Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1984-10-18 / 246. szám
Szórakozva kirándulni Épü a ssabadidőpark A Bükk az ország legmagasabbra kiemelkedő karsztos tönkhegysége, félhomályba burkolózó szurdokvölgyei- vel, kőtömbjeinek csodálatos formagazdagságával. Nagyon sokunkat egyedülálló növény- és állatvilága vonz: a Nagymező- vadvirágpompája, az Őserdő háborítatlan növénytársulása, vagy a meleg, déli lejtők ritka rovarvilága. S ha még ezekkel sem érnénk be, felkereshetjük a régmúlt idők tanúit, az ősemberbarlangokat: a Subalyukat, a Szeletát meg a többieket. Ellátogathatunk Fa- zola mester őskohójához, vagy régi méhészek emlékét idézhetjük a Dél-Bükk kaptárkövei mellett... Sok-sok természeti és kultúrtörténeti érték húzódik meg a Bükk rengetegeiben; nem csoda hát, hogy 1976- ban itt jött létre az ország harmadik, ám első hegyvidéki, erdős nemzeti parkja, a két megyét, s 21 lakott települést — köztük Egert és Miskolcot is — érintő, csaknem 39 000 hektáros Bükki Nemzeti Park. • REJTEKÉN NEMCSAK KUTATNAK A park igazgatósága — elsődleges természetvédelmi küldetésén túl — nagy jelentőséget tulajdonít a védett értékek megismerését szolgáló turizmusnak és idegen- forgalomnak. Ezért a területét átszelő közutak mentén — szép kilátást biztosító helyeken — pihenőállomásokat alakít ki az autósoknak, s a nemzeti park legközkedveltebb kapuiban információs, kutató és közjóléti bázisokat épít ki. Hazánk másik két nemzeti parkját — a magyar puszta miatt — elsősorban külföldiek keresik fel; a bükkit szeretnék mindenekelőtt a hazai közönség előtt kitárni. E törekvések jegyében ren-, dezték be eger—lillafüredi közút mentén a Rejteki Kutató és Kirándulóközpontot. jk Az utolsó simításokat végzik a hátsó kilátóépület tetején a zsindelyezök Akinek megtetszik egy fazon... A répáshutai busszal megközelíthető hajdani munkás- szálló helyén ma már a nemzeti park természeti értékeit kutató tudósok dolgoznak, s a kirándulók részére berendezett kiállítóteremben a Bükk élővilágával ismerkedhetnek a látogatók. Kitömött és lepréselt, fotózott és festett példányok sorakoznak az üveg védelme mögött, s aki akarja, megnézheti a BNP-ról készült félórás hangosított diasort is. Képeslapok, természetvédelmi kiadványok, s rövid bemutatótanösvény várja itt a természet kedvelőit. • ÁSVÁNYKERT, TÜZRAKÖHELY, TANOSVÉNY Miskolc lakosságának igényeit kielégítendő kezdték el a majális-parki autóbusz- végállomás tőszomszédságában a Herman Ottó Emlékliget építését is. A csaknem 3,5 hektáros területet a közeljövőben a természetvédelemre való nevelés és a bemutatás eszközeivel ellátva szándékozzák a nagyközönség előtt megnyitni. Tájba- illő épületben kap helyet az autóbusznyi látogatót befogadni képes kiállító- és előadóterem, gombavizsgáló és elárusítóhely, de lesz kilátó- torony és ásványkert is. Szöveges és rajzos táblák igazítják el a látogatót a Bükk flóráját idéző parkban, s ha mindezek után megéhezett a kedves vendég, szalonnát süthet vagy bográcsot főzhet a kijelölt tűzrakóhelyek valamelyikén, miközben a gyerekek a stílszerűen fából készült gyermekjátszótéren tölthetik az időt. A parkhoz a kirándüló-"'és' 'tanösvények egész hálózata kapcsolódik. Közülük a legelső — Szinva- völgyi — már elkészült. Útvonalán az Anna-barlanggal, a Szeleta-zsombollyal, a növények és madarak egész seregével ismerkedhet meg a látogató. Érdemes tehát kimozdulni; érdemes a Bükkbe jönni, ahol mindig nyitva a nagy- közönség előtt a Bükki Nemzeti Park.... H. M. ★ Elég rossz állapotban vannak a vízesést övezd sziklapárkányok is. Fényképünkön i4 látható, hogy a kilátó korlátj át alátámasztó betontömb már a levegőben lóg egy kissé. Leomlott a sziklafal Mi lesz a lillafüredi vízeséssel ? Hámornak a szállón túl két nagy nevezetessége van, a Szinva-vízesés és a cseppkő tufabarlang — így írta a krónikás 1929-ben. Sokan megdöbbenve értesültek róla, hogy a napokban Lillafüred egyik ékessége veszélybe került: a Palotaszállónál levő nagy Szinva-vízesés víz- oszlopa mögött leomlott a kőzet. Vajon mi lesz a vízesés további sorsa, és mi okozhatta az omlást? A felmérések szerint 1O0— 150 köbméter kő zúdult 15 méter, magasból a yízesés, alatti kis tóba. A vízesés gazdája, a Miskolc városi Tanács helyreállítási bizottságot alapított. Ennek egyik tagja Jirkovszky Imre, az építési és közlekedési osztály helyettes vezetője: — összehívtunk minden érdekeltet, szakembereket a Nehézipari Műszaki Egyetemről, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalattól, a helyi hatóságtól, s a vízügyi szervektől. A szakértők nagyon A buszok rövidesen bemchelnek a pályaudvarhoz Zója téri helyzetkép készségesnek bizonyultak, s így a bizottság röviddel az eset után a helyszínen tájékozódhatott. Megállapítottuk, hogy az omlás a sziklafal természetes rendeződése volt, s így most újra egyensúlyi helyzetbe került. Geológia törvényszerűségről van szó, hiszen a vízesések alakja időről-időre változik, kopnak a kőzetek, s bekövetkeznek kisebb-nagyobb omlások is. Régebbi nyomokat is találtunk, amelyek arra utalnak, hogy már korábban is történt hasonló omlás. A lliaíüredi; vízesés eset* tében nehezíti a\ fielyzefeíT hogy rendkívül laza ’tufákő- zetből áll a sziklafal, porózus, és kevéssé' áll ellen a fagynak, a földmozgásoknak. Ismétlem azonban: további omlástól nem. kell tartani. — Hogyan tervezik a helyreállítást? — Először is feltáró vizsgálatot kell végeznünk, amely megállapítja, milyen a kőzet stabilitása a belső rétegekben, van-e egyáltalán olyan keményebb réteg, amihez ki lehet „horgonyozni” a lazább sziklákat. Beszélgetéseinkben felmerült az az ötlet is, hogy szilárdító injekciókkal kezeljük a sziklafalat. Ám ennek az eredménye kétséges, mert az injektált anyag esetleg még jobban szétfeszíti az amúgy is laza kőzetet. Egy bizonyos: csak akkor lehet dönteni, ha meglesz a feltáró vizsgálat. Negyedévenként meg fogjuk ismételni a sziklafal állapotfelmérését, hogy nyomon tudjuk követni a változásokat, s elébe mehessünk mindenfajta omlásnak, csúszásnak. — Mi lesz a leomlott kőzettel? — A bizottság úgy döntött, hogy ne nyúljunk hozzá. Egyrészt a vízesés lezúduló víztömege lassan teljesen el- mpstKi_. apróbb köveket. csáK á 'mozdíthatatlan, nagy sziklák maradnak jelenlegi helyükön. Mivel az omlás természetes geológiai folyamat — hozzátartozhat minden vízesés „életéhez” —, a lehullott kőzet nem csorbítja a vízesés értékét. Ha a helyükön hagyjuk a nagy sziklákat. akkor őrizzük meg a természetes látványt! Érdemes még idézni egy kicsit az egykori krónikából, ahol azt is leírják, hogy a vízesés nem az eredeti helyén zuhog, hiszen amikor felépítették a Palotaszállót, áthelyezték a patakmedret. A mi vízesésünk tehát fé- lig-meddig mesterséges képződmény, de ez nem von le semmit az értékéből. (kiss) Felét fizeti a Patyolat? Mán ión a sáásila Ha elvéss a ruha Manapság egyre több családnál kerülnek elő a kötőtűk, varrógépek. Anyagi megfontolásból sokan igyekszenek házilag elkészíteni a boltokban drágán megvásárolható ruhákat, pulóvereket. Ehhez a munkához segítséget nyújtanak a divatlapok ötletei is. Bizonyára sok háziasszony lepődött meg nemrégiben, amikor a Divatalbum című kiadványban azt olvasta, hogy méretre alakított szabásminta postán is megrendelhető. Szabni gyakran nehezebb, mint varrni, így feltehetőleg sokakat érdekeltért ez a szolgáltatás, amiről s miskolci 1. számú Postahivatalban érdeklődtünk. Szlovák Aurélné. a városi hirlaposztály hírlapfelelőse: — Meglehetősen régi. de csak kevéssé ismert szolgáltatásról van szó. Az a lényege, hogy ha bármely, Magyarországon hozzáférhető divatlapban megtetszik egy fazon valakinek, azt megrendelheti nálam. Ehhez szükség van az illető méreteire. s arra, hogy melyik lapban (évfolyam és pontos szám megjelölésével) jelent meg a modell. Ha valakinek teljesen egyéni elképzelése van, elegendő egy egyszerű skicc is, persze a méretekre ekkor is szükség van. Én továbbítom a megrendelést Budapestre, a Központi Hírlapirodának. ahol szakemberekkel készíttetik el a méretre alakított szabásmintát, A postás a lakásra viszi 10—14 nap múlva. A szolgáltatás szerintem nem drága, mivel a legolcsóbb munka 17. a legdrágább 46 forintba kerül, s ebben a posta- költség benne van. B. A. A Zója téren — a Tiszai pályaudvar előtt — hónapok óta nagy a felfordulás. A villamosvágányok reparálói — akik korábban már megújították az Ady-hídtól a Zója tér bejáratáig terjedő szakaszt — elértek ide is. A körforgalom vágányhálózata és aljzata megérett a teljes cserére. A villamosokat ideiglenes vágányra terelték a munka idejére, a személyautókat kitiltották a Zója térről, s az autóbuszok sem mehetnek be ide. Ez utóbbi okozza a legnagyobb bosszúságot, hiszen a megállók és az állomás épülete között bizony jócskán kell gyalogolni. A munka kivitelezője az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Boncsér László építésvezetőt kérdeztük: hol tartanak? — Jó hírrel szolgálhatok: a közeljövőben az autóbuszokat be tudjuk engedni a már megépült új buszpályaudvarra. a villamosok pedig az ideiglenes sínről visszatérhetnek régi helyükre, de már az új vágányra. Terveink szerint november első napjaira készülünk el a körforgalom belső vágányának munkáival. Ehhez az szükséges, hogy a Szinva-hídon is befejezzük a vágányok fektetését — itt egyébként olyan típusú dilatációs szerkezetet építünk be, mint amilyet Pesten, az Árpád-híd építésénél használtak —, beburkoljuk a vágány közöket, elkészítjük a le- és felszálló peront. Ha ez megtörtént, akkor a villamosok már az új vágányon járhatnak, s az ideiglenesnek az elbontása után az autóbuszok is bemehetnek új helyükre. A munka innen kezdve a következő: a másik vágánypár, egy új gyalogos-aluljáró (amely a pályaudvar főbejárata és a villamosperonok között húzódik majd), s egy új úttest elkészítése. Feladat tehát még van bőven, a felfordulás pedig valószínűleg még nagyobb lesz, mint eddig volt. De hogy a tér arculata megváltozzon, ahhoz ez szükséges. Addig pedig türelmet kérünk az itt megfordulóktól ... Még július végén egy 700 forint értékű plédet adott be tisztításra Vaszil Lajos- né valamelyik miskolci Patyolat-szalonba. A meghatározott időben elment a takaróért, ám hiába. Sokáig hitegették, hogy majd előkerül, míg végül bevallották: a plédnek nyoma veszett. A Patyolat illetékes képviselői a lovagiasság szabályai szerint kártérítést fizettek a károsultnak. A csaknem teljesen új takaró árának azonban kevesebb mint a felét kapta kézhez Vaszil Lajosné, aki mindezt elpanaszolta szerkesztőségünkben. Sérelmesnek tartja, hogy a számára értékes plédért nem kártalanították megfelelően. És ami még szomorúbb; ilyen esetekben az ügyfélnek jogi úton nem sok keresnivalója marad. Amikor egy-egy ruhadarabot beadunk a Patyolatba, az átvevők szinte mindig azt írják az átvételi elismer- vényre, hogy viseltes, foltos. Ritka az a megrendelő, aki emiatt vitaoa száll, és bizonygatni kezdi, hogy az új nadrágja vagy felöltője még egyáltalán nem mondható viseli ennék. .. így aztán a ruhadarabok többsége ezekkel az értékcsökkentő jelzőkkel jut a mosodába. És ha nyomuk vész. aligha számíthatunk többre, mint a szóban forgó textil, eszmei értékére. Változtathatunk-e ezen az egyoldalú szerződésen? Ha elég erőszakosak kitartóak vagyunk a tisztítandó holmik átadásakor, s az elismervény kitöltésekor, bizonyára. De mennyivel egyszerűbb lenne, ha az ügyintézők valóban a holmi tényleges állapotának megfelelően készítenék el a kísérő levelet... Sz. L
