Déli Hírlap, 1985. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-24 / 20. szám

Tapolcán dől a fa Hz erdő munkása; Visszhangzik a kiáltás: — Vigyázz ... ! Dől a fa ... ! És ismét felsikít a stihl-fűrész. Kés nem hatol ügy a vaj­ba, mint ez a főrész a fába. Még tartja magát a cser . .. — de — Vigyázz...! Szegő Lajos, a lillafüredi erdészet vezetője megtörli homlokát, telsóhajt, s a fa­kitermelőkre mutat: — Nagyot dolgoztak az emberek az utóbbi hetekben. A hideg kérlelhetetlen, emésztette a tűzifát az ott­honokban. Az év első ne­gyedében 275 tonna tát kel­lett volna a Tüzép-telepekre szállítanunk. Január húsza­dikáig 310 tonnát adtunk... — Vigyázz . . . ! Óriási robaj, s — vége. A fa megadta magát az em­bernek ... * A miskolci Gasztrofól ételgyár recepteskönyvében az adagokat mázsában, a fűszere­ket kilóban adják meg. Ebben az esztendőben is több új termékkel jelentkeznek az üz­letekben. De amíg egy-egy receptkülönlegességet megízlelhetünk, hosszú idő telik el: az új termékeket alapos vizsgálatnak vetik alá az Élelmiszeripari Minőségvizsgáló Hiva­talban. Az állami és a nem álla­mi szervek működéséhez szükséges helyiséggazdálkodá­si jogszabályok a korábbi többszöri módosítások elle­nére se igazodtak megfelelő­en megváltozott gazdasági- társadalmi viszonyainkhoz. Ezért, átfogó felülvizsgála­tuk eredményeként született a múlt évben minisztertaná­csi és annak végrehajtására kiadott ÉVM-rendelet, ame­lyet 1984. október 1-től al­kalmaznak. Az új szabályo­zás lényege, hogy megszűnt az állami és ti nem állami szervek, a közületek, illetve «- magánszemélyek elhelye­zési igényeinek elkülönítése, s a közületek elsőbbsége. A jövőben minden, nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó igényt egységes rendszerben bírálnak el. A helyiséggazdálkodás új rend­jéről a Házi Jogtanácsadó is részletesen ír a decemberi, illetve a januári számában. Mikor javítják men ­Beáztak a lakások Sokan emlékeznek még rá, hogy az októberi—novemberi nagy esőzés miatt több száz miskolci bérházi lakás bea- zott. Emiatt szinte percen­ként csörgött a telefon a MIK ügyeletén. Az utóbbi he­tek hideg időjárása követ­keztében ugvan jelentősen csökkent a hasonló panaszok száma, a Clara Zetkin utca lakói azonban gyakran kérik a MIK szakembereinek se­gítségét, mivel a felsőbb emeletek lakásai beáznak. A vállalat munkatársait viszont hiába várják betek óta ... Megkérdeztük a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat ille­tékesét: miért nem javítják ki a hibákat? — A négyemeletes bérház felső részével kapcsolatban valóban több bejelentés érke­zett. Munkatársaink már dolgoztak itt egy—két hónap­pal ezelőtt, a fagy miatt Egy fehér irha esete a Patyolattal A gondos és előrelátó ügyfél, Gy. T. a múlt év szeptem­berében beadta irbabundáját tisztíttatni a Patyolatba. Több mint egy hónap múlva meg is kapta azt tisztán. És szakad­tán ! \ A vállán il sérült meg az irha. ezért az ügyfél azonnal el­vitte a reklamációs irodába, a Pátria-házba. Itt egy hétre vállalták a megvarrásit, ami azért is tűnt dicséretesen rö­vid határidőnek, mert közeledett a hideg idő. Az egy hétből azonban karácsonyi „ajándék” lett! Ez még nem is lett vol­na olyan nagy baj. de a varrás nagyon csúnyára sikerült, ís> a gazdája ismét nem tartott rá igényt: át se vette. A r ■ ,1 am -ió- ügyekkel foglalkozó hölgy arra kérte az ügv- IWc!: jönnek az ünnepek, legyen elnéző és a jövő év elején ne '.zen be. Ez idő tájt kezdődtek a farkasordító hidegek, de bunda sebei: Az ügyfél sokadszor is lürelines volt, de ahogy telt­nuíll az idő. ez a jó tulajdonsága már nem volt annyira jellemző rá. Január elejére a varrás úgy-ahogy elkészült, de ékkor újabb probléma vetődött fel: a fehér bunda piszko­sabb volt, mint valaha. Fekete foltok éktelenkedtek rajta, ami miatt — ugye érthető? — nem lehet viselni. Szerencsé­re ezt belátták az irodában is, ezért nem is csodálkoztak a üevfél elégedetlensége miatt. A reklamációkkal foglalko­zó hölgy — ki tudja, talán maga sem bízva a Patyolatban m< - ferte, hogy ö viszi el a gyorstisztítóba, ahol három nap alatt kitisztítják. Gy. T. most már értékcsökkenést is kért a meg-megrepa- r.flt (?) irháért, hiszen a javítgatások miatt eladni se tudná. Mint megtudta, erről azonban szó sem lehet, örüljön, hogy Ingyen, ennyit dolgoztak (?) vele. Január 9-én. a megadott időpontban érdeklődőit az értékes kabát után, de annak se híre, se hamva. Az említett hölggyel azóta sem tud konzul­tálni (mert éppen most ment el), a többi dolgozó pedig sem­mit nem tud a „gvorstisztilott” irha sorsáról. A bunda szépen áttele! a Patyolatban ... (temesi) azonban abba kellett hagy­niuk a munkát. Lapostetői szigetelni ugyanis ilyen idő­járási körülmények között nem lehet. Kétféle tetőfedési módszerrel dolgozunk. Bitu­menes eljárásnál a bitument lángszóróval kell felmelegí­teni, azonban a jeges, havas tetőn óhatatlanul is vízzel érintkezik, és ez igen baleset- veszélyes. mert mint a forró zsír, szanaszét spriccel. A másik a gumilemezes el’áras — ezt alkalmazzuk a Clara Zetkin utcában is —, a leme­zeket ragasztóval rögzítjük a tetőn. Ilyen hidegben azon­ban ezt sem lehet csinálni, mert ráfagy a felületre. Tud­juk, hogy mindezt nehéz megérteni azoknak, akiknek az otthona beázik. De az em­lített okok miatt minden­képp meg kell várni az eny hébb időjárást, azaz az olva­dást. A Clara Zetkin utcában egyébként már csak apróbb munkák vannak hátra, a ké­ményszegélyeknél kell a szi­getelést befejezni. Reméljük, hamarosan sor kerülhet rá. T. L. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr * Konczwald Barna a 34. sz. Általános Is­kolában, Könyves Kálmán u. 2. sz., délután 5 órától. Még hideg volt, mikor a lillafüredi erdészet tapolcai kerületében jártunk. Szö- geczki János, a kerület ve­zetője mondta erről az em­bert próbáló időről: — Emellett a fa mellett kétszer lehet melegedni. Egyszer, mikor vágja az ember, másszor, mikor be­gyújt vele. Egyébként mi, erdei emberek jobban sze­retjük ezt az időt. mint a sáros, latyakos őszit... Ropog a lábunk alatt a hó. A mínusz tíz fokot hi­degebbre hazudja az erdő széle. Az LKT traktor lánc­ra veszi az előbb még oly büszkén égrenyúló csert, s a darabolóhelyre vonszolja. A fa mezsgyét vág a hó­ba... Várják már: fűrésszel, fejszével, bunkóval... Régen úgy hívták őket: favágók. Télen-nyáron a szabadban dolgoznak, a szél, az eső. a napfény, a hideg kicserzi bőrüket. ^ A feldolgozásra váró fa a ládi fűrészüzembe kerül — Nem kétséges: mint ré­gen, most is fával foglal­koznak — mondja az erdé­szet vezetője. — A fa adja kenyerüket. Bár nem ke­rült. nem kerülhetett a ta­lonba a balta, egyeduralma megszűnt. Most már szak­munkások dolgoznak az er­dőben. Motoros fűrésszel, traktorral, s ha kell, tele­pítenek... Nem favágás; fakitermelés ez már... A brigádot — amely most itt termeli a fát a Tapolca feletti erdőrészben — hosz- szú-hosszú ideig Lévai La­jos vezette. A híres Lévai brigád. Állami-díjat is kap­tak. A rang, a cím köte­lez... A csapat mostani ve- aetője, Schmid László: Megszűnt az ipari üzemek gázfogyasztásának korlátozása Az Ipari Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint tegnap a Hejőcsabai Cement­gyárban is feloldották a gáz­korlátozást, és ezzel vala­mennyi üzem ismét kötöttség nélkül használhatja a gázt. A rendkívüli hideg miatt ja­nuár 6-án rendelték el a gáz- fogyasztásnak átlagosan 25 százalékos csökkentését ti­zenegy nagy ipari üzemben, hogy fenntartsák az orszá­gos gázrendszer egyensúlyát, s ne legyenek zavarok a la­kosság ellátásában. A hideg mérséklődésével január kö­zepén hat nagyüzemben, most kedden és szerdán pe­dig a további öt üzemben is 3+c Vük. a róka vackában pihen vadasparkból Pillanatkép a miskolci (Kiss József felvétele) megszünették a korlátozást. Az enyhülés ellenére válto­zatlanul alapvető feladat a fütöenergia — a gáz, a vil­lamos áram, a szén, a fűtő­olaj — takarékos felhaszná­lása, a pazarlás, a túlfűtés megszüntetése. Gondoskodni kell a megcsappant fűtő­anyagkészletek feltöltéséről. A takarékossági intézkedé­seknek megfelelően, egyelő­re változatlanul fenn kell tartani a tévé csökkentett műsoridejét is. — Kilencen vagyunk, a többség már fiatal. Kevesen maradtunk a régiek közül. Az idő, a természet, az ál­landó szabadbanlét lassan kifog rajtunk, emészti egész­ségünket. Ebben az évben 9 —11 ezer köbméter fát kell kitermelnünk. Nem cse­kélység ... Fiatalok az erdőben? Né­hány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt huszonévest a fakitermelők csapataiban látni. No nem azért, mintha nem fogadták volna őket szívesen. — Sokáig nem volt von­zó a pálya — mondja Szó- geczki János. — Aztán hat vagy hét évvel ezelőtt meg­kezdődött a fiatalítás ... Barna József egyike a fiatal szakmunkásoknak. Le­teszi stihljét, s lakonikus egyszerűséggel mondja: — Szabadban vagyunk, megfizethetetlen ez. Erdész akartam lenni, de kollégiu­mot csak Mátrafüreden, az erdőgazdasági szakmunkás- képzőben kaptam. Így let­tem fakitermelő. A stihl ismét felsikít.. I Hogy melyik fából mi lesz: a tűzre, vagy további fel­dolgozásra kerül, az most dől el. — Ebben az évben 57 ezer köbméter fát terme­lünk ki — mondja Szegő Lajos. — Hat termelőbrigá­dunk gyürkőzik meg e ha­talmas mennyiséggel. Ök is, mi is tudjuk: kell a fa. Egyre jobban ... I. S. Insyen nem szólhat a zene Kevesen tudják, hogy a nyilvános helyen szolgáltatott gépzene után jogdíjat kell fizetni. Pedig mostanában nemcsak a vendéglátóhelye­ken, hanem a divatáruüzle­tekben, sőt a butikok kira­katai előtt is hangosan szól a diszkómuzsika Hogy hol. mennyit kell fizetni a zene­szolgáltatásért. azt pontosan megtudhatjuk a Szerzői Jog­védő Hivatal nemrégiben összeállított árkalkulációjá­ból. Az áruházakban, az üzle­tekben készülékenként, il­letve hangszórónként havi 20 forint a jogdíj. A köz­területre zenét sugárzó hang­szórók után már ennek a dupláját kérik. A nemzet­közi és országos jellegű vá­sárokon. kiállításon szolgál­tatott zene díja hangszórón­ként, ráidónként, televízión­ként. magnetofononként na­pi 50 forint. Ha gépjármű­vekről harsog a hangszóró, az autó tulajdonosa havonta 300 forintot köteles fizetni. Nem tilos hirdetést közve­títeni a közterületre a zenét sugárzó hangszórókon át; ám ezért havonként és hang­szórónként plusz 15 forint jár a jogvédő hivatalnak. Kempingtáborokban a befo­gadóképesség alapján hatá­rozzák meg a zeneszolgálta­tás utáni jogdíiat. A legtöb­bet a mutatványosok fizet­nek. a kör- és a hajóhinták, va'amint a céllövöldék kör­nyékén évente 800 forintba kerül a zenés reklám. Ha a nyilvános zeneszol­gáltatás másolás útján készí­tett magnó- vagy videoka­zettáról történik, a jogdíjon kívül még havi 50 forintot keil fiaetiü. I ingszóróÉént kell lizelni Iiicstani íopaiéra ói lennie

Next

/
Thumbnails
Contents