Déli Hírlap, 1985. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
, V/K •/ . A kilátótól indul a 32-es Júniusiéi: új MKV-mcneirend Megszűnik a 104-es és a 7/A-s Jóváhagyta a megyei tanács közlekedési osztálya a Miskolci Közlekedési Vállalat június/ elsején b-vezetendő menetrendjének javaslatát. A változásokról Szilágyi Istvántól, az MKV forgalmi főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást: — A változtatásoknál mindig az előző év tapasztalatait, az utazók igényeit vesz- szük figyelembe. Mivel a jogos lakossági igények nyomják a legtöbbet a latban. ezért nyártól néhány járaton lehetőségeinkhez képest szeretnénk a zsúfoltságot csökkenteni. A rendelkezésünkre álló ..többlet”- autóbuszok zömét az avasi járatokon használjuk majd fel. különösen a III. építési ütemben, ahol szinte naponta költöznek be az új lakók. Június 1 - tői az avasi kilátói végállomásról indul a 32-es busz, amely a II. és III. ütemet köti össze, s az Engels utcától változatlan útvonalön jár majd. Ezzel egyidóben megszűnik a számjelzés nélküli összekötő járat, mely eddig kihasználatlan volt. Szintén megszüntetjük a 104-est. Az így felszabaduló buszok zömét a 4-es útvonalán használjuk fel. A változást az indokolja. hogy az utasok szinte minden megállóban kérték a gyorsjárat megállítását, s igényüket mi is jórészt jogosnak tartottuk. A 104-es viszont így elvesztette volna gyorsjárati jellegét, ezért szűnik meg. Reméljük: a sűrűbben közlekedő 4-es kielégíti az utasok, igényeit. Ugyancsak rriegszűnik a 7 A-s járat, melynek szerepét a 7-es veszi át. Június 1-től kitérővel közlekedik, érinti a Zsolcai kaput, a Kun Béla és a Bajcsy-Zsi- linszky utat. majd a Baross Gábor utcán tér vissza eredeti útvonalára, a József Attila utcára. A 7 A-s megszüntetésével kapcsolatban az e járaton utazó dolgoAz univerzális famegmunkáló szinte egy percre sem ált le ... Hol barkácsolhatunk? Magad, uram... Hat évvel ezelőtt nyílt meg a Szabó Lajos utcai ezermesterbolt. amelyet inkább barkáesnűihclykénl ismernek a miskolciak. Az első hónapokban sokan megfordultak itt. többen azzal a szándékkal, hogy maguk készítsék cl a szűkös lakásokba való kis szekrény^ asztalt vagy polcot. Később azonban erősen csökkent a barkácsolók száma; ma már szinte elvétve megy be valaki, hogy bütyköljön — Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük Juhász Lászlótól. az Ezesmester Debreceni Kereskedelmi Leánvvállalat 3. Számú Üzletházának vezetődétől. — Eays"*rű a magyarázat: A/. utóbbi időben egvre könnyebb beszerezni a barkácsoláshoz szükséses kisgépeket. s inkább otthon, kényelmes körülmények között bütykölnek az emberek. Azok nedig. akik bérházakban élnek, barátaikkal, ismerőseikkel „dolgoztatnak". zók vállalatainak képviselőivel tanácskoztunk, s ők döntésünkkel egyetértettek, így a 7-es június I-től sűrűbben jár Zsoltára, s nemcsak a Búza térről, hanem a kitérőben érintett utcákról is lehetséges lesz rá az átszállás. Az új menetrend bevezetésétől a 101 B-s ünnepnapokon is közlekedik, igaz. hogy csak 18—20 perces követési idővel. A 115- ös két új megállót' kap: a pisztrángkeltetőnél és Kö- zép-Garadnánál. Idei változásainkról elmondhatom: kevesebb alkalommal éltünk a lehetőséggel, mint tavaly. Ennek egyedüli oka. hogy kevesebb busszal és gépkocsivezetővel rendelkezünk, mint amennyi a mindenhol igényelt bővítéshez elegendő volna. A villamosok, menetrendje nem változik, legfeljebb a villamospálya rekonstrukciója lassíthatja a forgalmat. B. A. * A kórházban is sok mindennel lehet takarékoskodni, ami nem megy a betegek gyó- gyulásának rovására .... A csizma' és a sarka Őseink nem cipót, hanem csizmát hordtak. Puha talpú, felkunkorodó orrú csizmát, amelynek szárát oldalt varrták ősz- sze, s borból készült; az olcsóbbak pedig nemezből. Most nagy divat — még nyáron is — a csizma rövid szárral, és egyre hegyesebb orral, különféle sarokkal. Az orvosok szerint a legmegfelelőbb a 20—40 mm közötti sarokmagasság. Tehát a közepes sarkú lábbelik nemcsak divatosak, hanem egészségesek is. Óvakodjunk a műanyag- talpú cipóktól, mert bár rugalmasabb bennük a járás, és esős időben kevésbé áznak át, akadályozzák a verejték elpárolgását. is Kórház? Mivel mérhető egy egészségügyi intézmény kiválósága? Mi az az összehasonlítási alap, ami szerint versenyre kelhet kórház a kórházzal? Nyilvánvalóan nem az, hogy az egyikben csodákat művelnek a betegekkel, a másikban pedig nem. Eddig a május elsejei ünneoségek sorában főleg nagyvállalatok, gyárak kitüntetéséről adott hirt a sajtó. Az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének VIII. kongresz- szusa kezdeményezte, hogy a termelőüzemek mintájára, a» egészségügyi intézmények is kaphassanak magas erkölcsi elismerést. A kitüntetéseket tavaly adták át először, amikor három dunántúli kórház kanta meg a Kiváló címet. Most a miskolci Semmelweis Kórház kollektíváját részesítették e rangos kitüntetésben. — Mitől lesz egy kórház kiváló? — kérdeztük dr. Jánvári Anna igazgató főorvostól. — Az Egészségügyi Minisztérium és a szakszervezetünk elnöksége kiírt egy pályázatot: fiz az egész kórház működését felölelő követelményrendszert tartalmaz. Mindarról be kell számolni. ami ma a korszerű betegellátás feltétele, amit a lakosság joggal elvár tölünk. De jellemezni kell a kórházi gazdálkodás tervszerűségétől és hatékonyságától kezdve, a személyzeti és kádermunkán át a szűrésig, a gondozási tevékenységet. a táppénzes helyzetet, egészen a betegellátás időbeni szervezettségéig. Felsorolni teljes egészében hosszadalmas lenne, hiszen csupán a szempontok több mint kétoldalnyi terjedelműek a Magyar Közlönyben. — Akkor ez a pályázat felért egy újabb disszertációval? — Valóban, nagyon sokat kellet: dolgozni rajta és alaposan kimunkáltuk minden részletét. De örömmel tettem ezt én is és a munkatársaim is. hiszen benne van az egész kórház és a rendelőintézet. s az ellátási területünkön működő körzetek, de a műszaki osztályunk szakipari gárdájának sikere is. — A sok jó kórház sorában mit ítélt itt jobbnak a „A nemzet csinosodása Persze, akadnak olyanok is, akik munkahelyükön bármit megcsináltathatnak... A forgalomcsökkenés azonban mégsem azt jelenti, hogy kihasználatlan a műhelyünk. Az univerzális famegmunkáló gépünk például szinte megállás nélkül igr. Sokan nálunk vágatják méretre a deszkákat, daraboltatnak. gvalultatnak. Óránként 120 forint ennek a használati dija. így havonta több. mint húszezer forint a bevételünk ebből. Emellett szalagfűrész, köszörű- és fúrógép, valamint néhány kézi szerszám áll a barkácsolni vágyók rendelkezéséi-e. Jelenleg a házimunkákhoz kölcsönözhetők fűnyírók, elektromos kertt kapák es betonkeverők I is. 3 ermészetesen különféle szerszámok is kaphatók, amelyek az otthoni bütykö- léshez nélkülözhetetlenek. Az üzlet egyébként a jövő hónap eleiétől szombaton is nyitva tart, 8-tól 13 óráig. T. L. Engedjék meg, hogy kivételesen egy szigorúan magánjellegű hírrel kezdjem: legalább 300 forintot megtakaríthattam volna, ha nem lennek enyhén pocakos: Kor- pulenciám és az anyagiak összefüggését roppant egyszerűen magyarázhatom: a leértékelt ruházati cikkeket árusító boltban divatos — expoi-tból visszamaradt — nyári nadrágot vásárolhattam volna, ha akár csak néhány centivel kevesebbet hordanék a derekam körül a feleslegből. Hogyan lehet közüggyé nemesíteni ezt a szigorúan a magánszférába tartozó, szomorkás történetet? Ügy, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki hasonló cipőben, akarom mondani, pantallóban jár. Feltűnik ez a nálunknál ésszerűbben táplálkozó és alighanem többet mozgó külföldieknek is. Országos* vezető mesélte a minap a televízióban, hogy hazánk szép táiain kalauzolt egy messziről jött delegációt. Minden nagyon tetszett a «külföldi uraknak, de megjegyezték, hogy erősen hízásnak indult népünk: bármerre jártak, nagyon sok kövér emberrel találkoztak.^ A vendéglátó tréfásan azzal ütötte el a témát — maga sem egy Roger Moore —. hogy népűnknek köztudottan viharos történelmi múltja van, hol a tatárral, hol a törökkel, hol a labanccal kellett hadakozni, ez.t pedig algiha tenettünk volna sovány, diétás koszton. Tréfának elmegy, de valljuk be, erősen sántikál ez a magyarázat. A sorsrontó időkben vékonyka volt — ha egyáltalán volt — e hazában a kenyér, s a mainak csekély hányada a naponta elfogyasztott ételek kalória- értéke. De mostani alakunkkal nem is Vívtuk volna ki vitézi Fürünket. Ha menekül az ellen, sohasem értük volna utói, ha pedig nekünk kell kereket oldani — mint oly sokszor — levágnak, mielőtt elértük volna a rej- tekadó erdőt, nádast, barlangot. Nézzék meg, kérem, a hadimúzeumban eleink páncéliát. dolmányát! Igaz. valamivel alacsonyabbak voltak, de hadi öltözékük a derékbőséaet tekintve is közelebb állt a mai kamaszmérethez. mint a felnőtthöz. No, de azt ígértem, hogy a közügy rangjáVa emelem e kérdést, s nagyobb méretekben is rámutatok a bő méretek, valamint a gazdaságosság összefüggéseire. Felismerésem nem teljesen úi. sőt — mint önök is észlelhették — kezdetét vette néhány évvel ezelőtt e teória gyakorlatba való átültetése i.s. Született néhány olyan árintézkedés a hetvenes évek végétől napjainkig, mely örvendetesen segített szükebb- re huzni sokunk nadrágszi- ját. Az eredmények biztatóak, de korai lenne elbízni magunkat, hisz’ a fentebb említett küldöttség sem túl rég járt nálunk. Na majd mire legközelebb, jönnek!. . . Mert mi nem hisszük, hogy már minden rendben van a gatyakorcunk körül (és belül). Tovább haladva a megkezdett úton, bizton remélhetjük, hogy eljutunk a mostaninál takarékosabb táplálkozási módszerekig. Talán addig is. hogy beleférünk eleink vitézi öltözékébe. Persze csak úgy képletesen mondom ezt, harcolni ugyanis manapság legfeljebb a megélhetésért kell. ahhoz pedig megteszi a civil ruha is Egyelőre bő derékkal. de leszünk mi még egyszer csinosak, fessek is. S ha még akkor is visszamarad az exportból egy s jnás — ahogy masunkat ismerem : visszamarad —. akkor úgy öltözködhetünk, mint megannyi vékony csípőm. horpasz.-hasű kamasz Csak arra kell vigyáznunk, hogy az így megtakarított összeget ne költsük a test örömeire Vagy vigyáznak maid az. illetékesek helyettünk is? ... (brkes) pályázatot elbíráló bizottság? — A kitüntetés átadásakor dr. Hutás Imre államtitkár azokat a törekvéseinket hangsúlyozta, amelyek szinkronban vannak' a» Egészségügyi Minisztérium irányelveivel, s amelyeket a közelmúltban a korszerű betegellátás érdekében hoztak. Az integráción belül alkalmazott ( szervezési es irányítási rendszerünket ismerték el. az alapellátástól a kórházig. A másik, ami még nem általános a korházi gyakorlatban: újfajta a gazdálkodási rendszerünk. Az osztályok maguk gazdálkodnak a bérkerettel es mindazzal a pénzösszeggel, ami a mindennapi működésükhöz szükséges. Ügy gondoltuk, hogy a betegellátás színvonalának emelésére — nagyobb anyagi lehetőség híján — ez a legjobb módszer. — Mi ennek a lényege? — Korábban az intézeti bérmaradvány bekerült egy nagy kalapba, s év végi jutalom formájában osztották ki. Nem biztos, hogy mindig az kapta, aki a táppénzen vagy a gyesen levő helyett elvégezte a munkát Most az osztályok vezetői — ebből! — azonnal tudja* honorálni a többletmunkát Sót! Egyes feladatok vállalásáért előre is ki lehet tűzni a prémiumot. Másrészt: a beteg sem láthatja kárát Jr/ osztályok ésszerű és takarékos gazdálkodásának. A gyógyszerek ugyanis már- rubrikába tartoznak. Egyébként volt. aki nem hitte hogv filléres dolgokból szép pénzeket lehet megtakarítc- ni. Pedig ilven ..apró” pénz- maradványból csempézték ki nálunk például az urológián a kórtermeket. S még a gazdálkodásunkhoz tartozik: elismerték az egészségűt' vezetői, hogy a kórházban most már évek óta tartó rekonstrukciót rendkívül takarékosan. kis ráfordítással, de ió minőségben valósító1 tűk meg. Ez köszönhető - saiát műszaki szakgárdánknak is. — A szakmai kvalífikalt- sán. a tudományos eredmény miképpen esik latba a cím odaítélésekor? — Természetesen ez is n fő szempontok között sze repel. Kidolgoztunk például egv általános érvényű kövt telményrendszert arra Vo natkozóan. mi a feltétel hogy valaki főorvosi pociéba kerülhessen. Hatás.' több mint húszán tehe- nvelvvizsgát. De érezhetöer- serkenti a továbbképzés c«- a t"domá.nvos munka iránti igényt is. Ebben a gyorsulr világban másként nem is 1« hét léoést tartani a gyóayj- tó eljárásokkal. Mert vécü' is: a gyógyító munka színvonala minősíti legjobban as intézet eredményeit . O. E. ✓
