Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)
1984-07-16 / 166. szám
3fc Ecsedi Ágnes sárospataki főiskolás, csapata kedvence. Csatakiáltással kezdődik, s majd táborzáró discoval végződik Vakációzó napközisek >)c Így hűsölünk egy csokorban (Kerényi László felvétele) Akadul-haj-haj-haj — e csatakiáltássá) kezdődik minden reggel a tapolcai napközis táborban az élet. S hogy jókedvűen zajlik nap mint nap, megbizonyosodtunk róla. Még a déli kánikulában, ebédről jövet is szólt a nóta az utcán. A tábor vezetőjével, Ma- tdrié Harsányi Mártával és helyettesével, dr. Szabó Im- rénével arról beszélgettünk, hogy egyre nagyobb létjogosultságuk van ezeknek a táboroknak, s egyre népszerűbbek. A szülőknek nincs annyi szabadságuk, hogy a szünidő egészét gyermekeik- ' "kel: tölthessék, s egyre kevesebb a nyugdíjas nagyszülő, aki ilyenkor felügyelhetne a gyerekekre. Megnyugvás tehát, hogy nem kell kulcsot akasztani a csemete nyakába. tervszerű, szervezett és szórakoztató programokról, s étkezésről gondoskodnak • j -olyan áron, amelyet egyéb- ’•‘j íjként a tanév idején napközis M:; térítési díjként fizetnek. A lf&; létszám igazolni látszik ezt, '0. hiszen több mint négyszáz ~ gyermek tölti itt a szünidő jelentős ítészét. • KI MIT TUD? IS VOLT í A tábor vezetői nem ra- .. g'asákodnak mereven az előre elhatározott programokhoz. Értelmetlen lenne tan- r teremben rajzolni, festeni vagy szellemi vetélkedőt tartani, amikor kint tombol a nyár. De az elején kijutott a r kellemetlenebb időből is. Ekkor rendezték az olvasási és a mesemondóversenyt, a Ki mit tud?-ot, és a rajzversenyre készítettek pályamunkákat. Az utóbbiak most is megtekinthetők a tapolcai iskola folyosóján. Deli Eszter munkáiból láthatunk a legtöbbet, aki meg is nyerte a vetélkedőt. A Ki mit tud?- on a 8-as raj öt: tagja tréfás jelenettel nyert, s egy énekszámmal Román Renáta lett a második. Bodnár Béla, a 20-as iskola tanára gondoskodik a játékos sportprogramokról. A tábori focibajnokság a 9-es raj javára dőlt el, izgalmas 11-es rúgásokkal. Az ügyességi vetélkdeőt pedig a 7-es raj nyerte. • A FELÜGYELŐKRE IS FELÜGYELNEK A tábor vezető, a 20-as számú Általános Iskola főállású közművelődési előadója, mar a múlt évi tapasztalatai birtokában és több nagy tapasztalaid kollégája segítségével szervezi a programokat. Dr. Szabó Imréné jubilál. Tizenötödik éve, hogy mindig itt tölt egy hónapot a gyerekekkel, most már mint a 8-as iskola nyugdíjasa. Az ő újítása, hogy az egy-egy iskolából ide járók egy-egy rajt alkossanak, s szintén iskolabeli legyen a rajvezető tanáruk is. Mivel 16 iskolából verbuválódtak a gyerekek,, jobb, ha az ismerősök, osztálytársak, barátok együtt lehetnek. Szemünk fényéről, a gyermekekről lévén szó. ezért a felügyelet felügyelete sem marad el. A vezetők, iskola- igazgatók is gyakran ellenőriznek n strandon vagy egy- egy program színhelyén. Dr. Vida Vilma pedagógiai szak- tanácsadó is ellátogatott a táborba. Sok pedagógiai főiskolás tölti ugyanis itt a nyári gyakorlatát, s szerinte példás munkát végeznek. Ecsedi Ágnes sárospataki főiskolás programvázlatát és nevelési naplóját különösen kiemelkedő munkának tartotta. De nemcsak a nevelők, a gyerekek is vigyáznak egymásra. Mindenkinek úszópárja van, s ha elhangzik, , a vezényszó az indulásra, társra. kell találni. • KÍVÁNSÁGRA: MÁKOSTÉSZTA Pénteken délelőtt a tábor fele a strandon lubickált, a másik fele pedig Donald kacsa történetét nézte a moziban. A mozi vezetői mindig kitűnő gyermekfilmeket ve- títtetnek számukra, időnként megkérdezik őket. hogy milyen programot szeretnének. De szót kaphatnak úgyszintén, ha a menü kialakításáról Van szó. Erre a napra kórusbna követelték a mákostésztát, s volt akinek négy adag is lecsúszott. Repeta mindig van. A Kisvadász étterem sátras kerthelyiségében mintaszerűen folyik az étkeztetés. A gyerekeknek szinte várakozni sem kell, máris előttük van az ebéd. Az is a nevelési programhoz tartozik, hogy tanuljanak meg éttermi viszonyok között is, kulturáltan étkezni. Ha napközis tábor is a neve, üdülés, nyaralás ez a javából. amelyre majd egy táborzáró diszkó teszi fel a koronát. O. E. Miért nincs kerek, házi jellegű kenyér? I\em nyerte men a (olvasztók tetszéséi Szárítva es savanyítva Hódít a csicsóka Több száz évig általánosan termesztették hazánkban, s most úgy tűnik, ismét visszahódítja helyét szántóföldjeinken a csicsóka. Hajdan a szegény ember burgonyájaként emlegették, növekvő érdeklődés hívta fel rá a figyelmet, amelyet az most az a gyors ütemben élelmezés és a gyógyászat tanúsít a természetes anyagok iránt. Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatánál megkezdték a megmaradt régi fajták termőképességének tanulmányozását. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát határában egész ültetvényt alakítottak ki a különböző fajtákból, s megkezdték a feldolgozását is. A belőle előállítható fruk- tóznak ugyanis éppen háromszor annyi a világpiaci ára. mint a répából, vagy nádból készült. cukornak. Mindez pedig azért, mert a fruktóz kiválóan alkalmas diabetikus ételek, italok készítéséhez. A haszna, felhasználási lehetősége azonban még sokkal számosabb. Amellett, hogy nyersen, savanyítva és szárítmányként egyaránt helyet kaphat az ember táplálkozásában, állati takarmánynak is jó. Az utóbbi célra a szára es a gumója egyaránt felhasználható. Azonos területről több termést ad a burgonyánál, keményítő- és fehérjetartalma ugyancsak magasabb, mint a krumplié. A talajra nem igényes: a leggyengébb tápanyagellátottságú lepelhomokon is megterem belőle hektáronként 32—33 tonna. Az újabb, nemesített fajták hekáronkénti hozama a 65 tonnát is elérni. Több olvasónk is panaszolta, hogy a hét végére eltűnt a boltokból o Miskolci Sütőipari Vállalat új terméke, a házi jellegű kenyér. Mi ennek az oka? - kérdeztük Tajthy Gáspárt, a vasgyári föüzem vezetőjét. — A házi jellegű kerek kenyér sütését kísérleti jelleggel, egy honapja kezdtük el. Különleges technológiáival. rozsliszttel dúsítva készült. Ma már tudjuk, hogy a formaia miatt nem nyerte el a vásárlók teljes tetszését. Egyre kisebb lett rá az igény. Ugyanakkor árrá is rájöttünk, hogy energiaigé- nyesebb termék, mint vekni formájú társa. Amíg például a magas kenyér 50 percig sült, a vekni 36—40 percig . . . Ezért szüntettük meg a kerek kenyér gyártását. Házi jellegű kenyér azonban továbbra is kapható: a vekni alakú. Ugyanabból az anyagból készül, ugyanolyan finom, jó minőségű, különleges zamatú. Azt is írjuk _rá: házi iellegű kenyér. Hadd tegyem azonban mindjárt hozzá, hogy kapacitásunkból csak napi . 35—40 mázsa sütésére telik. Fő termékünk a péksütemény, a zsemle, a kifli, amellyel most már nemcsak Miskolcot, hanem környékét is ellátjuk. jó minőségben. Ha például a nyári szabadságolások miatt létszámunk csökken, a házi iellegű kenyér gyártását kell csökkentettünk. az nem mehet a péksütemény gyártás rovására. Örömmel' teszem hozzá: megkezdődött az új üzemcsarnok kivitelezése. A nagy munka 1985 végére fejeződik be, már itt vannak a modern gyártósorok is. A -rekonstrukció befejezése után lesz aztán igazán jó minőségű a vasgyári zsemle, kifli és kenyér... Csak bosszantásra valók Mire jó a köztéri óra? Természetesen időmérésre. Vagy mégsem? Az avasi-lakótelep szolgáltatóházával szemközt tájékoztató oszlop meredezik. A tetején hatalmas elektromos időmérő szerkezet. Megírtuk már, hogy pontatlan. Megemlítettük, hogy így anti-rekláJii, hiszen alatta a nyíl az Órások Szövetkezete leié mulat. Azóta újabb változás történt: immár pontatlanul sem mutatja az időt. A védőüvege betörve, a festék megkopva: szomorú látvány. S ami méginkább elgondolkodtató: nincs egyedül miskolc köztéri társai körében. Méltán merülhet fel a kérdés: szükségük van-e a városlakóknak olyan szerkezetekre, amelyek nem működnek, s amelyeket hosszú hónapok alatt sem lehet megjavítani? (b. a.) Csiszolni is szép mesterség A Miskolci Építőipari Vállalat központi üvegező üzemében az egyik legérdekesebb (és legnehezebb) munka a tükörkészítés, illetve az üvegcsiszolás. Horváth Cyuláné idestova negyedszázada foglalkozik a tükrökkel. — Pincér voltam a Vasgyárban — mondja. — Aztán elváltam, s akkor kerültem ide. ebbe a különös világba. S itt is ragadtam. Képzelje el: havonta mintegy 300 négyzetméter tükröt ké* szitek!... Hálás, de nehéz munka ez. Nem mindegy, milyen az üveg minősége, a vegyszer. A nagyvárosnak sok tükörre van szüksége. És csiszolt üvegre is. Ebben Horváthné kollégája, Németh Sándor a mester. — Az ember kigondolja a mintát, a virágot, s aztán már csak kézügyesség dolga az egész ... — Csiszolt üvegjeiket, tükreiket szerte a megyében ismerik, de termékeik eljutottak még a moszkvai olimpiára is... A munkaasztalra újabb üveglap kerül. Aztán a kan- csóból vegyszer rá. majd megy a szárítóba, s nemsokára kész a következő tükörlap A másik asztalon pedig egy szép. csiszolt üveg várja, hogy továbbvigyék ... + A tüköröntés az egyik legnagyobb figyelmet kívánó üvegesmunka — ny — s — (Kerényi László felvétele)
