Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-09 / 84. szám
\ A városkörnyék politikai, társadalmi vezetői ebben az összetételben először találkoztak. * • Alsóssolcátóí Ssirmabesenyőig Miskolc és környéke Foljtatják az elfogadott feladatok végrehajtását Mi legyen a kommunális alap mii Hóival? (Folytatás az 1. oldalról) Miskolc város környékéhez 72 ezer lakos, 39 település, 25 tanáes tartozik. A kapcsolat roppant szoros a megyeszékhely, s a nagyon szűkén vett agglomerációs övezet között. A majd’ negyvenezer bejáróból 16 ezret adnak a városkörnyéki községek, hatezer diák tanul Miskolcon. (Igaz, a miskolci „kijárók” száma mintegy ötezerre tehető.) Nem kis részben a megyeszékhely biztosítja a környék lakóinak a kereskedelmi, szolgáltatói, egészségügyi, kulturális ellátást. * Ám ha csökken a városra nehezedő nyomás, akkor Miskolc még inkább megfelelhet annak a rangnak, amely megilleti az ország második városát. Ennek érdekében azonban komfortosítani kell a falut. A legnagyobb gond a víz. Jelentős részben már megoldódott a vízellátás, s várhatóan a következő két tervidőszakban újabb nyolc— nyolc község kap egészséges ivóvizet'. Ám a környezetvédelmi okok miatt a vezetékhálózat kiépítésével lépést kell tartania a csatorna- hálózat építésének is. A helyi tanácsokra hárul a feladat, hogy megoldják a A béka-, tigris-, krokodil-, kígyóbőrt utánzó cipők a legdivatosabbak a mostani szezonban a tengerentúlon — a Minőségi Cipőgyár kereskedelmi szakemberei ennek megfelelően alakították ki kollekciójukat. Mintegy 600 ezer pár, a legújabb divatot követő modell kél át az Atlanti-óceánon. A gyár a hazai piacot is az új divatirányzatoknak megfelelően látja el. Igaz, az üzemekben már az őszi-téli cipőket, csizmákat tűzik, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem gondoltak az idei nyárra. Hamarosan kapható lesz az üzletekben az olcsó szemét szállítását és -elhelyezést, a joggal kért több telefonnak pedig az a feltétele, hogy újabb központ készüljön el Miskolcon. ' Mindezeket azért mondta el • ilyen részletesen Dudla József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára a tegnapi értekezleten, mert néhány alaptalan illúzióval bizony le kell számolni. Nincs szó arról, hogy a városkörnyéki településekre kék (városi) autóbusz jjjr majd. Nem várható el továbbá, hogy egy kistelepülésen városi színvonalú lesz az iparcikk-ellátás, De az igenis jogos igény, hogy az anyagi lehetőségek adta határon belül korszerűsödjön, otthonosabb legyen a falu. És a jó ügy érdekében a társadalmi munkásokra mindig lehet számítani. Ha a helyi vezetők jó gazdái lesznek a falunak, akkor ez az együttélés kölcsönös előnyökkel járhat. S ez nemcsak új házakban. utakban mérhető majd, hanem az aktívabb közéletiségbcn és a lakossági közérzet javulásában. Az első titkár részletesen szólt a városvezetők, a közigazgatásilag Miskolchoz tartozó községekben tett látoga— 250—300 forintos újdonság, a csinos, magassarkú, utcára is hordható papucs. Akik különleges, elegáns, s kényelmes lábbelit kívánnak vásárolni, azok is megtalálhatják a kedvükre valót. Az S-mo- dellel közösen nyílt Budapesten, még az őszön az a bolt, ahol az exportra induló modellek hasonmásai vásárolhatók meg. Hozzájuk színben, mintában, vonalvezetésben illő, harmonizáló táskákat s öveket is választhat, akinek ezt pénztárcája lehetővé teszi. A nagy sikerre való tekintettel nyár elején hasonló üzlet nyílik Pécs belvárosában is. tásainak tapasztalatairól. A többnyire jó benyomások is garanciát jelentenek arra, hogy Alsózsolcától Szirma- besenyőig közmegelégedésre funkcionál majd az új rendr szer. A tetszéssel fogadott előadás után kifejtette véleményét: Zsuga József pártvezetőségi titkár (Hernádné- meti), Galuska László tanácselnök (Nyékládháza). Binda Pál népfront-titkár (Sajóbábony), Nedea Ede KISZ-tilkár (SzlrmabesenVő). Heiszmann Lajos iskolaigazgató (Ónod), Krakkai Béla A sziklamászás segédeszközökkel sem könnyű, hát még kötél, szög és ék nélkül ... Üjabban már csak a puszta kézben, a jó idegzetben és saját tudásukban bízva másznak fel néhányan a meredek sziklafalakon. Egyre inkább tért hódít Európában a boulder, azaz a s/.lkla- akrobaíika. A II.i bükki boul- derlalálkozót szombaton rendezik meg Lillafüreden. — Hat ország 150—200 hegymászója vesz részt a nem mindennapi eseményen — tájékoztatott bennünket Himer József, az egyik szervező. — A Hetesz Gazdasági Munkaközösség és a Felső- zsolcai Tömegsport Egyesület az országban immár másodszor rendez akrobatikus találkozót; ez tavaly is sikert aratott. — Mi a boulder lényege'.' A sziklamászásnak 1980ig hat nehézségi fokozata volt, de az új irányzat térhódításával további néggyel bővült. Minden segédeszköz nélkül szabad mászni, csupán az úgynevezett púderzsákot viheti magával a versenyző. Ebben magnézium- por van. amelyet akikor használnak, ha nagyon csúszik, izzad a kezük. Gondolja el; 100—200 méter magasságba feljutni a meredek és veszélyes falon puszta kézzel... S külföldön még biztosító kötelet sem használnak ! Csak egyszer lehet hibázni.... Több mint félszáz helyszínen oldottak meg különféle feladatokat, a tervezéstől kezdve a szennycsatorna-fek- tetésen át a tereprendezésig, útépítésig városunk peremterületein a tavaly létrehozott kommunális alap segítségével. Vajon mi legyen a tervezett, ám el nem végzett munkákkal, s hogyan rangsorolják az új igényeket? A városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén élénk vita után döntötték el, miként használják fel az idén a kommunális alap millióit. Az előző évi kezdeményezésről szóló jelentés nemcsak jó híreket tartalmazott. Megállapították, hogy sok helyen a kivitelezésnél nem támaszkodhattak olyan mértékű társadalmi segítségre, amire előzetesen számítottak. Ez is közrejátszott abban, hogy többe kerültek az alap listáján szereplő munkák, mint ahogy azt az év elején gondolták. A kommunális alap kasszájába 35 millió forint került 1983-ban, ám a rangsorolt, s megvalósításra tervezett feladatokra ez kevésnek bizonyult. A listán szereplő már megkezdett, vagy még kivitelezés előtt álló 27 feladatra még 23 millió forint kellene. Az idén összesen 25 millió 162 ezer forinttal gyarapodhat a kommunális alap. Most mi történjék? A rendelkezésre álló pénzből folytassák'- a már tavaly elfogadott listán levő feladatok teljesítését, vagy már az idén beérkezett új igényekkel együtt állítsanak fel új rangsort? — erről vitatkozott a végrehajtó bizottság. (Az 1984-ben beérkezett igények kielégítésé— Volt, aki elerte a maximális pontszámot? — A kontinensen csak egy hegymászó, a nyugatnémet Wolfgang Güllich. Magyar- országon Zimger János az egyik legjobb, ő tavaly megnyerte ezt a versenyt. Egyébként én is versenyzem, eddig a nyolcas fokozatot sikerült összegyűjteni. Az országban körülbelül 20—25- en hódolnak a bouldernek. — Miből áll a verseny? — Szombaton 10 órakor kezdődik Felső-Hámorban, a Majális-parktól számítva a harmadik buszmegállóban. Hét, különböző nehézségi fokozatú utat kell megtenni a versenyzőknek. Egy-egy útra tíz percet adunk, összesen hét óra áll az indulók rendelkezésére. Természetesen mindegyik útvonalnak más a pontértéke; maximum 160 pontot lehet elérni. Az nyer, aki mindet elsőre teszi meg. Ennek pedig igen kicsi a valószínűsége, hiszen nagyon nehéz a terep. A legbonyolultabb feladat az egyméteres tetőhajlásból való kijutás lesz. Nem akarok jósolni, de biztos, hogy némelyik útvonalnak többször is neki kell rugaszkodni... Érdemes kijönni és megnézni, mit tudnak az osztrák, a lengyel, az NDK-beli, az angol, a csehszlovák és a magyar akrobatikus hegymászók. Izgalomban nem lesz hiány! (lem esi) re több mint 62 millió forint kellene!) A bizottság végül is amellett szavazott, hogy folytatni kell az 1983-as feladatok megvalósítását, s csak ezután lehet szó az idén beérkezett igényekről. A döntés legsúlyosabb érveként az szolgált: a tanácstagok már tavaly tájékoztatták választóikat, hogy a kért munkáltat elvégzik a területükön, s az ott lakók számítanak a tanács segítségére. Az is elhangzott azonban a vitában, hogy a tanácstagok nagyobb szerepet kérnek az igények rangsorolásából, hiszen a megszülető döntéseket nekik kell elfogadtatni választóikkal, a körzetben lakókkal. Franciából magyarított szólásmondás szerint „lépcsőházi gondolatoknak” nevezném utólagos hozzászólásomat a Miskolci Városszépítő Egyesület közgyűlésén elhangzottakhoz. Egyetértek számos javaslattal a város szépítése ügyében elhangzottakból, de — úgy érzem — egy lényeges kérdésről nem esett szó. Nevezetesen arról, hogy tegyük igazi várossá városunkat. Mi tűrés-tagadás, Miskolc- nak városias része még mindig csak a régi belváros, a cités (ahogy Párizs magját nevezik): csupán lakótelepeket építettünk hozzá a felszabadulás óta. Lakótelepeket, a rosszemlékű kolónia modern házakkal telerakott változatait, amelyekben a boltokon kívül alig van középület: vendéglő, mozi stb. Példaként hoznám fel a Győri kaput, amely Miskolc Andrássy útja lehetne, ha kivilágított kirakatok tarkítanák estefelé, nem üres bérházfalak. Tősgyökeres városlakó vagyok, falun képtelen lennék élni, igénylem a forgalmat, üzlethálózatot, Nem is olyan ördöngösség Meleg kifli, délnlán Híre ment a városban, hogy minden délután meleg kiflit árusítanak a Pátria ABC-áruházban. Honnan szerzik a friss péksüteményt? — kérdeztük Éder Józsefné üzletvezető-helyettestől. — Már az üzlet megnyitásakor tapasztaltuk, hogy még délután is sokan keresik a friss péksüteményt. Ezért Kiss Lajos, az áruház vezetője a saját kocsijával rendszeresen 2000—3000 kiflit szállított a boltba a Hunyadi utcai pékségből. S amikor elterjedt a híre, hogy délutánonként meleg kiflit kínálunk, már kevésnek bizonyult ez a mennyiség. Most 6—7000 darabot rendelünk; ennyit már érdemes kiszállítania a sütőipari vállalatnak. Szombat kivételével, mindennap kapható meleg kifli délután. kávéházakat, ahol embereket lehet látni. Mindezzel sajnos — a belvároson kívül — sehol sem > találkozom. A belváros pedig egyelőre egy kisváros egyetlen kerülete, régies házakkal, kopott járdákkal. A többi lakótelepek nyomasztó kőrengetege, amelyek utcáin nem sétál senki, mert nincs miért sétálnia, meredek, csupasz falakat lát maga körül a járkáló. Különösen érezhető ez az Avas-dél néhány utcáján. Amikor a kétoldalt meredő házfalak között először mentem, úgy éreztem, mintha szakadékba zuhantam volna, ahonnan nem tudok kimászni, mert a falak kétoldalt azt egekig érnek. Nem húzom tovább mondandómat, ennyi példa azt hiszem, elég. Ne csak széppé tegyük városunkat, hanem mindenekelőtt — várossá, ahol forgalom van, emberek mozognak. Legyenek hotelek, elegáns kávéházak, vagyis legyünk valóban — az ország második városa. MÁTÉ IVÁN * Szünetben ... A Bükkszentkereszti Általános Iskolában két nyelven oktatják a kisdiákokat; magyarul — s mivel a község nemzetiségiek lakta település — szlovákul is. így nem véletlen, hogy a szünetben a szlovák nemzetiségi szövetség újságját, a Liidővé Novinyt olvassák a gyerekek. (Kerényi László felvétele) Divatos cipók Újdonság• a magassarkú utcai papucs tsz-elnök (Bocs). Púderzsák kai másznak... Akrobatika a sziklán (k—ó) A városszépítő egyesület közgyűlésé után Gondolatok a városias városról
