Déli Hírlap, 1986. november (18. évfolyam, 256-277. szám)

1986-11-19 / 269. szám

A DH várospolitikai fóruma a(e Reméljük, a szép tervek jó minőségben valósulhatnak meg Most még a falakat emelik Hz avasi alma mater Lelátó és színházterem • Itt lesz Forgalmi változások a Felszabadítók útján Megkezdődött a YÍzvezetékrendszer felújítása Történelem márványban, bronzban 1. A Kossuth-szohor már építik az 1000 mm át­mérőjű vezetéket, s ehhez csatlakozik majd a város déli részén a felújított ge­rincvezeték is. Nem annyira látványos munka — ám fontos, és a 130 milliós beruházás továb­bi része — a Tetemvár mö­götti vízmedence és a Day- ka Gábor utcai vezetékrend­szer összekötése, szintén 600 milliméter átmérőjű csövek­kel. Ezt a munkát is a Fel­szabadítók útjai rekonstruk­cióival párhuzamosan végzik az építők. Kétségtelen, hogy a for­galmi változásoknak senki sem örül. A Széchenyi úti rekonstrukció miatt egy rö­Képviselői A HNF városi bizottsága az 5. számú választókerület lakosai részére képviselői ta­lálkozót szervez holnap dél­után 4 órai kezdettel a III/2., II1/6. sz. lakóterületi párt­vid szakaszon forgalmi du­gók keletkeztek;' most ezen útszakasz vége felé még egy lassító résszel kell számol­ni. A Szemere utca egyirá­nyú forgalma a Magyar- Szovjet Barátság téri csomó­pont közelében háromról egy sávra szűkül a Felszaba­dítók útja—Korvin Ottó ut­cai csomópontig. A Felszaba­dítók útján át Diósgyőr irá­nyába közlekedni nem lehet, csak a Korvin Ottó és a Vö­rösmarty utcák igénybevé­telével. Az illetékesek a la­kosság megértését kérik, hi­szen szinte létfontosságú be­ruházásról van szó. (soltésc) találkozó alapszervezet helyiségében (Győri kapu 123. sz.). A kér­désekre, javaslatokra Dudla József, az 5. számú ország- gyűlési választókerület kép« viselője válaszol. Egy új gimnázium építé­se nem kis vállalkozás még egy olyan nagyváros életé­ben sem, mint Miskolc. Kü­lönösen, ha ezt olyan igény­nyel teszik, mint napjaink­ban az Avason. Az avas-déli gimnázium ugyanis nemcsak oktatási intézmény lesz, ha­nem a 30 ezres városrész kul­turális központja is. Aki mostanában arra jár, láthatja, hogy jó tempóban haladnak az építők; a ta­nulmányi szárny szerkezetét jórészt összeszerelték. A gimnázium alapvetően három egységre bontható — mondta Dézsi János Ybl- díjas építész, az épületegyüt­tes tervezője. A tanulmányi szárny mellé kapcsolódik közvetlenül a tornacsarnok, a konyha, az étterem tömb­je, és különálló egységként valósul meg az előadóterem, amelyben helyet kap a ká­beltelevízió stúdiója is. A szakértők úgy mondják, hogy a tanulmányi szárny 16 tantermes. A valóságban ez annyit jelent, hogy 16 tanu­lócsoport koptathatja itt a padokat, ám a termek szá­ma jóval több, hiszen lesz­nek műhelyszobák, különféle előadók és épül zeneterem is. A tornacsarnok valóban ki­érdemli a csarnok nevet, hiszen a lelátóján több mint Pincét találtak 300-an férnek majd A A konyha 600 adagos. Az avasiakat talán legin­kább az előadótermi tömb érdekli,' hiszen az ide ter­vezett több mint négyszáz személyes nézőtér, és a kor­szerű technikával ellátott színpad kulturális progra­mok, filmvetítések, koncer­tek otthonául szolgálhat. A jobb körülmények közé ke­rülő avasi kábeltelevízió pedig mívesebben kivitele­zett, látványosabb műsorok készítésére is vállalkozhat a felépülő stúdióban. Az új gimnázium volta­képp működik is, hiszen a város más iskoláiban már tanulnak azok az osztályok, amelyek majd itt, az Avason fejezik be a középiskolát. Az illetékesek azt tervezik, hogy a jövő évben megkezdődhet az oktatás a gimnáziumban. Az előadóterem építésének befejezése későbbre várható. Az avasi hegyoldal még ma is tartogat meglepetése­Régi vágya teljesül Má­lyi lakóinak: a Borsodi Élel­miszer Kereskedelmi Válla­a tévéstúdió is két az építőknek. Az alapo­zási munkák közben nemrég egy eddig feltáratlan pince­ágra bukkantak. Az üreget most megvizsgálják, majd el­tömik, nehogy később be­omolva, gondokat okozzon. Nem hanyagságról van szó: a szükséges méréseket idő­ben elvégezték, csakhogy a legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy két mé­rési pont közé esik véletle­nül egy üreg. Azt írtuk, hogy nagy vál­lalkozás egy új gimnázium felépítése. Valóban az, mert sokba kerül. S azért is, mert új szellemi centrum születik a városban. A gimnázium­alapítók nemcsak falakat emelnek, hanem hírnevet is kell majd szerezniük az al­ma maternek. S ez sem ki­sebb feladat, mint megalkot­ni az iskolát, kitűzni a bok­rétát az elkészült épület te­tejére ... lat ABC-áruházat nyit a kö­zeljövőben a település fő­utcáján. A Borsod Megyei Tanács, a Mályi Községi Ta­nács és a Borsodi Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat által finanszírozott áruház 8 millió forintba került, 380 négyzetméter az alapterüle­te, s két műszakban 17 dol­gozó várja majd benne a ve­vőket. Ügy számítják, hogy a forgalma megközelíti majd az évi 36 millió forintot. A nyitás december 1-jén lesz. Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Cseh László, Béke szálló gondnoki épület, 17 ólától. A Felszabadítók útján teg­nap megkezdődött a ivóvíz­vezeték-rendszer rekonstruk­ciója. Ez több közlekedési változással jár együtt, ám ha elkészül, nagy mértékben javul Miskolc vízellátása. Amint azt Képes Zoltántól, a városi tanács építési osztá­lyának főelőadójától megtud­tuk, a tegnap reggel elkez­dett munka a megyei ta­nács 130 millió forintos víz­ügyi beruházásának része. A város vízellátása érdeké­ben alapvető feladatot olda­nak meg az építők a 600 mm-es gerincvezeték re­konstrukciójával. A mint­egy 10 millió forint értékű munkát versenytárgyaláson a Közlekedési és Metróépítő Vállalat Miskolci Igazgató­sága nyerte el. Az új sajóládi víztisztító­műből 1988—89-re a város déli részébe 20 ezer köbmé­ter többletvíz érkezik majd, de a fogadására a jelenlegi vízvezetékek nem alkalma­sak. Ezért a HCM mögött Az orsBáe első kSzegri Kossuth-szobra lelkes köz­adakozásból született meg a nyegyvennyolcas hagyomá­nyok Kossuth-kultuszának beszédes jelképe gyanánt. Erről vall a szobor alkotója, Róna József is életregénye II. kötetének (Egy magyar művész élete I—4IJ 636. ol­dalán: „Üj, nagyszabású megbí­zást kaptam: a miskolci Kossuth-szobrot, az elsőt Ma­gyarországon. Nagyon büszke voltam erre a megbízásra, mert ez annak a jele volt, hogy népszerűségem egyre jobban terjed az országban. Szentül megfogadtam, hogy ez az emlék méltó lesz a nemzet nagy fiához!" A szoborbizottság terve szerint eredetileg az Erzsé­bet fürdő elé állították vol­na fel az emlékművet, de ez a terv élénk sajtóvitát kel­tett. A teret ugyanis 1896- ban (a szobor felállítása előtt két évvel) még báró Vay Elemér főispán buzgó javas­latára nevezték el a Genfi­tónál meggyilkolt, s magyar­barátsága miatt népszerű ki­rályné tiszteletére. Az egyik cikkíró (Tóth Pál, a református leánylíce­um tanára, később igazgató­ja, kiről — halála után — majd az intézetet is elne­vezik) római példákra hivat­kozva, kifogásolja a szobor­nak a fürdő elé helyezését. „... államférfi, politikus, ép­pen egy korszakalkotó férfi szobrát fürdő elébe állítani soha nem jutott volna eszé­be senkinek a rómaiak kö­zött (.. J méltóztassék elfo­gadni a szobor elhelyezésé­re az iparkamara bejáratát a tér hossztengelyében...." És a városatyákból álló szoborbizottság (Soltész Nagy Kálmán polgármester, Lévay József vármegyei aljegyző és Vadnay Károly író. Miskolc képviselője, valamint a fő­városból Beöthy Zsolt és Ba­rabás Miklós, az öreg festő) elfogadták a javaslatot; a szobor ma is ott áll a volt iparkamara (ma az Akadé­•‘A. mtai Bizottság) székháza előtt. Csakhogy: az Erzsébet tér a legendás szabadságharcot vérbe fojtó zsarpok. I. Fe­renc József feleségéről ne­veztetett el; ezt az anomáli­át pedig nem viselte el a „bundás” negyvennyolcas honfibú, s ellentétbe került a nemzeti közvélemény negy­vennyolcas nosztalgiája és a városatyák szervilis felség- tisztelete. „Erzsébet királyné neve után a város egy másik szép terét kell majd elneveznünk — írta bizonyos V. K. a Bor­sodban —, a nagy királyné egyéniségéhez méltót. (...) Abban a feltevésben, hogy a fenti javaslat szerint Kos­suth szobrát a jövőben a Kos­suth Lajos téren fogjuk lát­hatni. az új Erzsébet király­né teret a mai Lichtenstein József utca (ma: Ady E. u.) egy részében képzelhetném el. Nevezetesen a Király­fürdő és a Kiróly-bíd köz»* ti szakaszon a Pecét lebeto­nozta tni kellene, mely eset­ben majdnem ugyanolyan nagyságú tér képződnék, mint a jelenlegi Erzsébet tér. Ugyanígy kellene majd elhe­lyezni — díszes park köze­pette elhelyezni — Erzsébet királyné mellszobrát is, mely a Népkertben nyert annak idején, egyébként is ideig­lenes elhelyezést.” Egy másik cikkben „vidé­ki atyafi” füstölög (bizonyos Balogh János néven) „Er- zsébet-tér Kossuth-szobor­ral” címen: „Most már csak azt kérdezem a tisztelt szer­kesztő úrtól, hogy miért hív- ják maguknál a Kossuth- teret Erzsébet-térnek?” Ezek a sajtóviták a Kos* suth-szobor felavatásának elő- és utórezgései. A negy­vennyolcas szellemű országos közadakozás annak idején 17 297 Ft 66 krajcárt eredr ményezett. A város polgár­ságától 8650 Ft 67 kr. gyűlt össze, ennek kamataiból 1239 Ft. a vármegyei gyűjtésből 900 Ft folyt be, így a vég­összeg 28 087 Ft 33 krajcárt tett ki. Maga a szobor 22 000 forintba került, ebből az alkotót. Róna József fővá­rosi szobrászművészet 15 000 Ft tiszteletdíj illette meg. Az ország első Kossuth- szobrának felállítása kifeje­zetten Habsburg-ellenes tün­tetés volt. Az udvar ugyan­is féltékenyen utasított el mindent, ami a Kossuth-kul- tusz ápolásával függött ösz- sze. Egy példa erre 1914-ből: az év júniusában Miskolcon járt Lipót Salvator főherceg. Az Erzsébet téren lefényké- peztette magát A háttérben lévő Kossuth-szobor súlyos dilemma elé állította a fényképészt: Habsburg főher­ceg Kossuth szobra előtt! Képtelenség! Az udvarhű fényképész hát kiretusálta a háttérből Kossuth szobrát, s így küldte el arany rámában a fenséges portrét. Dr. Kárpáti Béla (Holnapi számunkban folytatjuk) Betonpiomha a harsaknak Milyen jó lenne, ha egy öreg fát is ugyanúgy újjá lehetne teremteni, mint ahogy évszázados műemlékeink megfiatalod­nak, ha ügyes kezű mesteremberek, restaurátorok fognak hozzá, a mentésükhöz. Az utóbbi időben sokszor —, s talán túl gyakran — hallhattuk, hogy ez vagy az az öreg fa nem menthető meg, és ezért kellett kivágni. Nagycenken, a Szé­chenyi-kastély parkjában 230 évesek azok az öreg hársak, amelyek most is minden évben virágba borulnak. A fama­tuzsálemeket az idővel dacolva tartják életben. A Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság szakemberei kidolgoztak egy spe­ciális összetételű habarcsanyagot, ezzel bélelik ki a meg­roggyanni készülő fák üregeit. Mindez nem hadi titok, hi­szen a nagycenki históriát a Képes Hétben olvastuk. A nagy kérdés persze az, hogy azok is olvassák el a Képes Hetet, akik itthon illetékesek fa-ügyben. Jó lenne, mielőbb baltá­hoz, fűrészhez nyúlnánk, alaposan körülnézni legalább az országban. A kis fáknak ugyanis egyre kevesebb esélyük van arra, hogy valaha is matuzsálemmé legyenek a mai bel­Új ABC-áruház Mályiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents