Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)

1986-07-02 / 152. szám

4? Az együttes változatlanul népszerű Ostrom a jegyekért A Queen Magyarországon Óriási látványban és élmény­ben lesz részük mindazoknak, akik e hónapban, 27-én a Népstadionba látogatnak. Ki­vételesen nem sporteseményt rendeznek itt, hanem egy nagy­szabású koncertet. Több, mint két évtized elteltével (1964-ben Amstrong lépett tel) újra a zene veszi át a hatalmat. Mint­egy 70 ezer embert várnak a nézőtérre és a gyepszőnyegre. A Queen az idén ünnepli fennállásának 15. évforduló­ját. Ez alatt a másfél évtized alatt meghódította a világot, s rajongóinak száma több tíz­millióra becsülhető. A négy zenész, Freddie Mercury (ének, zongora, szintetizátor), Brian May (gitárok, ének, zongora), John Deacon (basszusgitár, akusztikus gi­tár), Roger Taylor (dob, ütő- sök, ének) a rockzenében egyedülálló vokális hangzást produkál, semmivel össze nem téveszthetőt, és ez egye­divé teszi zenéjüket. Tizenöt év alatt a szólóalbumokkal együtt 17 nagylemezt jelen­tettek meg, mintegy 80 mil­lió példányban. Mindegyik LP-jük platina, vagy arany­lemez lett, több mint húsz daluk került a slágerlisták élére. • PLATINÁK, ARANYAK Első nyilvános sajtóbemu­tatójuk 1973. április 9-én volt, és három hónappal ké­sőbb megjelent az első kis- és nagylemezük. Egy évre rá újabb kislemezüket dobták piacra, és ez volt az első igazán kiugró sikerük. Az ezt követő időszakban főleg az Egyesült Államokban, Auszt­ráliában, Japánban és Euró­pa nagyvárosaiban fordultak meg. A tízéves Queen jubi­leumi nagylemezt, könyvet, videót jelentetett meg, majd elutazott Japánba, Mexikóba, Venezuelába. Azután 1983— 84—85. még nagyobb sikert hoz a zenekarnak, különösen az T Want To Break Free kislemezük hódítja meg a világot, s a kritika ismét a régi Queen-ről cikkezik. Ta­valy pedig részt vesznek Bra­zíliában egy mammutfeszti- válon, ahol 130 ezren voltak kíváncsiak rájuk. Nyáron pe­dig talán ők aratják a leg­nagyobb sikert a Live AID- gálán. $ GÁTLÁSOS GYEREKBŐL VILÁGSZTÁR Fennállásuk 15. évfordu­lóját ez év márciusában a Kind Of Magic című kis- és nagylemezükkel pecsételik meg. Az együttes legnagyobb egyénisége Freddie Mercury, aki eredeti nevén Frederic Bulsara, aki 1946. szeptember 5-én született Zanzibarban (Tanzánia). Bombayban ta­nult, majd családjával Lon­donba költözött. Gátlásos, visszahúzódó gyermek volt. Aztán rá is hatással volt a feketebőrű Jimmy Hendrix, szívesen tanult gitározni és énekelni, a zenéért otthagy­ta a főiskolát. Csatlakozott a Wleckage nevű együtteshez. és a fogtechnikusi pályáról lemondó Roger Taylor-ral üzletet nyitott. A visszahú­zódó gyerekből feltűnően öl­tözködő férfi lett, s a nevét is megváltoztatta. Majd 1970-ben társul May-jal és Taylor-ral, megalakítják a Queen-t, amely egy évig trió formátumban lép fel. Szük­ségük van egy basszusgitá­rosra, s egy diszkóban vélet­lenül megismerkednek John Deaconnal. ® SZÁZEZER WATT HANGERŐ Egy hónappal ezelőtt Stockholmban kezdték meg európai turnéjukat. Azóta nyolc városban fordultak meg, más-más országban, a napokban Dublinban és Lon­donban léptek fel. A buda­pesti kiruccanás előtt a köl­ni és a bécsi fiatalok hall­gathatják meg őket. A turné augusztus 4-én Spanyolor­szágban záruL A Népstadionban akkor Is megtartják á koncertet, ha esik. Július 27-én este 10 óra tájban Freddie Mercury be­repül a hatalmas színpadra és kezdetét veszi a nagy show. Soha nem látott vilá­A geodézia a legkorábbi kultúrtevrkenységek közé tartozik. Ennek a hasznos, a gyakorlati életben annyira fontos tudománynak volt je­les képviselője Kruspér Ist­ván, aki 1818. január 25-én született Miskolcon, értelmi­ségi családban. Alsóbb iskolá­it városunkban végezte, s töretlen szorgalmával — mely élete végéig jellemző volt rá — elérte, hogy a legjobb ta­nulók között tartsák nyilván. Már diák korában a termé­szet, s a műszaki témák von­zották; kísérletei és a maga készítette műszaki szerkeze­tei is ezt mutatják. Szülei kí­vánságára mégis előbb a kés­márki jogakadémiát látogatta. Majd a bécsi műegyetemre iratkozott be, s itt szerzett diplomát. 1847-től 1850-ig Stampfer professzor tanárse­gédje volt, ekkor a budapes­ti műegyetem őse, a József Ipartanoda meghívta mecha­nikai előadások tartására. Az ipartanodának József Mű­egyetemmé való fejlesztésével a geodézia előadója, majd rövidesen rendes tanára lett. 1857-től 1894-ig, nyugdíjba vo­nulásáig tevékenykedett itt. A geodézián kívül mechanikát, mértani, felső matematikát, géptant is tanftott. Már Stampfer professzor mellett, majd később külföl­di tanulmányútjain alapoz­ta meg elméleti és gyakor­lati tudását. 1869-ben meg­írta a Földméréstan című könyvét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia két­száz arannyal jutalmazott. Tudományos munkásságáért az Akafdémia 1859-ben leve­lező, 1869-ben rendes taggá, és végül 1899-ben az akkor már nemzetközi hírnévnek örvendő tudóst tiszteletbeli taggá választotta. Tudományos munkássága során összeállította Pest vá­ros felmérésének feltételeit, és a városmérés kivitelét gításban is lesz részük mind­azoknak, akik bejutnak az arénába. Nyolcszázezer wat­tos fényberendezés működik, a zene pedig százezer watton szólal meg. A koncertről Zsombolyai János rendezésé­ben és 15 (!) operatőr közre­működésével film is készül, amelyet majd az egész vilá­gon láthatnak a. televízióban, illetve a mozikban. * Mint láthattuk, a Híradó­ban, több tízezren álltak sorba a jegyekért a Népsta­dionnál. Ügy tűnik, a rende­zők, illetve a szervezők a vi­dékiekre alig gondolnak. Pél­dául a miskolci utazási iro­dákhoz csak néhány száz be­lépő kerül, holott mintegy 10 000 jegyigénylőt tartanak számon. Elismerjük, nem le­het minden igényt kielégíte­ni, de mégiscsak furcsa, hogy az ország második leg­nagyobb városából mindösz- sze ennyien juthatnak el a koncertre... (temesl) 1869—71-ben ellenőrizte. Je­lentős tevékenységet fejtett ki a metrológia területén is. Mint kiváló geodéta felis­merte, hogy a magyar mű­szaki és gazdasági élet szem­pontjából menyire fontos a mértékegységek szabatos meghatározása és értékük rögzítése. Ezért több irányú tanulmánya , után közremű- dött az 1874. évi XIII. tör­vénycikk előkészítésében, amely az egyedül törvényes mértékrendszerül a méter és a kilogramm mértékegy­ségeket nálunk is bevezette. Az ezekre vonatkozó nem­zetközi tárgyalásokon a magyar kormányt képvisel­te. Több tanulmányt írt a méter- és kilogramm-etalo­nok vizsgálatáról, ezek né­met és francia nyelven is megjelentek. Az etalon, vagyis a hiteles mérték vizsgálatához műszereket szerkesztett, és azok megja­vításához, tökéletesítéséhez javaslatokat készített. Eze­kért a műszereiért az 1878. é\vi párizsi kiállításon ezüst­érmet, az 1885. évi brüssze­li világkiállításon aranyér­met nyert. Amikor a kormány az ő előterjesztése alapján a Mér­tékhitelesítő Bizottságot, a mai Országos Mérésügyi Hi­vatal elődjét felállította, an­nak vezetőjévé Kruspér Ist­vánt nevezte ki. Tizenhat éven át állt ennek az élén. A Párizsban székelő Nem­zetközi Mértékügyi Bizott­ság, amely ma is a metro­lógia legnagyobb tekintélyű tudományos testületé, meg­alakulásakor, 1879-ben Krus- pért is tagjául választotta. Itt 15 éven át nagy aktivi­Eleink emlékezete Kruspér István és métere „Toronyzene”, a Pátria teraszán Hírünk az országban A Kóta című zenei folyó­irat legutóbbi számában az országos minősítések alapján értéKeli a hazai kórusmozga­lom eredményeit, s tábláza­tokat közöl a különböző ka­tegóriájú amatőr zenei és énekegyüttesek értékrendjé­ről. A táblázatok összeállítá­sából kitűnik, hogy a mis­kolci együtteseket is magába foglaló Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei összesítés szerint, szőkébb pátriánk jeleskedik az öntevékeny ének-zenei mozgalomban. Az első kate­góriában öt itteni együttes érdemelte ki a Fesztiválkó­rus minősítést, kilenc pedig arany, hat ezüst, s kettő bronz fokozatot ért el. A 22 minősített kórussal megyénk harmadik az országos sor­rendben. A minősített nép­dalkörök számát, teljesítmé­nyét tekintve, mi vezetjük az országos listát: a 25 együt­tesünkből hat arany, tizenöt ezüst, négy bronz fokozatú. S nálunk működik a legtöbb fúvószenekar is: összesen 13, nem mentek jól a dolgok, és meghívott, hogy lépjek fel néhány előadáson az Ilyen nagy szerelem! című darab­ban. Persze, hogy lementem, de különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam az egésznek . .. Voltak ennél már izgalmasabb, felvília- nyozottabb művészi felada­taim, nem ettől a három es­tétől vártam a csodát... És akkor, igen, az első próbán a szerep szerint néhány mondatot kellett odavetnem egy mögöttem álló fiatalem­bernek. Rutinszerűen odave­tettem, miközben felé fordul­tam, és abban a pillanatban mintha valami mágia történt volna velem. Ránéztem és megbénultam .. nem tud­tam folytatni..saját sze­meim néztek vissza rám! Ilyet még soha, sem előtte, sem utána nem tapasztaltam, a lélegzetem elállt. Ez volt Latinovits!...’’ összeállította: A Miskolc! Nyári Zenei Estéken ritka koncertnek le­hetnek élvezői a főutcán sé­tálók. Vasárnaponként, 6 órától a Pátria üzletház te­raszán a Miskolci Rézfúvós Kvintett játszik. Az együttes tagjai: Zobay Béla és Aranyosi György (trombita). Mészáros Imre (kürt), Nagy László és Vray Márton (harsona). A műso­rukban egyebek között Hen­ry Purcell, Jean J. Murat és Georg Wintz szerzeményei hangzanak eL A rézfúvósok 1970 óta ze­nélnek együtt, hivatússzere- tetből. A közeli ablakokon kihajló, mosolygó arcok, az érdeklődő ácsorgók egyaránt tanúsítják, hogy az ilyenfajta muzsikálásra igenis van kö­zönségigény. Az odaadó já­tékot nagy tapssal honorálja a hallgatóság. Felhőtlen örö­möt kelt, hogy Miskolcra új­ra bevonult — legalább né­hány nyári estére — a gaz­dag hagyományú, ma is fris­sen ható utcai zene. Berecz József Műsor közülük 3 kiemelt arany, 4 —4 arany, illetve ezüst fo­kozatot érdemelt ki, kettő pedig elismerő oklevelet ka­pott. Az itteni kiváló ének-ze­nei nevelőmunkáí ismerte el a Kórusok Országos Taná­csának tisztújító közgyűlése azzal, hogy a miskolci Hom- ródiné Engi Zsuzsát, a Me­gyei Kórusszervezetek Mun­kaközössége egyik társelnö­kévé választotta. * A Képes 7 mostani — 1986/12. — száma Ruttkay Évával folytatott beszélge­tést közöl. Ennek részlete egy emlékezetes miskolci ta- lálkoeás: „— A bátyám volt az Igaz­gató Miskolcon, valamiért fással működött, s közmeg­elégedésre képviselte Ma­gyarországot. 1894-ben lemondott taná­ri állásáról és minden ha­zai és külföldi megbízásá­ról, nyugdíjaztatta magát, de visszavonultságaban is dolgozott geodéziai és met- rológiai tanulmányokon. Szülővárosával, Miskole- cal élete végéig szoros kap­csolatot tartott: gyakran járt vissza Pestről előadáso­kat tartant Nyolcvan éve, 88 éves ko­rában, 1906. július 2-án halt meg Budapesten. Emlékét kegyelettel őrzi a tudomá­nyos közélet. Mellszobra a budapesti Műegyetem aulá­jában áll, Budán utcát ne­veztek el róla, a Magyar Méréstechnikai és Automa­tizálási Tudományos Egye­sület pedig 1956-ban tiszte­letére Kruspér-emlékérmet alapított, amelyet évente osztanak ki. A József Műegyetem első geodéziai tanára hazai és világviszonylatban is jelen­tős egyéniség volt. Több mint négy évtizedes tevé­kenységével nagy lépésekkel vitte előre a magyar geo­dézia és metrológia tudo­mányát. Molnár István szerda Kossuth rádió: 12.00: DéU Kró­nika. — 12.30: KI nyer ma? — 12.46: Törvénykönyv. — 13.00: A Rádió lemezalbuma. — 14.00: Hí­rek. — 14.10: A magyar szép­próza századai. — 14.2*: Opera- slágerek. — 15.00: A Népzened Hangos tJ)ság melléklete. — 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10— 14. — 11.00: Es ma? — 17.26: Ziehrer műveiből. — 18.00: Kri­tikusok fóruma. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti magazin. — 19.15: Rádió­színház. — 20.04: Epizódok a Népoperar—Városi Színház törté­netéből. — 21.00: Félóra népze­ne. — 21.30: Szintézis. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz pere kül­politika. — 22.30: „Orgonaszó csendül az Almokén MÜ..V — 242)0: Hírek. Petőn rádiói ».00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Mészáré* Agnes táncda­laiból. — 12J0: Lakatos Sándor és népi zenekara Játszik. — 13.00: Hírek. — 13.10: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Szóra­koztató antikvárium. — 15.00: Hírek. — 15.05: Operettparédé. — 15.10: Slágerfilmek —. film- slágerek. — 16.48: Diákíoci. — 17.00: Hírek. — 17.06: Az Ome­ga együttes ÚJ nagylemezéről. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Ritmus. — 19.00: Hírek. — lí.05: Komolytalan könnyűzene, avagy ilyenek a dili-dalok. — 19.50: Gyulai Erzsébet nótákat énekel. — 20.05: Rockföldröl ér­kezett. — 20.50: Gróf Teleki Sa­mu nyomában. — 21.00: Hírek. — 21.05: Rádiószinház, — 21.35: Böngészde a Zenei antikvári­umban. — 22.40: A mülandó­ságróL — 23.00: Hírek. — 23.20: Válogatott felvételek. — 0.15— 4.20: Éjfél után. 3. műsor: 13.00: Hírek. —13.05: Szonda. — 13.35: Felejthetetlen arcok az Operaházból. — 14.03: Mozart: Szöktetós a szerájból. — 14.25: Magnósók, figyelem! — 15.04: Zenekari muzsika. — 16.21: Kamaramuzslka. — 17.30: Kap­csoljuk a Magyar Rádió már­ványtermét. — Kb. 18.10: Brahms: Magyar táncok. —18.30; V. materinskom Jazyku. —19.00: Hírek. — 19.05: Cár és ács. — 20.01: Külföldi tudósoké a sző. — 20.16: Magyar zeneszerzők. — 21.00: Barokk zene. — 21.35: Liszt: Hamlet. — 21.53: A Pop- tarisznya dalainak különkiadá­sa. — 23.10; Modem Írók port­réi. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — 17.10: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. — 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágos­ton. Szerkesztő: Tolnai Attila. (A tartalomból: Húsipari beru­házás Miskolcon. — A húsmar­hatartás helyzete. — A Mátra Gázbetongyárban — Informáci­ók. — Sport. — 18.00: Észak­magyarországi krónika. (A 24. ipari szeminárium Miskolcon. — Tanácsi szolgáltatóház-avatás Egerben.) — 18.23—18.30: Lap­és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.55: Hí­rek. — 17.05: Nemzetközi zenés turmix. — 17.55: A rövidfilm- stúc-iők műhelyéből. — 19.05 Tévétoma. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: Kék fény. — 21.15: A hét műtárgya. — 21 25: Színházról néhány perc­ben. — 21.40: Kényes témák. — 23.29: Híradó 2. Televízió, 2. műsor: 18.00: Ke­rek világ. — 18.15: Pamacs se­gít a gondon. — 18.35: Nas Ek- ran. — 19.00: így élnek az esz­kimók. — 20.00: Mestersége: a színház. — 20.55: Híradó 2. — 21.15: Ezek ketten nem egyez­nek. — 21.40: Szavak sötétben. F. G. Szlovák televízió: I7.1S: A tu­dományról és a technikáról. — 17.55: A szocialista országok éle- tébőL — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. —> 19.30: Híradó. — 20.00: A halál váróterme. — 20.50: Szovjet do­kumentumaim. — 21.40: Az NDK Tv zenés, szórakoztató műsora. — 22.30: A meidzsi történet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Rajzok, grafikák, akva- rellek. — Józsa János tűz- es rekeszománc-kiállitasa. — Mini Galéria (10—18): Götz Jánoe em­lékkiállítása. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Múzeumi mozaik. Az embert kultúr* kezdete. Kiállítás Tótn Lajos dél-afrikai anyagából. — Bonsod—miskolci Múzeum (10— 18): Kondor Béla-emlékkiállítás. — Földünk rejtett értékei. — Múzeumi műhely. Kulcsár Géza fotókiállítása. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (8— 1»): A diósgyőri vár története. — Asványkiállítás megyénk as­ványvilógából. — Déryné-ház (9 —19): Déryné-emlékszoba. — Üvegművésze« emlékek a XVI —XIX. századból. — Massa Mú­zeum (9—17): A diósgyőri ko­hászat története 1870-ig. A ko­hászatban használt kéziszerszá­mok. — Központ, Kohászati Mú­zeum (9—17): A nyersvasgyár- tás története. — Acélgyártás. — Kovácsolás. — Hengerlés. — Herman Ottó-emlékpark (10— 18): A Bükk hegység keletke­zése. — A Bükk hegység és az emberek kapcsolata. — Városa vadaspark (9—17). Filmszínházak: Béke (f3, f5, f7, f9): Földrengés (szí. ameri­kai, 14 év, kiemelt és III. hely­ár!) — Béke kamaramozi (4): Egy válás meglepetései (mb. francia); — (6) : Szamurájok és banditák i—II. (japán, 16 év, dupla és III. helyár!) — Tán­csics (f4, f6): Donald kacsa nyá­ri kalandjai (szi. amerikai, II. helyár!) — (f8): Szupermodell (mb. szí. amerikai, 16 év, HL helyári) — Krúdy (Í7): Szerel­mi lázálom (mb. szi. olasz, 11 év, II. helyár!) — Tapolca, Ady (4, 6): Egy maréknyi dollárért (szí. olasz, 14 év, kiemelt és III. helyár!) — Ady Művelődési Ház (5): Váratlan fordulat (szi. szovjet. 14 évi); — (7): szóljon a rock! (szí. francia, 14 év, II. helyár!) — Tokaj disco-mozl (Í8): A legyőzhetetlen Vutang (mb. szí. kínai, 14 év!) — Vasas parkmozi (9): Poszeidon-kataszt- rófa (szí. amerikai. 14 év. III. helyár!) — Népkerti szabadtéri mozi (9): Kicsi, de szemtelen (mb. szí.' olasz, 14 év, III. hely­ár!) — Avast kertmozi (9) ; Po- széidon-katasztrófa (amerikai. 14 év, III. helyár!). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.30: Ze­nekart muzsika. — 8.18: Hang­szerparádé. — 9.33: Nemzetközi mesefesztlvál. — 10 09: Iíírek. — 10.05: Sztrögoff Mihály. — 10.96: Labirintus. — 10.51: Tardos Bé­la müveiből. — 11.39: Bethlen Kata önéletírása. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nóták tárogatón. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9 00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 9.00: Hírek. — 9.M: Magyarán szólva. — 9.23: Kin­cses Veronika operaáriákat éne­kel. — 10.00: Zenekari muzsika — 10.50: SlSgcrfltnek — fllmslá- gerek. — 11.30: Pillanatkép. — '.1.35: Operareszletek. Televízió, 1. műsor: 8.25: Té­vétoma. — 8.30: Szünidei mati­né. — 10.00: Egy nyár Nohané* ban. — 11.40: Riga.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents