Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-05 / 4. szám

Fiem elfecsérelt idő!

Testnevelés tagozat

Miskolc számos általános iskolájában testnevelés tagozatos osztályok is működnek. A gondos kiválasztás után felvett gyerekeknek nyolc éven át minden tanítási napon van testevelés órájuk. íík azok a szerencsés kisdiákok, akik bőven kielégíthetik mozgásigényüket.

Az ötödik osztálytól kezdve ugyanis az iekolai foglalkozásokon kívül még az is követelmény velük szemben, hogy valamely sportág igazolt versenyzőiéként bekapcsolódjanak a versenysportba. Ez természetes is, hiszen az a cél; hogy ők adják az élsport közvetlen utánpótlását. És emellett olyan felnőttekké váljanak, akik egész életükben elengedhetetlen lételemük a mindennapos testmozgás. Ez pedig már nemcsak az élsport, hanem az egész társadalom érdeke.

Történt, hogy egy nyolcadik osztályba lépő testnevelés tagozatos fiút az édesapja eltiltott a további sportolástól.

— A gyerek tovább szeretne tanulni, komolyan készül, nem fecsérelheti az idejét sportra! — mondta, és a pedagógusok érvei ellenére is hajthatatlan maradt.

Valóban a tanulás, a munka a legfontosabb. De az ember élete nem merülhet ki pusztán ezekben. A nap óráiból tetemes időt vesz igénybe az alvás, az étkezés, a tisztálkodás, a szórakozás és egyéb elfoglaltságok. A kedves papának véletlenül sem jutott eszébe, hogy a vacsorától vagy a mosakodástól tiltsa el gyermekét, a tanulás a fontosabb — jelszóval. A testedzés, mint a legkevésbé szükséges tevékenység rovására próbált többletidőt kicsikarni fia számára.

Ez az a szemlélet, amelyen megfeneklik társadalmunk embereszményének általánossá válása, a testileg és szellemileg harmonikusan

Divat a golfnadrág

Az örök fekete-fehér

Szezononként hangzatos nevekkel, frappáns jelszavakkal nevezik meg a divattervezők a követendő stílusokat. Ez persze csak közvetve, átértékelve követhető, mint vezérfonal, lehetőséget adva a többféle, sajátos értelmezésre, helyes egyensúlyt teremtve a praktikus mindennapi divat és a különleges hatások között. A valóban divatos látványt a színek, anyagok, stílusok nem szokványos kombinációi adják.

Jellegzetes női öltözéktí- pus a szoknya-pulóver-mel- lény, vagy nadróg-pulóver- kabátka, kardigán. A sportos összeállítás részei a nadrág-pulóver, vagy nadrág- szoknya-kiskabát. A két típus szerencsés keverékéből elegáns alkalmi öltözék kerekedhet ki. Régen kizárólag férfiak viselték a golfnadrágot, mára azonban a hölgyek mindennapos és ünnepi öltözékévé is vált. A képen látható bársonykosztüm a fekete-fehér kontrasztra épült: zsabós fehér blúz egészíti ki. Ifjú és karcsú hölgyeken mutat igazán jól.

Tanácstagok fogadóórái

o O

Hétfőn tartja tanácstagi

fogadóóráját: Bárány István,

óvoda. Stadion u. 47, a., 17 órától: Budai Sámáné, Ady Endre Művelődési Ház. 17.30 órától; Bumbera László, II., Oszip István u. 14. sz. fsat.

1., 18 órától; Béres Pál és Lchoczki András, szirmai ta- nácskirendeltség, Vöröskatona u. 49. sz., 17.30 órától; Halász András, Ill a. sz. körzeti pártalapszervezet. Gor- kij-telep 1. sz.. 17 órától: Ka- lóczkai Istvánná, I 5. sz. körzeti pártalapszervezet, Kassai u. 86. s/., 17.30 órától; Kiss Mártonná, napközi otthonos óvoda. Kap'óh P. u. 8. sz. 12—14 ó a között: Klemenik Zoltánná, IV S. sz. körzeti pártalapszervezet, Vár u. 5. sz., 16.30 órától; Recskó Pitémé, Csóka u. 26.. sz. 1/2., 18 órától; Rózsavölgyi József és dr. Lipták Antal, 1/5. sz körzeti pártalapszervezet, Kassai u. 86. sz., 17.30 órától; Szepesi Lajos, I., László Jenő u. 99. sz., 16 órától; Molnár Miklós, II. sz. Lakás- szövetkezet, Szentpéteri kapu, 18 órától; Varga József, Szervezet u. 67. sz., 16—18 óra között; Vári Tamásné, LÁEV-kultúrterém, Erdész u. 24. sz., 18 órától.

Kedden tartja tanácstagi

fogadóóráját: Homolya Gizella, I 6. sz. körzeti pártalapszervezet, Tanácsház tér 2. sz., 17 órától; Horváth 1 m- réné, NME Központi Könyvtárának tanácsterme, 17—18 óra között.

fejlett, egészséges életmódú egyéniségek kifejlődése. Ezért szedi áldozatait tömegesen a szívinfarktus, vált népbetegséggé az elhízásból eredő érelmeszesedés és magas vérnyomás, hódítanak mértéktelenül a káros szenvedélyek. Ezért romlik évről évre a fiatalok erőnléte, és válnak egyre többen alkalmatlanakká katonai szolgálatra. Ezért olyan nehéz az embereket tömegesen testmozgásra csábítani.

Mert élni valóban lehet sport nélkül is. Csak az a kérdés: hogyan?

K. A. G.

Hétfőn este

3+c A Koma legújabb kalandjai alcímet viseli a színes, szink- ronzált szovjet film, amelynek a történetét (a műfaja miatt) nem illik előre elmesélni. Van egyébnként komolyabb címe is: Hiúz a vadászösvényen. Agaszi Bábáján rendező gondoH a romantikára... A filmet vasárnap délelőtt a Kossuth mozi vetiti.

Kondor Béla szüleitől Honthy Hannáig

Díjak, alapítványok

Ma nincsenek alapítványok. Ez nem mond ellem a sajtóban gyakorta megjelenő híradásoknak, ugyanis 19S». a jelenleg érvényes Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta így hívják hivatalosan ezt a gesztust: „kötelezettségvállalás közérdekű célra”. A névváltoztatásnak jogi okai voltak, ugyanis a régi polgári jog szerint az alapítvány „önálló jogi személy”, szocialista körülmények között pedig erre nincs lehetőség. Aki ezt a kötelezettséget vállalja, rendelkezhet arról, hogy pénzét mire, vagy kiknek — esetleg milyen intézménynek — a támogatására fordítsák, s hogy ki kezelje az összeget. Ha ez utóbbiról nem rendelkezik külön. a szakmai felügyeletet ellátó szerv jelöli ki a kötelezettségvállalás kezelőjét. Az alapítványtevők (a körülményes, hivatalos név helyett egyszerűbb így nevezni, s általában így is ismerik), többnyire országosan vagy nemzet.

• közileg ismert nevű személyiségek hátramaradottal, akik Így is meg kívánják örökítem hozzátartozójuk emlékét.

Néhány név a sok közül: Kondor Béla, a kiemelkedő jelentőségű festőművész szülei fiuk emlékére adtak át közel negyedmilliót a Képzőművészeti Főiskolának, hogy a kamatokból tehetséges grafikust vagy festőt jutalmazzanak. Gorka Géza örökösei úgy rendelkeztek, hogy az Iparművészeti Főiskola évente adjon jutalmat egy tehetséges és példás ma- gatartású kerámiaszakos hallgatónak. Hermann Lipót özvegye 1977-ben két művészképzős festőnövendék, két évvel később egy szobrásznövendék jutalmazására hagyott jelentékeny összeget a Képzőművészeti Főiskolára.

Méltóképpen sorakoznak fel a képző- és iparművészek mellé a zenészek. A Bartók—Pásztory-díjat — nagy zeneszerzőnk és özvegye, Pásztory Ditta zongora- művésznő nevét együtt viseli a díj — minden év március 25-én, Bartók születésének évfordulóján Ítélik oda „egy-egy magyar anyanyelvű zeneszerzőnek és előadóművésznek, aki. hozzájárult a zeneművészet fejlődéséhez.” Ez a díj kivételesen megosztható három zeneszerző és három előadóművész között. A díjat a művésznő tavaly alapította — de már tíz éve rendszeresen kiosztják azt a havi ötezer forintos ösztöndíjat, amelyet ugyancsak Pásztory Ditta alapított öt zongoraszakos hallgató számára. A díjak kezelője a Zeneművészeti Főiskola.

Közismert a Gábor Andor nevét viselő, és családja által alapított írói jutalomdíj. Kétévenként kapja egy-egy fiatal, tehetséges író, alkalmanként — így szól a „kötelezettségvállalás” — lírikus, illetve szatirikus író is átveheti. Füst Milán özvegye pedig úgy rendelkezett, hogy 24 ezer forintot az egyik évben két költő, a másik évben két prózaíró között osszanak fel. Feltétel: Füst Milán szellemében, az egyetemes emberi haladás érdekeit fejezzék ki műveikben.

Századik életévét járó írónőnk, Dénes Zsófia 1976-ban alapította az Ady-jutalmat. Ebből évente kapnak ösztöndíjat írók, irodalomtörténészek, kritikusok, műfordítók, zeneszerzők és előadóművészek, akik „Ady irodalmi és politikai jelentőségének, forradalmi lényegének, meg nem alkuvásának korára és az értő utókorra gyakorolt hatásának magas színvonalon történő megismertetése érdekében a legjelentősebb munkát végezték” — írta elő Dénes Zsófia.

Honthy Hanna úgy rendelkezett, hogy alapítványának kamatait páros években pedagógusnak, páratlanokban pedig orvosnak adják oda kiváló eredményekért.

Csaknem minden alapítvány az örökhagyó nevét viseli. Kivétel: Péchy Blanka, a magyar nyelv tisztaságán évtizedek óta híven őrködő művésznő, aki a közismert Kazinczy-díjat alapította. Ezt a legszebben beszélő színészek, rádió- és tévébemondók, valamint a nyelvünk szépségét ápoló tanárok kapják évről évre.

A hazaiakon kívül voltak és vannak külföldön — magyarok és nem magyarok —, akik jelentős összeget adtak különböző nemes célokra —

A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat azonnali belépéssel gyakorlattal és képesítéssel rendelkező

boltvezető munkatársat keres

a leninvárosi „SAJÓ” kisáruházba.

Az egység „A" kategóriás és jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemel. A fizetés a 12/1983. ABMH. sz. rendelet alapján 3800-7800 Ft között közös megegyezés alapján kerül megállapításra. Jelentkezés személyesen a személyzeti osztályon (Miskolc, Széchenyi út 115. sz.).

magyaroknak. Robert Graves angol költő és iró (az Én, Claudis és a Claudius, az isten című munkái a legismertebbek nálunk) Magyar- országon megjelent műveinek honoráriumaiból az év egyik legjobb magyar verse költőjének jutalmazására alapított nívódíjat, amelyet az Írószövetség javaslatára a Szerzői Jogvédő Hivatal utal ki. Cziffra György, a Franciaországban élő, nemzetközileg is elismert zongoraművész Liszt Ferenc emlékének ápolására ajánlott fel több mint százezer forintot, amelynek; kamatait osztják el.

Korántsem teljes a felsorolás. Sokan voltak, vannak — és remélhető, hogy lesznek is —, akik tehetséges fiatalok segítésére, horizontjuk tágítására szánták életük anyagiakban mérhető eredményeit. Minden alapítványnak megvan a megfelelő gazdája. Az odaítélésekről szóló, már-már mindennapos hírek mutatják, hogy jól sáfárkodnak a kezelőka „közérdekű célra tett kötelezettségvállalásokkal”.

V. E.

Újévi koncert a Rónaiban

A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncerttel kivan boldog új évet a város közönségének. A hangverseny műsorát — kicsit emlékeztetve a hagyományos, január elsején sugárzott bécsi újévi koncertekre —. a szórakoztatás nagyjainak a Straus- soknak, Suppénak, Brahms- nak a műveiből állították össze, az el »adáshoz népszerű operaénekeseket nyertek meg.

Tehát a program: a zenekart Kovács László, az együttes művészeti vezetője dirigálja, közreműködik Pászthy Júlia és Gregor József. A műsort — amelyben a többi között a Denevérből a Kaca- gó-dal, a Cigánybáróból Zsupán dala hangzik fel, megszólal Suppé Költő és parasztja, a Denevér nyitánya, a Terefere-polka, Brahms ötödik magyar tánca — Kovács P. József konferálja. Jegyek a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban és az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségén még kaphatók.

Az előadás a Rónai nagytermében január 7-én, hétfőn este fél nyolckor kezdődik.

Hímeznek és kötnek

Díszítőművészeti szakkörnek hívja az Ady Művelődési Ház a diósgyőri városközpontban lakó, ügyes kezű lányok és asszonyok hetenkénti találkozóját, de sokkal több ez... Nemcsak a hímzés technikáját, a tárgyi néprajz történetét itt elsajátítják, de az élő népművészet értelméről folyik a szó. Legközelebb január 7-én. hétfőn, délután 4 órakor találkoznak, és az új érdeklődőket mindig szívesen látják. Igazodik a ház a praktikus igényekhez is: január 17-től kézi'kötő-tanfo- lyamot indítanak. Minden csütörtökön délután öttől tartanak majd a foglalkozások. A tanfolyam időtartama három hónap, a részvételi díj négyszázötven forint.

Eny 200 éves kalendáriumból

Vidám történetek

Az új esztendő első napjaiban gyakran kézbe vesszük a még friss nyomdaszagú kalendáriumot, s egy ideig behatóan „tanulmányozgatjuk" benne - főként — a munkaszünetet ígérő piros betűs ünnepek dátumait. De kedvet kapunk a vas tagabb kalendáriumokban levő ismeretbövitő, népszerű tudományos cikkek, szépirodalmi művek, humoros írások elolvasására is.

Vidám történetek, anekdoták a letűnt századok kalendáriumaiból sem hiányoztak. Így abból az „Üj Kalendáriumból sem, amely Krisztus Urunk születése után az 1781- dik Esztendőre nyomatott Kassán Länderer Mihály költségével, akadémiai betűkkel”. Az évszázadok alatt kialakult szerkezeti beosztással készült kalendárium utolsó fejezetében „mulatozó időre való rövid történetek” olvashatók. Kétszáznégy évvel ezelőtt írták ugyan őket. de talán ma is derülhetünk rajtuk.

Az egyik arról szól, hogy „egy katona Strázsán álla, s az által menőket megkérde- zé: Ki vagy? Ök azt felelék: Jámbor. Erre a köz katona elhagyá őrálló-helyét, és a tiszthez ment, s mondá: Mi szükség nékem a Strázsán haszontalan állanom?”

A másik „mulatozó időre való rövid történet” szerint ..egy paraszt Párizs Városáéban a Vámház előtt ment el, és azt gondolta, hogy a Vámos valami Kalmár légyen: azért közelebb megy vala, hogy meglássa, a boltban mit árulnak. De midőn semmi portékát sem látott a boltban, kérdé a Vámostól: Uram, mit árul kigyelmed? Erre tréfát akarván űzni a paraszttal. azt feleié a Vámos, hogy Szamár fejeket. No, u.Syan jó Vásárja lehetett az Úrnak, felelt a paraszt, mivel egynél többet nem látok a kigyelmed boltjában ..."

A következő anekdotát igaz történetnek nevezi a kalendárium. s így mondja el: „Most ide több nem fér. tsak egv furcsa, de való történetnek vagyon még itt helye. Hunvad vármegyének B ... nevű falujában ez előtt néhány hetekkel falusi bírót tevének a paraszt lakosok, mely hivatalt viseli is egv ideig. Azonban a bírót jól megveri a felesége, mellyet megértvén a falusi lakosok, azon megegyezének. hogy mive*' a feleségének engedte magát megveretni, nem bírónak való ember, s azonnal a bíróságból kivetették”.