Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

A legfontosabb cél, a jobb acél! Pályaválasztás előtt álló fiatalokhoz... A 215 éves Lenin Kohá­szati Művek a következe­tes beruházási és fejleszté­si tevékenység alapján a hazai nemesacélgyártás bá­zisává fejlődött. Ötvözött és minőségi ötvözetlen hengerelt árukat, öntött, kovácsolt, húzott, hántolt, csiszolt termékeket, csa­varárukat gyárt a hazai feldolgozóipar részére, va­lamint szocialista és tőkés piacra. A gyártott termékek mennyisége és minősége alapján a vállalat szerepe meghatározó a hazai gép­ipar. bányászat, építőipar, a MÁV anyagellátásában, és termékeinek színvonala döntően kihat a magyar termékek versenyképessé­gére. Programot dolgozott ki a megújulásra, melyb-n szerepel a kereskedelmi te­vékenység. kutatás, fejlesz­tés, termelésszervezés és az emberi tényezők megújulá­sa. Mindezek megvalósításá­ra várja 8 általános isko­lai végzettséggel a fiatalok jelentkezését: öntő, olvasz­tár, kovács, hengerész me­legüzemi szakmákra; géplakatos, villanyszere­lő. esztergályos, hegesztő, kőműves hidegüzemi szak­mákra. A melegüzemi szakmára jelentkező tanulóknak szer­ződéskötés mellett az aláb­bi kedvezményeket bizto­sítja: — 1500 Ft társadalmi ta­nulmányi ösztöndíjat ha­vonként, — évenként 5000—3000— 9000 Ft beiskolázási támo­gatást, — sikeres szakmunkás- vizsga után 7000 Ft pálya­kezdő-jutalmat, — a tanulmányi idő alatt díjmentes étkeztetést és kollégiumi elhelyezést. A hidegüzemi szakmák­ban vállalatunkkal társa­dalmi tanulmányi szerző­dést kötő tanulóknak ha­vonta 800 Ft kiemelt ösz­töndíjat. kedvezményes ét­keztetést. kollégiumi elhe­lyezést biztosítunk. Az elméleti képzés a 100.. 101.. 104., 114. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben. a gyakorlati képzés a Lenin Kohászati Műveknél történik. Szakközépiskolákból, technikumokból várunk kohász, öntész, gépész, villamos, vegyész, műsze­rész. építész szakon tanu­lókat. Űj lehetőség a fiatalok részére a szakmára kötött társadalmi tanulmányi szerződés, melynek alapján havonta 450—1000 Ft ösz­töndíját nyújtunk. Szakmunkás-fiataljaink részére továbbképzési le­hetőséget biztosítunk spe­ciális tanfolyamokon, mes­terszakmunkás továbbkép­zéseken. Másod- vagy rokon szak­mák esetén 1000—3000 Ft egyszeri jutalmat, második szakma hasznosítása ese­tén 2 Ft/óra pótlékot fize­tünk. A szakirányú szakközép- iskolában. vagy egyete­men. főiskolán levelező ta­gozaton való továbbtanu­lást vállalatunk költségát­vállalással, tanulmányi sza­badság biztosításával tá­mogatja. Egyetemről. főiskoláról kohász-, gépész-, villamos- mérnökök. továbbá közgaz­dász, pszichológus, szocio­lógus jogász végzettséggel rendelkező fiatalok jelent­kezését várjuk. Társadalmi tanulmányi szerződéskötés esetén havi 1000—1500 Ft ösztöndíjat biztosítunk. A jó és jeles tanulmányi eredményt elérő hallgatók részére meghatározott mun­kakörökben pályázatot írunk ki. melynek alapján a megkötött munkaszerző­dés szerint 2500 Ft/hó alap­bért. 1000—1500 Ft/hó moz­góbért fizetünk a tanul­mányi ösztöndíjon kívül. A pályakezdő fiatal dip­lomásokat egyszeri pálya­kezdő jutalomban részesít­jük (5000—6000 Ft). Biztosítjuk a továbbkép­zési lehetőségeket szak- és nyelvtanfolyamokon, mér­nöktovábbképzéseken, szakmérnöki szakon. A to­vábbképzések költségeit át- uállnliuk (X) Dobos az lyban Dobos Attila zeneszerző és táncdalénekes lép fel hét­főn este fél 6-kor az Ady Endre Művelődési Házban, Szervusztok régi barátok címmel. A művész vendége lesz L ehoczky Zsuzsa és Latabár Kálmán. Árpád-kor Magyarország és európai­ság a képzőművészetben címmel előadássorozatot tart dr. Végvári Lajos mű­vészettörté ész a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem E/6-os kollégiumában. Hét­főn este 6 órakor —, s nem 4 órakor, mint az a Miskol­ci Műsorban áll — az Ár­pád-korról lesz szó. j Felvétel a Színez­és fiiivészeli Főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1986/87-es tanévre. Színész szak­ra nappali tagozaton négyéves, operett- és musicalszínész-képző- re esti tagozaton, 3 éves tanul­mányi idővel. Előfelvételi hir­det továbbá az 1987/88-as tanév­re színházrendező szakra, nap­pali tagozaton, 5 éves tanulmá­nyi idővel. A felvételre érettségizett, vagy az 1985/86-os tanévben érettségi­ző fiatalok jelentkezhetnek. A felvételi korhatár színész sza­kon lányoknál 22, fiúknál 24 év, az operett- és musicalszí- nész-képzőn lányoknál 24, fi­úknál 26 év, a színházrendező szakon 26 év. A felvételt je­lentkezési lapon — Tü 820 szá­mú nyomtatványon — kell kér­ni, amelyhez önéletrajzot, to­vábbá a nappali tagozaton 150 esti tagozaton 200 forint fel­vételi eljárási díj befizetéséi igazoló átutalási postautalvány feladóvevényét, valamint az is­kolai végzettséget igazoló bizo­nyítványt és 3 darab, saját cím­re megcímzett és bélyeggel el­látott postai borítékot kell mel­lékelni. A jelentkezési határ­idő március 10. Cím: Színház­éi Filmművészeti Főiskola, ta­nulmányi osztály, 1088 Budapest, ¥as utca 2/C. Jelentkezési lap és a felvételi eljárási díj be­fizetéséhez szükséges átutalási postautalvány 3 forint ellenében a főiskola tanulmányi osztályán szerezhető be. A művészeti főiskolára jelent­kezők az érvényes rendelkezé­sek értelmében egyidejűleg egy másik felsőoktatási intézmény­ben is jelentkezhetnek. A hónap bemutatója a színházban Milliomos A rádióban hallottuk a Beszélgetés szülői munkaközösségekről Mindenkit 'megnyúzunk, Mus- grave őrmester tánca, Tóték, Huszárok - néhány színdarab azoK sorából, amelyeket az el­múlt időben mutatott be a Miskolci Nemzeti Színház. Ami közös bennük: valamennyi há­borús környezetben játszódik, illetve azt vizsgálja, miként változtatja meg az embereket — vagy éppen mennyire hozza ki valódi énjüket - a háború. A sor most új bemutatóval folytatódik. Szűcs János ren­dező irányításával próbálják Eduardo de Filippo Milliomos Nápoly című színmüvét, amely­nek e hónap 20-án lesz a miskolci premierje. Ha mindenki nem is mil­liomos a háború utáni Ná­polyban, Gennaro úr család­jának némely tagja azzá lesz. Felesége és fia sefte- léssel, feketézéssel húz lxksz- not az ínséges időkben. A családfőt, az állástalan vil­lamoskalauzt elviszik kato­nának, és amíg őrá számos megpróbáltatás vár, addig felvifágzik otthona... Haza­érkezik, megdöbbenve ta­pasztalja a változásokat, idegenként mozog saját la­kásában. A kérdés, amelyre a darab végén válaszol a szerző, az, hogy folytatható-e így tovább az életük. De Filippo 1984-ben hunyt el, élete kilencedik évtize­dében. Ezt a világsikert ara­tott darabját — film is ké­szült belőle, a szerző fősze­replésével — 1945-beft írta. Mindhárom felvonás Genna- róék „nappalijában” játszó­dik, az első a háború má­sodik évében, a két másik a szövetségesek partraszál­lása után — tehát a 40-e's években. Minthogy vérbeli színházi ember volt, kitűnő szerepeket írt, mindenek­előtt a családfőt, a felesé­gét, gyermekeiket és Erri- cót, a „Csudaszépet” játszó színészeknek. (A szerző ná­polyi komédiás família szü­lötte, két testvérével maga is alapított színházat, a San Ferdinando nevűt, társulatá­val a hatvanas években Ma­gyarországon is járt.) A Milliomos Nápoly mis­kolci bemutatójában három vendég is közreműködik: a Mint mindenhez, a szülői munkaközösségek tevékenysé­géhez is három dolog szükséges: pénz, idő, energia — hangzott el kedden délelőtt a Petőfi adó Napközben című műsorában. Csűrös Csilla szerkesztő-műsor­vezető a Fővárosi Tanács mű­velődési osztályának képviselő­iével és egy középiskolai ta­nárnővel — maga is gyakorló szülő — beszélgetett a szülői munkaközösségek tevékenysé­géről. gondjairól. Szerencsére nemcsak budapesti példákkal illusztrált eszmecsere volt ez, hiszen a miskolci avasi lakóte­lep 42. Sz. Általános Iskolája ez irányú munkájáról is képet kaphatott a rádióhallgató. Már a szülői munkaközös­ség sem a régi — hallottuk az egyik panaszt. A szülők valamikor nagyon aktívak voltak, sok segítséget adtak az iskolának, nemcsak a ren­dezvények szervezésében, az intézmény csinosításában, hanem a nevelő munkában is. Mostanában a szülők napköz­ben nem érnek rá, sok a túl­munka, a gmk-kban való részvétel is sok időt vesz el. Ezért, aki teheti, „pénzzel váltja meg” szülői munkakö­zösségi tagságát. Azzal sem mennek többre, ha csak az iskolai rendtar­tásban foglaltaknak megfe­lelően járnak el, bár ez rög­zíti a szülői munkaközösségek működését, a szülők ezzel kapcsolatos jogait, kötelessé­geit. Az egymásra mutogatás helyett — az iskola és a csa­lád között — inkább a szo­ros együttműködésre kellene gondot fordítani, a közös ne­velési célok elérése érdeké­ben. Közös elveknek, azonos követelményeknek kellene érvényesülni az iskolában és a családban. Ehelyett olyan neuraszténiás helyzetek ala­kulnak ki, amitől a szülő — engedve a gyerek kérésének — szembekerül az oktatás, a nevelés, az iskola céljaival, törekvéseivel. A „fal szülői igazolásokról” például egy­formán tud a gyerek és a pedagógus is ... Az iskola mégsem mond­hat le a szülők közvetlen tá­mogatásáról. Ez elsősorban a különféle rendezvényekre, kirándulásokra vonatkozik. A szülőknek az anyagi hozzájá­ruláson kívül ezeket a neve­lési célok elérése érdekében kellene felhasználni. Társa­dalmunk demokratizálódási folyamata nem rekedt meg a* iskola kapujában. A demok­ratizálódó tantestületeknek, iskolai tanácsoknak, a diák­önkormányzati szerveknek, a szülői munkaközösségeknek, tehát a tanároknak, a szü­lőknek. a diákoknak közös célért kell, kellene együtt­működniük. Ez azonban egye­lőre ideálisnak tűrő helyzet. A mechanizmus formái atici- tak; tartalommal, új tarta­lommal kellene ezeket meg­tölteni. O. J. A Városunk művészei sorozatban ///. Róczev Ferenc zongoraestje Hivatások és mesterségek apáról fiúra szállnak — eszem­be villan ez a közhasználatú mondás. Az apa, művészi pá­lyájának eddig több mint há­rom évtizede alatt, szebbnél- szebb koncertekkel és fellé­pésekkel gazdagította városunk és megyénk koncertéletét. A fiú most bontogatja szárnya­it, és máris több, mint ígé­retes tehetség. Nem hallgatha- * tóm el, milyen öröm, amikor valaki a sikeres budapesti és külföldi tanulmányok után is visszatér szülővárosába taní­tani, hangversenyeket adni. Ifi. Röczey Ferenc zongo­raestjének műsorát J. S. Bach, Beethoven, Chopin és Schumann műveiből állítot­ta össze. Bár minden stílus­ban jártas, bízvást mondhat­juk, a legotthonosabban a ro­mantika világában érzi ma­gát. Alapvetően lírai egyéni­ség, érzékeny affinitással nyúl a hangszerhez. Schu­mann OP. 17-es C-dúr fan­táziájában a zeneszerző elő­adási utasításban céloz a köl­tői programra. Rőczey nem­csak követi az instrukciókat, de a mű mögé is láttat. A Fantázia első tétele a bol­dogtalan szerelem jegyében keletkezett, s bár később Schumann Beethoven emlé­kének hódolva szonátának szánta a háromrészes mű­vet, a szenvedélyes muzsika árulkodik a kiindulás sze­mélyes vonatkozásairól. Az előadóművész a II. és III. tételt, a lendületes induló­muzsikát és a befeléforduló csendes, meditativ vallomást is plasztikusan ábrázolta. Chopin f-moll balladájá­ban érzékeny billentéssel, színes fantáziával tárta elénk a lengyel zeneszerző sajátságos világát, ezt az alapvetően elbeszélő jellegű, szomorú keringő-muzslkát. Rőczey Ferenc zongoraest­jének kétségkívül legnépsze­rűbb műsorszáma Beethoven cisz-moll (Holdfény) szoná­tája volt. A mindvégig kor­rekt előadásban jól érvé­nyesültek a tételek eltérő karakterei. J. S. Bach G-dúr francit szvitjének lírai és dinami­kus táncai a fiatal zongora- művész e műfajban is meg­nyilvánuló igényességét tük­rözték. Barta Péter jfc Errico, a „Csudaszép” a szépet teszi Gennaro nejének, Amáliának. Körtvélyessy Zsolt és Zsolnai Júlia a Milliomos Nápoly próbáié-’ (Jármay György felvétele) díszlettervező Székely Lász­ló, a jelmeztervező Kónya András, és a Gennaro fiát játszó Zubornyák Zoltán fő­iskolás. Gennarót Somló Fe­renc formálja meg. a fele­ségét, Amáliát, Zsolnai Jú­lia. Lányuk: Egerszegi Ju­dit. Fontos szerepet kap a darabban Körtvélyessy Zsolt, Polgár Géza, Matus György, Dóczy Péter, Somló István . és Palóczy Frigyes, de raj­tuk kívül is még számos szereplője van az előadás­nak, amelynek premierje kivételesen nem pénteken lesz, hanem csütörtökön. Sz—

Next

/
Thumbnails
Contents