Déli Hírlap, 1986. június (18. évfolyam, 126-150. szám)
1986-06-23 / 144. szám
♦ Boros Gizella műszerész feladata a készülékek tisztítása, beállítása. A vandálok közöttünk vannak A posta kártevői + A Szemere-sarkon levő készülékek közül az egyik úgynevezett segélykérő; a városban még kilenc hasonló működik. Nyári karbantartás az Árason Két h nem lesz m víz A hírközlés, a telelonetlá- tóttság szempontjából Európában Magyarország nem foglal el előkelő helyet, sőt .. Amíg például Ausztriában 44, Görögországban 33, Csehszlovákiában 21,5, a Nemet Demokratikus Köztársaságban 20.5, Bulgáriában 19 úgynevezett beszélő hely jut száz lakosra, addig hazánkban csak 13,5. Ezért is lepett meg a Miskolci Postaigazgatóság távközlési osztálya vezetőjének, Ombó- di Bélának az a közlése, miszerint a vidéki városok közöl Miskolcon a legjobb a helyzet ebből a szempontból. Az igazgatóság területén — Borsod és Heves megyében — több mint ezer nyilvános tábeszélő-áüomás van, ennek a fele Miskolcon, illetve a környéken található. A fejlesztés 1983-tól tart, az idén az igazgatóság területén 70 új állomást telepítenek. Borsod megyében 33- at. ebből 13-at a megyeszékhelyen. Kazincbarcikán és Egerben lakossági hitelkötvény segítségével fejlesztik a központok és a hálózat kapacitását. Egy-egy nyilvános távbeszélő-állomás, fülke és készülék telepítése 50—100 ezer forintba kerüL A postát tavaly ért kár összegéből tehát 20—40 új nyilvános állomást létesíthetnének. 1 ♦ A SZINVÁBA DOBTAK... A múlt évben ugyanis 30 esetben rongálták meg a nyilvános távbeszélő-állomásokat, készülékeket, fülkéket. A rongálási módok igen változatosak. Felfeszítik a fémbúrkolatot, kiveszik a perselyt, leszakítják a kézibeszélőt, a kézibeszélőből kiszerelik a mikrofont és a hallgatóbetétet, összetörik az ujjkorongot, megrongálják összetörik. összefirkál iák. összerondítják a fülkét, szétszaggatják a telefonkönyvet. Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy Miskolc Megyei Város Tanácsa rendeletet hozott a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról. A fentiekről szóló 1/1980. sz. tanácsrendelet 1986. július 1. napján lép hatályba, de előírásait — országos hatályú rendelkezés alapján — 1986. január 1. napjától kell majd alkalmazni. Tavaly 250 «er forint kár érte ezáltal az igazgatóságot. Mind a harminc esetben feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, eredménytelenül. Itt csak a tettenérés segíthetne. Előfordult, hogy az egész letépett készüléket a Szinvában találták meg ... Külön gondot okoz a nyilvános készülékek jogtalan igénybevétele. Raffinált mód. szerekkel és eszközökkel, elsősorban külföldre bonyolítanak le nagy pénzbe kerülő — a posta ezekért svájci aranyfrankban fizet! — beszélgetéseket. A távbeszélő- osztály vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy ennek is megtalálták az ellenszerét, kisebb módosításokat hajtottak végre a készülékekben. De hát ez is idóoe és pénzbe került! + MINDEN PERC DRÁGA LEHET Ami viszont pénzben nem fejezhető ki: az az úgynevezett 'erkölcsi kar, az elA tanácsrendelet a hatályba lépés napját követően, ügyfélfogadási napon, és időben megtekinthető a városi tanács vb-titkárságán. pénzügyi osztályán, az Adó- és Illetékhivatalnál, valamint az ügyfélszolgálati irodákban. Miskolc Megyei Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága rontott készülékek míati Amikor a telefonálni akaró ideges, tehetetlen, kiszolgáltatott. Különösen kritikus a helyzet élet- vagy vagyon- mentési esetekben, amikor minden perc drága!... A posta egyéb területein is sok az erőszakos rongálás. A múlt évben 46 esetben rongálták meg a föld alatti hálózatot, a kábeleket, a kár 650 ezer forint. Három esetben bírósági eljárást indítottak. A Petőfi téren például egy ezer érpáros kábelt fúr. tak át,j amelynek a helyre- állítási költsége elérte az 500 ezer forintot. A föld feletti hálózatot, az oszlopokat 84 esetben érte rongálás, főleg járművek által, a kár ös«-e- ge megközelíti a 700 ezer forintot. Szintén járművek rongálták meg három esetben a postai elosztókat, a szekrényeket. ♦ MÉG BE IS TÖRNEK Tíz esetben történt jogtalan behatolás — betörés? — a hálózatépítők körülkerített felvonulási területére, a kár 16 ezer forint. A posta tulajdonát képező járműveket 84 esetben rongálták meg, a kár megközelíti a 200 ezer forintot. A Miskolci Postaigazgatóság javító- és szerelőüzemében Pauer Zoltán műszaki osztályvezető segítségével jutottunk el a pénzbedobós készülékeket felújító csooort- hoz. Kálnai Csaba műszerész, csoportvezető már megszokhatta volna a készülékeket ért vandál pusztítást, a szándékos rongálás nyomait. ..Ezt azonban nem lehet megszokni — mondta. — És főleg nem lehet megérteni és megmagyarázni! Mire ,ió ez? Mindenkinek, s végeredményben magunknak okozunk kárt!.—” O. J. Meleg víz nélkül marad az a vasi lakótelep: a Borsodtáv- hő holnap kezdi meg ebben a térségben az évente esedékes nagy nyári karbantartást. A részletekről Kalydy Zoltánt, a vállalat üzemviteli osztály- vezetőjét kérdeztük. Eddig rendszerint hétfőnként kezdték meg ezt a munkát, ezért feltűnhet, hogy most kedden 0 órától állnak le a szolgáltatással. Az egynapos eltolódásnak az az oka, hogy így nem kell a vállalat dolgozóit már vasárnap mozgósítani, rendes munkanapon kezdhetik a reparálást. A karbantartás július 7-én 24 óráig tart. A két hét alatt alaposan ellenőrzik az avasi gerincvezetéket. Felülvizsgálják a szerelvényeket, s ahol szükséges, elvégzik a javítást. a szükséges részek cseréjét. Az LKM-től az avasi hidraulikai állomásig tartó szakaszon hat nagy méretű import-csapot is beépítenek a vezetékbe. Ezek azt a célt szolgálják, hogy ha a későbbiekben ezen a részen javítani kell a csöveket, a sérült szakaszon elzárhassák a meleg vizet. Csapok eddig is voltak itt, de jórészt elavultak, s nagy távolságra helyezkedtek ei egymástól. A 1SS1 nyanrtojén „Tor»» vérmegje idol zavarodván a löld népe ügy egybe verődött, hogy vágynak háromezren, s minden falukat esküdteinek maguk mellé. Naponként, szapo- rodtan szaporodván, vala-mely felé fordulnának, a németségnek nagy sok károkat tevének s magoknak a németségnek is nem kevés félelemmel volna miattak.” A kortársak így írják le a Felső-Tiszavi- déki parasztfelkelés, vagy ahogy az egykorúik emlegették, a Császár Péter-féie pór- lázadás kirobbanását. A Gö- mör és Torna vármegyékben kezdődő mozgalom napok alatt átterjedt Borsodra, a Nyírségbe, s a császári viee- n «morális borzadva vette a hírt, hogy már Kassa alatt is paraszthadak gyülekeznek. A falvakat mindenütt küldöncök keresték fel a parasztkapitá- nyok hadba hívő leveleivel, amelyek a parasztvármegye nevében rendelik, hogy mindenütt szálljon táborba á férfi lakosság „puskákkal, lándzsákkal, vasvillákkal, "hajító lánczos botokkal, dobokkal, zászlókkal”. A jobbágyság eleget is tett a felhívásnak, előbb 5t-. majd nyolcezerre nőtt a fegyvert fogottak létszáma, s szeptember derekára már a tízezer főt is meghaladta. A császári katonaság és a földesúri kizsákmánj-olás ellen fegyvert fogott parasztság mozgalmának kezdeményezője Csuka Imre sajókazai telkesjobbágy volt, s hamarosan kapcsolatba lépett Császár Péterrel, a bükkaranyost bíróval. hogy vállalja el a mozgalomnak mint a parasztvármegye hivatalos felkelésének megszervezését. Császár Péter maga is végigtapasztalta a századforduló viszontagságos évtizedeinek minden nyomorúságát. Faluja a hosszú török háború alatt elpusztult, 1601- ben csak egyetlen ház állott benne épségben, a bíróé, Császár Boldizsáré. Ebben a házban látta meg a napvilágot 1601. június 23-án. 385 évvel ezelőtt Császár Péter. Apjával és testvérével, Bálinttal együtt ő maga is részt vett a falu újjáépítésében, s a martalócokkal vívott harcban. Keserves munkájuk sovány gyümölcséből török hódítónak, magyar földesúrnak mostani munkálatok befejeztével tehát egyszerűbb lesz az utólagos javítás,- s nő az üzembiztonság is. Az avasi karbantartás körülbelül 12 ezer fogyasztót érint. A munkát a lakótelep mindhárom építési ütemében egyszerre végzik el. Az egyik legkelendőbb építőanyag manapság a gázszi- likát. A jó tulajdonságai közé tartozik, hogy nem szükséges hozzá külön hőszigetelési vakolat, könnyen, gyorsan felhúzhatok a falak, s minden forgalomban levő építőanyagnál olcsóbb. Van- e belőle elegendő? — kérdeztük Győrfi Jánost, a KOSZIG Borsod Könnyűbeton Gyárának igazgatóhelyettesét. — Március óta kocsisorok állnak a gyárunk előtt. Mindenképpen örvendetes, hogy azon vállalatok közé tartozunk, amelyeknek nincsenek értékesítési gondjai: az időarányos tervünket már 10 százalékkal túlteljesítettük. A sorbanállást kivédeni azonban nem tudjuk, bár egyaránt adózniuk kellett. Nevével először 1618-ban találkozunk a történeti forrásokban, ekkor már bíró volt, de önálló gazdaként is munkálkodott. Szép szőlője volt a hejőcsabai határban. 1624- ben „szabadosnak” írják, azaz nem fizette a királynak járó dézsmát. Ebben az időben szolgált Bethlen Gábor seregében, s innen hozta magával erdélyi szimpátiáit, Habsburg-ellenességét, s a nemzeti szabadságküzdelmek iránti fogékonyságát. 1627- től kezdve ismét otthon élt falujában, szorgalmasan dolgozott, a szántás-vetés mellett szőlőt müveit, méhész- kedett, s szépen gyarapodott is. 1629- től ismét bíróságot viselt a falujában, ami abban az időben, amikor minden hatalmasság a bírót tette felelőssé követelései kielégítéséért, s fenyegette tömlöccel, karóba húzással, nem volt éppen keresett és könnyű hivatás. Egész embert kívánt, s Császár Péter ilyen volt. 1630- ban Borsod vármegye is visszakerült a Habs- burg-uralom alá, s az ónodi vár főszomszédságában fekvő Aranyost a török marta- lócokon kívül a császár fosztogató zsoldosai is egyre gyakrabban látogatták meg. Az élet bizonytalanná vált. s 1631-ben már Császár Péternek is sovány aratása volt." A bükkaljai falvak jobbágysága keserűséggel látta, hogy néhány békés esztendő verejtékes munkájának szerény eredményei hogyan semmisülnek meg az idegen uralom szolgálatában álló katonaság garázdálkodása során. Csak egy szikra kellett, hogy a gyűlölet lángra lobbanjon. Ez a szikra pattant ki 1631 augusztusában. A fellázadt paraszti sereA rendőrfőkapitány fogadónapja Dr. Túrós András rendőr ezredes, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője június 24-én fogadónapot tart a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságon (Miskolc, Zsolcaj kapu 32. sz.) naponta csak annyi vevőt értesítünk, amennyinek az igényét a termelés fedezi. Az egyik nap reggelén is körülbelül 500 méteres kocsisor várakozott kiszolgálásra, mert a korai órákban, osz- szefutnak”. A járművek általában kétszer fordulnak, de az egyik 20. a másik: meglehet, hogy 180 kilométeres távolságra viszi a szi- likátot. S ha műszaki hiba is előfordul az úton, már felborul a program, s az aznapra előjegyzett vevő meglehet, csak másnap jön újból a következő szállítmányért, és azt is ki kell szolgálni. Az építési szezonban nincs könnyű dolgunk, de igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni a folyamatos ellátás érdekében. gek 1631. szeptember 15-én gyűlést tartottak Göncön. A felkelés élére száztagú paraszttanácsot választottak, es a mozgalom vezetőjévé — fö- kapitányi címmel — Császár Pétert választották meg. A A Habsburgokhoz hű nemesség, Eszterházy Miklós nádorral az élen, ellenük fordult. 1631 decemberében Császár több társával Erdélybe, I. Rákóczi Györgyhöz ment segítségért. A fejedelem azonban a parasztok oldalán nem kívánt a harcba beleavatkozni. Ekkor az egri pasával is tárgyaltak, ismét hiába. A sok sikertelen harc és tárgyalás után 1632 februárjának végén elfogták Császárt. Nem tudjuk pontosan, hogyan történt ez, de akár elraboltatta, akár tárgyalás címén Kassára csalta őt For- gách Miklós generális, mindenképpen visszaélt azzal, hogy a felkelők tárgyalófélnek és nem nyílt ellenségnek tekintették őt. Császárt Kassán rögtönzött bíróság elé állították, majd 1632. március 2-án válogatott kínzások uián kivégezték, testét felnegyeitek. Gyorsan és titokban végeztek a veszedelmes emberrel. A vezér nélkül maradt parasztok még csaknem egy évig folytatták az egyre reménytelenebbé váló ködeimet, míg utolsó maradékaikat is felszámolták. A vezetőik közül sokan Császár Péter sorsára jutottak: mások orrukat-fülüket vesztették el. Mozgalmuk mégis több volt egy levert jobbágytel- kelésnél. Azoknak a kurue mozgalmaknak a nyitányát jelentette, amelyek Thököly, Rákóczi neve alatt a jobbágyság helyzetének javítását a haza függetienscgénelc kivívásával kötötték össze. Molnár Isiván A nem lakás céljára szolgáló építmények adója Eleink emlékezete Császár Péter, a parasztkapitány Gázszilikátért Sorba kell állni
