nagy Miskolc, mert a városias jelleget nem a lélekszám határozza meg. Sokkal inkább azt kell ke- resni-kutatni: ezekben a méretekben hogyan lehetne jobban kiszolgálni az itt élő­ket, otthonosabbá tenni la­kóhelyüket. Nem kívánatos a város további növekedése. Az utóbbi években az ide irányuló vándorlás leállt, és ma az agglomeráció fejlődik. A környék gyarapodása te­hermentesíti a várost, s Mis- kolccal való kapcsolata hoz­zásegíti a városkörnyéket a fejlődéshez. Nem szabad el­Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Homolya Gi­zella a Hazafias Népfront városi bizottságán {Széche­nyi út 70. sz.. II. emelet) 17 órától; Szamosi János a To­kaj 'Szolgáltatóház I. emele­ti HNF-helyiségében, 16 órától. A7 Északi érv lij telefonszama Az Északterv értesíti tisz­telt partnereit, hogy a 18-671 központi távbeszélő kapcso­lási száma 1987. január I 90-án, pénteken 16 órától 21-411-es hívószámra válto­zott. felejteni azonban, hogy az elmúlt években,- évtizedek­ben városunkban rengeteg érték, szépség teremtődött. Én elsősorban értékeink gyarapításában látom tele­pülésünk nagyságát, rangját. — Sokan pesszimistán vé­lekednek a város jövőjét il­letően. Indokolt-e a borúlá­tás? ■ — Mindaz, amiről eddig beszéltünk, azt támasztja alá, hogy nem. Kétségtele­nül igaz azonban, hogy so­kan így reagálnak a közvet­len ( környezetükben, bekö­vetkező változásokra most, és ezt természetesnek tar­tom. Az iparban a szerke­zet változtatásával, a válla­lati hatékony foglalkoztatás megteremtésével, a „húzó­ágazatok” fejlesztésével tu­dunk lehetőséget teremteni arra, hogy jövedelmezően munkálkodjunk. A városíej­Nekem útba esik jövet­menet a temetkezési válla­lat. De már nem sokáig, hi­szen a Tulipán üzletházról elnevezett tömb rekonstruk­ciója elkezdődött, és rövide­sen elköltözik a végső lak­helyünk kialakításával fog­lalkozó vállalat is. Önös ér­dek mondatja velem: éppen ideje volt. Reggelente ugyan­is — munkába igyekezvén — túlságosan gyakran talál­koztam a szürkére álcázott fekete járművekkel, a szál­lításra előkészített koporsók­kal. ezeknek pedig a puszta látványa is elég egy hipo- chondriára hajlamos ember­nek ahhoz, hogy az elmúlást érezze közeledni. Szóval, költözik a temet­kezési vállalat, ám még az utolsó napokra is maradt pa­naszkodni való. Maga az igazgató állított meg a mi­nap, és invitált, vegyem szemügyre, milyen körülmé­nyek között közelíthetik meg irodájukat az ügyfeleik. Is­meretlen célból, jókora göd­röt ástak a bejárat kellős közéjén az építők, s úgy- ahogy letakarták egy bádog­lappal. Hogy mi történne az­zal, aki vigyázatlanul a bil­legő bádogra, netán abba a résbe lépne, mely a lap és a gödör pereme között tá­tong, arra jobb nem is gon­dolni. Keskeny ösvényen lesztésben nem indokolt a pesszimizmus. Igaz, a 70-es évek vissza nem jönnek már: olyan méretű iparte­lepítésre, lakásépítésre nem számíthatunk. Most egy ará­nyosabb város megteremté­se a cél. Elérkeztünk a vá­rosfejlesztés minőségi sza­kaszába, de sajnos elfogyott a pénzünk. Ami anyagi erőnk van, azt a lakosság bevoná­sával okosan kell felhasznál­nunk. Terveink arányosabb, emberibb város építését se­gítik. A környezetszennye­zésben. úgy látom, forduló­ponthoz értünk. Azzal pél­dául, hogy a kohászatban le­állították a Siemens-Martin acélgyártást., jelentős porter­heléstől szabadult meg Mis­kolc. Kétségtelen, hogy van még bőven szennyezőforrás, de a jövőben nem a helyzet súlyosbodásával, hanem a javulással számolok. közlekednek a megrendeloK, akik Agatha Christie-vel együtt vallhatják: temetni veszélyes. * Most pedig felejtsék el mindazt, ami miatt eddig morgolódtam, hiszen a to­vábbiakban nem arról lesz szó, hová léphetnek, hanem arról, amire léphetnek, azaz a talpunkról. Egészségügyi berkekben vegyes fogadta­tásban részesült a minap megjelent cikkünk, melyben a talpmasszázsról mint gyó­gyító eljárásról írtunk. Kri­tikusaink, úgy látszik, nem vették figyelembe, hogy hírt adván e széles körben hódí­tó eljárásról, »pontosabtían a masszázs egyik miskolci gya­korlójáról, nem törtünk lán­dzsát mellette, s nem állítot­tuk, hogy ez az a csodaszer, mely helyettesítheti az orvo­sok munkáját, s a mediciná­kat. Hisz’ a cím is így szólt: Kuruzslás-e a talpmasszázs? Isten őrizzen attól, hogy laikus létemre megpróbál­jam eldönteni a vitát, azaz igennel vagy nemmel vála­szoljak a fenti kérdésre. Csupán annyit bátorkodom megjegyezni, hogy a talp masszírozása kellemes érzést kelt az emberben, követke­zésképpen ártani semmikéo­l'urladnak a Széchenyi út új díszburkolatának beton­kockái — erről mar többször is irtunk lapunkban. A bur­kolat egy részéről, a nagyobb méretű, vörösesbarna lapok­ról ugyanis kiderült, hogy nem bírják a fagyot, az idő­járás viszontagságait, töre­deznek, mállanak. Ezt a Szé­chenyi út első szakaszának átadásakor jegyzőkönyvben is rözitették. Amikor megkeres­tük a burkoló eleinek gyáriú­ját. érdekes válaszokat kap­tunk kérdéseinkre . .. Tomola Gyula, a Budapes­ti Mélyépítő Vállalat fő­mérnöke szerint nem kizá­rólag a céget terheli a fele­lősség; a porladó kockák ugyanis nem a megszokott és garantált technológiával készültek. hanem kézzel. Hogy miért vállalták még­is a gyártását? Mert a ter­vező többszöri, erőszakos ké­résének engedtek — hallot­tuk. Kiváncsiak voltunk, mit szólnak ehhez a tervezők. Mert a hazai építőiparban meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy gyártó cég­nek a tervező diktálja a fel­tételeket. Inkább fordítva történik ez... De mindezt így látja a tervező, az Északterv munkatársa, Kar­mazsin Klára: — A kifogásolt nagymé­retű burkolóelemeket elő­ször a Pátria-ház belső ud­varán láttuk meg. Itt ugyan­is a gyártó cég termékeiből készített egy kis burkolt fe­lületet a Miskolci Közterü­let-fenntartó Vállalat. Ezek az elemek megfeleltek a mi­nőségi követelményeknek. Ennek alapján kértük — és nem követeltük —, hogy a Széchenyi út díszburkolatá­hoz is gyártson a cég ebből a méretből is. Erre a Mély­építő szerződésben vállalt kötelezettséget, és nem kö­tött ki semmi olyasmit, ami arra utalt volna, hogy nem tudja ezeket az elemeket a kért minőségben legyártani. Ken sem armat, annak sen., aki valamilyen betegségben szenved. Az igényesebb páciensek nem elégszenek meg azzal, hogy kézzel masszírozzák a talpukat; ragaszkodnak az ujjaknál is finomabb nyelv­hez. Nem akarok dicseked­ni, de ennek az eljárásnak kis hazánkban szakavatott művelői vannak. Jól tudják, hogy igen sok idegvégződés van a talpban, melyek ha­ladéktalanul továbbítják a kellemes ingereket az agy­ba. A „kezelt” személy teste, de még inkább lelke megvi- dámodik, és hálásan tekint arra, aki e gyönyörben ré­szesíti. A művelet gyakorló­ja természetesen nem elég­szik meg egy meleg pillan­tással, fizetséget is vár. Le­hetőleg minél előbb, mert az életben minden változik. így cserélődnek a „kezelésre” ér­demes talpak is. Erre mondta egyszer — őszinteség! rohamában — az egyik miskolci „nyelv-masz- szőr”: öregem, olyan bonyo­lultakká váltak a válla­latunknál a hatalmi viszo­nyok, hogy már azt sem tu­dom, kinek a talpával kezd­jem ... Ja, kérem, minden szak­mának megvan a maga ne- hézséee' (bekes) Véleményűnk szerint egyéb­ként kézzel is lehet megfe­lelő szilárdságú, és időjá- rásálló elemeket előáliítan. | Ma ott tart a burkolóele­mek ügye. hogy döntés szü­letett: a nagy méretű lapo­kat kicserélik kisebbekre, amelyeket már a garantált minőségben szállít a gyártó cég. A Budapesti Mélyépí­tő Vállalat vállalta, hogy in­gyen gyártja le a kisméretű elemeket a pótláshoz. Az ÉÁÉV elvégzi a cserét — így hát csak azon lehet még vitatkozni, hogy kit terhel­jen a munka költsége. * * savai, a városunk halárában lévő szülőlerület további gyarapítására készülnek a tavasszal. A Nagy-miskolci Állami Gazdaság szándéko­zik több mint 20 hektáros területen közös telepitést vé­gezni. amelyet aztán a szak­csoport tagjai egyénileg gon­doznak. müveinek. A tervek szerint korszerű, a táji adott­ságúknak megfelelő fajtákat, így Zweigelt és Zengő oltvá- uvnkat telepítenek. a jó bori termő vidék ka­tegóriájába tartozó Miskolc határában a már korábban alakult szakcsoportok meg­közelítőleg 100 hektáron gaz­dálkodnak. Ebből a bikavér­program keretében mintegy Minden bizonnyal sokakat érdekel, hogy mit jelent ma­ga a csere, és mikor le­szünk túl rajta. Egy nagy lap helyére azonos színár­nyalatú. kisebb méretű la­pok kerülnek. Csak ott kell megbontani a burkolatot, ahol a kifogásolt barna ele­mek találhatók. Természe­tesen a sétálóutca további szakaszain már a kisméretű elemeket rakják le. A gyár­tó cég — ígérete szerint — márciusban szállítja az ele­meket. és áprilisban meg­kezdődik a csere. Ez várha­tóan eltart május végéig. * 27 hektáron telepítettek vö­rösbort adó fajtákat. Ezt az egri borkombinátnak adják át feldolgozásra. Itt a domi­náló fajta a kékfrankos. Jelentékeny területet ültet­tek be fehérbort adó faj­iakkal is. közte olyannal, mint a cserszegi fűszeres. A közelmúltban végzett rügyvizsgálatok szerint a té­li fagyok itt is kárt tettek az ültetvényekben. akárcsak Tokaj-Hegyalján. Ám az el­fagyás mérsékeltebb. 25—20 százalék között mozog. A térdig érő hóban rriég alig kezdődött meg a met­szés. A szakemberek azonban máris felhívják a figyelmet arra, hogy a rügykárosodás ellensúlyozására célszerű na­gyobb terhelést hagyni, több rügyre metszeni a vesszőket. Mr Lillafüredi tél. (Folytatjuk) Temetni ves^élv/^« kicsit „felfújták” ezt a hur- Koiat-ugyet, hiszen csak a teljes burkolat töredék részéről, hatszáz negyzetméter körüli felületről van szó. A költségek sem jelen­tősek, hiszen a több mint négyszázezres számla több mint három­negyedét az új elemek gyártása teszi ki — amit azonban a pesti cég ingyen vállalt. Minek akkor ekkora cirkusz, hiszen megesett mar egyszer-kétszer a világtörténelemben, hogy egy építkezésen cserélni kellett a beépített anyagok közül ezt-azt... Csakhogy a Széchenyi út rekonstrukciója nem egy építkezés a sok közül, ha­nem a varos újkori történetének nagy vállalkozása. Hogy itt mi es hogyan történik, arra odafigyel egész Miskolc. A belváros re­konstrukciója, megújítása — amelynek döntő lépése ez a munka — javarészt még előttünk áll. Ami az építőipar világában megszo­kott, és nem túl jelentős botlásnak, hibának számít, az itt, ebben az esetben az egész vállalkozás hitelét is ronthatja. Ezért fontos számunkra is, hogy mindenki tisztán láthassa, mitől is porladnak azok a fránya betonkockák . .. (kiss* Jó tanácsok a metszéshez Több tőke a határban Újabb szakcsoport alakitá­. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents