Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-15 / 241. szám

Herbária kontra virágüzlet Bclíok csereberéje Lejár az Arany János ut­cai Herbária bolt bérleti szerződése e hónap végén; a helyiséget vissza kell adniuk a Miskolci Élclmiszer-kiske- reskedelmi Vállalatnak, amelytől átmenetileg kölcsö­nözték. Bár új helyet biz­tosítottak számukra a Kor­vin Ottó utcai üzletsoron, fennállt a veszély, hogy a Herbária Vállalat felszámol­ja a miskolci üzletét Hosszú ideig tartott, amíg a Tiszai pályaudvar melletti kis bolt bekerült a belváros­ba. S hat esztendeig türe­lemmel vártak az új helyi­ségre, amelyről beköltözés előtt derült ki, hogy kicsi, és hiányzik a raktára. Ráadásul négyzetméterenként hatezer forinttal drágább, mint amennyiért korábban kínál­ták. Mivel a városban már jó néhány virágbolt van, megpályázták a szomszédos helyiséget, amely csaknem húsz négyzetméterrel na­gyobb A legfrissebb fejle­mények szerint nincs esé­lyük, hogy a virágbolt he­lyére költözzenek, bár sze­rintük az lenne az ideálisabb hely. Reggelenként hosszú sor kígyózik az Arany János ut­cai gyógynövény-szakbolt előtt; naponta 30—40 ezer forintos forgalmat bonyolíta­nak le 5—6 forintos teák­ból. A gyógyulni vágyó em­berek itt találják meg azo­kat az egészségre ártalmatlan füvekből készülő mediciná­kat, amelyek még hiányoznak a patikákból. Kár lenne, ha megfelelő helyiség hiá­nyában megszűnne városunk egyetlen Herbária boltja! — tettük szóvá Kovács Gábor­nak, a városi tanács keres­kedelmi osztályvezetőjének, aki jól ismeri az ügy előz­ményeit; *** Kezdettől támogatjuk a Herbária Vállalat igényét. Ez a bolt valóban kinőtte már a Korvin Ottó utcai üz­letet is. Ám 1982-ben, ami­kor' szerződést kötöttek, pon­tosan ezt a helyiséget igé­nyelték. Az pedig köztudo­mású, hogy a négy esztendő­vel ezelőtti építési költségek jelentős mértékben megnőt­tek, s abban a bizonyos szer­ződésbe!) úgynevezett „vélel- mi” összeg szerepel átvételi árként. Ám valós bekerülési költséget kell megfizetniük az új bolt átvétele előtt. Az is igaz, hogy a kertészeti vállalat volt igazgatója szó­beli ígéretet tett egy esetle­ges boltcserére. A megbízott igazgató azonban mielőbb szeretné megnyitni a város első reprezentatív virágbolt­ját a Korvin Ottó utcában. Erre azért is szükségük van, mert a színház melletti üz­letet átalakítás miatt hosz- szabb időre bezárják. Mi !s szeretnénk, ha a Herbária- bolt mielőbb méltó helyére kerülne, s az is jó lenne, ha a közeljövőben a mostani­nál nagyobb üzletet kapná­nak. Kérelmüket támogat­juk, és ajánljuk, hogy kös­senek szerződést egy újabb üzletház építésére; ha oda átköltöznek, az adott forgal­mi értéken visszavásároljuk a Korvin Ottó utcai boltot. (szántól Kifizetői a háztáji baromfiaevelés Életerősebb csibéket kap a szakcsoport Másfél évtizede annak, hogy elkezdődött nálunk a szervezett háztáji csirkene­velés. Akkoriban a Miskolc környéki településeken is sokan szívesen vállalkoztak erre A takarmányár-emelé­sek viszont többek kedvét elvették a csirkehizlalástól. Két évvel ezelőtt újra fel­élénkült a háztáji baromfi­tartás, mivel a felvásárlási árakat megnövelték. Ekkor­tájt erősödött meg a Ba­romfifeldolgozó. Vállalat zö­mében Miskolc környékén gazdálkodó kisállattenyésztő szakcsoportja is. Az elmúlt napokban tartották meg ex évi tagértekezletüket. Az összejövetelen részt vett és tájékoztatót tartott Szűcs Sándor, a Barnevál mezőgazdasági igazgatója. Elmondta, hogy a 4,5 milli­árd forint árbevételt elért vállalat hazánk legnagyobb baromfifeldolgozója. A to­vábbi fejlesztést pedig nem kis mértékben a Borsod me­gyében tevékenykedő kisál­lattenyésztő szakcsoportra alapozzák. 1990-re a tervek szerint már 90 ezer tonna baromfihúst szeretnének pi­acra vinni, a jelenlegi évi 60 ezer tonna helyett. Eb­ből a mennyiségből a csir­kehús arányát jól jellemzi, hogy évente 22 millió csir­két dolgoznak fel a vállalat­nál. Ennek több mint a fe­lét háztáji gazdaságokban nevelik. A vállalat vezetői szeretnék, ha a Gálán György elnökletével dolgozó kisállattenyésztő szakcso­port a jövő évben már 6 millió csirkét hizlalna. A Barnevál ehhez minden feltételt igyekszik biztosíta­ni. A naposcsibék a nádud­vari Vörös Csillag Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet tenyészetéből származnak. A tagok kérésére ezentúl ed­zettebb, jobb fejlődőképes­ségű csibéket juttatnak a háztáji gazdaságokba, s a szakcsoportnak méginkább kifizetődő lesz a csirkene­velés. S. R. $ Már' p pgérkezett a télapók 80 százaléka a Mátra Füszért rak' ini 1 i, s a további folyamatos szállításról is gondosko­dik a : esi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyá­ra. A nagiikereskedplmi vállalat pedig november elején in­dítja őrd útra az üzletekbe. Azért ilyen hamar, hogy le­hessen pótlást _kérni. ha a kereslet úgy kívánja. Az idén egyébként a tavalyihoz viszonyítva, öt újdonsággal bővül a választék. A legolcsóbb, 25 grammos, 7,50-es, étcsokoládé­ból készült figurától kezdve, több mint tízféléből válogat­hatnak. a félkilós, díszdobozos. 155 forintos télapóig bezáró­lag. Újdonság a 90 grammos, tejszínes csokoládéból készült figura, 26,10-ért. (Herényi felv.) Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Cseh László, Békeszálló gondnoki épüle­te, 17 órától, s(c Nehéz és veszélyes munkát végeztek a martinászok. Most jobb körülmények közé Pb* rülnek. A dolgosók bére nem változik Utoljára csapolnak a martinból Utoljára csapolnak ma délután 2 órakor a Lenin Kohászati Művek 1. számú Siemens—Martin kemencé­jéből. Az ipartörténeti ese­ményt — hiszen ezzel az LKM-ben megszűnik a 107 éve bevezetett technológia — műszakváltáskor négy per­ces dudahang adja tudtul a város lakosságának. Miért volt szükség, e döntésre? — kéredeztük Kiss Lajostól, az Acélmű gyárrés3iegvezetőjé- től, aki évek óta irányította itt a munkát. — Egy tervszerű folyamat befejéző része ez. Amikor a kombinált acélművet el­kezdtük épfterti, már tud­tuk, hogy később folyama­tosan leállítjuk a korszerűt­lenné vált Siemens—Marian kemencéket. Elsőként a 4. számú kemence jutott erre a sorsra, 1981-ben. Ezt még további öt követte az évek során. Szombaton a 2-es számúból csapoltak utoljára, ma pedig az 1. számú ke­mencéből, — Az eredeti tervekben az 1987. évet jelölték meg a maríinacélgyártás meg­szüntetésének esztendeje­ként. Milyen okok miatt döntöttek úgy, hogy csak­nem egy évvel korábban leállítják a kemencéket? A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvételre keres: gépkocsivezetőket, akik a 21. életévüket betöltötték, „D”, vagy „C” vizsgával rendelkeznek, legalább 1 éves vezetési gyakorlatuk van, és 20 000 km levezetett igazolással rendelkeznek. Kereseti lehetőség: 5000-9000 Ft/fió. „D” vizsgával nem rendelkezők részére az Autóközleke­dési Tanintézetnél ingyenes „D” tanfolyamon való részvé­telt biztosítunk. Felvételre keresünk továbbá: TAKARÍTÓKAT. A vállalat dolgozóinak és azok családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosí­tunk. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza községekből a napi bejárást sze­mélyzeti járatokkal biztosítjuk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán: Miskolc, Szondi György u. 1. 101/B-s autóbusz-végállomás. — Az első és talán a leg­fontosabb ok; az így elérhe­tő költségmegtakarítás. A másik az energiakontingens figyelembevétele, azaz nem mindegy a vállalatnak, hogy mennyi energia spórolható meg, ha leáll a martinacél- gyártó-mű. S végül: veszé­lyes munkakörülmények kö­pött, igen nehéz fizikai munkát végeztek az itt dol­gozók, aminek már ideje volt véget vetni. — Hogyan pótolható a leállított kemencék acél­termelése? — Az UHP-kemence, az L—D-konverter és a 18. szá­mú, 50 tonnás kemence gyártja majd — a piaci igé­nyeknek megfelelően — a kieső acélmennyiséget is. — Az itt dolgozók ho­vá kerülnek a kemence leállítása után? — Nem mondhatom, hogy örömmel, de megértéssel vették tudomásul dolgozó­ink, hogy leáll ez a martin- kemence is. Az átcsoporto­sításuk után a bérük gara»** táltan a korábbi szintért’' marad; azokat a pótlékokat;- amelyeket éppen a riéhéáV fizikai munkáért fizettünk, eddig, az új munkakörük-., ben is megkapják. Ahol érre netalán nem lenne mód, ott a vállalat úgynevezett sze­mélyi pótlékot fizet. A dol­gozók zöme a gyárrészleg­ben marad továbbija is, csak más üzemben ' folytatja a munkát. Lehetőséget adtunk viszont arra, ho"-* aki akar, átmehessen "<<; -"áregység- be. Nem sokan, héten-nyol- can éltek e lehetőséggel — de ők is jogosultak az előbb említett fizetéskiegészítésre. A Siemens—Martin acélgyár- \ tás megszüntetésével felsza­baduló munkaerő a válla- • lati létszámhiányt is csök­kenteni fogja. Ezután egy­néhány vgmk-ra, mellékfog­lalkozásra, illetve külső szerződéses dolgozókra nem lesz szükség, mivel a haté­konyság megtartása érdeké- j ben a főfoglalkozásúaknak 1 is el kell tudni látniuk eze­ket a feladatokat... (soltész) „Magánparkolö” az udvaron? Aszfaltozott utat építettek a Bajcsy-Zsilinszky úti Jármű­szakbolt mögötti udvaron. Dicséretes, gyors munkát végez­tek a mélyépítők. A garázssori emeletes házak övezik, s ab­lakaikból árgus szemekkel figyelték, hogyan halad a mun­ka. Az árokásók, a csatornázok, s a bitumenezők munka­idejük egy részében a lakókat „tájékoztatták”. Mindenki szerette volna tudni, hogy mikorra készülnek el. s hogy az udvar mely részeit borítják kaviccsal vagy aszfalttal? A pormentes új úton immár egy hete autók gurulnak, ám a lakók egy részét még mindig ez foglalkoztatja. Cso­dálkoznak, hogy miképpen aszfaltozhattak le egy külön par­kolóhelyet az udvar farkában, az ablakok alatt. Értetlenül állnak a kis aszfaltdarab mellett, amelyet a házból valaki magának külön leborittatott. Végül is. e hírek hallatán a MIK vezetői derítették ki a magánparkolö kialakulásának körülményeit, A vállalat en­nek a területnek a bitumenezését nem rendelte meg, s nem is fizeti ki. Am örülnek, hogy az udvarnak a ‘jrvezettnél nagyobb része lett pormentes. De akárki is rendelte meg azt a placcot, közterület lévén, előfordulhat, ho^y más ház­béli kocsija is parkol majd ott. Közterület-foglalási enge­dély híján ugyanis az udvar egyetlen négyzetcentiméteres területét sem lehet állandó birtokba venni... (sz. L)

Next

/
Thumbnails
Contents