Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-07 / 83. szám

MpQÚjuló szálló, büfé, fény- és liansjáték val kapcsolatban is. Át kí­vánják alakítani a tájba nem illő építményeket, s változ­tatni akarnak Aggteleken a bűié elhanyagolt állapotán. Fel kell újítani az aggteleki részen a tény- és hangjáté- kot, s a tervek között sze­repel hasonló berendezés te­lepítése Jós valón, az Óriá­sok termeben. A távlati, tervek szerint a barlangba látogatókat a tál- védelmi körzet más értékei­vel is szeretnék megismer­tetni. ezért Aggteleket kör­nyezetével együtt összhang­ban fejlesztik kirándulóköz­ponttá. Fontosnak tartják, hogy tájrendezési terv ké­szüljön a karsztvidékre, akárcsak a Bükk esetében. A hosszabb távra szóló el­képzelésektől függetlenül, a nem halasztható karbantar­tási munkákat elvégzik, s így a Barlang-szálló és a kemping április közepén me­netrendszerűen nyit, s a barlangokat is folyamatosan lehet látogatni. (k—ó) Válasz cikkünkre Mi volt a pult alatt? Lapunk 49. és 50. számában riportot közöltünk a városi tanács kereskedelmi osztálya ellenőrzési csoportjának kör­útjáról. melynek során a töb­bi között a miskolci Kincses­boltban végzett próbavásárlás tapasztalatait is közreadtuk. Emlékeztetőül csupán any- nyit: olcsó ezüstláncot kértek az ellenőrök, óm az eladó csak 194 forintosat adott, mondván: ennél olcsóbb pe­dig nincsen. Ugyanakkor öt­száz darab 43 forintos és száz darab 143 forintos láncot a háta mögött levő polc legal­jára eldugott, amint kiderült, hogy ellenőrök kérték a por­tékát. Cikkünket a Kincses­bolt gazdájának, az Állami Pénzverő illetékesének meg­küldtük. A budapesti cég, részletes kivizsgálás alapján, egyebek mellett az alábbiakat válaszolta: „Megállapítást nyert, hogy az ellenőrző jegyzőkönyvbe objektív tények kerültek rög­zítésre . . . sajnálattal kell vi­szont megállapítanunk, hogy a miskolci Déli Hírlap 49. és 50. számában egyes megálla­pítások nem tükröznek telje­sen objektív tényeket...” A pénzverő gazdasági igazgató­ja és kereskedelmi osztályve­zetője azt kifogásolja, hogy a cikk szerzője így fogalma­zott: „Egyetlen helyen hara­gudtak ránk” — mármint- hogy a Kincsesboltban. „A,z ilyen magatartást rögzíteni kellett volna az ellenőrző jegyzőkönyvben is, ameny- nyiben ez az ellenőrző sze­mélyek egybehangzó megálla­pítása volt.” Mindezen túl elismerték, hogy a boltban valóban volt 500 darab olcsó ezüstlánc. amely 'azonban ..felületi hi­bás”. tehát eladhatatatlan áru volt. Azt viszont, hogy a 143 forintos láncokat miért nem ajánlotta a vásárlóknak az eladó, a pénzverő vezetői is érthetetlennek tartják. „Megállapítást nyert, hogy a* üzlet dolgozói egyes esetek­ben a vásárlók igényeit szub­jektív módon elégítik ki amellyel súlyosan vétenek a kereskedelmi etika szabályai ellen. Amennyiben a közeljö­vőben hasonló jelenségeket észlelünk, úgy a legszigorúbb felelősségre vonást fogjuk eszközölni az üzlet vezetői­vel és dolgozóival szemben” — hangzik a levél, amelyhez néhány feljegyzést és össze­foglaló jelentést is mellékelt az Állami Pénzverő illetéke­se. Ezekből kiderül, hogy az ellenőrzéskor tapasztalt ma­gatartásért Lörincz Erzsébet üzletvezetőt és Juga Lajosné eladót főosztályvezetői figyel­meztetésben részesítették. Ugyanakkor intézkedtek, hogy a jövőben a forgalma­zásra alkalmatlan árut soron kívül visszáruzzák, azokat az üzlet területén ugyanis tilos tárolni. Míg a visszáruzás megtörténik, addig is el kell különíteni a többi portéká­tól, s jegyzőkönyvet kell ké­szíteni róluk... A több oldalas válasz — amelyet az Állami Pénzverő gazdasági igazgatója, Udva­ros István és kereskedelmi főosztályvezetője. Gazáig Ti­bor írt alá — pontosan rész­letezi az ellenőrzést követő vizsgálat eredményét. Hogy mégis hiányérzetünk támadt az elolvasása után. annak csupán az az oka. hogy mind­máig nem értjük: miért kel­lett eldugni az olcsó lánco­kat. ha azok „forgalmazásra alkalmatlanok” voltak. Ami pedig a cikkben kifogásolt mondatot illeti — hogy ugyanis haragudtak a Kin­csesboltban az ellenőrökre —, készséggel visszavonjuk: el tudjuk képzelni, hogy örül­tek nekik! R. £. A Megyei Gyermekegész- segügyi Központ az eddigi eredményeivel méltán áll a figyelem középpontjában. Felvételeink a legújabb osz­tályon. a gyermekrehabilitá- ción készültek. Itt minden más. mint ahogyan azt a kór­házakban eddig megszoktuk. Az épület aulája, ahol a szü­lők kicsinyeikkel kezelésre, vizsgálatra várakoznak, han­gulatos. barátságos. A vizs­gálókban, a tornatermekben és természetesen az uszodá­ban is állandó a nagyüzem. A gyógytornát, az úszásterá- piát mindenki számára egyé­nileg írják elő, a gyakorlato­kat orvosi felügyelet alatt végzik. (Kerényi László felvételei) Tallózás a jegyzőkönyvekben Mayának okozta a tüzet, mégis megbüntetik Gyakran megtörténik, hogy olyan tüzet okozunk, amely­nek szenvedő alanyaivá vá­lunk. A tuzokozásért járó büntetés alól azonban ekkor sem mentesülünk. Jó példák erre a közelmúltban történi esetek, amelyeket Hegyaljai István hadnagy, a Megyei Tuzoltóparancsnokság mun­katársa az idei jegyzőköny­vekből tallózott. Sz. í. tiszalúci lakos gyu­fával ellenőrizte, mennyi gáz van a pb-palackban. Élve megúszta a nem mindennapi kísérletet, ám komoly tüzet okozott. Sz. L. hősugárzóval melengette a tojásokat a Búza téri pavilonban, a ja­nuári hideg éjszakákon. Emi­att olyan tűz keletkezett, hogy leégett az elárusító bó­dé. A közelmúltban történt, hogy az áramszünet idején egy égő gyertyát helyeztek a szekrény tetejére Szár ma be­senyőn. Ki tudia mi okból, a gyertya a szekrénybe esett, s olyan tűz lett, amit már csak a tűzoltóság fékezhetett meg. Az anyagi kár meg'ha­ladta a 30 ezer forintot. T. I. ágyban dohanyzott, s arra eoredt fel, hogy a lángok perzselik. Szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta, ám az ő házát is csak a tűzoltók mentették meg a teljes pusz­tulástól. Valamennyi történet közős jellemzője, hogy a tűzokozók is szenvedő alanyaivá váltak a tragikus eseményeknek. Ennek ellenére a tűzoltók a tűzvédelmi törvény alap j an szabálysértési feljelentést tet­tek a tanács illetékeseinél. Végső soron ez így természe­tes, mivel ezeknek a bünte­téseknek az elrettentés a célja: az ehhez hasonló .tra­gikus események megakadá- lyozasa. a tűzvédelmi törvény teljes betartása. Nagy szük­ség van erre azért is. mert tavaly 123 esetben kellett szabálysértési feljelentést tenniük a tűzoltóknak. Újab­ban arra is lehetőség van, hogy a tűzoltást követően, a történ tek is méreté ben a zon - nal helyszíni bírságot szabja­nak ki. Az életmentő vérért Egy vöröskeresztes tanácskozáson a Borsodi Vegyi Kombi­nát küldötte felhívással fordult a résztvevőkhöz: társadalmi összefogással épüljön meg. miskolci székhellyel, egy új vér­ellátó állomás. A gyárak, üzemek, szövetkezetek vöröskeresz­tes aktívái nyomban munkatársaiknak továbbították a kérést, amely hamarosan meghallgatásra talált: értelmes, hasznos és humánus célokért sokan hajlandók anyagi és szellemi áldo­zatot vállalni. Ez derült ki az új vérellátó állomás szervezését és építését koordináló bizottság legutóbbi ülésén is. A múlt esztendőben 1001. az idén 112 átutalási csekken futottak be az összegek e Célra. Társadalmi adakozásból eddig összesen 13 millió forint gyűlt össze. A Borsodi Szénbányák Vállalat járult hozzá az építkezéshez a legtetemesebb összeggel, de a megye pedagógu­sainak gyűjtéséből, a Vöröskereszt rendezvényeiből is csaknem fél-félmillió forint áll rendelkezésre. Az LKM és a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának kollektívája is hasonlóan szép összeget bocsátott e nemes célra. A 45 millió forintra tervezett beruházáshoz természetesen még szükség lesz a további támogatásra. Az április 28-i ünne­pélyes alapkőletétel után megkezdődik az építkezés. Kell. hogy az alapanyaggyártók — a Beton- és Vasbetonipari Művek, a BVK és a többiek — zöld utat biztosítsanak a szükséges ele­mek. nyílászárók gyártásához. Segítséget várnak a megye fu­varozó vállalataitól is, amelyek társadalmi munkáikkal és gépjármüveikkel jól szolgálhatnák az ügyet. A beruházás a tervek szerint három évig tart. Várják ez­után is mindazoknak az anyagi támogatását, akik hajlandók áldozni e célra, vagy társadalmi, szellemi és kétkezi mnnká- val hozzájárulni a vérellátó állomás megépítéséhez. O. E. Tanácstagi beszámoló Hétfőn tartja tanácstagi be­számolóját Székely László (10. számú választókörzet), a 11. számú Általános Iskolában, Krausz György u. 2. szám, 17.30 órakor. Az aggteleki Baradla bar­langrendszer kezelője tavaly év végétól a Bükki Nemzeti Park lett, a Borsod megyei Igedeníorgalmi Hivatal he­lyett. A nyúlfarknyi hír je­lentősége jóval nagyobb, mint azt első olvasásra sej­teni lehet, hiszen a világ egyik, s Európa legnagyobb cseppköves barlangrendszeré­nek jövőjéről van szó. Az, hogy az idegenforgalom, s a természetvédelem ügyei a Baradla barlang esetében egy kézben összpontosulnak, egyedülálló lehetőséget te­remt természeti kincsünk megóvására, hasznosítására. A Baradla barlangrendszer az aggteleki tájvédelmi kör­zet területén található. A szakemberek véleménye meg­egyezik abban, hogy az Agg- teleki-karszt legértékesebb, legnagyobb idegenforgalmi terhelésnek kitett, s egyben legérzékenyebb része ez. Ezért, volt időszerű, hogy sorsáról a legilletékesebbek, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal szakemberei gondoskodjanak. A Bükki Nemzeti Park igaz­gatósága Aggteleken átvette kezelésre a barlangot, s üze­mi létesítményeit, a kem­pinget. a Barlang-szállót, a múzeumot, a gépkocsiparko­lókat, az utakat, sétányokat, valamint Jósvafőn szintén a föld alatti értékeket, s az üzemi létesítményeket. A természetvédők úgy vélik, hogy az eddiginél fokozottab­ban kell óvni a barlang- rendszert, a hegy gyomrának karsztvíz-készletét. A fej­lesztésekhez azonban jelen­tős összegekre van szükség, a végrehajtáshoz pedig hosz- szú időre. De akadnak sür­gősen megoldandó gondok is. Most vizsgálják a barlang- rendszer elektromos hálóza­tát, hogy a nedves környe­zetben ne léphessen fel bal­esetveszély. A Barlang-szálló rekonstrukciójánál a tető- szerkezet kijavítását, a tár­salgó átalakítását, s a bar­langmúzeum felújítását tart­ják szükségesnek. Neves szakértők véleményét kér­ték ki a barlanghangverse­nyek további rendezésével, s a csónakázótó fenntartásá­Aqgteleki és jósva fői váll ozások Új gazdája lelt a eseppk (»barlangoknak (szántó) Lilezárás Kistokaj és Sajópetri között A nyékládházi üzemmérnökség a 3603. sz. úton. Kistokaj és Sa­jópetri között útépítési munkákat végez, ezért a 3603. sz., Mályi— Sajópetri közötti összekötő út 2 K00—6-f-lOO km-szelvények kö­zötti szakaszát lezárja április 9— 13., 16—20., valamint 24—27. kö­zött, reggel 1 órától 16 óráig. A megkülönböztető jelzést használó tárművek közlekedhetnek. Az út­lezárás ideje alatt a Kistokaj— Mályi—Ny ékládháza—Ónod — Sajópetri terelőúton lehet közle­kedni. Miskolci KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG Kétnapos ankétot rendez­tek április 9-én és 10-en. a Technika Házában Épület- felújítás és -karbantartás megyénkben és Miskolcon címmel. A gazdag program­ból csak néhány előadás cí­mét válogattuk ki: Nyíri István, a Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalat igazgatója a miskolci épületállomány fenntartásáról, az elmúlt évek felújítási tapasztalatai­ról beszélt, majd a kivite­lezők véleményét pedig dr. Pálos Lajos, a Miskolci Épí­tőipari Vállalat igazgatója mondja el. Az ankéton szó lesz más városi települések példájáról, valamint néhány helyi épületfelújításrói is.

Next

/
Thumbnails
Contents