Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-07 / 106. szám

* Huszonhat kéziseprőgépet vásárolt a Miskolci Köztisztasá­gi Vállalat az elmúlt hónapban. Azóta már kipróbálták a „tili- tolit”, amely elsősorban a járdán és a buszmegállók környé­ken hasznosítható jól. (Balogh Imre felvétele) Hadjárat a szemét ellen A szakszervezet társadalmi ellenőrei L Olykor a vevő is cinkos Tili-toli, az Egyre gyakrabban tűnnek fel az utcákon az új járda­seprő gépek. A különös szerkezet, amelyet tili-toli- nak neveztek el a miskolci­ak. a fűnyíró gépekhez ha­sonlít. A Miskolci Köztisztaság Vállalat egy hoTÍSpPáf' előtt 26 darabot szerzett be Lengyelországból — egyen­ként 14 ezer forint érték­ben — a város tisztán tartása érdekében. A használatára es karbantartására tanfolya­mokat szerveztek, és tulaj­donképpen még ezekben a napokban is egyelőre csak próbálgatják. Mit is tud ez a szerkezet? Elsősorban a buszmegál­lókban, valamint - olyan ki­sebb területeken alkalmaz­ható, ahol a nagy gépek már nem férnek el. Így a járdák tisztán tartása is sok­kal könnyebbé válik. Zöm­mel a belvárosban és az Avas-délen fogják használni a tili-tolit, amelynek a mo­torja egy seprőhengert és egy korongot forgat, s a szemetet tartályban gyűjti össze. Miskolcon jelenleg körülbelül 150 utcaseprőt alkalmaz a köztisztasági vál­Selymesítik a selymet A divattextíliák piacán is­mét a természetes, nemes anyagok iránt nőtt meg a ke­reslet. Ennek megfelelően alakítja termékeinek köréta Magyar Selyemipari Válla­lat is. Kelméit természete­sen továbbra sem hernyóse­lyemből szövi, de új kikészíté­si mószereivel például a poli­észterből szőtt anyagnak is olyan tulajdonságokat, fo­gást, fényt, nedvszívóképes­séget ad. amely megtévesz­tésig hasonlít a selyem tu­lajdonságaihoz. Az évi 52 millió négyzet­méter kelmét előállító vál­lalat Japánból olyan gépet vásárolt, amellyel akár 20 százaléknyival zsugoríthatják az anyagot. Az így kezelt kelme sűrű szövésű, telt fe­lületű. s ugyanakkor lágy fogás ú lesz. utcaseprő Ialat. Ezzel az okos géppel a munkaerőhiányon is igye­keznek enyhíteni, hiszen az utcák, terek, járdák tisztoga­tása könnyebbé és főleg gyorsabbá válik általa. Olvasom egy Győri kapui falon, hogy ZSÖTEM. Ponto­san így. Nem kétséges, hogy valamelyik ifjú miskolci val­lott erősen magyaros francia- sággal érzelmeiről. Név nincs a szöveg mellett, de talán érti, akinek szól. Jópofa do­log. Én is elmosolyodok, de néhány lépéssel odább már tünedezni kezd derűm. A szö­veg ugyanis góliát betűkkel, és olyan festékkel — netán festékszóróval — íródott, hogy évekig is állja majd az időjárás viszontagságait. Ha csak el nem tünteti valaki. Drótkefe, vegyszer, mész és meszelő segítségével. Valaki. De ki legyen az? Ha tudnák a lakók, melyik nebuló írja kedvenc zenekarának nevét, és a legkülönbözőbb — saj­nos, gyakran nyomdafesté­ket nem tűrő — buta szöve­get a falra, mégpedig a kor divatjának hódolva, nem ce­ruzával. krétával, hanem fes­tékszóróval, akkor mit tehet­nének? Van egyáltalán olyan sza­bály, mely tiltja a falak ösz- szerondítását? Természetesen van. Idézem a lakóházak há­zirendjéről szóló tanácsren­deletet, pontosabban e ren­deletnek azt a megújított vál­tozatát, melyet a közelmúlt­ban hagyott jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. Tehát: „A gyermekek kár­okozó magatartásáért, a szennyeződés eltakarításáért a szülők, illetve a gyermekek felügyeletével megbízott sze­mélyek a polgári jog szabá­lyai szerint felelősek .. .” Bi­zony, kedves szülők, előfor­dulhat, hogy jókora árat kell fizetni azért, amit eddig ta­lán csak gyerekes csínyte­vésnek tekintettek. Mintha hallanám, most azt mondják sokan: nem tudtak róla. Nem tudták, mire használja a festékesecsetet, a festék­szóró dobozt a kölyök. E vé­Csupán rak lárma Berreg az IBUSZ riasztócsengője Riasztócsengő berregése veri fel időnként a Széche­nyi út csendjét; hol az ék­szerholt riasztója, hol pedig az IBUSZ-irodáé dudál hosz- szú percekig. Mi az oka a gyakori vaklármának? — kérdeztük Nagy Lászlótól, az IBUSZ megyei igazgatójától. — Valóban sűrűn jelez be­törést a jelenlegi riasztórend­szerünk. Ennek ellenére ki je­lenthetem. hogy a berende­zés kifogástalan. A szakem­berek szerint a havonta két- szer-háromszor előforduló vaklárma a rendszer érzé­kenységének a bizonyítéka. A vakriasztást mindenkor a teljesen kiküszöbölhetetlen kóboráram okozza. Többször megtörtént, hosy napközben kezdett szaggatottan dudál­ni. máskor viszont zárás után öt nerccel Ilyenkor mindig nagv csődület támad az TBUSZ-iroda előtt, min­denki vária a zsákokkal ki­rohanó álarcos betörőket. Szerencsére idáig még ilves- mi nem történt. Egyébként a jelzést a rendőrség ügye­letén is észlelik, s a hely­színre küldik az URH-s ko­csit. A rendőrök mindenkor ellenőrzik az énületet. a be­járatokat és az ablakokat. Utána értesítik irodánk va­lamelyik vezetőjét, aki azon­nal a helyszínre siet. Elzár­ja a riasztódudát. és utána újraélesíti a betörőfogó rend­szert. Volt olyan hónap, ami­kor négyszer kellett éjsza­kánként bejönni a vaklárma miatt, a következő hónapban pedig egyszer sem jelzett a betörőfogó... dekezést aligha méltányol­ják majd. Túl nagy feneket kerítek ennek a falfirkálásos, fal- festéses ügynek? Én inkább attól tartok, hogy túl sok olyan „apróság” fölött hu­nyunk szemet, ami talán nem is az, és könnyen elfajulhat. Olyan nagyon nemszeretem dolgokká, mint az, amiről kedves ismerősöm, dr. Szávai János értesített fényképekkel illusztrált levélkéjében. Át­adom neki a szót: „Május elsején az Andó- kútnál csináltam ezt a pár felvételt. Meglepődve láttam, hogy a tavacska közepére épített kedves lugast szét­verték (az egyik képen jól látható, hogy a korlát és a felső, rácsos díszítésű pár­kány is hiányzik). A szét­vert ülőkéket és a még moz­gatható alkatrészeket bedo­bálták a tavacskába. Eddig azt hittem, hogy a vandálok Róma feldúlása után kipusz­tultak, de úgy látszik, alapo­san tévedtem.” Ilyen sorsra jutott tehát az a kedves kis pihenőhely, me­lyet sok-sok szeretettel, hoz­Napjoinkban az embereket az irritálja a legjobban, ha mások ügyeskedése, jogtalan „boldogulása” miatt a szük­ségesnél mélyebbre kell nyúl­niuk a zsebükbe. Dienes Im- réné, az SZMT közgazdasági osztályának politikai munka­társa tulajdonképpen beszélge­tésünk sommázataként fogal­mazta meg a fenti mondatot indoklásként arra, hogy miért is kell hangsúlyosabban fog­lalkozni szakszervezeteinknek a dolgozók, mint fogyasztók ér­dekvédelmével. Mert amennyi­re igaz, hogy a szakszerveze­teknél három évtizedes múltja van a társadalmi ellenőrzés in­tézményének, annyira igaz az is, hogy talán sohasem volt akkora szükség jó funkcioná­lására, mint manapság. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsánál a társa­dalmi ellenőrök szervezője és irányítója Dienes Imréné. Szakembere e területnek, nemcsak mert közgazdász, hanem mert maga is a ke­reskedelemből delegáltatott az SZMT-hez. — Tapasztalatból tudom, hogy a hatóságok mellett működő társadalmi ellenőrök feladata nem mondható nép­szerűnek. Nyilván a szak- szervezeti oktivákat sem fo­gadják kitörő lelkesedéssel. Mi érinti legérzékenyebben az érdekvédőket? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de éppen azoknak az érdektelensége, akikért dol­gozunk. Ellenőreink ugyan­záértéssel csináltak a termé­szetjárók, turisták örömére. Egy darabig aligha fognak ide IBUSZ-csoportot kalau­zolni. A vandálok életkora isme­retlen. Könnyen meglehet, hogy már messze járnak a gyerekkortól. Miért hoztam mégis összefüggésbe a falfes- tő-mániát ezzel a bűntény­nek számító rombolással? Mert sokakkal egyetértésben azt vallom, hogy jó ízlésre, becsületre, a közvagyon tisz­teletére, az értékek megőrzé­sére a legfogékonyabb élet­korban kell nevelni az em­bert. Dr. Szávai János orvos levélkéjét — a szokás hatal­ma — receptvényre írta. Eb­ben az esetben csak a tüne­tet rögzítette a doktor úr, és a kór nevét: vandálság. Pusz­tító és ragályos nyavalya ez. Gyógyszerét nem nagyon ta­láljuk. De annyit azért már tudunk, hogy mint a legtöbb betegségnél, ennél is a meg­előzés kecsegtet sikerrel. Az egészséges lelkű, egészséges gondolkodású emberré neve­lés. (beké*) is legtöbbször arra panasz­kodnak, hogy nem kapnak támogatást a vásárlóktól. Például a pénztártól távozni készülő vásárlók tagadják meg többnyire az együttmű­ködést, ha arról van szó. hogy a kifizetett portékájuk „korpusz deliktiként” szol­gálna. Véljük, nem annyira az idejüket sajnálják ilyes­mire, hanem a boltosokkal való kapcsolatukat féltik. S aligha jut eszükbe, hogy né­ma cinkosság ez is, akár­hogy becézzük.- És oz ellenőrzöttek? — Aki rendelkezik keres­kedelmi intelligenciával, az a társadalmi ellenőröket is udvariasan és készségesen fogadja. Ez persze korántsem általános. Vannak egységek, ahol lekezelik vagy leg­alábbis megpróbálják leke­zelni ellenőreinket.- Volt mór ró példa, hogy megtagadták, mondjuk a dokumentumok, szállítási jegy­zékek, egyebek átadását? — Előfordul. Ilyenkor per­sze még mindig ott a vá­sárlók könyve... No meg az, hogy jelentjük az illeté­kes hatóságoknak az esetet. Igaz, ez bonyolítja a dolgo­kat, hiszen a kereskedők olykor „visszavádolnak”: pél­dául olyasmivel, hogy itta­sak voltak az ellenőrök. Csakhogy akkor rögvest fel­merül a kérdés: miért nem hívtak rendőrt, s szondáz­ta tták meg őket? Találko­zunk olyan jelenségekkel is, hogy ha valahol nincs rend­ben az ellenőrzött egység szénája, akkor csörög a te­lefon. Valaki valakije jelent­kezik, hogy ugyan ne csi­náljunk már ebből ügyet, mert a „rossz pont” miatt esetleg elesnek a Kiváló címtől.- A kívülállók ivem rs gon­dolnák, hogy a társadalmi ellenőröknek is ismerniük kell a kereskedelmi mechaniz­must. s a mindenkor érvé­nyes rendelkezéseket. Ho­gyan tesznek szert erre o szakértelemre? — Évente egy-egy hetes továbbképző tanfolyamot ren­dezünk számukra. Ott nem­csak az elméleti, de a leg­praktikusabb gyakorlati el­járásokkal is megismerked­nek. Idén például „vizsga” is lesz: beiktatunk egy olyan napot, amikor a tanfolyam minden hallgatója próbavá­sárlást csinál, aztán a jegy­zőkönyvek, s a történtek alapján értékeljük, elemez­zük, hogy mit, hogyan telt jól, vagy tehetett volna job­ban, a két-három tagú cso­port. Mert azt tudni ke hogy ellenőreink sohasem egyedül mennek. — Mekkora ez az aktiva- hálázat Borsod megyében? — Elöljáróban azt hiszem nem árt, ha tisztázzuk: a szakszervezetek társadalmi ellenőreit az üzemekben vá­lasztják meg. Megyénkben jelenleg 33 vállalatnál 650 ilyen feladattal megbízott el­lenőr tevékenykedik. Külö­nösen a nagyüzemek gárdá­jára számíthatunk: az LKM, a DIGÉP. az ózdi kohászat, a vegyi kombinátok, a MÁV, a BÁÉV és a Volán adja a legtöbb aktívát erre a mun­kára. Mi pedig az üzemek szakszervezeti bizottságain keresztül — az országos és a helyi hatóságok ellenőrzé­si programjával egyeztetve — munkatervajánlásokat biztosítunk nekik. Az idei munkatervünk például a nvitvatartás és az üvegvisz- szaváltás, a több napos ün­nepek áruellátásának vizsgá­latát, a kötelező menüszol­gáltatás ellenőrzését, az élel­miszertörvény végrehajtásá­nak vizsgálatát, a kisiparo­sok árképzését forszírozza a többi között. (Folytatjuk) R. e. Vállalati vezetőknek Kerek asztal-fórumok Miskolcon Az iparvállalatok közép- és felsőszintű vezetői körében már a 70-es években megkü­lönböztetett érdeklődést vál­tott ki a miskolci kerekasz- tal-rendezvénysorozat, ahol a tagvállalatok szakemberei ak­tuális gazdaságpolitikai, szer­vezési. vállalatgazdaságiam, számítástechnikai, szocioló­giai, munkalélektani stb. té­mákról kaphattak tájékozta­tást, és tehettek fel szóban és írásban kérdéseket a téma avatott szakértőinek. Mintegy kétévi szünet után, az egykori tagvállalatok igé­nyének kielégítésére, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem Ipar- gazdaságtani Tanszéke és a SYSTEM Szervezési Vállalat Miskolci Irodája mind tar­talmilag, mind formailag megújította a fórumokat. A Tanácstagok Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Pásztohyné dr. Tamás Elvira, a Martos Flóra u. 13. sz. alatti orvosi rende­lőben, 17—19 óráig; Csetneki József né, a Győri kapu 123. sz. alatti III/2—6. sz. párt­85 tagvállalat által felvetett kérdésekre az irányító fő­hatóság, a tudományos élet és néhány kiemelt nagyvál­lalat vezetőiből létrehozott szakértőgárda válaszol. Az idei program keretében a résztvevők olyan aktuális kérdésekre kaphatnak vá­laszt, mint a korszerű válla­latvezetés kritériumai, a kül­földi szervezők munkájának hazai tapasztalatai és ered­ményei, a szervezési gyakor­lat fejlődését gátló ténye­zők, a vállalati önállóság ér­telmezése stb. Dr. Juhász Ádám, dr. Havasi Béla és Kovács Zoltán gazdaságpoli­tikai. dr. Susánszky János, dr. Tatai Ilona és dr. Mar­tos ■ István szervezési—racio­nalizálási témájú kérdések megválaszolására vállalko­zott. fogadóórái alapszervezetben. 17 órától; Simkó Istvánná, a Madách u. 22. sz. alatt, 17 órától; Homá­lya Gizella, a Tanácsház tér 2. sz. alatti 1/6. pártalapszer- vezetben, 17 órától. fonákja Levél a vényen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents