Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-07 / 83. szám

Rosszkedvűen kérdezem, hogy miért dugja él a músorszer- kesztö a kesö esti urára az Ízlesek és poionok-at'.’ Igaz — ezúttal — maga a műsor se volt jókedvű. De mitol is lett volna az? Aki bátran-hetykén vágott már bele építkezésbe, rohangált Tiizéptöl Tüzépig kádért, csempéért, bármiért, az nemcsak fogékony volt erre a műsorra, hanem csaknem min­denben egyet is érthetett G.yörffy Miklóssal. Fekete Györggyel, Vértes Csabával. % Magyar leány. Vlagyimir Nyikolajevics Korbakov fest­ménye. rajzok mellett olajtemperák­kal emlékezik a vologdai na­pokra, Lenkey Zoltán termé­szetszeretetét tóparti vázla­tai bizonyítják, de őt is meg­ihlették a szép formájú temp­lomok. Mazsaroff Miklós ta­lán leginkább Jurij Petrovval rokonítható, kiállított képeik alapján mintha csak egy is­kolába jártak volna. Pető Já­nos zömében akvarellekkel szerepel a tárlaton, a formák és a színek olyan sajátos rendszerét teremtve meg, amely nyugodt méltóságával gyönyörködteti a szemet, szí­vet. Sz. G. ES A városunk művészeit be­mutató hangversenysorozat következő koncertje hétfőn este lesz. a Bartók-teremben. A 7 órakor kezdődő hangver­seny közreműködői: Murányi Zsuzsanna (orgonaj és a Mis­kolci Fúvósötös (Apró László, Bakonyi Tamás. Novak Jó­zsef, Sándor Janos és Halasz István). A műsoron többek között Bach. Mendelssohn, Liszt. W. Kotonski és Villa- Lobos művei szerepelnek. A Napjaink áprilisi száma Minden évben áprilisban ünnepeljük a költészet napját. A . Napjaink áprilisi száma Csoóri Sándor, Kiss Tamás, Kálnoky László. Csorba Győ­ző, Páskándi Géza. Baranyi Ferenc, Berták László, Rózsa Endre, Kiss Dénes, Székely Dezső, O. Szabó István, Tön­köl József, Kalász László, Fecske Csaba, Hideg Antal, valamint Cseh Károly ver­seivel és mai szovjet költők, Vlagyimir Kosztrov. Larissza Vasziljeva, Vlagyimir Za- milsljajev. Vjacseszlav Kuz- nyecov és Leonyid Dajen verseiből készült ünnepi összeállításával emlékezik az ünnepre. Igen érdekes ta­nulmány olvasható Gennadij Ajgin tollából. A csűrösök­ről, kultúrájukról és költé­szetükről címmel. T. Bíró Zoltán pedig A költő szol­gálata címmel Csoóri Sán­dorról és a mai költészet helyzetéről, hivatásáról írt Az idén ünnepeljük Rad­nóti Miklós születésének 75. évfordulóját. A lap Pomo- gats Béla és Kocsis Róza írá­saival tiszteleg a költő em- leke előtt. A tanulmányro­vat ezúttal különösen gaz­dag. Jagusztin László Mihail Solohovról, Karancsy László Gogolról, Tüskés Tibor Pi- linszkyröl, Tarján Tamás Alekszandr Gelmanról, Ma- tuz Julianna pedig Jókairól és Csehovról írt értekezést. Folytatódik a vita az ér­telmiségről. Ezúttal Elek Ist­ván és Speidl Zoltán szól hozzá a témához. A lapban közölt grafikák döntő több­sége Radnóti versillusztráció. Banga Ferenc, Czinke Ferenc Feledy Gyula, Kass János, Bognár Árpád. Pető János, Würtz Ádám, Würt Á. Lász­ló, Reich Károly, Mezei Ist­ván, valamint. Tardi Sándor rajzai, Szabó Sándor, Pinke Miklós és ifj. Szentiványi Kálmán felvételei láthatók. jfc: Pető János akvarellje Barátainknál Vologdai és miskolci képzőművészek kiállítása Méltó művészeti eseménnyel köszöntötte városunk hazánk felszabadulásának ünnepét. Ebbál az alkalomból nyílt meg a Miskolci Galériában négy Vo­logda! és négy miskolci képző­művész (első) közös kiállítása. A tárlat május 1-ig látogatha­tó, a bemutatott műveket no­vemberben Vologdában állít­ják ki. A vologdai és a miskolci művészek kapcsolata évekre nyúlik vissza, 1979-ben kez­dődött. amikor a X. országos grafikai biennále meghívott vendégeiként vologdai grafi­kusok is bemutatkoztak. A rákövetkező évben a két te­rület képzőművészeti szerve­zete írásban is rögzítette a kapcsolat tormáit. Megálla­podtak abban, hogy évente művészteiepen fogadják kol­légáikat a vologdaiak, illetve a miskolciak. Először a szov­jet művészek látogattak vá­rosunkba. majd 1982-ben a miskolciak töltöttek heteket Vologdában. így volt ez tá- valy, és így lesz az idén is. Olvasóink több plyan rajzot Is láthattak már lapunkban az elmúlt évekhen, amelyeket Vologdában készítettek alko­tóik: Feledy Gyula, és a ta­valy elhunyt Lenkey Zoltán. A miskolci közönség most két másik miskolci művész vo­logdai munkáival, valamint négy vologdai festő-, illetve grafikusművész táblaképeivel, rajzaival ismerkedhet meg a Galériában. (A vologdaígkat — sokan — már láthatták, munka közben. Ök voltak azok. akikkel a város utcáin, terein, Lillafüreden talál­kozhattak, miközben azok a miskolci képek születtek, amelyek most a kiállításon is szerepelnek.) Vlagyimir Nyikolajevics Korbakov otthon tájképei­vel. csendéleteivel, zsánerké­peivel szerzett magának mű­vészi rangot. Érdemes mű­vész, tíz állami kitüntetéssel rendelkezik. Aktív résztvevő­je az össz-szövetségi és kül* földi kiállításoknak, Volog­dában három, Moszkvában egy önálló tárlata volt. Mun­kái húsz szovjet múzeumban megtalálhatók. Miskolci vá­rosképei az alkony lilás-kékes színeiben játszanak, az itt ké­szült portrék között van Má- ger Ágnes festőművész arc­képe. Jevgenyij Alekszandrovics Szokolov művészeteben fon­tos helyet foglal el a lírai táj­kép és csendélet. Számos össz-szövetségi kiállításon részt vett.1 Városunkat pasz­tell színekkel ábrázolja; a Hősök tere. Miskolc központ­ja, kis utcái lágy tónusú, me­leg hangulatú képekre ihlet­ték. Valentyin Vljanovics Jev­genyij grafikusművész többi szovjétunióbeli és külföldi könyvkiállításon szerepelt il­lusztrációival. Fő témája a szovjet Észak falvainak éle­te. A Galériában bemutatott rajzai sajátos stílust tükröz­nek, a városképek előterét vonuló madárcsapat, vagy éppen néhány hulló falevél jelzi, emelve ezzel a képek dekorativitását, ugyanakkor hangsúlyozva a művészi át- költés lehetőségeit. Jurij Nyikolajevics Petrov festőművész is tájképben, néha portréban dolgozik. Akárcsak társai, ő is rend­szeres kiállító, képei alapján ítélve lírai alkat. Ezt tanúsít­ják pasztelljei, melyeken té­ma lehet — és széppé neme­sedik — a geometrikus for­mák játékaként felfogott tűz­falrendszer. A Miskolci Galéria első ter­mében láthatók a vologdai művészek képei, a hátsó tér Feledy Gyuláé, Lenkey Zol­táné, Mazsaroff Miklósé és Pető Jánosé. Valamennyien gazdag és színvonalas anyag­gal tértek haza a Szovjet­unióból. Feledy Gyula a tus­Magyarországon egyetlen helyen gyártanak fürdőká­dat. Most ne tűnődjünk azon, jó-e az, hogy egy gyár monopolhelyzetben van. mi­közben óriási a hiány a ter­mékeiből a piacon. De az már szinte komikus, hogy még ma is azt a kádtipust gyártják nagy tömegben, amit valamikor a század elején „örököltek”. Közben Volt egy Bauhaus; stílusok, divatok — nem beszélve az életformáról — változtak, iparművész generációk nőt­tek fel, s várják ugrásra ké­szen a feladatokat. Ne ke­serítsük azzal se magunkat, hogy hajdan — Györífyék mutattak egy régi kereske­delmi prospektust — 30— 40 (!) féle kádat kínáltak. Közben az ember járt a Hol­don, vissza is jött, felfedez­tek ezernyi okos és prakti­kus dolgot. Mi ragaszko­dunk a század eleji kádhoz. Azaz ragaszkodnánk, de eb­ből sincs elég. Igaz, van már szebb, jobb is. de nem azt gyártják, illetve azokból csak mutatóba és exportra. Ki érti ezt? A kérdést nem én talá­lom ki. feltették Győrffyék is. A kád persze önmagában még nem fürdőszoba. Fel is kell szerelni, be is kell ren­dezni. Senkinek sem aján­lom. ha nincs erős ideg- rendszere! Mert igaz ugyan, hogy a négy csempegyárunk valóban guszta, sőt szép jjc Valentyin Uljanovics Jevgenyij rajza Miskolcról szép tanulmányt. a folyóirat oldalain. ízlések és pofonok csempéket is tud gyártani, de ezeket csak azért mutat­ták meg a tévében, hogy íájdítsák a szivünket. Mert úgy vagyunk ezzel is. mint az egyszeri ember, aki ta­lált egy szép gombot (le­gyen ez a kád), s ehhez ke­resett egy télikabátot. Mert ha van kád. akkor nincsenek szaniterkellékek, azaz mos­dó, W. C.-kagyló, szappan­tartó stb. Vadászni kell rá­juk nagy kitartással, türe­lemmel. Ilyenkor teszi fel a néző a kérdést, hogy ki telel mindezért? Nos, úgy tűnik, hogy senki. Mert meghall­gatva a „tetemre hívotta­kat”; a gyárat, a kereske­dőt. az iparművészt, az de­rült ki. hogy a maga mód­ján mindenkinek igaza van. helyesebben rendelkezik az igazság egy részével. Miért törje magát a kádgyár, ha monopolhelyzetben van, és meg ezekből' a típusokból sem tudja kielégíteni az igényeket!? Ugyanez áll a porcelán- és a csempegyár­ra is. A kereskedelem pedig tehetetlen, mert jó esetben csak az áru ilyen-olyan el­osztására vállalkozhat (ez indokolja a csúszópénze­ket .. .), hiszen az igényeket messze nem tudja kielégíte­ni. S akkor még nem szól­tunk a tárolási gondokról, arról, hogy mi érték pusztul a szakszerűtlen, barbár bá­násmód miatt. Fényesen kiderült pedig a műsorból, hogy igenis tu­dunk, azaz tudnánk szépet, jót is gyártani, talán még eleget is, ha ... S most már nem kezdem elölről, ki-ki fejezze be vérmérséklete szerint a mondatot. (horpácsi) Sátoraljaújhelyen Modern silói iskola Negyedszázadnál hosszabb ideje annak, hogy Sátoraljaúj­helyen szlovák tannyelvű isko­la és vele kapcsolatos diákott­hon nyílt, amelyben évente 120-130 kisdiák ismerkedik mea az irodalmi szlovák nyelv­vel, s anyanyelvén tanulja az egyes tantárgyakat. A gyerme­kek a közeli zempléni és a tá­volabbi borsodi, szabolcsi, nóg­rádi táj szlovák nemzetiségi községeiből valók. Az iskola és a diákotthon a közelmúltig két, nem ok­tatási célra épült házban működött. Ezért a városi ta­nács 1981-ben könnyűszer­kezetes elemekből egy új ..szlovák nevelési együttes” létrehozását kezdte meg a hajdani Diana-kerti telken. Elsőnek a nyolctantermes, csupa-ablak, napfényes is­kola készült el, majd hozzá­fogtak a diákotthon építésé­hez. Ennek a munkálatai kissé elhúzódtak, így a tanulók­nak két évig még a régi Rákóczi úti épületből kellett az új iskolába járni. Az 1983—84. tanévtől kezdve azonban már a pompás di­ákotthonban laknak a szlo­vák iskola tanulói. Ehhez étterem és konyha tartozik, s a tervezettnél több diák­nak tudnak teljes ellátást nyújtani. A sátoraljaújhelyi szlovák iskola építkezései még ez idén is folytatódnak, mert az „együtteshez” tornatermet is terveztek. Az _ építők ígé­rete szerint szeptemberre ez is elkészül. A komplett, mo­dern intézet létesítésére ere­detileg 35,2 millió forintot irányzott elő a városi ta­nács. a munkálatok elhúzó­dása miatt azonban a költ­ségek végösszege 48,3 millió forintot tesz ki. Gépíróverseny Bécsben Győztek a miskolci lányok Nemzetközi ifjúsági gép­íróversenyt rendeztek Bécs­ben. A 24 versenyző közül a legidősebb sem lehetett több 20 évesnél. A szigorú nem­zetközi szabályok nagyon próbára tettek a holland, az NSZK-beli, a csehszlovák, a magyar és az osztrák ver­senyzőket: egyetlen hibásan gépelt betűért 500 hibátla­nul legépelt betűt vontak lé a teljesítményükből. Pav- lánszky Éva, Losonczi Valé­ria, Takács Anikó, Csiszár Mária — a miskolci Fáy András Közgazdasági Szak- középiskola IV. osztályos ta­nulói — alkották a magyar csapatot. A hibátlansági ver­senyszámban I. helyezést ér­tek el, a sebességi verseny­ben pedig harmadikok let­tek. A magyar küldöttség vezetője Nagy István, az Or­szágos Gépíró és Gyorsíró Versenybizottság elnöke, a Az április 4-i kitüntetet­tek névsorából kimaradt egy név. Volom Zoltán árukísé­rő, a Mátra Füszért dolgo­zója eredményes munkájá­ért a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. A ki­tüntetettől elnézést kérünk, s gratulálunk! győztesek felkészítő tanára, egyben kísérője Szabó Ist­vánná körzeti szakfelügyelő volt. A csoport tagjai az UNESCO fődíját vehettek át. Lizv — a józanság prófétája A Jó reggelt Ameri­ka című tévéműsorban mondja el legújabban Liz Taylor, hogyan lett alkoholista, kábitószer- fogyasztó, mint jutott odáig, hogy már a nyel­ve is felmondta a szol­gálatot — nem tudta kimondani, amit gon­dolt. Az ötvenkét éves sztár szerint a whisky és a drogok többet ár­tottak neki, mint hét házasságának csalódá­sai (ebből kétszer Bur­ton neje volt) Most, hogy — úgy érzi — ki­gyógyult káros szenve­délyeiből, új cél lebeg szemei előtt: „Másokat akarok segíteni, hogy megszabaduljanak a drog és az ital jármá­ból” — mondta, a Bunte híradása szerint. (máté)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents