Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-19 / 269. szám

Bemutató a színházban

Mesélő kert

A színháznak „magánügye”, hogy milyen Körülmények között jön létre egy-egy előadás, bemutató. A Mesélő kert cimtí „zenés happening gyerekeknek” próbái a Kossuth utcai Kamaraszínházban folytak, és elég kevés idő jutott arra, hogy a nagyszínházban Is próbálják. Ez talán némileg mentené az előadás gyengéit, bár a közönséget a végeredmény érdekli ... E baljósnak tűnő bevezető sorok után következzék az örömteli megállapítás: az előadásnak nincsenek gyengéi, a produkció tökéletesen a helyén van a színpadon, magyarázkodásra, mentegetőzésre senkinek sincs szüksége. Ez a játszók és a rendező érdeme. Meg persze a munkájukat segítő technikai személyzeté, akik közül ez alkalommal többen a világot jelentő deszkákon nyílt színen is szerepelnek.

Novák János rendezőnek- zeneszerzőnek ez a harmadik gyerekdarab-rendezése a Miskolci Nemzeti Színházban. (Az előző kettő a Ma- ugli és A farkas szempillái volt. De színpadra állította miskolci színészekkel a Bors nénit is, a Vasas Művelődési Központban.) Azt a jó gyakorlatot követi — ő, és színházunk vezetése, amikor meghívja —, hogy a budapesti Radnóti Színpadon bemutatott gyerekdarabokat a rákövetkező szezonban nálunk is színre viszik. így szinte biztosra mehetnek a miskolci gyerekek, hiszen a fővárosi előadások tapasztalatait is hasznosíthatja Novák-János. Akinek „vessző- paripája” — ez eddigi rendezéseiből egyértelműen kiviláglik — a gyereknézők aktivizálása, bevonása a játékba, úgy, hogy miközben megmarad a színház varázs- lata-varázsa, bepillantást enged a kulisszák mögé. De legalább ilyen fontos számára a sokféle hatáselem ötvözése, az, hogy mindig történjék valami, ami a néző figyelmét leköti.

A Mesélő kert sem hagyományos mese, hanem színpadi történések sora. Nem véletlen a Zenés happening gyerekeknek alcím, tökéletesen kifejezi a lényeget. A történet — mint Nováknál általában — annyi, hogy a szereplők valamilyen cél érdekében sokfelé megfordulnak, hogy azután a darab végére visszatérjenek kiindulási helyükre. Most például növényeket gyűjtenek Jóttesz királynak, aki leányát szeretné megajándékozni annak születésnapján. Eljutnak Indiába, Afrikába, Arábiába, a tengerre, Ameri[ A 12-es iskola

Kun Béla nevét veszi fel

A Kun Béla úti, 12-es Számú Általános Iskola úttörőcsapata már 1967 óta viseli a magyar és a nemietközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának a nevét. A jövő héten, hétfőn délután 2 árakor ünnepséget rendeznek az intézményben: immáron az egész iskola is e történelmi nevet viseli majd.

Tirpák Endréné igazgatót arról kérdeztük, hogy a tanulókat milyen módon készítették fel erre az eseményre?

— A gondolat tulajdonképpen már régi, és most, a március 21-i megemlékezésünkkor határoztuk el, hogy iskolánk nevével is tisztelegjünk forradalmár elődünknek. A gyerekeinknek, az életkori sajátosságaiknak megfelelően, vetélkedősorozatokat, emlékműsorokat szerveztünk, hogy minél többet tudjanak meg Kun Béláról. A november 24-i eseményre elküldtük meghívónkat — a városi pártbizottság segítségével — Kun Béla lányának, Kun Ágnesnek is, hogy a tanulók számára még inkább emberközelbe tudjuk hozni névadójukat.

5<e Somló István és Máhr Ági, itt éppen, mint vikingek.

(Jármay György jelvétele)

kába. Űrhajó és jóga, diapo- ráma és csúszda, zene, ének, tánc, humor és líra kíséri- viszi őket, és a gyerekeket útjukon.

Tamkó Sirató Károly verseit fűzte fel ennek az utazásnak a szálára Novák János. Nem kis feladat elé állítva színészeit, akik számos alakban jelennek meg a színpadon. Rangsorolás nélkül egyként dicsérhető Major Zsolt, Varga Gyula, Eger- szegi Judit, Máhr Ági, Oláh Bódi Éva, Somló István, Sze- mán Béla, Mátyás Jenő, akik valamennyien értik és élvezik a Novák-féle játékstílust. Fontos szerephez jut a tánckar (koreográfus a vendég Rotter Oszkár), ötletes a díszlet (a szintén vendég Radovics Andrea tervezte), mókásak az ugyancsak vendég Somlai Tibor jelmezei. A diaporámákat Halmai László készítette és vetíti. Ami pedig a hangA légieket hívják

Az Avas Táncegyüttes és a Csortos Gyula Színpad december 5—6-án ünnepli fennállásának harmincötödik évfordulóját. Várják, hívják az együttesek régi tagjait, és kérik, hogy jelentkezzenek a Rónai Sándor Művelődési

Központ 88-439, vagy 61-177/163-as telefonjain. A jubileumot ugyanis mindkét együttes ünnepi műsorral köszönti, és szeretnének a régi tagoknak is meghívót küldeni..

jfc Bábelben vetélkedőt rendeztek királyi nagyságokra hasonlító pályázók számára. A rendezők elképzelése nem vált valóra, a Jelentkezők ugyanis a megszemélyesítendő személyiségekre csak kenéssé hasonlítottak. A kivétel ez alól az Európában jótékony célú fellépésekkel turnázó Tina Turner volt. aki azonban nem pályázóként vett részt a vetélkedőn, ám a leginkább hasonlított... önmagára.

technikát illeti, az énekeszenés betéteknél ez alkalommal is play-backet használ Novák János.

Ez csöppet sem illúzióromboló, viszont annál inkább „jót tesz” a dalok hallhatóságának, a szöveg érthetőségének.

Szabados Gábor

Műsor

SZERDA

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00:

Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak. — 13.20: Népszokások, Jeles napok zenéje feldolgozásokban. — 14.00: Hírek. — 14.09: A magyar széppróza századai. — 14.25: Opera- slágerek. — 15.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. — 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10—

14. — 17.00: Mi van a kosárban? — 17.25: Találkozásom a népzenével. — 18.01: Kritikusok fóruma. — 18.14: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Tisztességgel élni. — 20.05: Zongorakfsérö vagyok. — 20.45: Operettfinálék. — 21.30: Szintézis. — 22.00: Hírek.

— 22.20: Tíz perc külpolitika. —

22.30: Schubert: Szellemek éneke vizek felett. — 22.45: Van benne ráció... — 23.00: Albinoni: A-dúr szvit. — 24.00: Hírek. — o.lo: Himnusz. — 0.15— 4.20: Ejfél után.

Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Karel Valdauf fúvószenekara Valdauf-müveket ' játszik.

— 12.21: Néhány szó zene közben. — 12.26: Daloló, muzsikáló tájak. — 13.00: Hirek. — 13.10: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Karavánszeráj. — 15.00:

Hirek. — 15.05: „Ez megér egy estet”. — 15.55: Slágerfilmek — filmslágerek. — 16.48: Diákfoei.

— 17.00: Hirek. — 17.08: A

hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Ritmus. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csujjogató. —

A baráti körben, Budapesten

Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Budapesti Baráti Köre a jövő héten kedden délután öt órakor két, szőkébb pátriánkból származott személyiségre emlékezik a Hazafias Népfront országos székházában (V. kerület Belgrád rakpart 24.). András- fi Gyulának, megyénk utolsó

főispánjának, az egykori újpesti partizánnak az életútját Földes László nyugalmazott miniszterhelyettes idézi fel. Dr. Fülep Ferencre, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójára, a hajdani miskolci diákra dr. Kralovánsz- ky Alán muzeológus emlékezik.

Az egész magyar színjátszás gondját vállára vette

Még egyszer Wándza Mihályról

Eleink emlékezete című időszaki rovatában, Wándza Mi- hályról, az avasi temetőben nyugvó „polihisztorról" közölt írást 'a Déli Hiriap október 18-i száma. Van a cikknek egy kitétele, amely, ha nem is szándékosan, de kisebbíti Wándza tevékenységének és a magyar színjátszásban betöltött szerepének jelentőségét: „A reformkor előtti művelődés érdekes alakja marad, akinek a neve a színészet hőskorával és a népszínmű történetével fonódott össze.”

Wándza Mihály nevéhez jóval több fűződik, mint a Miskolcon róla elnevezett telep megvásárlása és a felesége úrilány-neveldéjének fenntartása. Nevét minden túlzás nélkül bátran emlegethetjük Kelemen László, Kotsi-Patkó János, valamint az idősebb Wesselényi Miklós, Vida László, vagy Kult- sár István nevével. E legelső színházalapftók mellett és velük egyidőben ugyanis, a színészként már addig is ismert Wándza Mihály olyan időszakban állott a kolozsvári színház élére, amikor a magyar színjátszás még csak éppen pislákoló lángját majdnem elfújta a történelem szele.

Az 1790 óta nyomon követhető magyar színjátszás történetében az 1809-es esztendő ugyanis egyike a leg- tragikusabbaknak. Győr alatt szétfut a nemesi felkelés, s annak következményei a színházügyet teljesen háttérbe szorították. Ugyanebben az évben meghal Wesselényi is, az egyetlen áldozatra is kész pártfogó, s Kotsi-Patkó is olyan reménytelennek látja az ügyet, hogy feleségestől és lányostól visszahúzódik Frátára, az atyai birtokra. Miként

Déryné írja jó három esztendő múlva naplójában „A magyar színészet tehát még akkor csak bölcsőjében feküdt ... de nem arany bölcsőben, hol ringatták s ápolták volna.” De Déryné bölcső helyett nyugodtan írhatott volna koporsót is, a magyar színjátszás állapotát tekintve. Mert abban a kritikus évben, például Maros- vásárhelyen a barompiaci deszkaszínházat haaikórház- nak veszik el, majd zabrak- tárt csinálnak belőle, akkor, amikor már a zabkészletek felhalmozására sem volt semmi szükség. Kolozsváron pedig még cifrább volt a helyzet. A Rhédey-ház (itt tartották a hőskor előadásait) örököse, Rhédey László bosszút esküdött a magyar színjátszás ellen, télire a „szálát” nem adja ki, hanem „egészen játékszini épületnek alakalmaztatta”, majd- pedig tavasszal „némelly úri Rendek s néhány Dámák ösztönzéséből” tíz esztendeig érvényes szerződéssel erős német társulatot telepít a városba.

Nos, ilyen körülmények között veszi vállára a kolozsvári — lényegében tehát az akkori egész magyar színjátszás gondját Wándza Mihály. Működését a Wesselényi özvegye által rendelkezésére bocsájtott „lóistállóban” kezdi meg, jószerével társulat nélkül. Szervezőkészségét, szakértelmét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a lóistállóban a szezonnyitásra elfogadható és használható színháztermet sikerült kialakítaniok, miként a kortárs Könyves Máté írja: .........egy más alkalmatosságra szánt épületből nemzeti színjáték nézőhely készitödött el...”, ahol a magyar Thália hosszú

évekre otthonra talált. (Ne feledjük, hogy Kultsár István: Buzdítás a nemzeti theátrum felépítésére című „kiáltványa” csak 1815. április 25-én lát napvilágot, a kolozsvári Farkas utcai színház, az első magyar állandó színházépület csak 1821. március 12-én nyílik meg, a miskolci pedig csak 1828 legelején. (Ebben az épületben Wándza irányítása alatt három esztendőt — éppen a legnehezebb hármat — sikerrel vészel át a magyar színjátszás, de az erős és minden eszközzel támogatott német társulattal szemben a versenyt nehezen bírják. „Wándza Mihály szorgalma és igyekezete által három esztendeig a játszó tagokat becsületesen fizette." — írja a kortárs és ez valóban nem volt mindennapi eredmény.

És még hosszan sorolhatnánk a magyar színjátszás talponmaradásához való hozzájárulásának állomásait, a debreceni, nagyváradi, aradi, s nem utolsó sorban a miskolci éveket, a Shakespeare rendezéseket, hogy még kézenfekvőbb legyen: jószerével neki, vagy neki is köszönhető, hogy ezekben a kritikus esztendőkben Thália magyar szekere tovább döcöghetett, hogy helyet adjon saroglyájában Dérynének, Kántornénak, s hogy Döbrentei Gábor éppen a színpadhoz visszatérő Kotsi-Patkó biztatására az Erdélyi Múzeumban meghirdethesse azt a dráma-pályázatot, amelyre Katona József a kolozsvári színház 1814-re tervezett, aztán elmaradt megnyitására a Bánk Bánt első változatában megírta.

Gyöngyösi Gábor

19.36: Megzenésített verselt — 20.00: Sport. — 20.05: Rockföló- ről érkezett. — 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? — 21.00: Hírek.

— 21.05: Az Edda együttes új

lemezéről. — 21.25: Sport. —

22,20: Max Marinó harmoniké- zlk. — 22.30: Moszkvából érkezett. — 23.00: Hírek. — 23.20: Dzsessz. — 0.15—4.20: Ejfél után.

3. műsor: 13.00: Hírek. — 13.05: Szonda. — 13.39: Századunk zenéjéből. — 14.25: Magnósok, figyelem! — 15.05: Kamaramuzsika. — 16.11: D’Albert: Az elutazás. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Zádori Mária

(ének) és Spányl Miklós (csembaló) hangversenye. — 18.30: V materinskom jazyku. — 19.00: Hirek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. Közben: Kb. 20.15: Külföldi tudósoké a szó. — Kb. 20.30—20.36: Trapéz és korlát. — Kb. 21.20: Hangszerszólók. — 21.50: „Régi szokás szerint. . .’* — 22.30: Hí- Fl-varleté. — 23.30—23.33: Hírek.

Miskolci rádió: 17.00: Műsor- előzetes. Hírek. Időjárás. — 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. — 17.15: Index.

Gazdaságpolitikai magazin. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. (A tartalomból: Évzárás előtt a homrogdi tsz-ben. — Műszergyártási pályázat az egyetem kezdeményezésére. — Üzemanyag-takarékosság a Borsod Volánnál. — Információk.) — Sport. — 18.30: Eszak-magyar- országi krónika. (Az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának végrehajtó bizottsági üléséről tudósítunk. — Megyei aktívaülés Visontán az alkoholizmus elleni küzdelemről.) — 18.25—18.30:

Lap- és műsorelőzetes.

Televízió, 1. műsor: 15.55: Hírek. — 16.00: Képmagnósok, figyelem! — 16.45: Kapcsolatok.

— 17.20: „Partnerem a betegem”. — 17.45: Mesterdallamok.

— 18.20: Amor rabjai. — 19.05: Tévétorna. — 19.10: Esti mese.

— 19.30: Híradó. — 20.05: Családi kör. — 21.00: Hírháttér. — 21.50: Pillanatkép Lehel Györgyről. — 22.40: Híradó 3. — 22.50c Himnusz.

Televízió, 2. műsor: 16.35:

FIFA 1. nemzetközi teremlabdarúgó-torna. — 17.45: Voltak

Itt ufók? — 18.00: Perpetuum mobile. — 18.35: Sportmúzeum. — 18.55: FIFA 1. nemzetközi

teremlabdarúgó-torna. — 20.05:

Moliére. — 21.00: Híradó 2. — 21.25: Ház a parkban. — 23.05: Képújság.

Szlovák televízió: 16.2S: Fiatalokról. — 16.55: Német nyelvtanfolyam. — 17.15: A tudományról és a technikáról. — 17.55: A szocialista országok életéből. — 18.’20: Esti mese. — 18.30—19.10: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó. — 20.00: Egyetlen szerelem. — 21.10: Dokumentumfilm. — 21.30: Az élelmiszeripar jövőjéről. — 22.10: Az NDK Tv zenés szórakoztató műsora.

Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Jugoszláv kulturális

plakátok. — Mini Galéria (10— 18): Georg Michael Gausling ólomüvegképei. — Fotógaléria (10—19): Mihalecz Lajos fotói.

— József Attila Könyvtár kiállítóterme (11—19): Levéltári ritkaságok. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik: Kisplasztikák a múzeum gyűjteményéből. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás.

— Ürihímzések Északkelet-Ma- gyarországon. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 15): A diósgyőri vár története.

— Déryné-ház (9—15): Déryné- emlékszoba. — Üvegművészed emlékek a XVI—XIX. századból.

— Bartók Béla Művelődési Ház (8—20): Politikai könyvkiállítás.

Miskolci Nemzeti Színház (11):

Mesélő (Gyermekelőadás) — (3): Mesélő kert (Gyermekelőadás).

Filmszínházak: Béke (f3 f3,

f7 és f9): A Sárkány útja (szí. hongkongi, 14 év, kiemelt és III. helyár!). — Béke premier videomozl (f4, f6 és 18): Halálos játszma I. (szi. hongkongi). — Kossuth (f4, f6 és f8): A Sárkány útja (szí. hongkongi, 14 év, kiemelt és III. helyár!). — Táncsics (f4): Nyomás, utána! (szí. olasz, 14 év. kiemelt és III. hely ár!) — (f6 és f8): Sza- murájháború (szí. japán, 14 év, II. helyár!). — Táncsics video- mozi (f3. f5 és f7): Stoner (szí. hongkongi). — Krúdy (f7): Hóbortos népség II. (szí. botswa- nai. III. helyár!). — Adv Művelődési Ház (5 és 7): Ellenőrzés az utakon (mb. szovjet). — Tokaj diszkómozi (f6): Londont randevú (mb. szí. angol, 14 évi).

CSÜTÖRTÖK

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Bólogatók. — 8.30: A puritánok. — 9.44: Röptető. — 10 00: Dlákfélőra. — 10.35: Labirintus.

— 10.50: Balettzene. — 11.26: A kölcsönkért gyufa.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben.

3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.08: Magyarán szólva. — 9.231

Dzsessz. — 10.11: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 10.50: Weiner-művek. — 11.17:

Felhívjuk a figyelmet! — 11.22: Don Giovanni.