Déli Hírlap, 1986. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

Tévhitek a „világörökségről” Az egyetemes értékek védelméért Az aggteleki barlang méltó lenne rá Aggtelek esélyes lehet... (Ádám István felvétele) emberiség érdeke, hogy vé­delmükről, a jövő számára való megóvásukról mindazok összefogásával gondoskodja­nak, akik az egyezmény alapelveivel egyetértenek. Nem könnyű eldönteni még olyan országokban sem, ahol köztudottan gazdag műemléktárral s természeti értékkel rendelkeznek — ilyen például Franciaország vagy Anglia —, hogy mi méltó az egyetemes védelem­re. Nekünk nincsenek pira­misaink, Niagara vízesésünk, ősi kősziklákba faragott óri­ás szobraink, amelyeknél egy­értelmű a döntés. Nemzeti értékeinkből egyelőre ötöt javaslunk a kulturális vi­lágörökség listájára. Minde­nekelőtt a budai váregyüt­test, a Duna-parti látképpel, a zsinagógák együttesét a fővárosban, a pécsi belvá­rost, az esztergomi várhe­gyet és a hollókői faluegyüt­test. A természeti örökségek listájához az OKTH még ké­szíti a javaslatot. Borsod megyéből a termé­szeti értékek közül az agg­teleki cseppkőbarlang-rend- szer volna méltó esélyes a listára kerülésre, minthogy elismert tény: ez a barlang- rendszer az emberiség szem­pontjából is nagy jelentő­ségű. Csakhogy Aggtelekkel ugyanaz a helyzet, mint a Fertő-tó vidékével — amely ugyancsak egyetemes értékű természeti kincs. Egyiknek sem vagyunk kizárólagos birtokosai: az aggteleki bar­langrendszeren a Csehszlo­vák Népköztársasággal, a Fertő-tói tájegységgel az Osztrák Köztársasággal osz­tozunk, ám szomszédaink egyike sem tagja még a vi­lágörökség védelméről szóló egyezménynek. ' Az ENSZ tudományos és kulturális szervezete (UNES­CO) a kiemelkedő, egyete­mes érvényű kulturális és természeti érték védelmér« „Világörökség Bizottság” el­nevezéssel koordináló szerve­zetet hozott létre, melyben a világ különböző övezetei­nek és kultúráinak méltá­nyos képviseletét biztosít­ják. Ez a bizottság hivatott arra, hogy meghatározza azokat az ismérveket, ame­lyek alapján a kulturális vagy természeti értékek a világörökség-listára kerül­hetnek, s határoz arról, hogy mit kell tenni az egyetemes értékek megóvásáért; adott esetben pedig a nemzetközi segítségnyújtás módjáról és mértékéről is dönt. Az egyezményhez vvírt csatlakozásunktól szakembe­reink — éppen erkölcsi és politikai jelentőségénél fog­va — azt is remélik, hogy nemzeti kultúránk és termé­szeti értékeink védelme is erőteljesebb hangsúlyt kap. (r) ít értelmiség lehetőségei Népfront-tervek A népfrontválasztások utá­ni első ülését tartotta meg a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége. Nem volt véletlen, hogy a testület a Lenin Kohászati Müvekben tanácskozott, hi­szen az idei munkaprogram­ban több olyan témát vesz­nek vizsgálat alá, amely közvetlen"! érinti az ott dol­gozó értelmiséget, a fiatal­ságot. Ződi Imre titkár terjesz­tette elő azokat a javaslato­kat, amelyeket a bizottság és az elnökség az idei mun­katervébe iktat. A, társada­lom széles rétegét érdeklő javaslatok közül a két leg­lényegesebb: Milyenek az értelmiségiek lehetőségei tár­sadalmunkban, elegendő te­ret kapnak-e az alkotómun­kára, tehetségük kibontakoz­tatására? Mindezzel össze­függésben vizsgáljál: az anyagi és erkölcsi elismeré­sük lehetőségeit, jövedelmi viszonyuk alakulását is. A másik fontos téma: új for­mákkal kell gazdagítani a hazafias nevelés tárházát a közép- és al felsőfokú isko­lákban. A honismereti mun­kabizottság dolga lesz, hogy feltárja a lehetőségeket, s javaslatokat tegyen a jobbí­tásra. Az elnökségi ülésen új munkabizottságok is alakul­tak. A társadalompolitikai munkabizottság jól felké­szült szakembereket tömörít magába. Munkacsoportjai a családvédelemmel, szociálpo­litikai kérdésekkel foglalkoz­nak majd. Egy másik a nyugdíjasok helyzetét vizs­gálja, a cigánytanács a hát­rányos helyzet leküzdését segíti, az ifjúsági fórum pe­dig a fiatalok gondjait kí­séri f így ele: nmei; A vendéglátó vállalat ne­vében Drótos lAszlc, az LKM vezérigazgatója kö­szöntötte az elnökség tag­jait. Rövid értékelést adott múlt évi munkáiukról, és idei terveiket is ismertette. Ezt követően a megjelentek látogatást tettek a kombi­nált acélműben. Barát János köszöntés® Az utóbbi hónapokban a villamosokon és autóbuszo­kon a korábbinál többen blicceltek — mondotta Má- tyus László, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat osztályve­zetője, s állítását 'számokkal is alátámasztotta. Tavaly a közlekedési vál­lal a ellenőrei 47 800 utasnál nem találtak sem jegyet, sem pedig bérletet. Közülük 3890-en a helyszínen kifizet­ték a száz forintra emelke­dett pótdíjat, 38 910-en pedig utólag rótták le tartozásukat, amely nem egy esetben el­érte a 400 forintot is. Ugyan­is, ha a 30 nap türelmi időn belül nem rendezik a 100 forintos számlát, akkor az MKV még 300 forint pót- pótdíjat is felszámol. Több. mint hétezren még ezt sem fizették be, ezért a vállalat letiltatta a jövedelmükből. — Két ’évvel ezelőtt, Í984- ben majd’ tízezerrel keve­sebb volt »a potyautas — mondja az osztályvezető. — Tavaly jelentősen emelkedett a számuk, annak ellenére, hogy a jegyáremelést köve­tően több, mint egy hóna­pon át nem bírságoltak el­lenőreink. Elnézték, hogy va­laki 1 forintos jeggyel uta­zott, holott 2 forintost kel­Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Döbröntei Zol­tánná, 10. Sz. Általános Is­kola (Katowice u. 17. sz.), 18—19 óra között; Györgyei Géza, IX/4. sz. HNF-helyiség (Testvérvárosok útjai szol­gáltatóház. Egyetem étterem mellett), 17 órától: Halász András. III/5. sz. pártalap- szervezet (Gorkij-telep 1. lett volna. Csupán figyelmez­tettek ... A pótdíj korábban 50 forint volt, s két napon belül lehetett következmé­nyek nélkül befizetni, most viszont 100 forint, s egy hó­nap alatt lehet rendezni. Ezt az ellenőrök elmondják a bliccelőknek is, sőt írásbeli tájékoztatót is átadnak ne­kik, azonban sokan nem ve­szik át, egy s kétségbe von­ják az ellenőr intézkedésé­nek jogosságát is. Tavaly jó néhány tanuló, iskolai igazolás nélküli bér­lettel utazott. Jóllehet ez nem szándékos bliccelés, a gon­datlanságért is fizetni kell, hiszen az MKV a szeptem­beri tanévkezdés egy hónap­ját adta az igazolások be­szerzésére. Aki ezt elmulasz­totta. az ráfizetett. Igaz, többnyire a szülők fizettek, őket viszont váratlanul érte a felszólítás, hisz gyerekük általában eltitkolta a „lebu­kását”. — Még valamire szeretném felhívni az utasok figyelmét — mondja Mátyus László: többen a Volánbuszok jegye­it lyukasztják járműveinken. Természetesen ezeket nem fogadhatják el az ellenőrök. Mint ahogy a Volán járata­in sem lehet miskolci jegy­gyei utazni... sz.), 17 órától; Komlósy Ta- másné, 12. Sz. Általános Is­kola (Kun Réla út 27. sz.), 18 órától; Tóth Magdolna, 1/4. sz. pártalapszervezet (Korvin O. u. 9. sz.), 16—18 óra között; Dévai János, III/4. sz. HNF-helyiség (Győ­ri kapu 57. sz.), 17—18 óra között Barát Jánost köszöntötte tegnap - hetvenedik születés­napja alkalmából - Kalóczkai Istvánná, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára. Barát János 1931-ben, mint villanyszerelő-tanuló került kapcsolatba a szerve­zett munkásság tevékenysé­gével: tagja lett a miskol­ci Munkás Testedző Egye­sületnek. 1934-ben Buda­pestre költözött, itt hamaro­san — 1936-ban — belépett a szociáldemokrata pártba. Az ifjúmunkás-akciókban vett részt, s nemsokára a IX. kerületi alapszervezet vezetőségi tagja lett. 1937—38. között három íz­ben is letartóztatták rövi- debb időre. 1939-ben behív­ták katonának, később mun­kaszolgálatra. Többszöri szö­kés utón végül ismét Mis­kolcra került, s részt vett a MOKAN-komité akcióiban. Elkötelezett életútjáért meg­kapta a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetést. Tanácstagok fogadóórái A világ „kulturális és ter­mészeti örökségét egyre in­kább nemcsak a hagyomá­nyos okok fenyegetik meg­semmisítéssel, hanem azok a változó társadalmi és gazda­sági körülmények is, amelyek a helyzetet egyre félelmete­sebb károkozókkal vagy pusz­tító jelenségekkel súlyosbít­ják” — állapította meg az ENSZ tudományos és kultu­rális szervezete 1972-es pári­zsi konferenciáján elfogadott egyezmény, amely a világ- örökség egyetemes védelmé­ért született. A múlt év vé­géig az egyezményhez 86 ál­lam csatlakozott, közöttük ha­zánk is. Az erről szóló tör­vényerejű rendeletet az Elnöki Tanacs tavaly decemberben tette közzé. Mit kell értenünk világ- örökségen, mi kerülhet az egyetemes értékek listájára hazánkból, s szűkebb pát­riánkból, Borsod megyéből? — erről kértünk tájékozta­tást dr. Papp Józseftől, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának főmunkatársától. — Mindenekelőtt nem árt tisztázni, hogy valójában milyen értékekkel „nevez­hetnek” be a védelmi egyez­ménybe a tagállamok. Már csak azért sem, mert ta­pasztalataink szerint sokfé­le tévhit alakult ki ezzel kapcsolatban, Na-----' sokan úgy gondolják, hogy a vi- lágörökségi listára kerülhet minden olyan kulturális vagy természeti érték, amely a nemzet számára kedves. Nem erről van szó. Ez az egyez­mény emberiség-méretű, te­hát egyetemes érvényű ér­tékek védelméről szól. Természeti és kulturális örökségnek olyan emlékmű­vek, épületegyüttesek, hely­színek, tájegységek tekinten­dők tehát, amelyek történel­mi, művészeti vagy tudomá­nyos szempontból kiemelke­dők, éppen ezért az egész Rekord az Ifjúsági Áruházban A tél most az igazi. Ha ta­vaszi verőfény lett volna a héten, bizonyára nem jár ek­kora sikerrel a téli vásár el­ső fele. Rekordmennyiség fogyott női csizmákból. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy volt belőlük elegendő, másrészt megéri már a jövő szezonra megvenni, hiszen több száz forintot is meg lehet spórol­ni így. A Centrum Áruház­ban a lapos sarkú, meleg csizmák voltak a legkelen­dőbbek, s a Borsodi Ruhá­zati Kereskedelmi Vállalat üzleteiben is ebből fogyott a legtöbb. Az idén 10 száza­lékkal többet vásároltak a nők a „szezonvégi” csizmá­ból, mint egy évvel koráb­ban. A gyerekeknek sok enged­ményes holmit vásároltunk. Az Ifjúsági Áruházban volt is miből. Példásan felkészül­tek; ezt bizonyítja, hogy már az első vásárlási napon re­kordot regisztrálhattak, egy­millió forintot rakhattak a pénzeszsákba. Jó vásárt csa­pott a Tip-top cipőbolt, a Szilvia és a Réka női kon­fekcióbolt is, ahol a kabá­tokat vásárolták legtöbben. A Borsodi Ruházatig Ke­reskedelmi Vállalat beszerzői áru után jártak a múlt hé­ten is, hogy a vásár finisére is legyen még miből válo­gatni. A Centrum Áruház­ban még 100—200- darabos tételeket ígérnek a vásár végére, érdemes tehát itt is böngészni. Pót-pótdíjat fizethetnek Sok a bliccelő A legelején ilyen tolongás volt a „kapunál”. Az első félidőben a csizma vezet

Next

/
Thumbnails
Contents