Déli Hírlap, 1986. augusztus (18. évfolyam, 178-202. szám)

1986-08-30 / 202. szám

Lecke a pedagógusnak is Uj tanév, új törvény * A szeptember a családok életében nagyon fontos, a hat- i évesnek a legnagyobb esemény. A mai kicsiknek készül az ezredforduló iskolája. A hatvanas évek legelején kezdődött az iskolának az a változása, amely jól körülhatá­rolható átalakulást hozott, az 1972-es párthatározat pedig a közoktatás folyamatos korsze­rűsítéséről döntött. Erinek egyik állomása az idén szeptember­ben életbe lépő új oktatási törvény, amely már az ezred­forduló köznevelésének az alapja. Az iskolaigazgatók, óvodavezetők tanévnyitó igaz­gatói értekezletének érthetően •z volt a központi témája. Mindenekelőtt az épület­ben, osztályteremben, felsze­reltségben várható lehetősé­geket, a munka alapfeltéte­leit szedték számba. A tanács az idén hagyta jóvá a hetedik ötéves terv iskolaépítéseit íS: a korábbi éveknél jóval kevesebb épül, mert kevesebbre is van szükség. mellett a régi intézmények — a Gépipari, a Kohóipari és az Építőipari Szakközép- iskola — bővítése. A Palóczy utcában tornacsarnok meg­építését tervezik. A beruhá­zások, bővítések segítenek maid hozzá a jó tanítás egyik alapvető követelmé­nyéhez: csökkenni fog az is­kolai osztályok és óvodai csoportok létszáma. Komlóstető mellett a bel­város területén két három­száz fős óvoda épül, majd, és néhány év múlva valószí­nűleg igaz lesz minden vá­rosrészben a ma még Mis­kolc egészére jellemző adat: az óvodák kihasználtsága kilencvennyolc százalékos. Általában tehát, mert az 'Avas III. ütemben 118, a belvárosban több mint 115, és közel ennyi a Vologda lakótelepen is. Az iskola munkája, a gyerek életé­ben fontos elkövetkező évek miatt van rá szükség, hogy minden kisgyerek járjon óvodába. Az idei tanév el­sősei közül ez Miskolcon száz gyerek közül csak 85- re. a városkörnyéken csak hetvenre mondható el. • MIT HOZ AZ OKTATÁSI TORVÉNY? Ismerve az ország peda­gógusellátottságát. nagy do­log, hogy Miskolcon ebben a tanévben sem lesz képe­sítés nélküli (a városkörnyé­ken sajnos igen). Most kü­lönösen fontos ez, mert az új oktatási törvény nemcsak az iskolák működését sza­bályozza, hanem az alapfo­kú oktatásban máris tan­tárgykorrekcióval jár. Lé­nyeges változás lesz a ma­gyar irodalom, nyelvtan, orosz nyelv, a technika, a torna, a környezetismeret, az ének-zene oktatásban — természetesen az évek során. Egyelőre a vezető pedagó­gusok is csak ismerkednek a követelményekkel és a sa­ját lehetőségeikkel. A korábban érvényben lévő hatszáz jogszabály he­lyett harminc-negyven új rendelet biztosítja, hogy az új oktatási törvény lazítsa az iskolák túlszabályozottsá­gát. A dokumentumok folya­matosan jelennek meg, az 1986'87-es tanév tehát a fel­készülés éve lesz. A többi között arra való. hogy az iskolák valóban készüljenek fel a nagyobb önállóságra. Számos, a mindennapjainkat befolyásoló döntés múlik majd rajtuk, és a feladataik közé tartozik, hogy közvet­len környezetükkel, az egyes intézményhez kötődő felnőtt világgal minden korábbinál erősebb kölcsönösségben él­jenek. !W— Ha kinőtte a gyerek... Mit hordjon a köpeny alatt? A nyári hónapok alatt rend­szerint nagyot nö, erősödik a gyerek. Ez akkor derül ki leg­inkább, amikor a gondos ma­ma a vakáció vége felé át­nézi a csemete ruhatárát, ami­nek szinte minden darabját kinőtte, kihizta. Varrni-szabni tudó anyukák hasznát vehetik néhány alakítási ötletünknek: 1. A hosszú ujjú pöttyös ruha egyszínű maradékból kapott új felsőrészt rövid újakkal, hosszú, tűzéssel dí­szített gomboláspánttal és övszerű betoldással. 2'. Rövid lett a szép kis szövetöltöny kabátujja és nadrágszára. A zakó ujját kifejtették, megtoldottak be­lőle hajtókával a nadrágot, a kabátból pedig sportos, rátett, paszpolozott zsebes, bőröves mellény készült. 3. A kinőtt piros ruha egy ugyancsak kinőtt sötétkék szoknyával olyan csinos kombináció, hogy még alkal­mi ruhának is viselhető. 4. Túl rövid ruhából kiala­kított kötényszoknya. Alatta jól elhordható az összes kurta blúz és trikó, puló­ver. Hatásos díszítés rajta a szív (alma, körtej alakú zseb. 5. A kinőtt zakót majd­nem egészen átalakították. Feszes, épp csak derékig érő; rövidujjas lett belőle, kis álló gallérral, elöl Vé­gig és a rátett zsebeken ér­dekes megoldású cipzárral. Miska-kancsó, pálinkásbuíykos Szeptember 1-jén nyílik meg a Mini Galériában Tóth Imre grafikáinak kiállítása. A tárlat október 18-ig te­kinthető meg, naponta 10— 18, szombaton, 10—14 óra között. Feltámadt a csáti kerámia • GJ ISKOLÁK BŐVÍTÉSEK A Martintelepen most csengetnek be először az új, nyolc tantermes általános iskolába, Komlóstetőn száz- helyes óvoda, illetve a Sze­les utcai és a Miklós utcai óvodák bővítése szerepel a , közeljövő terveiben. Régi gondot orvosol majd az új kisegítő iskola, és feltétlenül kell még két új középiskola. A közművelődési feladato­kat is ellátó avasi gimnázi­um már épül, és terveznek egy új szakközépiskolát is. A mára a középiskolákba ért demográfiai hullám be­vezetését és természetesen a szakmai igények kielégítését szolgálja a két új építése Sri! a! íű ti kozó 3 A szolgáltatásban dolgozó fiatalok országos találkozó­jának első színhelye volt tegnap délután Miskolc. A KIS"7 Központi Bizottságá­nak szervezésében tegnap kora délután különvonattal érkeztek városunkba a ven­dégek, majd üzemeket láto­gattak meg. Négy órától po­litikai fórumon vettek részt, ezt követően pedig Tapolcá­val ismerkedtek. Este to­vábbutaztak Szombathely­re. A háromnapos találkozó vasárnap. Szegeden ér vé­get Eleink emlékezete Damó Oszkár, az Damó Oszkár író, újság­író és filmrendező városunk­ban is tevékenykedett, s 1927. január 21-én itt is halt meg. A sokoldalú tehetségű Damó Oszkár — vagy ahogy nevét a későbbiekben hasz­nálta, Devits Oszkár — 1886. augusztus 27-én, tehát éppen száz éve született Sze­geden. Már a gimnázium ön­képzőkörében kitűnt versei­vel, prózai írásaival, s 18 éves korától, 1904-től rend­szeresen jelentek meg írásai a Szegedi Naplóban, majd az ugyancsak szegedi Friss Újságban. Tehetségére jel­lemző, hogy hamarosan a Szegedi Napló belső munka­társaként írta a mind élén- kebb visszhangot kiváltó cikkeit. írásaiban — többek között — a városi munkás­ság nyomorának enyhítésé­ért harcolt, emiatt került összetűzésbe Szeged város vezetőivel. Valószínűleg ez volt az oka, no meg a nyug­talan természete, hogy Sze­gedről Egerbe került, ahol megindította az Egri Üjság című napilapot, tehetséges fiatalokból álló szerkesztősé­gi gárdát toborozva maga köré. Rövid idő után Eger­ből Is továbbállt, Budapest­re költözött, ahol a Magyar- ország című lap riportere, s a Budapest című lap vezér­cikkírója lett. Már ebben az időben foglalkoztatta a film­gyártás, ismerkedett ez új keletű művészeti ág forté­lyaival. Elsők között volt, aki felismerte a film, a mozgó­kép nagy jelentőség _c a pub­licisztikában. Nemeskürty István írja róla a Magyar film története című könyvé­ben : „... Magyarországon egyike volt azon személyek­nek, aki az újságírói tehet­ségét és tapasztalatait nagy­szerűen alkalmazta a film- készítés területén. Nagysze­rű érzékkel vette észre a film adta lehetőségeket, s munkája során maximálisan kihasználta azokat.” Az első világháború idején haditudósító és filmriporter volt. Ilyen minőségben jár­ta az arcvonalakat, s készí­tett számos tudósítást az öl­döklő, értelmetlen csatákról. Háborúellenessége, baloldali- sága következtében többször került összeütközésbe a fel­sőbb hatóságokkal. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a társadalmasított Mozgó­képüzemek Központi Taná­csának titkára, majd politi­kai megbízottja volt. Szer­kesztette a Vörös Film és a Vörös Riport című filmhír­adókat. A proletárdiktatúra meg­döntése után a már említett álnéven Miskolcra kerül, ahol a Reggeli Hírlap mun­katársa lett. Az állandó zak­latások, cikkeinek örökös cenzúrázása, gyakori törlése miatt Csehszlovákiába emig­rált. Halála előtt nem sok­kal tért vissza Miskolcra és újból a Reggeli Hírlapnál dolgozott. Szerette ezt a vá­rost, s becsülte a szerkesztő­ségi kollégákat. írásaiban ezt többször kifejtette. / • újságíró Újságírói életműve mellett jelentős a filmrendezői sze­repe is. ö készítette — még a kilencszáztízes évek első felében — az Ali rózsakert­je, Göre Gábor kalandozá­sai, Göre Marcsa lakodalma és a Barlanglakok című fil­meket, majd 1919-ben film­re vitte Bródy Sándor A da­da című drámáját, Tömör­kény István novellájából pe­dig a Lelkiismeret című fil­met rendezte. Az Astra gyár műtermeiben és megbízásá­ból forgatta 1920-ban a Vio­la, az alföldi haramia című filmet, mely Eötvös József A falu jegyzője című regénye alapján készült. Pályafutása során novellá­kat és színműveket is írt. Elbeszéléskötete Napsugár­ban címmel Szegeden jelent meg. A tanyai földesúr cí­mű regénye a maga korá­ban sikert aratott. Színmű­vei közül az Áldomás és az Urak és párásítók című víg­játékokat lehet kiemelni, melyek közül az elsőt 1912- ben Miskolcon mutatták be. Mind magánéletében, mind a munkájában következete­sén haladó gondolkodású volt. Sokoldalú tevékenysé­gével nagyban hozzájárult — főleg filmjei révén — a szé­lesebb tömegek művészi, iro­dalmi tudásának fejlesztésé­hez. Zaklatott életvitele, az ál­landó idegfeszültség követ­keztében fiatalon, 41 éves korában halt meg Miskolcon. Molnár István Ismét divatba jött az ott­honok díszítésére a régi stí­lusú kerámia. Az érdeklő­dés új életre keltette az egykor oly híres mezőcsáti kerámiát is, amelyet most a régi formákban, a hagyomá­nyos díszítőmotívumok fel- használásával a Borsod Me­gyei Építőanyag-ipari Válla­lat hejőszalontai üzemében készítenek. A Miskolc szomszédságá­ban működő üzemben kézi korongozással formálják a híres Miska-kancsókat, kü­lönféle méretekben: az ara- szostól a félméteresig. A fé­nyessárga alapszínű, zöld és barna motívumokkal díszí­tett cserépkancsók hajdan bor tárolására, kínálására szolgáltak. Hasonlóképpen ismét kapható a régi formá­jú és díszítésű pálinkásbuty- kos is, amelyről nem hiány­zik a vállra akasztható bőr­szíj sem. Ezzel jártak egy­kor a gazdák a mezőre, ezt vitték magukkal, ha szeké­ren utaztak. A mezőcsáti kerámiának jellegzetes típusa volt az úgynevezett céhkancsó is, amelyet Hejőszalontán ismét készítenek, sötétbarna és méregzöld színben, s külön­böző rátétekkel díszítik. Ke­mencében, magas hőfokon égetik rá a mázat, amely folyadékállóvá teszi. A ha­sas, orros céhkancsók is kü­lönböző nagyságban, egy-há- romliteres „űrm rtben" ké­szülnek, s kerülnek forga­lomba. Legalább öt gyereket kell vallatniuk A Művelődési Minisztérium gyermek- és ifjúságvédő osz­tálya 1984-ben kísérletképpen hivatásos nevelőszülői hálózat szervezésébe kezdett a hagyo­mányos és bevált módszer mellett. Azoknak a családok­nak, amelyek legalább öt ál­lami gondozottat hajlandók befogadni, lehetőséget adtak, hogy az anya föhivatásban vál­lalhassa ezt; vagyis fizetést kap, hogy minden erejét, tü­relmét, szeretetét a gyerekek­re fordíthassa. A két esztendővel ezelőtt kezdődött kísérlet mára pol­gárjogot nyert. Ez év júliu­sában törvényerejű rende­lettel módosították a Munka Törvénykönyvét, s ezzel el­fogadottá vált a nevelőszü­lői hivatás. Ma harmincnyolc hivatá­sos nevelőszülő van az or* szágban. Jó részük már ed­dig is nevelt saját otthoná­ban egy vagy két állami gondozottat. Egy részüknek központi keretből juttattak pénzt, de a vállalkozás fon­tosságát felismerve, sók me­gye Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézete is áldozott erre a saját költségvetéséből. Most a központi keretből évente 25 ilyen hivatásos nevelőszülői állás létesíthe­tő. azaz minden esztendőben 25 új család alakulhat. S ha csak a minimálisan válla­landó öt gyerekkel számo­lunk, ez évente 125. koráb­ban hányódó és kétséges sorsú, az állami otthonban nehezen oldódó gyermek sorsát teheti — előre kiszá­míthatóan — jó kezekbe.

Next

/
Thumbnails
Contents