Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-02 / 230. szám

A tanáig nem fogadta el a választ A kulturált lakókörnye%etért I. lapjai-mterpeudeió a rajzasztaloknál Talán nem mindenki tűi hogy nemcsak a parlamentiK| szokás interpellálni, hanem i tanácsüléseken is. A tanácsta­gok egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel, hogy a város vagy választókerületük sorsát befolyásoló kérdésekben felszólaljanak, s kérjék az il­letékesek válaszát. Mostanában tanúi lehetünk annak is, hogy az új tanácsi testület tagjai nem hajlandók akármilyen választ elfogadni; egyre erő­teljesebben képviselik válasz­tóik, a városlakók érdekeit. Így történt ez a legutóbbi ta­nácsülésen is. Cservényük Gábor, Tapol­ca tanácstagja még május­ban interpellált jó néhány tapolcai ügyben. Felvetette például, hogy Tapolca anya­gi forrásai egyre apadnak. De nem is ezt tartotta a leg­lényegesebb bajnak, hanem azt, hogy a kevés pénzzel is pazarlóan bánnak a Ta­polcán útépítést, tereprende­zést, közműfektetést végző vállalatok. Példát is idézett: a Kiss József utcai szenny­vízcsatorna- és gázhálózat építéséért versenyeztek a cé­gek. A nyertes 1 700 000 fo­rintért vállalta a munkát, 1985 augusztusi határidővel. Csakhogy a beruházás késve valósult meg, s ráadásul 1 700 000 helyett majd’ 2 200 000-ért... A tanácstag szólt a kőbá­nyai kolónián uralkodó ál­datlan állapotokról és arról is, ami a. legtöbb városlakó­nak is szemet szúr: a par­kok, zöldterületek karban­tartásáról. Véleménye sze­rint egy üdülőövezetben a fű rendszeres nyírása, locsolása megkövetelhető, s ezt nem helyettesítheti az időnkénti kaszálás. Javasolta, hogy kezdődik... minden olyan elhanyagolt, gazos területet, amely álla­mi vagy magántulajdonban van, a Városgondnokság te­gye rendbe, a számlát pedig nyújtság be a tulajdonosok­nak. Tapolcán szezonban nem könnyű parkolni, az autók elárasztják a strand környé­ki utcákat. A tanácstag ja­vaslatot tett arra, miként le­hetne fizetőparkolók létesí­tésével rendezetté tenni a dolgot, s egyúttal némi be­vétellel gazdagítani az apa­dó tapolcai kasszát. Cserve- nyák Gábor úgy vélte, hogy a szemétszállító konténerek nem igazán üdülőterületre valók, de ha már óit van­A Rádiótól kérdezték — a OH váéaszoi Lejárt a szavatosságuk A pult két oldalán címmel fórumműsort sugárzott a hét elején a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója. Az. adásban szakemberek vála­szoltak a hallgatók levélben és telefonon feltett, a keres­kedelemmel kapcsolatos kér­déseire. Az idő hiányában el nem hangzottakra mi kér­tünk választ. • Mit tud tenni m kereske­delem ellenőrzése azért, hogy az olyan gyakran emlegetett szavatossági időt betartsák az üzletekben? Gyakran látha­tunk lejárt szavatosságú áru­kat a pultokon, s ezeket a legritkább esetekben árazzák le — írta levelében Mahotka Zoltán, Lenin városból. Vála­szol: Stefán Mihály, Borsod Megye Kereskedelmi Felügye­lőségének vezetője: — Vizsgálataink is bizo­nyítják, hogy valóban gyak­ran raknak a polcokra lejárt minőségmegőrzési idejű cik­keket — eladásra kínálva, eredeti áron — főképpen az élelmiszerboltokban, de a vendéglátó helyeken is. Azért beszélek minőségmegőrzési időről, mert az élelmiszer- törvény ezzel kapcsolatban két fogalmat különbőz .át meg: a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési időt. Ez utóbbiról beszélünk ma a ré­gebben használatos szava­tosság helyett. Azért emlí­tem megkülönböztetve ezt a két fogalmat, mivel a lejárt fogyaszthatósági idejű áruk — tőkehús, felvágottak, tej- és tejtermékek — nem hoz­hatók forgalomba. A lejárt minőségmegőrzési idejű élel­miszereknél viszont — ha azok emberi fogyasztásra az egészség károsodása nélkül még alkalmasak — a for­galomba hozó a minőség- megerőzési idő egyharmadá- val meghosszabbíthatja az árusítási időt, de csak csök­kentett áron kínálhatja a terméket. Mindezek betartá­sát folyamatosan vizsgáljuk, s igyekszünk bevonni a tár­sadalmi ellenőröket is. A boltvezetők többnyire azzal védekeznek: a szállítótól már így kapták az árut Ez elfogadhatatlan, hiszen az üzletbe érkező készletet mi­nőségileg is át kell venni. Felügyelőségünk egyébként a lejárt termékek forgalmazá­sát megtiltja, és a felelős személlyel szemben szabály­sértési eljárást folytat le. Figyeljék meg, hogy tavasztól őszig a piacról hazatérő há­ziasszonyok, és a háztartásba besegítő szorgalmas férjek többsége egy csokor virágot is szorongat a teli szatyrok mel­lett. Más a lakás és az ember kedve is felderül, ha a vázá­ban ott színesedik egy kis csokor. Vajon kevésbé vagyunk igényesek tágabb otthonunkkal, a várossal szemben? Nem szomorít el, nem hangol le bennünket, ha az utca és a tér, ahol naponta megfordulunk, rendezetlen, szemetes? Dehogy­nem. Mégis kénytelenek vagyunk tűrni, hogy Miskolc neve elé nem éppen díszes jelzők kerültek évekkel, évtizedekkel ezelőtt, és ha bánt is ez bennünket, úgy istenigazából tilta­kozni sem tudunk ellene, mert érezzük, hogy sok igazság van vendégeink elmarasztaló véleményében. Kérdés: med­dig még? Pah szezonban sűrűbben KCa • üríteni mindet. .. hiácstag interpelláció­jára to,. oldalas válasz szü­,, azonban Cserve- nyak,G^ a legutóbbi ta­nácsülésén m f0gadta ei. hcv nem minde­gy k kerdesre . tt konkrét választ. Ezért . közeljövő­ben a tanácstag Äs a Ta_ polca ügyében ^tékesek együtt keresik majd komp­romisszumos megöl da L tárgyalások eredményből természetesen tájékozta^ majd a tanácsi testületet.) ffem véletlenül trfrmk kompromisszumot, hiszen a tanácsi illetékesek sok eset­ben kénytelenek nemet mon­dani, mivel a döntésekhez többnyire pénz is kell. A nemet sokszor el kell tudni fogadniuk a tanácstagnak és a városlakóknak is. De ak­kor működik valóban de­mokratikusan a tanácsi tes­tület, ha a válasz mindenki számára elfogadható indo­kokkal alátámasztva szüle­tik meg. (htot* A párt városi végrehajtó bizottságának közelmúltban lezajlott ülésén elhangzottak azzal biztatnak, hogy a ta­nácstól, a politikai testüle­tünkig mindenki úgy véli: gyökeres változásnak kell bekövetkezni. Elsősorban a saját jól felfogott érdekünk­ben kívánjuk kulturáltabbá tenni lakókörnyezetünket, vá­rosunkat, de nem titkoltan azért is, mert Miskolc egy kivételes szépségű táj köz­pontja, s ahhoz, hogy e cí­met igazán kiérdemelje, tisztábbnak, rendezettebb­nek kell mutatnia magát az idelátogató hazai, vagy kül­földi turisták előtt. A városi tanács éfnökho- lyetfcse> dr. Simkó János je­gyezte. a vitára bocsátott — ós a • észtvevőket valóban szenvedé,,^ felszólalásokra, vitára ser,,»,,;» — jelentést Úgy véljük, hogy a jelentés­ben megfoganiazottak és a vitában elhangzottak — ki­egészítve a teeijJőket tagla­ló állásfoglalással _ megér­demlik a széles kerfi nyil­vánosságot Ezért x mai naptól sorozatot inchtouk la­punkban, mert azt reméljük, hogy környezeti kultúránk kérdései olvasóinkat is hoz­zászólásokra, javaslatokra in­dítják. Jc lenne minél több kritikai megjegyzést, indít­ványt összegyűjteni, hiszen e, mindenkit közvetlenül érin­tő téma rövidesen a városi tanács végrehajtó bizottsága elé kerül, s akkor már vál­lalatokra, személyekre le­bontva határozzák meg a te­endőket. Akkor döntenek ar­ról is, hogy 1987-et a város üzemeltetése évének szente­lik. Hozzátéve természete­sen, hogy a rendteremtés nem lehet kampányfeladat. Az első hallásra talán fur­csának tűnhet, pedig így igaz: egy-egy város, illetve városrész tisztaságáért, kul­turáltságáért az első lépése­ket a tervezőosztaloknál kell megtenni. A jelentésben szá­mos példával bizonyították ezt. Idézzük: „Az egész vá­rosra jellemző, hogy a sze­mét és hulladék, létesítmé­nyen belüli és kívüli elhe­lyezésének, gyűjtésének kor­szerű, higiénikus technoló­giáé többnyire hiányosan, Képviselői fogadóóra Értesítjük az avasi lakóte­lep lakosságát, hogy dr. Velkey László, a 4. sz. or­szággyűlési választókerület képviselője fogadóórát tart, október 3-án (pénteken) 18 órától a 33. Sz. Általános Iskolában (Hajós I. u. 5.). A képviselői fogadóórán er­várjuk a közélet iránt deklődő, közérdekű javasla­tokat tevő választópolgárok megjelenését és vélemény- nyilvánítását Városi tanács V. B. titkársága Hazafias Népfront városi bizottsága Misholei gmk-k 3* A szabadidő többet ér? Idáig 15 vállalati gazda­sági munkaközösség alakult a Masterfil Pamutfonóipari Válalat Miskolci Gyárában. Dr. Szigethy Tibor igazgató elmondotta, hogy milliókra tehető az az összeg, amivel a gmk-k a gyár bevételét •gyarapítják. Kezdetben a gépek mellett dolgozók vál­lalkoztak a többletmunkára, s ahogy nőtt a termelés, úgy kellett megalakítani a gmk-t a karbantartóknak és a minőségellenőröknek is. Barnóczky Istvánné meós, az egyik gmk képviselője nem titkolja: $ hét végi műszak órabére eléri a 120 forintot. Ennek köszönhető, hogy aki feláldozza a szom­batjait, vasárnapjait, többet vihet haza fizetéskor a gmk- zásból. mint a rendes mű­szakvégzésből. Mi tagadás, ma már to­borozni kell az embereket a hét végi gmk-zásra. Sokan úgy tartják, nincs az a pénz, amiért megéri, hogy le­mondjanak a családi kirán­dulásról, a vasárnapi közös ebédről. Ebben a gyárban a közös képviselők intézik a vgmk adminisztrációját; ezért né­hány forinttal többet kap­nak, mint a többiek. Erről a jövedelemről szívesen le­mondanának, ha akadna he­lyettük vállalkozó a külön­féle papírok, nyomtatványok, kérdőívek kitöltésére. Csu­pán a vállalat névváltozta­tásával járó adminisztráció hetekre való munkát ad a gmk-k képviselőinek. • AHOGY A GYÁR KÍVÁNJA Barst Lászióné, a Szeren­csi Édesipari Vállalat Diós­győri Édesipari Gyárának dolgozója, 1984 óta tagja a vállalati gmk-nak. A húsz­tagú közösség alkalmanként műszak után lát munkához. Mindenkor alkalmazkodnak a gyár igényeihez; a hirte­len érkezett megrendelések teljesítésére szakosodtak. Ha kell, a műszak letelte után ott folytatják a csokoládé­csomagolást, ahol abbahagy­ták. Különös, de nem megma­gyarázhatatlan, hogy a dél­előtti műszakban mindig ki­sebb a termelékenység, mint a gmk-ban. Megtörténhet, hogy az elfáradt dolgozó túl­szárnyalja önmaga délelőtti teljesítményét. Talán azért igyekszik jobban, hogy mi­előbb hazamehessen ? Ha ugyanis hamarabb végez bárki is az aznapra kiadott munkával, máris elhagyhat­ja a gyárat. Itt is, mint a legtöbb helyen, az alkalmi gmk-zással, ha nem is könnyűszerrel, de megkét­szerezhetik a keresetüket. • A FUS1 JOBBAN FIZET A miskolci Avas Bútor­gyárban nincsenek gmk-k. Haubl Ernő főmérnök most nem bánná, tm lennének. Egy külföldi kiállítás beren­dezését kellene a gyárban, illetve a helyszínen össze­szerelni. Egy jól összefor­rott asztalos-gmk könnyen megbirkózna egy ilyen meg­rendeléssel. Igen ám, de mi lenne utána? Milyen felada­tokat adhatnának nekik? A vállalati gmk-k csak ott működhetnek eredményesen, ahol folyamatos munkát biz­tosítanak számukra. Alkal­mi megrendelésekre sehol sem érdemes közösséget ala­kítani. Előfordulhat, hogy míg az engedélyeztetéssel járó procedúrán túljutnak, már nincs is mit dolgozniuk. Egyébként a bútorgyárban más akadályai is vannak a gmk-alakításnak. A jól kép­zett asztalosoknak, akiknek a munkájára mindenhol nagy szükség van, olyan magas órabért kellene fizet­ni, amelyek felvennék a ver­senyt a „fusi”-jövedelmek- kel. Erre a gyár nem képes. Időnként hallani, hogy egy- egy gmk-ban mesés jöve­delemre lehet szert tenni. Hol a határ a gmk-fizeté- seknek, és gondoskodnak-e a délutáni műszakok munkavé­delméről? Erről írunk holna­pi számunkban. (Folytatjuk) (szántó) vagy egyáltalán nem kerül­nek a tervekbe. A hulladék- eltávolítás és tárolás számá­ra kialakított környezet, a megfelelő számú és típusú edényzet elhelyezési lehető­ségei általában nincsenek biztosítva. Az 1,1 köbméteres konténerek, 110 literes ku­kásedények még az új la­kótelepeken is többnyire az úttesten, parkolókban talál­hatók, ahol balesetveszélyt teremtve, akadályozzák a közlekedést, szennyezik a környezétet és látványukkal rontják a városképet.” Az ülésen jelen volt Far­kas György, a közterület- fenntartó vállalat igazgató­ja is. Nem első ízben fo­galmazta meg: Jó lenne, ha a tervkészítésbe bevonnák őket is. Sok hasznos tanács­csal szolgálhatnának és ele­jét vehetnék például annak, hogy megközelíthetetlenek legyenek jármüvekkel a ku­katároló-helyiségek. Azt is könnyű belátni — a tervezők feladatainál ma­radva —, hogy a lakóházak­kal túlzsúfolt új negyedek tenyérnyi zöldterületei nem nyújthatnak felüdülést a környéken élőknek. Kevés hely jut játékra a gyerekek­nek, így aztán nem lehet csodálni, hogy letapossák a kerteket. A szűkkeblüsége* nem lehet mindig megma­gyarázni azzal, hogy taka­rékosan kell gazdálkodni a drága építési területtel. Szin­te érthetetlen az is, hogy sok helyre olyan növények tele­pítését tervezték az elmúlt években, melyek vízigénye­sek, locsolásuk viszont meg­oldhatatlan. (Folytatjuk) B. Dk # Gyereksereg (Kerényi felv.) tagi Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Máger Ágnes, Derkovits u. 10. sz., 17—19 óra között. iüsrar1 r^. * • -«*«• ««•

Next

/
Thumbnails
Contents