Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-25 / 47. szám

Befejezte munkáját a miskolci pártértekezlet » POLITIKAI NAPILAP * XVII ÉVFOLYAM 47 SZÁM 1985. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ ARA: 2,20 FORINT Ma reszeli telefon Káin a Hen A mostani tel alaposan ki­kezdte az egyébként sem jó minőségű városi utakat. Százszámra találhatunk hó­val teli kátyúkat, amelyekre ha ráhajtunk, nagyot nyek­ken az autó teleszkópja. A tapolcai úton az elmúlt hé­ten még hat, „elefántcsap­dának” tetsző gödröt szá­moltunk össze. Közülük né­hányat tábla is jelzett. A hét végére megszüntették ezeket a kátyúkat. A mosta­ni időjárásban hogyan tud­nak utat javítani? — kér­deztük Bulla Zoltántól, a Miskolci Közterület-fenntar­tó Vállalat főmérnökétől. — Sajnos, a hidegben nem sok lehetőségünk van az asz- faltjujj^Jlására. A száraz hi­degben. amikor az úttest egy­általán nem nedves, meleg aszfalttal betömhetjük a göd­röket. természetesen csak ideiglenesen. A hét végén is készültünk a kátyúk meg­szüntetésére, de közbeszólt az időjárás. Vízzel teli' gö­dörbe nem önthetjük bele a meleg aszfaltot, mert a for­ró pára és a vízgőz szét­fröccsenne, ,s ez nagyon bal­esetveszélyes. Ezért vontatot­tan haladunk a kátyúk meg­szüntetésével. Űtellenőreink, valamint az állampolgárok bejelentése alapján valóban több száz, a közlekedésre nézve veszélyes gödröt tar­tunk nyilván. Természetesen a főútvonalakon található kátyúkat soron kívül meg­szüntetjük. Bizonyára keve­sen tudják, hogy a kátvútla- nítás korántsem olcsó: egy egy négy zét méteres gödör szabályszerű betömése leg­alább félezer forintba kerül. Választások a Szovjetunióban A Szovjetunióban tegnap tartatták meg a szövetséges es autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, valamint a helyi szovjetek tagjainak újraválasztását. A csaknem kétszázmillió választásra jo­gosult szovjet állampolgár mintegy 2,2 millió jelöltre ■szavazott — ennyi a külön­böző szintű tanácsok tagjai­nak a száma. A választópolgárok nagy' aktivitása jellemezte az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába és a helyi tanácsok­ba jelölt küldöttek megvá­lasztását. Moszkva Kraszna- ja Presznya választókerületé­ben szavazott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanacsa Elnökségé­nek elnöke. A szovjet veze­tőt a választókörzet szava­zatszedő bizottságának titká­ra üdvözölte, majd virággal kedveskedtek Konsztantyin Csernyenkónak, akit Moszk­va Kujbisev kerületében je­löltek küldöttnek az OS^feZSZK Legfelsőbb Ta­nácsába. 4= Konsztantyin Csernyenko leadja szavazatát. + Szavaznak a küldöttek A városi pártbizottság szóbeli kiegészítője Huszonnyolcezer kommunista kepviseleteben tanácskozott szombaton a Miskolc városi pártértekezlet, 293 küldött és 45 meghívott részvételével. A Magyar Szocialista Mun­káspárt közelgő XIII. kongresszusát előké­szítendő, ezt megelőzően lezajlottak a Mis­kolcon és a városkörnyéki községekben működő alapszervezetek vezetőségválosztó taggyűlései, a pártszervezetek és -bizott­ságok beszámoló, illetve vezetöségválasztó pártértekezletei. Ezeken a tanácskozásokon a kommunisták megvitatták a XIII. párt­kongresszus iranyelyeit is. Szombati szá­munkban lövíden beszámoltunk a városi pártértekeziet kezdetéről, egyebek között ar. rol, hogy a 45-ös párttagok neveben Var­ga Zoltán mondott köszöntőt és kívánt jó munkát a tanácskozás résztvevőinek. Lap­zárta után emelkedett szólásra Dudta Jó­zsef, a városi pártbizottság első titkára, s előterjesztette, a városi pártbizottsaq szóbe­li kiegészítőjét. Mo beszámolunk mindarról, ami a pártértekezleten a szombati lapzárta után történt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt kongresszusa belpo­litikai életünk legnagyobb, az egész társadalmat érintő eseménybe. Az a számvetés, erőfelmérés, jövőmeghatáro­zás, .melynek most reszesei vagyunk, nemcsak a kom­munisták ügye, abban érin­tett és érdekelt valamennyi dolgozo ember, az egész ma­gyar nép. Mi is ennek a fe­lelősségnek a tudatában ké­szültünk pártértekezletünkre. Nagyra értékeljük azt a se­gítségei, amit párttagságunk­tól, az állami, társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak testületéitől és képviselőitől kaptunk, örülünk, hogy do­kumentumaink gondolatai­val, lényegével egyetértenek, azt elfogadják. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusá­ra felszabadulásunk 40. evé­ben kerül sor. Tisztelettel és hálával gondolunk a Szov­jetunió nepeire, akil^ sza­badságunk megteremtésétől internacionalista felelősség­gel segítik országunkban a szocializmus építését. Az el­múlt öt év mérlege csak úgy valósághű, ha e nagy je­lentőségű történelmi átala­kulás részeként tekintjük. Négy évtized a történelem­ben igen rövid idő, mégis történelmi léptékű, korsza­kos eredmények születtek:a népi hatalom kiépítése, meg­védése és megszilárdítása; a szocialista demokrácia \ ki­bontakozása; a nemzeti egy­ség megteremtése: a tel les foglalkoztatottság nyújtotta létbiztonság megteremtése: a földre húzó szegénység, mun­kanélküliség világából való kiemelkedés; az iparosodás, * Vudla József szóbeli ki­egészítőjét tartja a mezőgazdaság szocialista átszervezése; a szociális el­látottság széles körű kiter­jedése; a lakosság megnö- vekedett és új minőségi vo­násokat tükröző fogyasztása; az emberek általános, politi­kai és szakmai műveltségé­nek növekedése és életmód­juk alapvető átalakulása. Eredménye a 40 évnek, hogy a szocialista szónak becsülete, a párt szavának tekintélye, hitele van. Ered­ményeink értékét emeli, hogy fejlődésünk nem volt egyenletes, feszültségmentes. Olykor megrázkódtatásokon, többször megtorpanásokon újabb nekilevH illéseken at vezetett úti ink. Külön tisztelettel adózunk a legelsőknek, a felszabadu­lás előtti és a 45-ös pártta­goknak, akik rongyosan, éhesen, de öntudatosan, min­den áldozatra készen vállal­ták a harcot, s ma is hittel munkálkodnak a még szebb jövőért. Szívünk teljes me­legével köszönjük munká­júkat, az idős elvtársak ta­nácsait. azt a féltő gondos­ságot, mellyel politikai, tár­sadalmi életünk rezdüléseit figyelik. Akárcsak az ország, mesz- sziről indult ez a város is. Távolabbról, mint történel­mileg szerencsésebb múltú társai. A szocializmustól ka­pott, a várost és lakóit je­lentősen átalakító- lehetősé­gek sorával okosan élve, lé­nyegében leküzdötte nagyfo­kú' anyagi, szellemi elmara­dottságát, és megteremtette annak feltételeit, hogy a gö­rög bölcselő szavai valóság­gá váljanak: ,,A város nem a puszta együttélés kedvé­ért alapíttatott, hanem az emberekhez méltó élet cél­jából.” Miskolc kézművesek tele­püléséből. kereskedővárosból vált a szó nemes értelmé­ben vett és büszkén vállalt iparvárossá. Ez a folyamat hatott a városkörnyék köz­ségeire is. és a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel, termelési színvonalának ugrásszerű növekedésével együtt átformálta arculatu­kat. A gazdaság és vele a város fejlődése százezer em­bert vonzott, akiknek ' az új munkahely, egyúttal a társa­dalmi felemelkedést is je- 1 n'""-' A 'siros, maid ío- ku/aio ar i községek fej­lesztésével is ezt a történel­mi jelentőségű átalakulást támogattuk: emberhez mél­tó, munkára- alkalmas-élet­körülményeket, lakókörny«-' zetet teremtettünk. Négy évtized alatt a vá­rosépítő munka a települé­sek hajdani laza csoportjá­ból sokarcú, de egvseges la­kóhelyet formált. Miskolc ma kétszáztízezer ember ott­hona, ellentmondásaival együtt is nagyváros, határa­in messze túlható társadal­mi, gazdasági, kulturális kap­csolatrendszerrel és - kötele­zettségekkel. Ez idő. alatt formálódott a városlakók) összetétele, szakmai, kultu­rális felkészültsége, a város­hoz való viszonya is. A ro­hamos számszerű növekedés után mára megállapodott Miskolc népessége. Az igaz­gatási, kulturális szerepkör bővülésével változott társa­dalmi szerkezete, a munkás­ság mellett számottevő lett a szellemi foglalkozású ré­teg. Lakóinak, dolgozóinak iskolázottsági szintje jelen­tősen emelkedett. A mai Mis­kolc polgárai fokozódó akti­vitással kutatják azokat a hagyományokat és új érté­keket, amelyekkel szellemi­leg is egységesebbé válha­tunk, amelyekből közösség­formáló, megtartó és gazda» gító erőket meríthetünk. Munkánk feltételei nete elemzésekor szólnunk, keli arról, hogy világunk átz>: el­múlt időszakban nyugtala­nabbá, konfliktusokkal ter­hessé vált. A közelmúlté ne­hány reménykeltő jele elle­nére is a kedvezőtlen téiiye- zők vannak túlsúlyban. Az enyhülés ügye veszélybe ke-- rült. A fegyverkezési .ver­seny — amelyet az impe­rializmus agresszív körei kényszerítenek a szocialista- világrendszerre — nagy ütemben folytatódik. Ennek a támadó magatartásnak hát­tere és mozgatója az Ame­rikai Egyesült Államok hi­degháborús politikája. Az imperializmus változatos esz­közeinek, módszereinek cél­ja: meggyengíteni, rpegsem- misíteni a világrendszerré szervezett szocializmust. Ez­zel szemben a mi érdekünk a bék^« egymás mellett élés. S ámunkra ez az a történel­mi program, amely bebizo­nyítja társadalmunk .igazi (Folytatás ..a. 2. joldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents