Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám

A remélő igen Hagy László születésének hatvanadik évfordulójáia Hatvan éve született Nagy László, a felszabadulás utáni magyar költészet egyik leg­kiemelkedőbb képviselője. Még csak hatvanéves lenne, s már nyolcadik éve nincs kö­zöttünk. Hirtelen halála csak még nyilvánvalóbbá tette, hogy nemcsak jelentősége, de nép­szerűsége is igen nagy. Élet­művének lényege folyamatosan épül be újabb és újabb olva­sói rétegek és nemzedékek tu­datába. Egy ilyen jelentős pá­lyát futólag áttekinteni szinte lehetetlen. De érdemes talán néhány csomópontot kiemelni: a születés napját s a rákövet­kező kerek évfordulókat. Vol­taképpen ezek is a pálya ívét vázolják fel. Mely napon született, ma­ga a költő sem tudta bizo­nyosan: „Születésem napját nem tudom. Míg otthon él­tem. július 14-ét mondtam, így tudtam anyámtól. Később anyakönyvi kivonat kellett. B ez ámulatomra 17-én je­gyezte. Papír szerint július 17-én születtem, Felsőiszká- aon, Veszprém megyében. Születésemkor aratás volt. szent munka, éjszakák, nap- « p-alok egybeestek, az én dá- , túrnom pedig elveszhetett a sok tennivaló közt. Mégis, ha támadta . meg szervezetét. Kétszer kellett operálni, s a második rosszul sikerült, at­tól kezdve járógéppel járt. További életútját ez is be­folyásolta: ha mesterember lehetett is volna, földműves- munkára nem volt alkalmas. Szerencsére szülei taníttat­ták a jóeszű gyereket, így került a pápai református kollégium kereskedelmi is­kolájába. A diákévek éppen 1945- ben fejeződtek be, az ország felszabadulása utáni nyáron. Ekkor már verseket ír és fest a fiatalember, készül valamire, de még nem tud pontosan tájékozódni, sem tehetsége természetét, sem a társadalom változásait nem látja pontosain. A fényes szellők korának kibontakozó lendülete őt is magával ra­gadja, de amikor egy évtized múlva születésnapi verset ir, már a magyar társadalom tragikus torzulásainak meg­örökítésére törekszik. A Szü­letésnapra című vers éppen a fényes szellők idealistán optimista szemléletével állít­e Bastille-börtönt 14-én dön­ja szembe a személyi kultusz tötték le, illett volna ezen a napon születnem.” (Életem.) A születésnap legendásítá- sa a mítoszkedvelő költő műve természetesen, de az már a költészet jellegére is fényt vet, hogy a nagy fran­cia forradalommal hozza kapcsolatba ezt a napot. Az korának keserű felismeréseit. Nem meggyőződését, csak na­iv hiteit veszítette el a költő. Az 1950-es évek derekán nagymértékben átalakul az egész magyar költészet. Többféle szemléleti-politikai költői forradalom zajlik le, s a legnagyobb hatású az, vezni. A költői átalakulás legjelentősebb eredményeit 1965-ben a Himnusz minden időben című kötet összegez­te. A húszadik századi ma­gyar költészet egyik legje­lentősebb könyve ez. Olyan versek találhatók benne a címadó művön kívül, mint a Ki viszi át a szerelmet, a József Attila!, a Tűz, a Meny- nyegző, A zöld Angyal. Ez az utóbbi vers 1965-ből való, s egyik összegzője a költő és a világ viszonyának. A Zöld Angyal a burjánzó vegetáció, az „érzéketlen” tenyészet jel­képe. Ez a tenyészet hálózza be, szövi át az embereknek és a társadalom egészének a történelmét, ez teszi múlttá, társadalmiból természetivé azt az ezeréves paraszti kul­túrát és életformát, amely­ben nemcsak Nagy László apja-anyja, de maga a költő is felnőtt, s amely a hatva­nas években egész Magyar- országon radikálisan felszá­molódott. A költő ezt a hatalmas életformaváltást olyannak láttatja, amilyen a valóságban volt: szükségsze­rűnek, de tragikus elemek­kel is telítettnek. A pálya egyik kései nagy versét, a Szólítlak, Hattyú-i, ötvenévesen írta a költő. Ez az Énekes Budai Ilonának ajánlott vers még közvetle­nebbül ars poetica. A költő úgy erősíti fel társadalom­bírálatát, hogy a rossz voná­sokat kiemeli, látomássá szervezi. A versben a még- is-morál hőse közvetlenül maga a költő, s a látomás biblikus-mesei közegében kérlel és bizakodik. S Nagy László első és utolsó szava ez a remélő igen. S ez az, ami verseit ol­vasván, azok legáltalánosabb tartalmaként megmarad ben­nünk. Nem az élet értel­metlenségét, nem az emberi cselekvés hiábavalóságát hirdeti, hanem azt, hogy nincs olyan élethelyzet, amelyben ne törekednénk kibontakozásra. Felmutatja a rosszat is, de segít élni. Értelmes lénynek tekinti az embert, aki képessé válhat arra, hogy saját sorsának alakítója legyen. S az ilyen költészet évszázadok múltán is él és hat. V. Gu Jó külföldi filmeket láthat­tunk a hét végén a televízió­ban. A vasárnap este sugár­zott háromszoros Oscar-aijas amerikai Rocky biztos, hogy emlékezetes marad, mert szó­rakoztató és gondolatgazdag, tehát rendelkezik a professzi­onista nagyjátékfilm sokszor nélkülözött minden erényével, s a Jerzy Kawalerowicz-sorozat, amelyet az Árnyék című film­mel indítottak útjára, minden­képpen figyelemre méltónak ígérkezik. Legutóbb Szabó Istvár»-fi’- meket láthattunk egymás után, és szánja bár alkalma­sint az újabb műveket pótló szórakozásnak a televízió az életműsorozatokat, nagyon hasznos szolgálatot tesz vele, A tizenöt-húsz évvel ezelőtt született filmekre már az akkori néző is hézagosán emlékszik, a fiataloknak fel­tétlenül új, és a képernyő olyan nagy számú értő kö­zönséget jelent, amit a mo­ziban ritkán üdvözölhetünk az utóbbi időben. A lengyel Kawalerowicz nem tartozik a legismertebb filmrendezők» közé: több, mint három évtizedes pálya­futása' alatt nem sok filmet forgatott Nem a mennyiség, hanem a minőség jellemző rá; sajátos hangvétel, amely megkülönbözteti. Hogy szen­vedélyesen keresi az igazsá­got, és ennek megmutatásá­ra sajátos alaphelyzetet vá­laszt. Hőseinek nehéz, tisz­tázatlan, csapdákkal teli helyzetekben kell dönteni, Gyors varrótanfolyam Hathetes intenzív varró- tanfolyamot indít a Diósgyő- győri Vasas Művelődési Köz­pont. A foglalkozás július 29-én kezdődik, és 520 fo­rintba kerül. A résztvevők választhatnak, hogy hétfőn­ként és szerdánként délelőtt 9-től vagy délután 5 órától járnak-e. A tanfolyamra sze­mélyesen, illetve az 52-220- as telefonszámon lehet je­lentkezni. életút első évtizedében a pa­rasztgyerekek átlagos életét élte Nagy Lásizló, s éppen tízéves volt, amikor későn felismert csontvelőgyulladás amely Juhász Ferenc és Nagy László nevéhez fűző­dik, s amelyet kialakult álla­potában látomásos-szimbóli- kus költészetnek szoktunk ne­Szűcs Mónika, a Herman Ottó Gimnázium negyedik osztá­lyos tanulója az orosz nyelv harmadik kategóriájában má­sodik díjat nyert az országos tanulmányi versenyen, tanára, aki az eredményhez hozzásegítette, Sztrikinátz Mátyásné volt. Mészáros László, a Bláthy Ottó Erősáramú Szak­középiskola negyedik osztályos diákja pedig a fizika első ka­tegóriájában első díjat kapott. Tepliczky Itsván tanította. Vagyis két miskolci középiskolásnak gratulálhatunk az el­múlt tanév után ahhoz, hogy felvételi vizsga nélkül váltak egyetemi hallgatóvá, hogy többet tudnak, mert többre vol­tak kíváncsiak, mint társaik, és az iskolájuk mellett a mun­kát mindig nagyra értékelő tantestületek mellett velük együtt két tanár is olyan eredményt nyugtázhat, amely eltér a min­dennapok megszokott gyakorlatától. Lehet, hogy ismételten gratulálunk, mert a versenyek má­jusban voltak, és az eredmény megszületése után általában közölni szoktuk a miskolci középiskolákra nézve hízelgő he­lyezéseket, hiszen ez a tanulmányi verseny nem akármi. Er­re gondolhatott az a — hangja után ítélve — fiatal könyv­táros is, aki vette magának a fáradságot, és felvette a te­lefont, hogy figyelmeztessen bennünket: a fiatalok és ta­náraik megérdemlik a publicitást. Értesüléseit onnan sze­rezte, hogy a Művelődési Közlöny legutolsó száma most ke­rült a kezébe. Ritkaságszámba megy, hogy ilyen eredményekre egy olva­sónk hívja fel a figyelmet. Nem kérdeztem meg, hogyan hívják, bár akkor is igaza lenne, ha kötődne valamelyik gye­rekhez, de a gesztusa inkább korrekt, és tárgyszerű volt. Szívesebben hallok a kedves női hang mögé precíz szakem­bert és patriótát, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy ez olyan dicsősége a miskolci diákoknak, ami országos mércé­vel mérhető Örülök a telefonnak. Mindig öröm, ha kiderül, hogy Syelünk egymásra M­£i­jfc A Magyar Nemzeti Galéria földszinti teremsorában a na­pokban megnyílt kiállítással teljes értékűvé vált az a nagy­szabású bemutató, mely a 11. századtól napjainkig ismerteti meg a látogatókkal hazánk képzőművészeti alkotásait. A ki­állítás súlypontja a román és a reneszánsz kori anyag, mely ily bőségben és ilyen áttekinthetően még soha sem volt lát­ható. A 11—15. század elejéig terjedő időszak többnyire el­pusztult építészetének és szobrászaténak fontos mérföldkövei ezek a faragványok Képünkön: Mátyás király — ismeretlen lombard—milánói mester alkotása. bizonytalan szituációkban keli megteremteni a rendet, vagy felismerni a feltételeit. Happy end nincs, a több­nyire történelmi körülmé­nyek között nem is lehet, az ember morális győzelmének felmutatása a rendező célja. Az 1956-ban forgatott Ár­nyék tipikus példája Kawa­lerowicz alkotói módszeré­nek: bizonytalansággal in­dít, és csak a film egészé­ből derül ki, hogy elosztha­tó az ember körül a ho­mály; semmi nem véletlen. „A fűnek is van árnyéka, hogyne lenne egy ember­nek” — mondja a furcsa baleset körülményeinek ki­vizsgálását vezető rendőrtiszt, megfogalmazva a film alap- gondolatát. Jelképes a bal­eset is: a vonatból kizuhanó ember olyan módon esik, hogy elveszíti az arcát, fel- ismerhetetlenné válik. De aki egyszer élt, az nyomot hagyott maga után, és előbb- utóbb ki kell, hogy derül­jön, milyet. Ez a kerettör­ténet, amelynek szereplői éppen ennek a filozofikus alaptételnek a nyomán kez­denek el gondolkodni. Az or­vos, a rendőrtiszt emlékeze­te régi eseményeket, titok­zatosságukban hasonló tör­téneteket őriz. Míg megis­merjük a második világhá­ború alatti lengyel ellenállá­si mozgalmat, szavaik nyo­mán sok mindenre fény de­rül. Egy nép halálos küz­delmére, tisztességre, és tisz­tességtelenségre is. Végezetül a néző bizonyossággal sejti, ki árulta el az ellenállási mozgalom egy-egy csoport­ját, és sorsszerű a baleset, a jelenben játszódó dráma is. A következőkben látható Kawalerowicz-filmekre talán már jobban emlékszünk: Az éjszakai vonat, a Mater Jo­lánná, a kit^észes A fáraó, Az elnök halála maradandó nyáresti élményt ígérnek. M— KEDD Kossuth rádió: 12.09: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Henryk Szeryng két he­gedűversenyt játszik. — 13.36: Magyar művészek operettfelvé- telelböl. — 14.00; Hírek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvo­si tanácsok. — 14.30: Dzsesse- melódiák. — 15.00: Elő világiro­dalom. — 15.18: Ránkl György müvedből. — 16.00: Hírek. — 16.05: Látogatóban. — 17.00: Víz­part! történet. — 17.33; Végvári Rezső: Népdalszvit. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Magyarország ’85. — 20.15: A magyar opera nyomában. — 20.44: Nótaesokor. — 21.30: Az egészségügy világ- központjában. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nyelvrokonaink zenéiéből. — 22.53: Építészeti kultúránk­ról ... — 23.02: Nagy mesterek — világhírű edöadómüvészek. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12,80: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: Behár György fúvósmű­veiből. — 12.30: Lakatoe Sándor népi zenekara játszik. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereó­ban. — 13.45: Időjárás- ás víz­állásjelentés. — 14.00: Zenés dél­után. — 17.30: Történetek álla­tokról. — 18.26: Gramofonsztárok. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fi­ataloknak! — 20.00: Elvis Pres­ley összes felvételed. — 20.36: Tükör előtt. — 21.00: Hírek. — 21.05: Indul a bakterház. — 21.33: Berki Géza gitározik. — 21.48: Az élő népdal. — 21.58: Filmfül. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Éjféltől hajna­lig­3. műsor: 12.31: Énekeli ettek a népek- — 13.00: Hírek. — 13.05: Világhirlap. — 13.20: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. — 13.38; Cage: Szonáták és közjátékok zongorára. — 14.42: öt évszázad táncaiból. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Vitorlák. — 16.00: Üj Me­lódia-lemezeinkből. Glazunov: VIII. szimfónia- — 16.49: Törté­nelmi operákból. — 17.44: Bach kamaraszonátái. — 18.30: Na ma- temjem jezlku. — 19.00: Hírek. — 19.95: In der Muttersprache. — 19.35: Asconai ünnepi játékok. A Svájci Olasz Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 20.50: Bellini: Beatrice de Tenda. — 23.30: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Döntött a bíróság, Dr. Tí­már László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magvar­országi Krónika. (Ülésezett a Borsod Megyei Pártbizottság.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes.. Televízió. 1. műsor: 16.45: Hí­rek. — 16.50: Tisztelet Uzbeglsz- tánnak. — 17.30: Nemcsak nők­nek! — 17.50: Mesterdallamok. — 18.30: £ oortmúzeum. — 18.50: Mini-Stúdió ’85. — 19.10: Időseb­bek is elkezdhetik... — 19.15: Est! mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A fekete álarc. — 21.OO­Stúdió ’85. — 22.00: Kockázat. — 22.30: Tv-hiradó. — 22.40: Him­nusz. Televízió, 2. műsor: 18.10: Ká­roly és a sült pulykák. — 18.30: Körzeti adások. Budapest. Pé-s. Szeged. — 19.05: A kondor szár­nyán. — 20.00’ Beetbovon-dklus — 21.00: Tv-htradó. — 21.25: VI- vó-világbainokság. Kard eevéni és férfi tőrcsapat döntő. — 22.40: Képújság. Szlovák televízió: 16.50: Nem­zetközi műugróverseny. — 17.50: Nvueat-szlováklai magazin. — 18.30: Mezőgazdasági magazin. — 19.30: Tv-hfradó. — 20.00: A1- sino és Kondor. — 21.15: Hon­védelmi műsor. — 21.55: Nem­zetközi tenisztorna. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): III. ötvös- és fémmű- ves-quadriennálé. — Fotógalé­ria (10—19): XV. észak-magyar­országi fotóművészeti szemle. — Mini Galéria (10—18): Teliinger István grafikái. — József Attüa Könyvtár (11—19): Miskolc vá­ros levéltárának kincsei. — Her­man Ottó Múzeum (10—18): Em­ber és munka. — A természet három országa. — Ásványok, növények, állatok Eszak-Magyar- országról. — Konok Tamás fes­tőművész és Hetey Katalin szob­rászművész kiállítása. — Mis­kolci Képtár (10—18): Két év­század magyar festészete. — Herman Ottó-emlékkiádlítás szü­letésének 150. évfordulójára. — Borsod—miskolci Múzeum. (10— 18): Kondor Béla-kiállítás. — A múlandóság szobrai. Kunt Emő fotókiállítása. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Hermán Ottó élete éti munkássága. — A Bükk élővilága, — Déryné-ház (9—18): Üvegművészet! emlékek a XVI— XIX. századból. — Déryná-em- lékszoba. — Diósgyőri vár (9— 18): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. Filmszínházak: Béke (3): Szu­per zsaru (mb. szí. olasz, HL hely ár!) — (n6 és f8): A házi­buli folytatódik (mb. szí. fran­cia). — Béke kamaramozi (4): Mérkőzés (szí. magyar. 16 éven felülieknek!) — (6): Szabadlá­bon Velencében (mb. francia. III. helyár!) — Kossuth (f3 és hn5): Piedone Egyiptomban (mb. szí. olasz. III. hely ár!) — (7): A házibuli folytatódik (mb. szí. francia, in. hely ár!) — Hevesy Iván Filmklub (fS és f7): Ma- ckenna aranya (szí. amerikai, II. helyár!) — Táncsics (5) : Rag­time I—II. (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, dupla helyár!) ■ — Táncsics kamaramozi (6): A szalamandra (mb. szí, olasz- angol. 14 éven felülieknek. II. helyár!) — Szikra (f5): Az el­felejtett barát (szí. szovjet). — (f7): A kék lagúna (szí. ameri­kai. 14 éven felülieknek. II. hely­ár!) — Petőfi (fä és £7): Ki kém, ki nem kém? (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, ni. helyár!) — Fáklya (f5): Kiskacsa magas­lesen (mb. szí. szovjet). — (£7): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 éven felülieknek, ki­emelt és III. helyár!) — Fáklya kamaramozi (£5): A trombitás (szí. magyar. 16 éven felüliek­nek!) — Tokaj discomozi (f8): A kicsi kocsi újra száguld (mb. szí. amerikai). — Népkerti sza­badtéri mozi (nlO): A házibuli folytatódik (mb. szí. francia. III. helyár!) — Tapolca, kertmoz! (7 és 9): Aranyoskám (mb. szí. amerikai. 14 éven felülieknek. III. helyár!) — Vasas parkmozi (ni0): Kelly hősei I—II. (mb. szí. amerikai, dupla és III. hely­ár!) — Avas-déli mozi (9): Fe­lebarátnőm (mb. szí. csehszlo­vák. 14 éven felülieknek!) — Szirma (f6) : Abigél I—II. (szí. magyar, dupla helyár!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Világablak. — 8.50: Kis ma­gvar néprajz. — 8.55: Orfeo. — 9.40: Az Iraki Állami Népi Együt­tes műsorából. — 9.49: Serly Ti­bor: Zong-vMmuzslka. — ia.00: Hírek. — 10.05: A vllágszínhéz humora. Mandragóra. — 11.23: Mi ez a gyönyörű? — 11.40: Ifi. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05’ Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tfz nerc külnoWika. — 9.00: Hírek. — 8.05: Napközbeni. 3. műsor: 9.00: Hírek. — «e«; Visszaemlékezés egv gyermek- zenekarra. — 9.38: Kamarazene. — 11.05: Pillanatkép. — 11.10: Zenekari muzsika. Televízió. 1. műsor: 8.30: Szün­idei matiné. — 9.40- Játék műal­kotásokkal. — ío.oo- Delta. — 10.25: Álarcban. — 11.45: Kép­újság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents