Déli Hírlap, 1985. november (17. évfolyam, 257-280. szám)

1985-11-10 / 262. szám

A kongresszus teljes jegyzőkönyve VÍ8ontai Az iszaphalál fenyeget Politikai könyvnapok a A fák között csillog a Hámori-tó víztükre. Azt azonban nem láthatjuk, hogy lenn, a mélyben hány száz tonna is zap halmozódott fel napjainkig. Megmentik Hámori-tavat A politikai könyvnapok or­szágos megnyitó ünnepségét mór megtartották Győrben. A Kossuth Könyvkiadó Borsod megyei kirendeltségének veze­tőjét, Pauiiczky Lászlót arról kérdeztük: nálunk milyen ren­dezvények lesznek, és milyen kiadványok jelentek meg ez alkalomból? — A megyei megnyitót november 14-én délután 3 órakor tartjuk Leninváros- ban, a Derkovits Művelődé­si Központban. Borsodban ez lesz a politikai könyvnapok nyitánya. A Kossuth kiad­ványai között mindenki meg­találhatja a számára fonto­sat. Hiszen az MSZMP XIII. kongresszusának teljes jegy­zőkönyve mellett napvilágot látott például Zoltai Dénes- nek a Lukács György fel- szabadulás utáni munkássá­gáról készült műve, Szűrös Mátyásnak Hazánk és a nagyvilág című kötete, de a komolyabb műfajba tar­tozó kiadványok mellett kí­nálunk olyanokat is, mint a Hátizsákkal a Himalájáig cí­mű riportkötet, vagy Fava Szicíliai maffia című mun­kája. Az évfordulókkal fog­lalkozó rendszeres kiadvány mellett újdonságnak számít az idén a népszerű Nők Ma­gazinjának évkönyve. A részletes ajánló jegyzéket már eljuttattuk a megye pártalapszervezeteihez. A po­litikai könyvnapok kiváló alkalmat adnak a könyvter­jesztésben jeleskedők mun­kájának elismerésére is. Kü­lönleges • rendezvényekkel nem készülünk az idei könyv­napokra, szeretnénk viszont író—olvasó találkozókat szer- vézni, hogy így is népszerű­síthessük a Kossuth Kiadó kínálatát. Érdekes esettel találták magukat szemben a beruhá­zók az Avas keleti lejtőjén. A kisajátítások során feltér­képeztek egy üvegházat is, amelyben a tulajdonos a kaktuszvvűjteményét őrizte eddig. Félezer tüskés nö­vénycsoda van az üveg alatt. Sajnos, az illető nem tud­ja magával vinni a gyűjte­ményt, hiszen bérházban ne­héz ennyi kaktuszt nevelni. Kár lenne viszont, ha el­lignit Háztartási tüzelőként is or­szágszerte kelendő a vison- tai lignit. A Mátraaljai Szén­bányák Thorez Bányaüzeme ez év elejétől mostanáig ke­reken százezer tonnát szállí­tott az eddig csak erőmű-fű­tésre használt lignitből a Tüzép-telepeknek. Bekap­csolták a lakosság ellátásá­ba az idén megnyitott bükk­ábrányi kplszíni bányátí is. Ebből és visontáról az év végéig még várhatóan továb­bi százezer tonna lignitet kapnak a háztartásokat el­látó tüzelőanyag-telepek. A minőség javítására töreked­ve mindkét külszíni bányá­ban osztályozót és törőüze­met szereltek fel. kerülnének Miskolcról, hi­szen egy szép gyűjtemény érték, s látványnak sem utolsó. Az illetékesek ezért arra kérik a hasonló érdek­lődési körrel és megfelelő otthoni körülményekkel ren­delkező hobbikertészeket — vagy esetleg intézményeket —, hogy jelentkezzenek a városi tanács építési osztá­lyán, ha valamennyi időre vállalni tudják a gyűjtemény elhelyezését, gondozását. Ha időt lehet nyerni, arra is mód lenne, hogy megte­remtsék a későbbi bemuta­tás, kiállítás lehetőségeii­Mesterségcs bor A szovjet tudósoknak olyan mesterséges bőrt sikerült elő­állítaniuk, amelynek műkö­dése lényegében nem külön­bözik az ember bőrétől, s a jelek szerint kiválóan alkal­mas égési sebek gyors és forradásmentes gyógyítására. A mesterséges bőr áttetsző, tejszínű hártya. Állatokon már ki is próbálták. A Hámori-tó évről évre zsugorodik: ma 1,2 hektár­ral kisebb a szabad vízfelü­let. mint 25 évvel ezelőtt. A több mint 170 éves tó, Lilla­füred gyöngyszeme, veszély­ben van. mert a hordalék - lassan, de halálos biztonság­gal feltölti a medrét; előbb mocsárrá, majd szárazfölddé változtatva a csillogó víztük­röt. A Lenin Kohászati Mű­vek kezdeményezésére jó né­hány vállalat, intézmény fo­gott össze a tó megmentésé­be, s a napokban megtárgyal­ták a tómentés terveit is. • A LEGIDŐSEBB AZ ORSZÁGBAN A Hámori-tóról illik tud­ni. hogy 1812-ben alakítot­ták ki, s ez az .ország leg­idősebb víztározója. A több mint négy és félszázezer köb­méter víz ipari tartalékként szolgál ma is, hiszen a Szin- va-íorrás vizét* már nem a kohók nyelik el, hanem po­harainkba csordul a csapok­ból. A tó 173 éve alatt a többször is megerősített völgyzáró gát jól vizsgázott, de annál több gond volt az eliszapolódással. Az ÉVIZIG elkészítette azt a három va­riációt tartalmazó tanul­mánytervet. amely választ ad arra a kérdésre, hogyan te­het kitisztítani a tavat, meg­őrizve az utókornak. Mind­egyik megoldás arra szorít­kozott, hogy valahol gátat kell építeni a mederben, így ki tudják termelni az isza­pot, és meggátolják a továb­bi el mocsarasodást. A három változat közül a legkör­nyezetkímélőbbet fogadták el a tókörnyék és a Garad- na-völgy rendezését irányító operatív bizottság tagjai. Tekintettel kellett lenni az anyagiakra is; bár a válasz­tott megoldás a legkevésbé költséges, a vállalkozás így is több mint hétmillió fo­rintba kerül. # 'gat épül A munkálatokat azzal kezdik, hogy a tó végén gá­tat építenek., Előtte kitisztít­ják a medret, az iszapot pe­dig a gát mögött egyengetik el. ott szikkasztja majd ki a napsugár. Érintetlenül hagy­ják a tóparti égerest, a meg­száradt iszapon pedig növé­nyeket ültetnek, és körbeve­zetik a tóparti sétányt. Meg­oldják azt is. hdgy a Garad- na egészen kis vízállás ese­tén is táplálhassa a tavat. A beépített beömlőcsöveken pe­dig a halak is felmehetnek ívni a patakba. A tómentésre vízgazdálko­dási társulatot hoztak létre; a hivatalos okmányokra ha­marosan rákerülhet a pecsét. Ebben a társulatban 12 cég, intézmény érdekelt, ők adják össze két év alatt a hét- és fél millió. A legnagyobb ter­heket az LKM, a Miskolci Vízművek s a városi tanács vállalta magára. Nemcsak az a szimpatikus ebben a tár­sulásban. hogy mindazok ál­doznak a tóért, akik haszno­sítják is valamilyen formá­ban. hanem az is; ők fognak később gondoskodni az állan­dó tisztán tartásáról. • HÚSZ-HARMINC ÉV HALADÉK Az LKM-ben ülései» ope­ratív bizottság őszintén ele­mezte a helyzetet. Ez a tó­mentő vállalkozás nem hoz végleges megoldást; a tökéle­tes gyógymód az lenne, ha a patak vízgyűjtő területén megszűnne a hordalékterme­lés, például a kőbányászat. A jelenlegi pénzügyi lehe­tőségeink közepette azonban csak azt engedhetjük meg magunknak, hogy húsz-har­minc évre megakadályozzuk a tó állapotának romlását. S ez sem kis dolog ... Kivitelező még nincs, s ezt a kérdést valószínűleg ver­senytárgyaláson döntik el. Jövőre azonban, munkához szeretnének látni, a tó part­♦ Ha jól világítanak a fényszórók, kisebb a balesetveszély. A télre készülve Színe és Sütni, főzni nem nehéz Kár volna veszni hagyni... Gazdát keresnek a kaktuszok Ingyen vizsgálják az autót Itt az ősz, és vele együtt az autósok legnagyobb ellen­ségei, a köd és a nedves, je­ges úttest. Nem véletlen, hogy ilyenkor a szokottnál is nagyobb gondot fordíta­nak az illetékesek a közleke­désbiztonságra, külön hóna­pot szánva erre a célra. A napokban újabb kedvezmé­nyes akcióra várják az autó­sokat Miskolcon. A megyei tanács közleke­dési felügyelete hétfőn díj­talan szolgáltatásokkal se­gíti a biztonságos közleke­dést. Szeretnék elérni: mi­nél több autó fusson úgy megyénk útjain, hogy mű­szaki állapotuk jó legyen, kielégítsék a környezetvé­delmi előírásokat, és gazda­ságosan üzemeljenek, a le­hető legkévesebbet fogyaszt­va benzinből és kenőanya­gokból. Hétfőn reggel héttől, dél­után háromig tehát a fel­ügyelet székhelyén — Futó utca 1. szám — érkezési sorrendben díjtalanul vizs­gálják meg az autókat. Ha rendben találnak mindent, s ott a tulajdonos személyi igazolványa — vagy megbí­zása —, és befizetik a vizs­gadíjat, akkor bekerülhet a pecsét is a forgalmi enge­délybe. Ha hibákat észlel­nek, ezt írásban közük a tulajdonossal. Komoly hiba esetén sem érvénytelenítik a forgalmi engedélyt, de fi­gyelmeztetik a veszélyre az autóst. Körülbelül nyolcvan autót tudnak a rendelkezés­re álló idő alatti végigvizs­gálni, érkezési sorrendben. Egy másik színhelyen, a 3. számú főút és a 37-es út kereszteződésében levő par­kolóban is lesz hétfőn reg­gel kilenctől délután négy óráig díjtalan felülvizsgálat. Itt CQ-, koromtartalom-mé- rést végeznek, és kisebb be­állításokat is vállalnak. Olvastam két hírt. Az egyik arról tudósított, hogy a Júnó Szálló éttermében mesterszakácsok remekeit íz­lelhetik meg a vendégek. A másik — méretét tekintve is szerényebb — hírecske pe­dig arról szólt, hogy vala­melyik községben éttermet nyitnak, mely jelentősen ja­vítja az ellátást. Nincs, nem is lehet stilisztikai vitám azzal a kollégával, aki pa­pírra vetette az utóbbi hí- recskét, hiszen körülbelül így fogalmaztam volna meg én is. Talán azért gondol­koztatok el mégis a két hír­adás, mert közel kerültek egymáshoz — nyilván merő véletlenségből — az újság hasábjain. Nem tudom, Önök érzik-e a fi non) különbséget? Az egyik helyen ínyencfalatok, ízorgiát ígérő vacsoraest; a másikon; az ellátás. Az előb­bi hírnek illata, zamata van —, mint egy jó ételnek —. az utóbbi viszont színtelen, szagtalan, mint oly gyakran az a koszt is. amit üzemi konyhán, menzán vagy ol­csóbb éttermekben kap az ember. Magam is sokszor leírom —. mert néha szinte elke­rülhetetlen — ezt a bizonyos ellátás szót. Pedig nem sze­retem, mert ha nem köz- gazdasági kategóriákban gon­dolkodik az ember, hanem odatelepszik az éttermi asz­talhoz, akkor már nem azt várja, hogy ellássák, hanem azt hegy kiszolgálják — mégpedig jól. Mondták-e valaha, hogy családi konyhájukban meg­felelő az ellátás? Ugye nem? Mert anyánk, vagy életünk társa nem igényt elégít ki, nem ellát bennünket, hanem ízletes falatokkal traktál. Hozzáteszem rh ind járt: ezek a falatok általában nem sült kappant, őzgerincet, gesztenyével töltött pulykát, mazsolás kuglófot vagy ha­bos tortát jelentenek, hanem teszem azt paprikás krump­lit. Azért említem éppen a paprikás krumplit, mert gye­rekkorom óta a megunhatat- lanul kedves ételeim közé sorolom, noha — mint köz­tudott — a lehető legegy­szerűbb alapanyagokból fő. Szakácstudományom igen szerény, mégis el tudom ké­szíteni. Ezért nyílik ki a zse­bemben a bicska, ha papri­kás krumpli címén híg, sár­gás lében úszkáló dermedt krumpliszeleteket tesznek elém. Fed nem foghatom, hogy lehet egyáltalán elron­tani ezt a klasszikusan egy­szerű ételt. S hogy meri szakácsnak nevezni magát, aki ennyit ért az ízekhez? De hasonló csalódás érheti az embert mondjuk az ugyancsak hétköznapi étek­nek számító zöldséglevest kanalazván. Van benne any- nyi zöldség, amennyi kell, és mégsem zöldséglevest eszünk, hanem valami semmilyen ízű löttyöt. Nagyanyám tűzhelye fö­lött — mintha most is lát­nám — hímzett falvédő füg­gött: „Sütni, főzni nem ne­héz, ha van hozzá elég pénz.” A mesterszakácsok nyilván drága alapanyagok­ból sütik-fözik. különleges fűszerekkel ízesítik az ínyen­cek számára az ételt. Nem kétséges, hogy meg is kérik az árát. De melyik étterem­ben tesznek elénk manapság jó ízekben gazdag zöldségle­vest és paprikás krumplit? Vagy mint egy rosszul kike­vert palacsintatészta, lassan kétfelé szakad a vendéglátó- ipar, s az egyik oldalon lesznek a vastag bukszájú vendégeknek főző mester­szakácsok, eüt éttermek, a másikon pedig az „ellátás”?! (békés) ján vezető műút felől kezd­ve a gátépítést. Sokakban minden bizonnyal megfogal­mazódik a kérdés: két éven át tehát építési terület lesz a csodálatos tókörnyék? A szakemberek szerint a mun­kálatok alig fogják zavarni a tó látványát, s a vízszintet is mindössze egy méterrel engedik lejjebb a kotrás idő­tartamára. (kiss) Görögj táncház Néhány éve kedvelt, rend­szeres program volt a Gár­donyi Művelődési Házban a görög táncház. Azután a Pal­las együttes fiatal tagjai pénzkereső felnőttek lettek, a táncházak alkalmai rit­kultak, majd megszűntek. Most ismét görög muzsikára rophatják a táncot, akik tudják: ma délután 5-től az Ifjúsági Házban lesz görög táncház. A belépődíj 30 fo­rint.

Next

/
Thumbnails
Contents