Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)
1986-08-30 / 202. szám
Lecke a pedagógusnak is Uj tanév, új törvény * A szeptember a családok életében nagyon fontos, a hat- i évesnek a legnagyobb esemény. A mai kicsiknek készül az ezredforduló iskolája. A hatvanas évek legelején kezdődött az iskolának az a változása, amely jól körülhatárolható átalakulást hozott, az 1972-es párthatározat pedig a közoktatás folyamatos korszerűsítéséről döntött. Erinek egyik állomása az idén szeptemberben életbe lépő új oktatási törvény, amely már az ezredforduló köznevelésének az alapja. Az iskolaigazgatók, óvodavezetők tanévnyitó igazgatói értekezletének érthetően •z volt a központi témája. Mindenekelőtt az épületben, osztályteremben, felszereltségben várható lehetőségeket, a munka alapfeltételeit szedték számba. A tanács az idén hagyta jóvá a hetedik ötéves terv iskolaépítéseit íS: a korábbi éveknél jóval kevesebb épül, mert kevesebbre is van szükség. mellett a régi intézmények — a Gépipari, a Kohóipari és az Építőipari Szakközép- iskola — bővítése. A Palóczy utcában tornacsarnok megépítését tervezik. A beruházások, bővítések segítenek maid hozzá a jó tanítás egyik alapvető követelményéhez: csökkenni fog az iskolai osztályok és óvodai csoportok létszáma. Komlóstető mellett a belváros területén két háromszáz fős óvoda épül, majd, és néhány év múlva valószínűleg igaz lesz minden városrészben a ma még Miskolc egészére jellemző adat: az óvodák kihasználtsága kilencvennyolc százalékos. Általában tehát, mert az 'Avas III. ütemben 118, a belvárosban több mint 115, és közel ennyi a Vologda lakótelepen is. Az iskola munkája, a gyerek életében fontos elkövetkező évek miatt van rá szükség, hogy minden kisgyerek járjon óvodába. Az idei tanév elsősei közül ez Miskolcon száz gyerek közül csak 85- re. a városkörnyéken csak hetvenre mondható el. • MIT HOZ AZ OKTATÁSI TORVÉNY? Ismerve az ország pedagógusellátottságát. nagy dolog, hogy Miskolcon ebben a tanévben sem lesz képesítés nélküli (a városkörnyéken sajnos igen). Most különösen fontos ez, mert az új oktatási törvény nemcsak az iskolák működését szabályozza, hanem az alapfokú oktatásban máris tantárgykorrekcióval jár. Lényeges változás lesz a magyar irodalom, nyelvtan, orosz nyelv, a technika, a torna, a környezetismeret, az ének-zene oktatásban — természetesen az évek során. Egyelőre a vezető pedagógusok is csak ismerkednek a követelményekkel és a saját lehetőségeikkel. A korábban érvényben lévő hatszáz jogszabály helyett harminc-negyven új rendelet biztosítja, hogy az új oktatási törvény lazítsa az iskolák túlszabályozottságát. A dokumentumok folyamatosan jelennek meg, az 1986'87-es tanév tehát a felkészülés éve lesz. A többi között arra való. hogy az iskolák valóban készüljenek fel a nagyobb önállóságra. Számos, a mindennapjainkat befolyásoló döntés múlik majd rajtuk, és a feladataik közé tartozik, hogy közvetlen környezetükkel, az egyes intézményhez kötődő felnőtt világgal minden korábbinál erősebb kölcsönösségben éljenek. !W— Ha kinőtte a gyerek... Mit hordjon a köpeny alatt? A nyári hónapok alatt rendszerint nagyot nö, erősödik a gyerek. Ez akkor derül ki leginkább, amikor a gondos mama a vakáció vége felé átnézi a csemete ruhatárát, aminek szinte minden darabját kinőtte, kihizta. Varrni-szabni tudó anyukák hasznát vehetik néhány alakítási ötletünknek: 1. A hosszú ujjú pöttyös ruha egyszínű maradékból kapott új felsőrészt rövid újakkal, hosszú, tűzéssel díszített gomboláspánttal és övszerű betoldással. 2'. Rövid lett a szép kis szövetöltöny kabátujja és nadrágszára. A zakó ujját kifejtették, megtoldottak belőle hajtókával a nadrágot, a kabátból pedig sportos, rátett, paszpolozott zsebes, bőröves mellény készült. 3. A kinőtt piros ruha egy ugyancsak kinőtt sötétkék szoknyával olyan csinos kombináció, hogy még alkalmi ruhának is viselhető. 4. Túl rövid ruhából kialakított kötényszoknya. Alatta jól elhordható az összes kurta blúz és trikó, pulóver. Hatásos díszítés rajta a szív (alma, körtej alakú zseb. 5. A kinőtt zakót majdnem egészen átalakították. Feszes, épp csak derékig érő; rövidujjas lett belőle, kis álló gallérral, elöl Végig és a rátett zsebeken érdekes megoldású cipzárral. Miska-kancsó, pálinkásbuíykos Szeptember 1-jén nyílik meg a Mini Galériában Tóth Imre grafikáinak kiállítása. A tárlat október 18-ig tekinthető meg, naponta 10— 18, szombaton, 10—14 óra között. Feltámadt a csáti kerámia • GJ ISKOLÁK BŐVÍTÉSEK A Martintelepen most csengetnek be először az új, nyolc tantermes általános iskolába, Komlóstetőn száz- helyes óvoda, illetve a Szeles utcai és a Miklós utcai óvodák bővítése szerepel a , közeljövő terveiben. Régi gondot orvosol majd az új kisegítő iskola, és feltétlenül kell még két új középiskola. A közművelődési feladatokat is ellátó avasi gimnázium már épül, és terveznek egy új szakközépiskolát is. A mára a középiskolákba ért demográfiai hullám bevezetését és természetesen a szakmai igények kielégítését szolgálja a két új építése Sri! a! íű ti kozó 3 A szolgáltatásban dolgozó fiatalok országos találkozójának első színhelye volt tegnap délután Miskolc. A KIS"7 Központi Bizottságának szervezésében tegnap kora délután különvonattal érkeztek városunkba a vendégek, majd üzemeket látogattak meg. Négy órától politikai fórumon vettek részt, ezt követően pedig Tapolcával ismerkedtek. Este továbbutaztak Szombathelyre. A háromnapos találkozó vasárnap. Szegeden ér véget Eleink emlékezete Damó Oszkár, az Damó Oszkár író, újságíró és filmrendező városunkban is tevékenykedett, s 1927. január 21-én itt is halt meg. A sokoldalú tehetségű Damó Oszkár — vagy ahogy nevét a későbbiekben használta, Devits Oszkár — 1886. augusztus 27-én, tehát éppen száz éve született Szegeden. Már a gimnázium önképzőkörében kitűnt verseivel, prózai írásaival, s 18 éves korától, 1904-től rendszeresen jelentek meg írásai a Szegedi Naplóban, majd az ugyancsak szegedi Friss Újságban. Tehetségére jellemző, hogy hamarosan a Szegedi Napló belső munkatársaként írta a mind élén- kebb visszhangot kiváltó cikkeit. írásaiban — többek között — a városi munkásság nyomorának enyhítéséért harcolt, emiatt került összetűzésbe Szeged város vezetőivel. Valószínűleg ez volt az oka, no meg a nyugtalan természete, hogy Szegedről Egerbe került, ahol megindította az Egri Üjság című napilapot, tehetséges fiatalokból álló szerkesztőségi gárdát toborozva maga köré. Rövid idő után Egerből Is továbbállt, Budapestre költözött, ahol a Magyar- ország című lap riportere, s a Budapest című lap vezércikkírója lett. Már ebben az időben foglalkoztatta a filmgyártás, ismerkedett ez új keletű művészeti ág fortélyaival. Elsők között volt, aki felismerte a film, a mozgókép nagy jelentőség _c a publicisztikában. Nemeskürty István írja róla a Magyar film története című könyvében : „... Magyarországon egyike volt azon személyeknek, aki az újságírói tehetségét és tapasztalatait nagyszerűen alkalmazta a film- készítés területén. Nagyszerű érzékkel vette észre a film adta lehetőségeket, s munkája során maximálisan kihasználta azokat.” Az első világháború idején haditudósító és filmriporter volt. Ilyen minőségben járta az arcvonalakat, s készített számos tudósítást az öldöklő, értelmetlen csatákról. Háborúellenessége, baloldali- sága következtében többször került összeütközésbe a felsőbb hatóságokkal. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a társadalmasított Mozgóképüzemek Központi Tanácsának titkára, majd politikai megbízottja volt. Szerkesztette a Vörös Film és a Vörös Riport című filmhíradókat. A proletárdiktatúra megdöntése után a már említett álnéven Miskolcra kerül, ahol a Reggeli Hírlap munkatársa lett. Az állandó zaklatások, cikkeinek örökös cenzúrázása, gyakori törlése miatt Csehszlovákiába emigrált. Halála előtt nem sokkal tért vissza Miskolcra és újból a Reggeli Hírlapnál dolgozott. Szerette ezt a várost, s becsülte a szerkesztőségi kollégákat. írásaiban ezt többször kifejtette. / • újságíró Újságírói életműve mellett jelentős a filmrendezői szerepe is. ö készítette — még a kilencszáztízes évek első felében — az Ali rózsakertje, Göre Gábor kalandozásai, Göre Marcsa lakodalma és a Barlanglakok című filmeket, majd 1919-ben filmre vitte Bródy Sándor A dada című drámáját, Tömörkény István novellájából pedig a Lelkiismeret című filmet rendezte. Az Astra gyár műtermeiben és megbízásából forgatta 1920-ban a Viola, az alföldi haramia című filmet, mely Eötvös József A falu jegyzője című regénye alapján készült. Pályafutása során novellákat és színműveket is írt. Elbeszéléskötete Napsugárban címmel Szegeden jelent meg. A tanyai földesúr című regénye a maga korában sikert aratott. Színművei közül az Áldomás és az Urak és párásítók című vígjátékokat lehet kiemelni, melyek közül az elsőt 1912- ben Miskolcon mutatták be. Mind magánéletében, mind a munkájában következetesén haladó gondolkodású volt. Sokoldalú tevékenységével nagyban hozzájárult — főleg filmjei révén — a szélesebb tömegek művészi, irodalmi tudásának fejlesztéséhez. Zaklatott életvitele, az állandó idegfeszültség következtében fiatalon, 41 éves korában halt meg Miskolcon. Molnár István Ismét divatba jött az otthonok díszítésére a régi stílusú kerámia. Az érdeklődés új életre keltette az egykor oly híres mezőcsáti kerámiát is, amelyet most a régi formákban, a hagyományos díszítőmotívumok fel- használásával a Borsod Megyei Építőanyag-ipari Vállalat hejőszalontai üzemében készítenek. A Miskolc szomszédságában működő üzemben kézi korongozással formálják a híres Miska-kancsókat, különféle méretekben: az ara- szostól a félméteresig. A fényessárga alapszínű, zöld és barna motívumokkal díszített cserépkancsók hajdan bor tárolására, kínálására szolgáltak. Hasonlóképpen ismét kapható a régi formájú és díszítésű pálinkásbuty- kos is, amelyről nem hiányzik a vállra akasztható bőrszíj sem. Ezzel jártak egykor a gazdák a mezőre, ezt vitték magukkal, ha szekéren utaztak. A mezőcsáti kerámiának jellegzetes típusa volt az úgynevezett céhkancsó is, amelyet Hejőszalontán ismét készítenek, sötétbarna és méregzöld színben, s különböző rátétekkel díszítik. Kemencében, magas hőfokon égetik rá a mázat, amely folyadékállóvá teszi. A hasas, orros céhkancsók is különböző nagyságban, egy-há- romliteres „űrm rtben" készülnek, s kerülnek forgalomba. Legalább öt gyereket kell vallatniuk A Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédő osztálya 1984-ben kísérletképpen hivatásos nevelőszülői hálózat szervezésébe kezdett a hagyományos és bevált módszer mellett. Azoknak a családoknak, amelyek legalább öt állami gondozottat hajlandók befogadni, lehetőséget adtak, hogy az anya föhivatásban vállalhassa ezt; vagyis fizetést kap, hogy minden erejét, türelmét, szeretetét a gyerekekre fordíthassa. A két esztendővel ezelőtt kezdődött kísérlet mára polgárjogot nyert. Ez év júliusában törvényerejű rendelettel módosították a Munka Törvénykönyvét, s ezzel elfogadottá vált a nevelőszülői hivatás. Ma harmincnyolc hivatásos nevelőszülő van az or* szágban. Jó részük már eddig is nevelt saját otthonában egy vagy két állami gondozottat. Egy részüknek központi keretből juttattak pénzt, de a vállalkozás fontosságát felismerve, sók megye Gyermek- és Ifjúságvédő Intézete is áldozott erre a saját költségvetéséből. Most a központi keretből évente 25 ilyen hivatásos nevelőszülői állás létesíthető. azaz minden esztendőben 25 új család alakulhat. S ha csak a minimálisan vállalandó öt gyerekkel számolunk, ez évente 125. korábban hányódó és kétséges sorsú, az állami otthonban nehezen oldódó gyermek sorsát teheti — előre kiszámíthatóan — jó kezekbe.
