Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1986-07-02 / 152. szám
A DH várospolitikai fóruma Ljabb jélmilliárd 1990-ig Társadat munkaprogram Folytatni és befejezni ♦ Vidámpark, sífelvonó, gyermektábor ♦ Környezetünket is Több mint félmilliárd: ennyi volt forintban mérve, amit a miskolciak társadalmi munkában tettek városukért az elmúlt ötéves tervidőszakban. Vajon mit hoz a következő fél évtized? Kél dolog bizonyos: a miskolciak városszeretete, tenniaka- rása nem lesz kisebb, mini a közelmúltban, másrész! pedig a társadalmi munkára talán minden eddiginél nagyobb szüksége van a pénzhiánnyal küszködő városfejlesztésnek, -üzemeltetésnek. A hagyományokhoz híven most is a lakosság javaslataira, a város párt- és tanácsi szerveinek állásfoglalásaira építve készült el a VII. ötéves terv társadalmi munkalapjainkban zárul le ^ városunk VII. ötéves tervének illetve Miskolc és környéke hosszú távú településfejlesztési koncepciójának széles körd társadalmi vitája. A tanácsülés július 3-án dönt a város közeli, s távolabbi jövőjét alapvetően meghatározó két dokumentumról. Többek között a Miskolci Városszépítő Egyesület is megvitatta a két tervet. Megállapították, hogy a terv- koncepcióhoz adott egyesületi véleményeket jelentős mértékben beépítették a most már jóváhagyás előtt álló tervjavaslatba. Alapvetően egyetértettek a tanácsi tervek fő célkitűzéseivel, a rangsorolásokkal. Néhány ügyben külön is állást foglalt az egyesület. Például rendkívül fontosnak tartották, hogy a belvárosi rehabilitáció elsőbbséget kapjon az elkövetkezendő években. Véglegesen rendezni kellene ezen a területen az utak építésével megnyílt belső udvarokat, a tűzfalaikat mutogató tömböket. Általános célnak tartják, hogy egy- egy összefüggő részt komplexen, teljes mértékben kell rendezni, koncentrálva a rendelkezésre álló pénzt. A város zöldterületeit igényesebben kell gondozni, ápolni. Gazdagítani illenék Tapolca és a Hejő-liget idegeneket és a városiakat vonzó látványosságait, pihenő- és sportlétesítményeit. A sok javaslat között ott volt a Szondi-telep, a Békeszálló, s más leromlott városi területek mielőbbi felszámolása, s a város társadalmi rehabilitációjának és a többség nvugalmát, kulturált életmódját veszélyeztető rétegekkel szemben való hathatósabb fellépés igénye. Ugyancsak megvitatta a terveket a városi tanács városfejlesztési és koordinációs, valamint a városüzemeltetési, termelési és ellátási bizottsága is. A bizottsági tagok egyetértettek a terv programja; 500—550 millió forint értéket teremthet 1990- igA fő célkitűzések között is első az, hogy a társadalmi munka segítse a tanácsi fejlesztések megvalósulását, elsősorban az új lakótelepek és a peremterületek komfortosabbá tételét. Az elmúlt években olyan nagyobb vállalkozásokba is belefogtak a társadalmi munkások, amelyeket nem lehet egy év alatt befejezni. A VII. ötéves tervi program ‘része ezért a népkerti műjégpálya bővítésének befejezése, a Tudomány és Technika Házának felépítése, a Garadna- völgyi ipari emlék- és kirándulópark, valamint a hejő- csabai lovasiskola létrehozácéljaival. A vitában nagyon sok égető városi gondot felsoroltak, az ivóvízpazarlástól kezdve, a cigány- kérdésen át, a lakáshiányig. Sok kérdésre ez a két terv sem tud választ adni, hiszen a jogos igények jóval meghaladják anyagi lehetőségeinket. Ilyenkor azt a megoldást lehet választani, amit most: nyitott tervet tettek le az asztalra készítői, csak a fő irányvonalakat határozva meg. A részletekről majd évenként, és alkalmanként, a körülményekhez igazodva dönthet a tanács- testület. A lakóterületi tanácskozási központokban is egyetértéssel fogadták a terveket. A közeljövő konkrét elképzeléseiről azonban ez a dokumentum még nem tudhatott mindent elmondani. A vitában elhangzott azonban, hogy a terv megvalósítása közben megszülető döntések is nyilvánosságot kapnak annak annak idején. (k-ó) sa. A fő célkitűzések között szerepel, hogy az eddiginél nagyobb jelentőséget kapjon a meglevő értékek megóvása, az intézményhálózat fenntartásának segítése. A munkaprogram elsődlegesen a tanácsi terv megvalósítását segíti, ám tartalmaz olyan célokat is, amelyeket — a pénzügyi lehetőségek függvényében — jelentős társadalmi összefogással el lehet érni. Például szerepel benne a nyári gyermektáborok fejlesztése — elsősorban a perecesi napközistáboré. De ott van a listán a miskolci vidámpark tervezése, kivitelezése; sífelvonó építése Bán- kúton; Miskolc határában az országutak mentén „városkapuk” kialakítása, és az iskolák számítástechnikai programjának támogatása. A városi tanács végrehajtó bizottsága, amikor a programot tárgyalta, még két javaslatot tett: egy úttörőtábor kialakítására, és MHSZ- lőtér kiépítésére. Mindkét vállalkozás megvalósítása elsősorban az anyagi lehetőségektől függ. A tervben részletesen elemzik, hogy hol, kiknek a segítségére számítanak, a KISZ-fiataloktól és az úttörőktől kezdve, a katonákon és kisiparosokon át a szocialista brigádokig. Szeretnék tovább növelni a kommunista műszakok szervezéséből származó bevételeket is. A közvetlen lakókörnyezet szebbé, kulturáltabbá tételéért is jóval többet tehetnének a miskolciak. A társadalmi munkát szervezők tevékenységét is hatékonyabbá kell tenni, hiszen sok múlik a háttérben munkálkodókon. Többek között az, hogy az önként vállalkozók örömmel vagy ürömmel tekintenek-e vissza egy-egy elvégzett feladatra .., Szeptemberig, a településfejlesztési hozzá/árulásért Bár azt szoktuk mondani, hogy nyárom, a szabadságok időszakában mindig lassul az ügyintézés, ez a településfejlesztési hozzájárulás elfogadásán munkálkodók esetében nem igaz. Most, a nyár derekán is folytatódik az érvelő munka, hiszen még vannak körzetek, ahol nem sikerült eljutni minden, nyilatkozattételre jogosult városlakóhoz. A házról házra járóknak reményt nyújt az: van esélyünk arra, hogy a szeptemberi tanácsülésen — amelyen a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről döntenek majd — az egész városra kiterjedően ki lehet mondani az igent. Mint ismeretes, arra is van lehetőség, hogy egyes tanácstagi körzetekben külön-külön is bevezethessék a településfejlesztési hozzájárulást. Arra is vám már példa Miskolcon, hogy több körzet fog össze egy nagyobb cél megvalósításáért: ilyen terv született a belvárosban, ahol a Tanácsköztársaság városrészben szeretnének tanuszodát építeni. Mégis az lenne az igazi eredmény, ha az egész városban megszületne az igen. Hiszen több forintból többet is lehet építeni... Lezárult a társadalmi vita A jövőt tervezve ★ Bár még ezek nem a végleges utcabútorok a Széchenyin, mégis sokat színesítenek a városképen. Búcsúzunk a szürkétől? Folytatódik a főutca felújítása Versenytárgyaláson dőlt el, hogy a Széchenyi út Korvin Ottó ntca és Szemére utca közötti ‘szakaszának felújítását — csakúgy, mint az első szakasz munkáit — az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat sokat próbált csapata, 12-es számú építésvezetősége végzi. Az építkezés kezdete: 1986. július 1„ befejezési határideje pedig 1987. május 25. A munka lebonyolítójától, a Miskolci Beruházási Vállalattól kapott információ szerint a 'felújítás tegnap annak rendje s módja szerint megkezdődött, bár természetszerűen ebből az utca embere még semmit sem látott. Egyelőre a színfalak mögött zajlik minden, de a héten már elkezdődik a látványosabb tevékenység is. A beruházás teljes költsége 79,5 millió forint, ebből az összegből újul s szépül meg ez a 298 méter hosszú szakasz. Nem kis feladat vár az építőkre, akik bár az első szakasz építésénél már szereztek némi tapasztalatot, érezhetően tartanak ettől a résztől. — Félreértés ne essék — mondja az építésvezető —, nem a munka nagysága riaszt bennünket, sokkal inkább az, hogy igen szűk területen kell dolgozni, a nagy gyalogosforgalom mellett. Ezen az útszakaszon található a Széchenyi út üzleteinek java része, a délutáni órákban hullámzik itt a tömeg. Ilyen körülmények között pedig utat bontani, villamossínt és közműveket cserélni nem ígérkezik könnyű dolognak. Mindenesetre, már most kérjük a járókelőket; a munka időtartama alatt fokozottan óvatosan közlekedjenek, bár mi is azon leszünk, hogy minél kevesebb bosszúságot okozzunk nekik. x A felújítás megkezdésének egyik, ha nem a legfontosabb követelménye az volt, hogy elkészüljön az úgynevezett É—II-es feltáró út, amely a Húsáruháztól a Kazinczy utcáig vezet. A boltokat áruval ellátó teherautók itt közlekedhetnek majd, egyébként mindenki igénybe veheti. A munka — hasonlóan az első szakaszhoz — az ideiglenes villamosvágányok fektetésével kezdődik. Ezúttal az útpálya déli oldalára — a kölcsönző felőli részre — kerül a „repülősín”, s várhatóan július második félétől már ezen közlekednek — ingajáratban — a villamosok. Alaposan lelassul a villamosforgalom, hiszen a Fotó Áruháztól az Expressz-házig egyvágányú lesz a közlekedés. Az úttest bontását az építők az északi oldalon kezdik meg, ám az Expressz-ház állványzata minden bizonnyal. hátráltatja majd őket. A mélyben kicserélnek minden közművet — gáz-, víz- és szennyvíz- vezetéket, postai kábeleket —, ezt követően az úttestet díszbukorlattal látják el. A városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője elmondotta, hogy még nem dőlt el, milyen színű legyen a díszburkolat, de valószínűnek látszik, hogy nem az a szürke színű kő dominál majd, amelyik az első szakaszt jellemzi. I. S. Több a magánerő Az elmúlt fél évtizedben városunkban tovább nőtt a magánerőből történő lakásépítkezés aránya. A változás nagy, hiszen 39 százalékról 57 százalékra növekedett a részarány. Az állami lakásépítés ütemének mérséklődését azzal ellensúlyozták többek között, hogy pénzzel támogatták az építésre vállalkozókat. 428-an kaptak állami támogatást, amelynek az ösz- szege meghaladta az 51 millió forintot. * A feltáró út a Húsáruháztól a Kazinczy utcáig vezet, s azért építették, hogy a főutca rekonstrukciója idején az üzletek utánpótlása biztosítva legyen.
