Déli Hírlap, 1986. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1986-10-13 / 239. szám

Önkéntesek az S.O.S. vonalon Lelki elsősegély-szolgálatot szerveznek Miskolcon Alis két hete hirdette meg a Megyei Kórház ni Sz. Idegosztálya, hogy munka­társakat keres a ha narosan létrehozandó lelki elsősegély­szolgálathoz. A felhívás el­sősorban azokhoz szólt, akik képzettségük, képességük, vagy laikus ismereteik alap­ján segíteni tudnak és akar­nak a lelki krízisbe jutottak­nak, hogy elkerülhessék az összeomlást. Legkivált pszichológusok, pedagógusok jelentkezését várták az osztály toxikológiai részlegén, ahol az elmúlt két évtizédben már több mint húszezer, az öngyilkossági kísérletig jutott ember éle­tét mentették meg. Hogyan reagáltak a felhívásra a mis­kolciak? — kérdeztük dr. Balogh Gizella főorvostól, aki a jelentkezőket fogad­ta. — Magunk is meglepőd­tünk azon, mennyire készsé­gesek az emberek. A segíte­ni akarás nagyon elevenen mutatta meg magát. Jelen­leg már háromszor annyian „iratkoztak be” abba a gár­dába, amely vállalkozott rá, hogy éjszakai telefonügyele­ti szolgálatot ad a majdani lelki S. O. S. vonalnál, mint amennyire számítottunk. Pszichológusok, jogászok, pedagógusok, lelkészek ép­pen úgy, mint adminisztrá­torok, szaknővérek, vagy gyógypedagógusok. S nem pénzért, nem a feltűnési vágy miatt. A csaknem száz önkéntes között húszéves­től a nyolcvanévesig minden korosztály megtalálható. A túlnyomó többség azonban a 35—40 évesek közé tartozik. A szolgálat önkénteseinek első csoportját — a jelent­kezés sorrendjének megfe­lelően — várhatóan decem­ber elején hívják össze meg­beszélésre, a tudni- és tenni­valók, az alapfogalmak tisz­tázására. Ezt követően folya­matosan készítik fel mind­azokat, akik a munkában részt kívánnak venni. A lelki elsősegély-szolgálat szervezése mindenesetre ala­pos előkészítést kíván, s nemcsak a személyi, de a technikai feltételek miatt is. Mindenek előtt megfelelő helyiség és külön telefonvo­nal szükséges hozzá. Mert a segíteni akaró emberek tett­re készségén nem múlik a szolgálat megvalósítása. Eljárás indul... A fűiké nem Szóvá tettük korábban hogy jó lenne, ha nyilvános­ságra hoznák a miskolci te­lefonfülkék hívószámait. Hasznát vennénk, amikor csupán egy kétforintosunk van; ha tudnánk a fülke számát, könnyűszerrel visz- szahívathatnánk magunkat azzal, akivel beszélni aka­runk. T uristavad Hiúz a láthatáron Európa legnagyobb vadon élő macskájának, a hiúznak a nyomait fedezték fel a va­dászok az Arló környéki ré­szeken, s erről bejelentést is tettek a megyei tanács me­zőgazdasági osztályán. A feljegyzések bizonyít­ják, hogy a hiúz hazánkban őshonos vad volt, s annak idején Mátyás király is kedvtelve űzte. Megyénkben j „turistavadként”, tehát a l szomszédos országokból be­vándorolva, ismét felbuk­kant. A zempléni részeken már észlelték a nyomait az 1980— 81-es években. Egyet j 1981- ben lőttek is belőle. Koponyája a budapesti Tér- | mészettudományi Múzeumba í került; bőrét a szerencsés j vadász megtartotta. Az Arló környéki hiúzt I nem engedik kilőni. Az il­letékesek arra az álláspont­ra helyezkedtek, hogy a vándorvad kártétele ezt nem teszi indokolttá. A ra­gadozók ugyanis a maguk sajátos szerepében — a vad­állomány szelektálásában — igen hasznosak. Táplálék- szerzésük során kifinomult érzékszerveikkel a vadak mozgásában olyan jeleket is észlelnek, amelyeket az em­beri szem képtelen felfogni — s így a beteg egyedeket pusztítják el. Nem véletlen az a szólásmondás, hogy „olyan a szeme, mint a hi- úzé”. Az arlói hiúz létét írásos bejelentés bizonyítja. Szóbe­li bejelentés alapján azon­ban valószínű, hogy a zemp­léni részeken is ugyancsak fel-feltűnik ez a ragadozó. * Akkor szüret... (Kerényi László felvétele) Romlik dohányosok memóriája Az edinburghi egye­tem pszichiátriai kli­nikáján érdekes kísér­leteket végeztek: ösz- szehasonlították 37 (átlagosan 27,5 éves napi 20 cigarettát el­szívó) erős dohányos és ugyanannyi nemdo­hányzó rövid távú emlékezését. Különbö­ző képeket mutattak meg a kísérleti sze­mélyeknek és neve­ket. majd tíz perccel később meg kellett nevezni az egyes ké­pekhez tartozó neve­ket. Ez az erős do­hányosoknak jellegze­tesen nehezebben ment. s többet hibáz­tak is. A kísérletek tanúbizonysága sze­rint a sok éven át folytatott dohányzás nyilvánvaló ártalmára van a rövid távú név­emlékezésnek. hirdetőoszlop Mint akkoriban megtud­tuk, ez lehetőséget adna a visszaélésekre. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki erre a számra jegyeztetné a hívá­sokat, aminek a költségei viszont a postát terhelnék. Ezért csoládkoztunk, amikor nagybetűkkel felrótt telefon­számokat pillantottunk meg a Gyöngy cukrászda előtti fülkék ajtaján. Mégis fel­tüntetik a fülkék hívószá­mát? Ombódí Béla, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési osztályvezetője kiderítette, hogy ezek a számok a mis­kolci City Taxi központjáé. Engedély nélkül ragasztot­ták fel őket, s emiatt a pos­ta most hivatalos eljárást indíttat ellenük. Sokan fi­zetnek a nyilvános állomá­sok takarításáért, tisztán tartásáért, s ezeken a he­lyeken — érthetően — csak a posta közleményei helyez­hetők eL Nem lehet alkudni a szállítókkal Ikrák, nagyító alatt Nincs abban semmi túlzás, ha azt állítjuk, hogy a la­kosság meglehetősen rossz véleménnyel van az árak ki­alakításáról és ellenőrzésé­ről egyaránt. Hiszen sokszor mind többet kell fizetniük a rendszeresen vásárolt cik­kekért, nehéz eligazodni az árcédulákon, s most már elő­fordulhat, hogy ugyanaz a holmi egy másik üzletben többe vagy kevesebbe ke­rül. Az árellenőrzések ta­pasztalatairól szóló tanácsi jelentés mégis azt állítja, hogy az utóbbi több mint két évben javult az ..ármun­ka”,- jobb lett az ellenőrzés Miskolcon ... • MONOPOL­HELYZETBEN A látszólagos ellentmondás elsősorban abban rejlik, hogy a változás iránya valóban kedvező, ám a mai gazdasá­gi helyzetben a vevőket a meglevő és nem kevés hiá­nyosság is egyre inkább bosszantja. A tisztánlátáshoz tudni kell azt is, hogy 1985. január 1-jétől változott az árrendszerünk: az ellenőrök­nek azt kell vizsgálniuk, hogy arányos-e az ár — mértékét a piaci viszonyok igazítják —, s ez nem jelent azonos árat, még hasonló termékek esetében sem. De nézzük, mik azok a visszásságok, amelyek sze­met szúrtak az árellenőrök­nek. Jelentős mértékű több­let-árbevételt állapítottak meg például a Miskolci Ker­tészeti Vállalatnál és a Mechvill kisszövetkezetnél. Az állami szektorban vég­zett 763 ellenőrzés közül több mint két és félszáz esetben kellett valamilyen büntetést kezdeményezni, il­letve kiszabni. Sokszor ta­pasztalták azt is, hogy né­hány gazdálkodó szervezet visszaél a monopoihelyzeté- vel. Például az 19>85-ös gyen­ge szőlőtermés után a bor­kombinátok árut kapcsoltak, azaz a szőlőnedűt almabor­ral együtt kívánták eladni a kereskedőknek. Jellemző az ★ Próba az áruházban... Mielőtt azért erre sor keriitne, alaposan végigböngésszük az árcédulákat. is, hogy a kereskedelmi vál­lalatok nem alkudozhatnak a szállítókkal, ha a jövőben is árut akarnak kapni... • Ml, MENNYIBE KERÜL? Szomorú, de igaz tény; a próbavásárlások húsz száza­lékában azt tapasztalták, hogy megkárosították a ve­vőket. Sok a szerződéses üzlet, a városban, s ezekben általában 5—10 százalékkal magasabbak az árak is. Ez sokszor indokolt — messzi­ről hoznak nehezen besze­rezhető cikkeket —. máskor azonban indokolatlan, mert néhányan a licitálás során túl magasra szökött bérleti fonákja Az óra körbejár Sok kedves mozdulatát őr­zöm — s bizonyára öntu­datlanul utánzóm is — az élők sorából régen eltávo­zott nagyapámnak. Le sem kell hunyni a szemem, hogy lássam, amint odalép a háló­szoba-falon függő ingaórá­hoz, ütközésig húzza a lán­con függő fémkörtét, és ez­zel véget vet a napnak. Nagyapám rég nem él, de az óra ma is megvan, szo­bámat díszíti, és működőké­pes. Félelmetes, hogy az ilyen egyszerű tárgyak is mennyivel túlélik az embert! Ritkán húzom fel. csak ak­kor, ha valamelyik vendé­gem kéri. Elszoktam a hang­jától, és bizonyára felriad­nék álmomból minden órá­ban, amint érces kondulá- sokkal jelez. Mindent tud ez az óra, amit egy időmérőtől elvárhatunk. Szép nagy vilá­gos lapja, jól olvasható szá­mai vannak, s akár egy vak embert is eligazítana — mint mondám, ütésekkel is jelzi az időt. Hasonló követelménynek feleltek meg a régi kar- és zsebórák is, mígnem egy né­hány évvel ezelőtt támadt divatőrület teljesen át nem formálta a kronométereket. Igen, azokra az órákra gon­dolok, melyeken már nincs is mutató, csupán a számok változása jelzi az kiő múlá­sát. Ha egy ilyen szerkezet birtokosát megkérdi az em­ber, hogy hány óra, akkor mondjuk így válaszol: 15 óra 15. Valamivel később: 15 óra 30. És így tovább. Azt köz­li tehát, hogy mennyivel múlt el valamennyi óra. S vele együtt természetesen azt, hogyan hullnak a múlt­ba a percek, negyedórák, órák, hogyan múlik az éle­tünk. Míg az, aki hagyomá­nyos mutatós órával rendel­kezik, ilyen választ ad az adott időpontokban: negyed négy, fél négy... És így a negyedórák nem a valami­től való eltávolodást, hanem a jövőhöz való közelítést jel­zik. Előre menni, valami fe­lé menni pedig mégiscsak vidámabb dolog, mint visz- szavonhatatlanul távolodni mindattól, ami akár csak egy perccel ezelőtt még a miénk volt. Jó, tudom én, hogy a böl­csek szerint az embernek csupán múltja van, hiszen a jelen fölfoghatatlanul rövid ideig tart, a jövőt pedig leg­feljebb elképzelhetjük. Való­jában kiszámíthatatlan és bizonytalan. Mégis sajnál­nám. ha végleg eltűnnének az életünkből azok a vala­mihez való közelítést jelző negyedórák, és végleg átad­nák a helyüket a múlandó­ságunkat minduntalan eszünkbe juttató, gyorsan fu­tó perceknek. Én úgy döntöt­tem, hogy nem hagyom. Csillogó-villogó kvarcórá­mat — némi árengedmény­nyel — nem sokkal a vétel után eladtam, és visszatér­tem a jó öreg doxámhoz. Sőt, amióta külföldi utamon felfedeztem a gyermekte­nyérnyi zsebórát — meglát­ni és megszeretni egy pilla­nat műve volt —, azóta ez lapul a zsebemben. Nem mondhatom, hogy az órazse­bemben. mert konfekcióipa­runk szabászai már nem­igen teremtenek helyet a zsebórának, sem a zakón, sem a pantallón. De így is jó ott tudni a szívem fölött, és nemcsak hallani, de szin­te érezni is, hogy munkál a finom szerkezet. Mintha ba­ráti jóindulattal arra biztat­ná az alatta dobogót, hogy igazítsa hozzá az ő fiatalos, egyenletes, acélos ritmusá­hoz a magáét. így ballagunk mi a zsebórámmal kettesben negyedóráról negyedórára, mindig előre, valami felé. Hogy mi felé? Kár találgat­ni. Úgyis elválik, mire az óra valahányszor — titkon azt remélem, még jó né­hányszor — körbejár. (békés) díjat az árak emelésével akarják ellensúlyozni. A ma­gánkereskedelemben is vé­geztek árellenörzéseket, s itt is tapasztaltak hiányosságo­kat. A kisiparosok, kiskeres­kedők közül sokan nincse­nek tisztában az árkialakí­tás szabályaival. Ezt már nem az ellenőrök, hanem a vevők mondják; a kereske­delemre általában jellemző, hogy követhetetlen az árak alakulása, néha nem lehet kiigazodni azon, mi mennyi­be kerül; a közönséget nem tájékoztatják megfelelően, A szabadáraknál egyéb­ként akkor kötelező a tájé­koztatás, ha égész termék- csoportot érint a változás; vagy az illető áru a lakosság széles körében keresett. A nagy kérdés persze az, hogy ezeket a szubjektív kategó­riákat ki ítéli meg, s ki el­lenőrzi ,.. • KEVÉS AZ ELLENŐR Az 1983-ban a városi ta­nácson létrehozott öttygú ár- csoport jól dolgozott — eh­hez nem fér kétség. De munkájuk sziszifuszi, mert ennek a maroknyi ember­nek több mint 1100 gazdál­kodó egységben kellene el­lenőriznie. A magánszektor­ban még rosszabb a helyzet, mert a vb-hivatal néhány emberének majdnem 4000 egységbe kellene eljutnia, így érthető, hogy átlagosan ötévente jut el valahová egy árellenőr a városban, de van, ahová csak hétévente! Hogy ez a mai viszonyok között elfogadhatatlan, min­denki számára egyértelmű. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának ülésén el­hangzott. hogy megpróbálják gyarapítani az ellenőrök számai —. de ez nem köny- nyű. Nagyobb nyilvánosságot kívánnak teremteni azonban a feltárt vismaéléseknek. hogy valóban szégyen le­gyen. ha valaki megkárosít­ja a vevőket. Egy dolgot azonban nem szaoad eltt- lejteni: pusztán árellenőrzés­sel nem lehet a gazdasag bajait orvosolni, hiszen a legbiztosabb gyógyszer az olyan belföldi piac lenne, ahol a kereskedő fut a vevő után, s nem fordítva. (kiss)

Next

/
Thumbnails
Contents