Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-19 / 193. szám

Mihail Gorbacsov tegnap a szovjet televízióban beje­lentette. hogy a Szovjetunió január 1-ig továbbra sem hajt végre atombarnáso­kat. A .jelenlegi amerikai kormányzat a. 'legátfogóbb katonái programokat való­sítja meg. a Szovjetuniónak tehát elegendő oka lenne' a nukleáris kísérletek félúiítá-. sára — mondotta z SZKP KB főtitkára — mégis abból indult ki. hogy a kísérletek beszüntetése mindkét fél részéről reális áttö it jelen­tene a fegyverkezési veiv; senv megállításához. Gorba­csov úgy véli, hogy a terve­zett csúcstalálkozón ezt el lehetne érni. A beszéd még el sem hangzott, amikor áz amerikai külügyminisztéri­um bejelentette, hogy az USA nem Csatlakozik az egy­oldalúan vállalt morató­riumhoz. + Az új búzából sült... Egyiptomba utazott az iz- radii ininiszte-elnökség ka­binetfőnöke. hogy Peresz kormányfő és Mubarak el- nöik csúcstalálkozójának elő­készítéséről tárgyaljon. # Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod-Abaúj-Zempién Megyei Pártbizottság első titkára és Dudla József, a Miskolc Vá­rosi Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő tegnap uátogatást tett a December 4. Drótmüvekben. A gyár vezetőinek tájékoztatója után végigjárták a termelőüzemeket. Itt találkoztak és elbeszélgettek a. dolgozókkal, mint a képünkön látható Gallyas Jónosne dróthúzó szakmunkással is, aki már másfél évtizede dol­gozik a , gyárban férjével együtt. Merőn laknak, két gyermekük von, így ök is a bejáró dolgozók közé tartoznak. (Tudósítás a X oidaion.j Itt rpoopíi teSpfun lOSZlÉiH life Jelesebb iintiepeinKen út­jára indítja a nosztalgia vil­lamost az MKV Mikor szán­hatunk fel, rá legközelebb? —- kérdeztük Szilágyi Istvánt, a vállalat forgalmi-, fnosz-: tály vezetőjéé — Augusztus 2l)-an nemi közlekedik a nosztalgia-vii- ’i lamos. mert a, ímíseakt álla­pota ezt most nem teszi le- . hetövé. Am a Miskolci Ifjú-, sági Napokon, szeptember • 4-én, 5-én. 6-án és 7-en fel lehet szállni rá. Mié koráb­ban engedélyt kelleti kér­nünk a Közlekedési Múze­umtól a nósztaleía-villamo^ eíiftcmásáhcvz: ma már nincs .» szükség mi a formaságra. A villamos szeptemberi út­jainak teljes bévtóelét a mis­kolci úttörőtábor-■ oéijaira ajánljuk fel. * Szabolcs-Szatmár megyé­ben megkezdődött a ió mi­nőségű téli alma szedese. amely, úgy tűnik, hogy jól bírta az esőmentes • kániku­lát. Matói az exportszállítást is megkezdték. Húszezer tonna alma hagyja el az or­szágot. amelynek leszedésé­ben 7ö(KI diák is segít az. or-, szag különböző főiskoláiról es egyetemeiről. 0 Holnap délelőtt avatják fel Mezőkóvesd-Hófürdón őzt a 150 ágyas reumakarhozat, amelyet az európai hirii gyógyvíz mellé telepítettek. (Cikk az 5. oldalon.) Holnap a Csanyikban ünnepelünk Szedik az almát Alkotmányunk törvénybe iktatásának 37. évfordulóján, a hagyományokhoz híven, holnap ismét benépesül a jCsanyik. Legalább 15 ezer embert varnak ide Miskolc­ról és a városkörnyékről a Szervezők. Az ünnepi kö­szöntőt holnap délelőtt 11 órakor, az alsó színpadon Si­mon Béla, városunk 6. sz. .országgyűlési választókerü­letének képviselője mondja el. Az augusztus 20-i ünnep­ség előkészítésére alakult operatív bizottság tagjai ma délután tartják az utol­só szemlét a Majális-park­ban. hogy meggyőződjenek róla: minden rendben halad- e. Mi még tegnap jártunk a Csanyikban: a völgy csend­jét kopácsolás verte fel. Ké­szültek a vállalatok, intéz­mények sátrai, a dekoráció. A Majális-parkot kicsinosí­tották: méltó környezetben ünnepelhetünk. (Folytatás a 3. oldalon.) jalorszky Gábor, a Városi Könyvtár osztályvezetője. A Kiváló Munkáért érdem­Szocialista Kultúráért kitünte­tés* s a ovtt. 1-1 ólmai 1. ászló, a Városi Művelődési Központ satója: Halász István, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar I. fagottosa: úr. Kíjryóssy Amlrás- né. »/. F'.sressy Béni Zeneisko­la tanára: Kiss Ernőné, az Be­fess y Béni Zeneiskola tanara: KiapcsiK Sándor, a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szakkö­zépiskola könyvtárosa: Pmtj:e Jánosné. a Fóv András Közeaz- öasa-.2i Szakközépiskola tanára: cir. PonovicB Lászlóné, a Zrínvi Ilona Gimnázium könyvtárosa• dr. PóSalakv Lászlóné, a 29.. Sz. Általános Iskola tanára: Szto­érem. .tulajdonosa: Farka« János, a Diósgyőri Vasas Művelődési sk Zászlódiszbe öltözött a Csanyik. (Kiss Józsej felvétele) XVIII. ÉVFOLYAM, TO. SZÁM 1986 AUGUSZTUS 19., KEDO ÁRA: 1.80 FORINT Az alkotmány ünnepe al­kalmából a művelődési mi­niszter megyénk ' 84 közmüv velődési dolgozójának ki- emelkedő munkáját ismerte el kitüntetés adományozásá­val. A7 egyik legmagasabb elismerés a Kiváló Népmű­velő cím, amelyet Szentjóbi Attüáné, az Ózdi Várost Könyvtár igazgatója Buda­pesten vett at. A megyei ünnepség ma délelőtt 10 órakor, lapzár­ta után kezdődött a II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtarban. A program szerint Borsos Árpád, a megyei tanács mű­velődésügyi- osztályának ve­zetője köszönti az ünnepei­teket. a kitüntetéseket Por­koláb Albert, a megyei ta­nács elnökhelyettese adja át. A Miskolcon élő népműve­lők közül ezúttal huszon­egyen részesültek elismerés­ben. Központ igazgaioüetsetie«*: Ger- selyné Barna Katalin, a -, Sz. Általános Iskola zenetanára: Juhász P.éT.xné, a Miskolci Szim­fonikus .Zenekar ‘ gázciA&ági ve­zetője: Kerepesi Józseíné, a V»­í’OS' Művelődési Közpon- eazds- sági igazgatója: .rtr. Kiss János - ne. a Geiériá-Müvőszklub mü- eszeti' előadója: Nagy Miklós, a Miskolci Szimfonikus. Zene­kar kürtöse: Sinos Ferencne. a Városi Művelődési Központ Osztályvezetője'; Stehíik -Vzncs, a Városi Művelődési Kö2ponl Kossuth Művelődési Ház mű­vészeti főelőadója. Miniszteri dicséretben Csőm Mikiósne. az Építőipar’ Szakk-'- z.épjskoia tanára: Beáit Jánosné. a Városi Könyvtár könyvtá'ro- ■sa: Tóth Gábor. a Miskolci ‘ Szimfonikus Zenekar felügye­lője és cir. Viga Gyuláné, a Vá­rosi Könyvtár osztótjtvezető-he- hélyettese részesült. (A Berzernczy Szakközépis­kola kitüntetett könyvtárosá­ról írunk a 2. oldalon.) Ország, U1 törvény, kenyér Nemzeti ünnepeink között augusztus húszadika az egyében, mely legalább háromfelé dologra emlékeztet: az allamalapitasra, az uj kenyerre, s az alkotmányra. Taián a három legrontosabü dologra: az országra, a törvényre, a kenyérre. Nincs élet egyik nélkül sem. Szent István alakja jelképes a mi történelmünkben, ho tetszik; mitologikus. Hiszen tudjuk, nemcsak ö alapította es szilardítotte meg a magyar államot, az országot, melynek egy részét ma 1* lakjuk. Nélküle a magyar név es nép felszívódott volna, egy leit- nénk a sok történelmi népnév közül, melyeket Csupán a múvéi- tebb ember ismer, mint a gepidákét, vandálokét, jutókét Abban a régmúlt időben országot szerezni, államot alapítani minden náció megpróbált, de azt megtartani: ahhoz bölcs, okos, jó tör­vények is kellettek, vagyis rend kellett, melyben mindenki birto-’ kon belül érzi magát, melyben nincsenek idegenek, kitaszítottak, jogfosztottok. Szent István behívott vendtgnepei tanúsíthatták: « hunga.-us nemzet mindenkit szívesen fogadott. A történetem vrho- raitól megharmadoít kis országunk lakóinak talán eppen ebből oi öntudatából, büszkeségéből hibaázik valami az utóbbi evek­ben. Mintha az ország csupán terület, s lélekszam volna, s nem anriyifa: létei! Pedig hót a mi kis, Európánkban is nem egy nagy nemzet él kis földön, kis lelekszámbon, kiktől voit s van mit ta­nulnunk. A nernzet nagysága nem a lakosság lélekszámanak, nefln a négyzetkilométerek szamának függvénye. A jó törvény, a jo, kenyér tesz irigylésre méHáyá bármely országot. A jo törvény: az egyenlő törvény, meiy egyforma esélyt ad mindenkinek, egyforma jogot, egyforma jövőt Milyen egyszerű ezt leírni, kimondani. Micsoda óriási ellentmondások, érdekkülönbségek feszülnek ma is külön­böző társadalmi csoportok, rétegek között! S micsoda erőket szabadít fel minden demokratikus törvény, jogszabály, rendéi«*! A magyar nép kívánja a törvényt, a rendet, az értelmes reno9t; augusztus húszadika ünnepe erre ts emlékeztet. Vajon mikor áN jók el, hogy a magyar polgár a nemzetfenntartó, az adóí'tető magabiztosságával, büszkeségével éljen a mindennapokban,. s til­takozzék a jogtalon beavatkozás, a bürokrácia, a nemzeti jöve­delem fecsériése ellen? Utoljára maradt a íegfontosabb: a kenyér. Hogy itt vagyunk, tízmilliónyion, ahhoz sok kenyer kellett. Sok kenyér, jói elosztva. S hogy kevesebben vagyunk a lehetségesnél, s a keltetőnél, ab­ban bizony az is szerepet játszott minden időben, hogy kevés voit a kenyér, s azt Is rosszul, azaz jogtalanul osztották el. Mun­kát es kenyeret követeltek e század első felében a nincstelenek, erteimes munka és jo kenyer nélkül ma sem számíthatunk arra, hogy eleget tehetünk büszke történelmi küldetésünknek: -body a magyar név, Petőfivel szóivá, megmt szép legyen! A kenyer az öregek bölcsességéből, a fiák munkálkodásából, s oz unokák kívánságából sül meg. Szüksége-: ezen az ünnepel* elgondolkodnunk a nemzedékek együttműködésén, összhangján. Hogy az öregek Valóban bölcsek, a fiák voióban -zörgések az unokák pedig méltók legyenek a kenyérre. • 1 Sz. Sz. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents