Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1984-10-08 / 237. szám
A kereskedők haladtak a korral... Miskolc-borsodi telefonkönyv 1908-ból A* 1888. december 15-i Borsodmegyei Lapok c. újság hirdetései között egy nagyméretű keretes hirdetést talál az olvasd: Miskolczi telephon hálózat sxerencslnk a m. t. közönséget értesiteni, hogy a helybeli távbe- síéw WTóraiot vasárnap a közhasználatnak átadtuk, és midőn azok névsorát, kik ntfl egyelőre a telephon be lett vezetve, alabb körlenénk, tudatjuk, hogy U kö zönség rendelkezésére két nyilvános állomást is szervezünk, a hol bárki csekély dij lefizetése mellett a telephont igénybe veheti. ■ Szolgálati idő a központban : Máreahts i tői okt 31-ig Reggel 7 órától este 8 ig 7 - .Nov i -tői febr végéig Reggel 8 órától este ; ig } A d<í“ °ra*l>ao *• }ybskokz> >888. deczemb, 15, Wilhellm és Jenei, niiajwni rnvaXÄI. Borsod misk gőzmalom* Dresdner szálloda Első magy. ák. bw*. tára. fltegvnafcs. i Frank H Frank Sanmdf. j ML á. y. forgalmi főnökség*. I Generali bizt. társ. főügyookség^ M i t. gomöri állomás. I Keresk. és iparkamara. Korona szálloda. Kubacska István foyiir á8ntn&f Központ „ SMfmkolczi telephon hálózat mlajdoooaat, T^ichtenstein József. Miskolczi takarék egylet Miskolczi hitelintézet Pest város szálloda« Radványi István. Robicsek Emánoei T erménycsarnok. M a. v Tiszavidéki állomás. Tűzoltó őrtanya. Városháza Wilhellm és Jenei (nyíl*, állomás.) Wilhellm és Jeoei (gomöri vasat mellett) Séta a hanglemezpiacon Milyen üzlet a fekete korong? Abban az időben a telefonállomások nem voltak számmal megjelölve. Nem kis gondot jelenthetett a telefonos kisasszonyoknak megjegyezni, hogy melyik sáv melyik oszlopában található egyik-másik keresett állomás. A hívást jelző esőlemez lapocskára papírt ragasztottak. és arra írták fel az előfizetők nevét. A kereskedők — az előfizetők mind nagyobb része e rétegből tevődött ki — fokozatosan kapcsolódtak be a hálózatba. Üzleti hirdetéseiken már feltűnő helyre került a felirat: Telephon. A helyi lap is igyekezett folyamatosan hírt adni az új előfizetőkről. 1900. február 4-én a Borsod—Miskolci Közlöny csokorba szedi az újonnan belépő előfizetőket: Fischer Mór szeszkereskedő, Szemere utca 5.; Fischer Mór borpincéje; Gutmann testvérek sörraktára. Zsolcai kapu 10.; Dohánybeváltó Hivatal, Zsolcai kapu 29.; Dohánybeváltó felügyelőség, Batthyány u. 2.; hívószámot azonban nem közöl. Ugyanezen lap május 6-i számában új előfizetőként közli a Kultúrmérnöki hivatalt, melynek a telefonszáma 4. ÁLLAMI TULAJDONBA KERÜLT 1900 tavaszán nagy változás történt a miskolci telefon életében: április 1-ével az 1896-ban a posta által megváltott telefonhálózat, miután helyét és hálózatát az új helyen előkészítették,^ a posta Déryné utcai épületébe költözött (ma a Dolgozók Gimnáziuma), s ezÁliatorvosok vizsgálják az ebkábító puskához való hatóanyagot. Mint arról már többször beszámoltunk, a városgondnokság a kóborkutyák befogásához ezentúl kábító fegyvert kíván alkalmazni. A puskát viszont addig nem használhatják, amíg szakértő állatorvosok meg neip állapítják a hatóÜj tagok jelentkezését várja a Gárdonyi Művelődési Házban a Spirál színjátszócsoport. Telefonon és személyesen október 15-ig várzel az állami tulajdonbavé- tel véglegesen befejeződött. Manschet Vince postafőnök az előfizetőket az áthelyezés során átszámoztatta. Ez időben történt meg a postahivatalok átszámozása is; a főposta az 1., a pályaudvari a 2., a Király utcai (Búza téri) a 3., a Hunyadi utcai (felvégi) a 4. számot kapta. Az előfizetők száma évről évre emelkedett, megelőzve más nagyobb városokat. 1905-re, mire a második in- terurbán vonal Budapest— Miskolc—Kassa között kiépült, már 350 előfizetője volt A telefonközpont megnyitásától 1908-ig hiteles, ösz- szesített telefonkönyvvel, névsorral nem rendelkezünk. Az ország területén a magánkézben levő hálózatok tulajdonosai adtak ki 1897- től maguk által szerkesztett névsorokat, füzetkéket, azok azonban a gyakori (félévenkénti) megjelenés miatt gyatra kivitelűek voltak, és a használattól hamar tönkrementek. Egy ilyen kis méretű. 21 oldalas, magánkiadású, évszám nélküli névsorfüzet jelent meg — eddigi kutatásom szerint — 1908-ban a miskolci és á megyebeli telefonhálózat előfizetőiről. Megőrzője Szentiványi Lajos Sajószentpéterről, aki a postatörténeti kiállítás megtekintése után azt felajánlotta a Postamúzeumnak. A névsor 438 előfizetőt sorol fel név szerint és pontos lakcímmel, feltüntetve az előfizetők hívószámát. A miskolciak után felsorolja a város távbeszélő központjához csatlakozó környékbeli és törvényhatósági központokat. Megjelöli, hogy akik 84 anyag szükséges mennyiségét. Erre a vizsgálatra azért van szükség, hogy a fegyver ne gyilkolja meg az ebeket, hanem csak „harcképtelenné” tegye őket. A vizsgálat befejeztével, a szükséges engedélyek . megszerzése után kezdik majd használni az ebkábítót a városgondnokság szakemberei. ják azoknak a M évesnél idősebb fiataloknak a jelentkezését, akik tehetséget és kedvet éreznek a színjátszáshoz. korona kapcsolási díjat fizetnek, a saját központjuk előfizetőin túl a névsorban feltüntetett központok előfizetőivel is díjtalanul beszélhetnek. Miskolchoz 35 megyebeli és 2 más megyében fekvő — Tiszadob és Szikszó — postahálózata csatlakozott. ELŐFIZETŐK A KORNYÉKRŐL A névsor alapján a vidéki központok forgalomkor tekintetében négy csoportba oszthatók. Az első, kis létszámú csoport szűkebb körű belföldi helyközi távbeszélő forgalomban vett részt Alsó- ábrány 1, Arló 1. Borsod- nádasd 2, Hódoscsépány 1, Mezőnyárád 1 előfizetővel. A második csoport 19 postaközpontjának 107 előfizetője a belföldi helyközi forgalomban vett részt: Alsó- zsolca 4, Diósgyőr város 6, Edelény 8, Ernőd 4, Felső- zsolca 3, Hámor 8, Mező- csát 6, Mezőkeresztes 5. Mezőkövesd 9, Mezőnyék 2, Ónod 11, Sajószentpéter 12, Sajószöged 3, Szendrő 5, Szendrőlád 1, Szikszó 12. Ti- bolddaróc 3, Tiszakeszi 2. A harmadik csoportját képezte a törvényhatósági távbszélő forgalomban részt vevő Ároktő 1, Borsodivánka 2, Hejőcsaba 2, Sajóvámos 1, Szentistván 1, Szihalom 2, Szirmabesenyő 1. Tiszadorog- ma 3 előfizetővel. Különös gazdasági érdek fűzhette ahhoz Bánhorváti 2, Bélapátfalva 3. Dédes 3 és Szilvásvárad 4 előfizetőjét, hogy központjuk részt vett a Budapesttel való helyközi távbeszélő forgalomban. Érdekessége e magánkiadású névsorfüzetnek, hogy nem tüntet fel postaszolgálati telefonállomást, sem hivatali szervét, sem alkalmazottét. De. Kamody Miklós Amikor sótétbe borul a lakásunk vagy egy egész utcarész, azonnal telefon után nyúlunk. Hívjuk a szerelőket, és türelmetlenek vagyunk, ha bosszú percekig kell várni a világosságra. Szerencsére azért nem sűrűn fordul elő áramkimaradás vagy műszaki hiba. Két villanyszerelővel, a 2. számú ÉMÁSZ-ki rendeltség dolgozóival ezekről beszélgettünk. — Melyek a leggyakoribb hibák? — A kis- és középfeszültségű hálózat javítása, karbantartása tartozik hozzánk — válaszolta Kovács Mihály. — A leggyakrabb biztosíték- hibák fordulnak elő, s vihar idején sok ‘a vezetékszaka- dás, a szigetelő- és oszloptörés. Építkezési területeken pedig nemegyszer elszakítják a kábelt a munkagépekkel. — Persze nemcsak ilyen hibák miat értesítenek bennünket — vette át a szót Koba Gyula. — Sokszor végzünk mérőóra-ellenőrzést és -cserét is. Az ellenőrzésre azért van szükség, mert egyes fogyasztók sokallják, a villanyszámlát. Ilyenkor Hatvanba szállítjuk az órát, az ÉMÁSZ hitelesítő állomására, ahol pontosan bemérik. Jó néhány ügyiéi ok nélkül A zene nem ismer határokat. a hanglemezek azonban annál inkább, hiszen behozataluk — különösen a nyugatiaké — ugyanolyan korlátok között történhet, mint bármelyik másik importcikké. Határainkon túli könnyűzenei lemezfelvételeket azonban mostanában nem csak az állami üzletekben láthatunk, hanem az újonnan megnyílt magánkereskedésekben is. Ahol olcsóbb Az állami hanglemezboltokban az egész országban ugyanaz a választék. Elsősorban a régebbi nyugati felvételek kaphatók itt, bár legutóbb például a jelenlegi kedvencek: Nena és Michael Jackson felvételeit igen hamar sikerült megszerezniük, árusítaniuk. A árak mérsékeltek: a külföldi lemezek 250—280 forintba kerülnek. Az állami hanglemez-kereskedések a viszonylagos olcsóság ellenére is űrt hagynak maguk után a piacon, amit a magánboltosok gyorsan ki is töltenek. Ha behozzák Miskolcon három magánhanglemezbolt működik. Az első volt a Korona, ezt követte a Pop-sarok, majd nemrégiben a 29-es busz avasi végállomásánál a Popszalon. Ez utóbbi tulajdonosa, Nagy Tusolt úgy látja, hogy a korongokban jó üzlet rejlefte, ha olcsóbban adhatná őket. De lemezeket eladni csak úgy érdemes, ha a legfrissebb, divatos zenét kínálhatják, hiszen ebben az állami boltok nem tudnak kon kúriának semmi baja. Ez esetben a költségek őt terhetlik. — Hány volttal dolgoznak? — A kisfeszlütsóg 380/200, a középfeszültség, amellyel a nagyfogyasztók energiaellátását biztosítják, 10—35 kilovolt! — Előfordult már balesetük? — Szerencsére még nem — kopogták le szinte egyszerre. — Alapszabály, hogy feszültség alatt nem szabad dolgozni, és ezt a saját érdekünkben is érdemes betartani. — Sokat dolgoznak a szobán. oszlopokat másznak. Melyik évszakot szeretik a legjobban? — A tavaszt és az őszt — mondta Kovács Mihály. — Nyáron a nagy hőség, télen a metsző hideg okoz kellemetlenségeket. Gondolja el. gyakran 26 méteres oszlopokat is megmászunk! — A tél a legveszélysebb — egészítette ki kollégája válaszát Koba Gyula. — Háromféle oszlop van: vas. beton és fa. Ez utóbbira a legkönnyebb felmászni, de ha ráfagy a víz. annyira csúszik. hogy nem leányálom feljutni a tetejére. A munkát pedig télen, nyáron el kell végezni! rálni. A kereskedő ezeket a lemezeket elsősorban a nyugati utazásról haztértektől tudja megvásárolni, az érvényben levő vámszabályok megtartásával. Kint viszont az új korongok legalább 20 nyugatnémet márkát taksálnak, ezekért a boltos minimum 400 forintot fizet, s hogy haszna is legyen, 500 felett, árusítja. Néha viszont előfordul — mint a már említett Nena és Jackson esetében —, hogy később feltűnik az állami boltok polcain is, és ilyenkor a magánkereskedő nyakán marad a portéka; vagy a vásárló csalódik a maszekban, mert nála nemrégiben jóval többért jutott hozzá ugyanehhez. A pénztárca felől nézve Nagy Zsolt szerint a magas árak, a beszerzés nehézségei, valamint a nyakán maradó eladatlan lemezek miatt nem is kifizetődő a bolt. csak a profiljába tartozó műszaki cikkek adásvételével lehet nyereségessé tenni. Ennek némileg ellentmond. hogy a közeljövőben két újabb magán-hanglemezbolt nyílik Miskolcon .. A divatos (vagy egyszerűen csak birtokolni kívánt) nyugati hanglemezek nem hétköznapi igényeket elégítenek ki. Ha egy család hónap elején listát készít a beszerzendő holmikról. a fekete korongok valószínűleg az utolsó helyek egyikét foglalják csak el. Talán a pénztárcánknak kedvezőbb megoldás lehetne, ha Magyarország is vállalkozna licenc-hanglemezek gyártására, akár Csehszlovákia vagy Jugoszlávia. Cseh és jugoszláv licenc-lemezújdonsá- gokkal itthon is találkozhatunk: kár, hogy jóval drágábban, mint amennyiért a gyártó országokban ... B. A. + Sok kicsi, egy sorban... (Kerényi László felvétele) Mi sül ki belőle? A minap — sok más miskolci -kenyérfogyasztó társammal egyetemben — az Országos Piackutató Intézet telkért, hogy írjam meg véleményemet a „mindennapiról”. Hói szerzem be? Mindennap vásárolok-e, s mennyit? A lakásomhoz legközelebbi üzletben veszem-e a kenyeret, vagy pedig máshol? Rendre kitöltöttem a rovatokat, s a rangos intézmény udvarias óhajának megfelelően javaslatot is tettem a minőség, illetve az ellátás javításának érdekében. Annyira persze dőre nem vagyok, hogy követeljem a házias ízeket idéző hajdani kis pékségek visszaállítását. Hol vannak már ezek a sütödék? Hol vannak a hajdani pékek, akiknek utódai az automatizált kenyérgyárban alig ismerik:, s jószerével nem is használják a sütőlapátot? Azt sem követelem, hogy változtassák meg azt a magyar szabványt, mely szerint a kemencéből kikerüve 72 órán át „friss”, azaz fogyasztható a kenyér. . . Azt viszont elvárom, hogy a világhíres magyar búzából szemnek szép. ízlelőszerveimnek gasztronómiai örömet adó kenyér kerül jön ki a . nagyipari sütödékből. Nem hiszem, hogy nagyban ne lehetne jó cipót sütni! Talán a recepten kellene változtatni, talán a szállítást kellene gyorsabbá, árukfmélőbbé tenni... Ez már technológiai. technikai kérdés. Ehhez nem értek, de azt el tudom dönteni, hogy mi ízlik, s mi nem. Nyilván ezért is tisztelt meg bizalmával az intézet s ez bátorított arra. hogy mint kenyérkereső magyar állampolgár a kenyérügyben véleményemnek hangot adjak. Kíváncsi vagyok hogy mi lesz a következménve annak a felmérésnek. Kíváncsi vagyok, hogy mit sütnek ki belőle a piackutató intézetben, s főleg — mert ez a perdöntő — a kenyérgyárakban... B. I. Ne gyilkolhasson az ebkábító Tagokat keres a Spirál Ha sokat matat az árammérő*.« Villanyszerclők az oszlopon emetl panaszt, mert az órá(iemesi)
