Déli Hírlap, 1985. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-25 / 47. szám
Befejezte munkáját a miskolci pártértekezlet » POLITIKAI NAPILAP * XVII ÉVFOLYAM 47 SZÁM 1985. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ ARA: 2,20 FORINT Ma reszeli telefon Káin a Hen A mostani tel alaposan kikezdte az egyébként sem jó minőségű városi utakat. Százszámra találhatunk hóval teli kátyúkat, amelyekre ha ráhajtunk, nagyot nyekken az autó teleszkópja. A tapolcai úton az elmúlt héten még hat, „elefántcsapdának” tetsző gödröt számoltunk össze. Közülük néhányat tábla is jelzett. A hét végére megszüntették ezeket a kátyúkat. A mostani időjárásban hogyan tudnak utat javítani? — kérdeztük Bulla Zoltántól, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat főmérnökétől. — Sajnos, a hidegben nem sok lehetőségünk van az asz- faltjujj^Jlására. A száraz hidegben. amikor az úttest egyáltalán nem nedves, meleg aszfalttal betömhetjük a gödröket. természetesen csak ideiglenesen. A hét végén is készültünk a kátyúk megszüntetésére, de közbeszólt az időjárás. Vízzel teli' gödörbe nem önthetjük bele a meleg aszfaltot, mert a forró pára és a vízgőz szétfröccsenne, ,s ez nagyon balesetveszélyes. Ezért vontatottan haladunk a kátyúk megszüntetésével. Űtellenőreink, valamint az állampolgárok bejelentése alapján valóban több száz, a közlekedésre nézve veszélyes gödröt tartunk nyilván. Természetesen a főútvonalakon található kátyúkat soron kívül megszüntetjük. Bizonyára kevesen tudják, hogy a kátvútla- nítás korántsem olcsó: egy egy négy zét méteres gödör szabályszerű betömése legalább félezer forintba kerül. Választások a Szovjetunióban A Szovjetunióban tegnap tartatták meg a szövetséges es autonóm köztársaságok legfelsőbb tanácsai, valamint a helyi szovjetek tagjainak újraválasztását. A csaknem kétszázmillió választásra jogosult szovjet állampolgár mintegy 2,2 millió jelöltre ■szavazott — ennyi a különböző szintű tanácsok tagjainak a száma. A választópolgárok nagy' aktivitása jellemezte az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsába és a helyi tanácsokba jelölt küldöttek megválasztását. Moszkva Kraszna- ja Presznya választókerületében szavazott Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanacsa Elnökségének elnöke. A szovjet vezetőt a választókörzet szavazatszedő bizottságának titkára üdvözölte, majd virággal kedveskedtek Konsztantyin Csernyenkónak, akit Moszkva Kujbisev kerületében jelöltek küldöttnek az OS^feZSZK Legfelsőbb Tanácsába. 4= Konsztantyin Csernyenko leadja szavazatát. + Szavaznak a küldöttek A városi pártbizottság szóbeli kiegészítője Huszonnyolcezer kommunista kepviseleteben tanácskozott szombaton a Miskolc városi pártértekezlet, 293 küldött és 45 meghívott részvételével. A Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusát előkészítendő, ezt megelőzően lezajlottak a Miskolcon és a városkörnyéki községekben működő alapszervezetek vezetőségválosztó taggyűlései, a pártszervezetek és -bizottságok beszámoló, illetve vezetöségválasztó pártértekezletei. Ezeken a tanácskozásokon a kommunisták megvitatták a XIII. pártkongresszus iranyelyeit is. Szombati számunkban lövíden beszámoltunk a városi pártértekeziet kezdetéről, egyebek között ar. rol, hogy a 45-ös párttagok neveben Varga Zoltán mondott köszöntőt és kívánt jó munkát a tanácskozás résztvevőinek. Lapzárta után emelkedett szólásra Dudta József, a városi pártbizottság első titkára, s előterjesztette, a városi pártbizottsaq szóbeli kiegészítőjét. Mo beszámolunk mindarról, ami a pártértekezleten a szombati lapzárta után történt. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa belpolitikai életünk legnagyobb, az egész társadalmat érintő eseménybe. Az a számvetés, erőfelmérés, jövőmeghatározás, .melynek most reszesei vagyunk, nemcsak a kommunisták ügye, abban érintett és érdekelt valamennyi dolgozo ember, az egész magyar nép. Mi is ennek a felelősségnek a tudatában készültünk pártértekezletünkre. Nagyra értékeljük azt a segítségei, amit párttagságunktól, az állami, társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak testületéitől és képviselőitől kaptunk, örülünk, hogy dokumentumaink gondolataival, lényegével egyetértenek, azt elfogadják. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára felszabadulásunk 40. evében kerül sor. Tisztelettel és hálával gondolunk a Szovjetunió nepeire, akil^ szabadságunk megteremtésétől internacionalista felelősséggel segítik országunkban a szocializmus építését. Az elmúlt öt év mérlege csak úgy valósághű, ha e nagy jelentőségű történelmi átalakulás részeként tekintjük. Négy évtized a történelemben igen rövid idő, mégis történelmi léptékű, korszakos eredmények születtek:a népi hatalom kiépítése, megvédése és megszilárdítása; a szocialista demokrácia \ kibontakozása; a nemzeti egység megteremtése: a tel les foglalkoztatottság nyújtotta létbiztonság megteremtése: a földre húzó szegénység, munkanélküliség világából való kiemelkedés; az iparosodás, * Vudla József szóbeli kiegészítőjét tartja a mezőgazdaság szocialista átszervezése; a szociális ellátottság széles körű kiterjedése; a lakosság megnö- vekedett és új minőségi vonásokat tükröző fogyasztása; az emberek általános, politikai és szakmai műveltségének növekedése és életmódjuk alapvető átalakulása. Eredménye a 40 évnek, hogy a szocialista szónak becsülete, a párt szavának tekintélye, hitele van. Eredményeink értékét emeli, hogy fejlődésünk nem volt egyenletes, feszültségmentes. Olykor megrázkódtatásokon, többször megtorpanásokon újabb nekilevH illéseken at vezetett úti ink. Külön tisztelettel adózunk a legelsőknek, a felszabadulás előtti és a 45-ös párttagoknak, akik rongyosan, éhesen, de öntudatosan, minden áldozatra készen vállalták a harcot, s ma is hittel munkálkodnak a még szebb jövőért. Szívünk teljes melegével köszönjük munkájúkat, az idős elvtársak tanácsait. azt a féltő gondosságot, mellyel politikai, társadalmi életünk rezdüléseit figyelik. Akárcsak az ország, mesz- sziről indult ez a város is. Távolabbról, mint történelmileg szerencsésebb múltú társai. A szocializmustól kapott, a várost és lakóit jelentősen átalakító- lehetőségek sorával okosan élve, lényegében leküzdötte nagyfokú' anyagi, szellemi elmaradottságát, és megteremtette annak feltételeit, hogy a görög bölcselő szavai valósággá váljanak: ,,A város nem a puszta együttélés kedvéért alapíttatott, hanem az emberekhez méltó élet céljából.” Miskolc kézművesek településéből. kereskedővárosból vált a szó nemes értelmében vett és büszkén vállalt iparvárossá. Ez a folyamat hatott a városkörnyék községeire is. és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, termelési színvonalának ugrásszerű növekedésével együtt átformálta arculatukat. A gazdaság és vele a város fejlődése százezer embert vonzott, akiknek ' az új munkahely, egyúttal a társadalmi felemelkedést is je- 1 n'""-' A 'siros, maid ío- ku/aio ar i községek fejlesztésével is ezt a történelmi jelentőségű átalakulást támogattuk: emberhez méltó, munkára- alkalmas-életkörülményeket, lakókörny«-' zetet teremtettünk. Négy évtized alatt a városépítő munka a települések hajdani laza csoportjából sokarcú, de egvseges lakóhelyet formált. Miskolc ma kétszáztízezer ember otthona, ellentmondásaival együtt is nagyváros, határain messze túlható társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatrendszerrel és - kötelezettségekkel. Ez idő. alatt formálódott a városlakók) összetétele, szakmai, kulturális felkészültsége, a városhoz való viszonya is. A rohamos számszerű növekedés után mára megállapodott Miskolc népessége. Az igazgatási, kulturális szerepkör bővülésével változott társadalmi szerkezete, a munkásság mellett számottevő lett a szellemi foglalkozású réteg. Lakóinak, dolgozóinak iskolázottsági szintje jelentősen emelkedett. A mai Miskolc polgárai fokozódó aktivitással kutatják azokat a hagyományokat és új értékeket, amelyekkel szellemileg is egységesebbé válhatunk, amelyekből közösségformáló, megtartó és gazda» gító erőket meríthetünk. Munkánk feltételei nete elemzésekor szólnunk, keli arról, hogy világunk átz>: elmúlt időszakban nyugtalanabbá, konfliktusokkal terhessé vált. A közelmúlté nehány reménykeltő jele ellenére is a kedvezőtlen téiiye- zők vannak túlsúlyban. Az enyhülés ügye veszélybe ke-- rült. A fegyverkezési .verseny — amelyet az imperializmus agresszív körei kényszerítenek a szocialista- világrendszerre — nagy ütemben folytatódik. Ennek a támadó magatartásnak háttere és mozgatója az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús politikája. Az imperializmus változatos eszközeinek, módszereinek célja: meggyengíteni, rpegsem- misíteni a világrendszerré szervezett szocializmust. Ezzel szemben a mi érdekünk a bék^« egymás mellett élés. S ámunkra ez az a történelmi program, amely bebizonyítja társadalmunk .igazi (Folytatás ..a. 2. joldalon)
