Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)

1986-06-26 / 147. szám

Vizsgálat a kiskertekben Elsülhet-e a „vegyi kapa"? Sokan „vegyi kapának” ne­vezik a gyomirtó szereket. Csakhogy amíg a kapanyél köztudomásúlag nem sül el, addig a vegyszer halálosan veszélyeztetheti — szakszerűt, len bánásmód esetén — a kis­kerttulajdonost. Nemrég ir­tunk lapunkban a növényvé- dőszer-mérgezésekrőL Igen sok baleset színhelye a kiskert, ahol a botcsinálta kertészek munkálkodnak. Sokan tarta­nak is az itt szedett gyü­mölcstől, zöldségtől, hiszen nem tudni, mennyi vegyszer- maradvány van bennük. Me­gyénk növényvédelmi és ag­rokémiai állomásának szak­emberei annak jártak utána tavaly, hogy a kertszövetke­zeti miskolci parcellákon mi­lyen a növényvédelem, a táp­anyaggazdálkodás. Az adatok tanulsága sze­rint a városban körülbelül 20 ezer család foglalkozik kertészkedéssel, zöldség-, gyümölcstermesztéssel a hét­végi telkeken. Azt jól tud­ják a szakemberek, hogy a növényvédelem a telepítés­nél kezdődik: megfelelő faj­tákat kell helyesen telepíte­ni ahhoz, hogy hatékonyan lehessen megküzdeni a kár­tevőkkel. A vizsgálódók — ár. Gjfurkó Péter, Balogh Zoltán és Szlivka József — úgy tapasztalták, hogy ál­talában nagyon sűrűn tele­pítik a gyümölcsfákat, ami száraz időjárásnál tápanyag- hiányhoz vezethet, csapadé­kos időben pedig fokozza a gombabetegségek elterjedé­sét. A felmérés szerint átla­gosan ötször permeteznek a gazdák évente, s szinte mindenki használ növényvé­dő szert, legalább egyszer egy esztendőben. Figyelmez­tető tény, hogy néhányan indokolatlanul sokszor, tíz- tizenkét alkalommal is per­meteznek! Csak a kertészek fele él a növényvédő sze­rek nyújtotta választék le­hetőségeivel; sokan csupán néhányat a’kalmaznak. Sze­rencsére egyelőre még ke­vesen nyúlnak a valódi he­lyett a „vegyi kapához”: a vegyszeres gyomirtást vég­zők száma nem éri el a 20 százalékot. Ami a műtrá­gyázást illeti, jó lenne, ha több szervesanyag kerülne a földbe. Az istállótrágya azonban igen drága, s ne­héz hozzáférni, ezért többet kell törődni a komposztálás­sal. Figyelemre méltó megál­lapítás, hogy csak a kiskert­tulajdonosok egyharmada vezet permetezési naplót. Pedig e feljegyzéseknek két szempontból is nagyon fon­tos szerepe van. Egyrészt be lehet tartani a várakozási időket, s így olyan gyü­mölcs, zöldség kerülhet az asztalr „, amelyben nincs már káros szermaradvány. (Nem elhanyagolható szem­pont, hogy nagyon sokan most már piacra is termel­nek.) Márészt, ha van nap­ló, az azt jelenti, hogy rend van a vegyszerek alkalma­zása körül, s a kertész tud­ja, hogy mit, hova, miért és mennyit permetezett. A súlyos vegyszermérge­zéseket s a környezetszeny- nyezést leghatásosabban az ismeretterjesztéssel lehet megelőzni, azaz a hobbiker­tészeknek is szükség van a kémiai, biológiai ismeretek­re. Szerencsére a legtöbb kertész olvassa a szakfolyó­iratokat, könyveket. Ha ala­posabb propagandát fejte­nek ki a vegyszergyártók és -forgalmazók, az eredmény biztosan nem marad el, hi­szen a hobbikertészek szí­vesen fogadják az új tudni­valókat. (k-ő) Uj szolgáltatásokat tervez az X Tanácstagok Manapság egy cseppet sem szokatlan az Iparcikk kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Széchenyi úti bolt­jánál a nyitás előtt kígyózó sor. Itt is javában tart a nyári szezon — értesültünk róla Kovács Istvánnétól, az .X” miskolci vezetőjétől. Az elmúlt hét végén igen­csak megnőtt a kemping­cikkek iránti kereslet: a ko­rábbinál jóval többen köl­csönöznek sátrat, gumimat­racot, csövázas hátizsákot, püleágyat. Ezekből pillanat­nyilag még van raktáron, nem úgy, mint a hordozha­tó kisképernyős televíziók­ból. Ezeket a labdarúgó-vi­lágbajnokság kezdete előtt már elvitték az ügyfelek, s amíg a Mundial utolsó gól­ját be nem rúgják, nem va­lószínű, hogy visszahoznák. .Van viszont az üzletben szí­nes televízió; újdonság a francia gyártmányú, ASA típusú. Ennek egyhavi bére 2300 forint, s három évre szóló szerződést is kötnek a kölcsönzőkkel. A lejártakor végleg gazdát cserél a ké­szülék. A hasonló megálla­podás a hűtőszekrények ese­tében is szokásos. A színes televíziókra előjegyzést is el­fogadnak (mint megtudtuk, ezen a héten olcsóbb bérle­ti díjú készülékeket várnak.) Az igazi nyári forgalom ez „X” miskolci boltjában akkor kezdődött, amikor az általános iskolákban meg­szólalt a vakáció kezdetét jelző csengő. Ettől a pilla­nattól kezdve a korábbi hó­napokhoz képest ugrásszerű­en megnőtt a kereslet a szőnyegtisztító és a parkett­csiszoló gépek iránt. Sokan úgy időzítik a szabadságu­kat, hogy a családdal együtt tölthessék, s az első napo­kat többen a nyári nagyta­karításra szentelik. Mostanság hiábavaló az­zal a szándékkal bemenni a boltba, hogy Csini fogyasz­tógéppel térjünk haza. Ez ugyanis nagyon kelendő. S bár szoláriumból és kvarclámpá­ból most van a polcokon, csak egy napra felhősödjön be az ég, és máris akad, aki kikölcsönzi ezeket, akár he­tekre is. Hiába, a bámulás érdekében pótszereket is be kell vetni... Az üzletben nagyon vár­ják már az augusztust: ek­kor költöznek új helyiségük­be, az Arany János utcai tömbbe. Az új bolt-nyitásá­hoz nagy reményeket fűz­nek. Szeretnék bővíteni szol­gáltatásaik körét. Például értékesítéssel is foglalkoz­nak majd. Megvételre kí­nálnak egyebek között fú­róhegyet, dörzskorongot, a szőnyegtisztítóhoz mosósze­reket, piperecikkeket, s le­értékelve még használható, kisebb javításokra szoruló masinákat, például televí­ziót. fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját: Lörincz Zol­tán, 13. Sz. Általános Isko- kola (Mátyás király *. 21. sz.), 18 órától; Vaskó Mik­lós, lakásszövetkezet helyi­sége (Baross Gábor u. 1. sz.), 17 órától; Balogh Sándor, III/7. Sz. Pártalapszervezet (Szikra mozi), 18 órától; Mészáros István, Topiczer u. 2. sz. alatti lakásán, 16 órá­tól. Büntetnek a közterület-felügyelők Ha a kereskedő, legyen az maszek, vagy állami, külö­nösképpen fel akarja hívni a figyelmet üzletére, szolgál­tatásaira, megállítótáblát he­lyez el a város néhány pont­ján — gondolná az ember. Az ntcai hírverésnek ezt a formáját azonban nem lehet minden további nélkül al­kalmazni. Valamikor boldog-boldog­talan elhelyezhette tábláit a flaszteren. A 3/1984-es, a köz­területekkel foglalkozó ta­nácsrendelet azonban ki­mondja: városunkban csak az helyezhet el megállító­táblát. aki erre engedélyt kér és kap a műszaki osz­tálytól. A hivatalos papír meghatározott helyre és idő­tartamra szól. A rendelet nyomán csök­kent az ilyen-olyan kivitelű utcai hírmondók száma. Azok között viszont, amelyek még­is kikerültek a közterületek­re, házfalnak, fának támaszt­va. még mindig sok volt az illegális. A közterület-fel­ügyelet feladata lett annak ellenőrzése, hogy engedéllyel van-e kinn a tábla. Munkájukat megkönnyítené az az újabb rendelkezés, mely szerint a megállító­táblákon az illető cégek kö­telesek feltüntetni a műsza­ki osztály engedélyének a számát. Am. mint Garad Istvántól, a felügyelet veze­tőjétől megtudtuk: eddig még nem találkoztak olyan táblával, amelyen ez ott állt volna. Az viszont örvendetes, hogy azok a táblák, amelyek az idén kerültek ki az ut­cákra mindinkább megfelel­nek az esztétikai követelmé­nyeknek. S egyre többre kérnek engedélyt. Aki ezt nem szerzi be, büntetésre számíthat: a felügyelők a körülmények mérlegelése után helyszíni bírsággal sújt­ják a rest céget. Súlyosabb esetben pedig szabálysértési feljelentést tesznek. A művelődési házaknak állandó hirdetőtábláik van­nak. s ha ezeken akarnak el­helyezni valamit, nem kell külön engedélyért folyamod­niuk. Feladatuk csupán any- nyi, hogy ezeket az utcai tu­lajdonaikat rendszeresen gon­dozzák. Az érintettek zöme eleget is tesz ennek a kö­vetelménynek. B. A. + A július elsejei avatásig még akad tennivaló. Elkészült a felújított átkelőhely Tornyosnémeti felé: hamarabb Július 1-jén átadják a forgalomnak Jó hírt jelentettek be a ma délelőtti sajtótájékozta­tón Tornyosncmetiben: csak­nem három évi építkezés után elkészült a magyar— csehszlovák államhatáron a felújított közúti határátke­lőállomás. A forgalomnak július 1-jén adják át Nyirkos László határőr ez­redes és Birke Miklós ha­tárőr alezredes, a BM Ha­tárőrség Miskolci Kerület­parancsnokságának parancs­noka, illetve politikai osz­tályvezetője elmondották, hogy a régi határátkelőt 1983 szeptemberében kezd­ték átépíteni, azóta a for­galom — meglehetősen szű­kös körülmények közepet­te — ideiglenes átkelőhe­lyen zajlott. A határőrök és a vámosok tavaly itt több, mint másfél millió utas, s majd’ félmillió gépjárműok­mányát kezelték, vizsgálták meg. A kerületparancsnok­ság öt határátkelőhelyén egyébként több, mint 2,6 millió utas és csaknem 760 ezer jármű fordult meg. A számokból egyértelműen ki­derül hogy az utasok és a járművek java része Tor­★ Ez a megállítótábla két­ségkívül hatáskeltő. Az ábra már messziről felhívja ma­gára a sétálók figyelmét, a szöveg pedig minden részlet­ről informál. nyosnémetinél kelt át a ha­táron. Az újjáépített, korszerű határállomás a magyar— csehszlovák államhatáron a legszebbek, s a legnagyobb átbocsátóképességűek közé tartozik. Csehszlovák tervek alapján, csehszlovák beruhá­zásban és kivitelezésben épült. Arra a kérdésre, hogy i mit „tud” az új átkelő, Bir­ke Miklós ezt válaszolta: — Az áteresztőképessége a négyszerese a réginek. Mindkét irányban — tehát Magyarországról kifelé me­net, illetve befelé jövet — a személygépkocsik három sávba sorolhatnak be külön sávjuk van az autóbuszok­nak és kamionoknak. Mivel Környezeti, építészeti kul­túránkkal ma nem nagyon dicsekedhetünk, a más orszá­gokból érkezett vendégek előtt. Elszürkült a magyar fain utcaképe, betonrengete­geket építettünk a nagyváro­sokban, s nagyon sokan nem tartják be a rendet, szépsé­get szolgáló építésügyi szabá­lyokat. Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium néhány évvel ezelőtt nagy munkába fogott: javítani akarnak építészeti kultúránk helyzetén. Az egyik nagyon lényeges lépést épp az elkö­vetkezendő napokban teszik meg szerte az országban. 1986. július 1-jei hatállyal létrejönnek az építéstervezési szakértő bizottságok. Lesz bi­zottság Miskolcon és a me­gyében. Joggal sóhajthatnak fel idáig érve az újságolva­sók: megint egy újabb bi­zottság, ami aligha fog vál­toztatni a kialakult helyze­ten ... Csakhogy ez nagyon is sokat tehet a szebb kör­nyezetért. A lényeg az, hogy eddig csak a magántervezők által készített tervek egy ré­szét kellett az engedélyezte­téshez szakértői bizottsággal zsűriztetni. Ezután minden, engedélyeztetésre benyújtott terv az új bizottság asztalá­ra kerül, ahol nagyon szigo­rúan bírálják el annak szín­vonalát. A bizottságok létre­hozásával egvíitt messzi Borí­tották az építéstervezési jo­gosultságot Is. Ez annyit je­lent. hogy előnyben részesül­nek a magas szakképzettségű a tornyosnémeti határ nem-t zetközi forgalom lebonyolí­tására alkalmas, mód lesz vízumváltásra is. Az IBUSZ a pénzbeváltó irodáját a ré­gi helyen üzemelteti, ez kö­rülbelül 20—30 méterre van az átkelőtől. Csehszlovák'te- rületen másodosztályú biszt­ró, magyar területen büfé áll az utasok rendelkezésé­re. A forgalmat jelzőlámpá­val szabályozzuk. Jócskán lerövidül a vára­kozási idő: az az utas, aki nem követ el szabálysértést, s az útiokmányai rendben vannak, hamarosan folytat­hatja útját. (A sajtótájékoztató lapzár­takor még tartott.) I. S. tervezők, s jóval kevesebb le­hetőség nyílik arra, hogy va­laki nem megfelelő szakmai háttérrel kezdhessen néki egy nagy hozzáértést igénylő feladathoz. Ezekre a korláto­zásokra nagy szükség volt, hiszen meglehetősen felhígult a tervezéssel foglalkozók tábo­ra, s ez meg is látszik a zava­ros, összevissza utca képeken. A bizottság szinte minden szempontból értékeli a hoz­zá benyújtott terveket, némi szakértői díj ellenében. Kü­lönös figyelemmel vizsgálják át azokat a terveket, ame­lyek műemléki, városképi je­lentőségű üdülő- vagy ter­mészetvédelmi területre ké­szültek. Arra is van lehető­ség, hogy azokat a magán- tervezőket, akik sorozatosan színvonalon aluli munkát nyújtanak be. töröltethessék a tervezői névjegyzékből. Te­hát július 1-e után az út az építési engedélyhez csak a bizottságon át vezet... Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes nemrég, váro­sunkban járva elmondta, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági munka a tanácsok­nál sajnos meglehetősen ala­csony színvonalú. Több jól képzett és jól megfizetett szakember kell! Addig is, amíg ennek a feltételeit meg­teremtik, a szakértői bizott­ságok segítik az ügyintézők munkáját, s gondoskodnak arról hogy magasabb mér­cét állítsanak az építészek elé. (kiss) r Uj bizottságok elé kerülnek a tervek Szigorúbb mércével mérik az építészeket V

Next

/
Thumbnails
Contents