Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-17 / 298. szám

A népművelő is fárstaJau? Klub a A szólás szerint a szabónak nincs ruhája, a pedagógus gye­reke neveletlen. Van-e klubja a népművelőknek, igényli-e a kö­zösségi, a társadalmi éietet? - kérdezhetnénk ennek analógiá­jára. Nos, úgy tűnik, hogy van. Eléggé nem dicsérhető módon a Városi Művelődési Központ KISZ-éseinek kezdeményezésére múlt kedden az Ady Művelődé­si Házban megalakult a város népművelőinek a klubja. A tény már önmagában is figyelemre méltó, s külö­nösen az. ha figyelembe vesszük, hogy ez a „szakma” is identifikációs zavarokkal küzd. Elég csak belelapozni a közművelődési szaklapokba (például a Népművelésbe), hogy megállapítsuk ezt. Kü­lönösen mostanában, amikor megcsappantak a kultúrára fordítható pénzek forrásai, foglalkozunk sokat a szakma belső válságával, nehézségei­vel. Újra kell gombolni a mellényt, azaz a változó kö­rülményeket figyelembe véve kell megfogalmazni a nép­művelők feladatát, hivatását »6. Csak öt százalék? Lényegében ezt tette Kecs­kés Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának mun­katársa is, aki elsőként vál­lalkozott arra, hogy a szak­ma gondjairól beszél. Nemes és szép hivatás ez. A nagy kérdés azonban már nem az, hogy valóban erre van-e igény, s megvalósítha­tó-e? Az a szemlélet, amely munkatervekben és jelenté­sekben —, produkciókban gondolkodik időközben elsza­kadt a mindennapoktól és a tömegektől. Megdöbbentő adat, hogy Miskolcon csak a lakosság 5 százaléka jár rendszeresen művelődési há­zakba. A megyében 186 mű­velődés jellegű intézmény működik, de ebből 80-at azonnal be lehetne (kellene) Ilélfő esti hangverseny Wagner­est Marczis Demeter, az est egyik szólistája Mura Péter vezényli a Miskolci Szimfonikus Zene­kart a Téli bérlet hétfői hangversenyén, melyen Wag- ner-szerzemények szólalnak meg. A koncert színhelye a Miskolci Nemzeti Színház, kezdési időpontja este fél nyolc. Énekel Temesi Mária, Molnár András és Marczis Demeter. zárni, mert alkalmatlan a feladat ellátására. Meg min­dig idealizált kép él ben­nünk a művelődési házakról, s benne a népművelők sze­repéről. 4 mmuk örömére, a köz javára A fentiekből is kitűnik, hogy a népművelők „maguk közt” nyíltan beszélnek, és keményen fogalmaznak. Ez így is van rendjén. A köz- művelődés — hogv a korsze­rűbb fogalommal jelöljük a népművelői tevékenységet — csak akkor léphet előbbre, ha maguk a művelői is tuda­tosabban és kritikusabban látják a helyzetüket és fel­adataikat. Ezek a havonkénti alkalmak az Adyban minden bizonnyal heves viták, hasz­nos eszmecserék fórumai is lesznek, amelyekhez — nem feledkezve meg a pihenésről, szórakozásról sem, mind­annyiunknak a köz javára cserélik ki a város népmű­velői tapasztalataikat. H. S. jfc Az avatás utáni örömteli pillanatban készült a kép ... Me­gyénk Idegenforgalmi Bizottsága legutóbbi ülésén a városi vadaspark továbbfejlesztését, gazdagítását javasolta. A terv a jövő évben várhatóan valóra is válik, hiszen városunk 1984. évi társadalmi munkaprogramjában egyik kiemelt célkitűzés­ként szerepel a vadaspark felszereltségének javítása, az állat­állomány gyarapítása. Családi kör Érdekes tantörténetet láthat­tunk a legutóbbi Családi kör­ben. Gondolom, nemcsak a lá­nyos mamák és pedagógusok nézték érdeklődéssel, hiszen a téma valamiféleképpen min­denkit érint, nem kevesebbről, mint a holnapi anyák nevelé­séről, a következő generációk testi-lelki egészségéről volt szó — ahogyan azt a műsor végén megszólaltatott pszichológus megfogalmazta. Ugyanakkor — s ezt aligha lehet vitatni — a kérdésről sokkal könnyebb tantörtenetet írni és levetíteni, mint „kint az életben” megol­dani. Nem csupán szójáték, hogy a szexuális nevelés ma pi­káns és paradox helyzetben van. Elég csak a tévét be­kapcsolni esténként (s akkor még nem szóltam a színház­ról és a moziról), hogy a gyerek és felnőtt válogatás nélkül valamilyen szexszel is kapcsolatos élményt kap­jon. A gond nem is a Ma­xim szép lábú lányaival van, mert végül is az a műsor azt adjij, amit ígér, hanem azzal az elidegenedett szem­lélettel, amely a női testet és a szexet is csupán „hatás­elemnek” tekinti. A reklám eszközének, ha úgy tetszik. Mindebből — különösen az idősebbek — hajlamosak azt a következtetést levonni, hogy fiataljaink túlságosan is felvilágosultak, rafináltak, „kitanultak”, holott ennek éppen az ellenkezője igaz. Bizonyság erre a Családi kör Tóth Mariskája is. (Tu­datosan választották ezt a nevet, hogy rímeljen Mik­száth regényére, Noszty Fen esetére Tóth Marival?) Pe­dagógusok sok hasonló tör­ténetet tudnának mesélni, de nem teszik. Fáradtan legyin­tenek. A szexuális nevelésre ugyanis nincs „jogosítvá­nyuk”. Ha jól belegondolunk, ez minden korban az egyik leg­kényesebb, legmegoldhatat- lanább területe volt a neve­lésnek. A vallások (Európá­ban, mert Ázsiában, Afriká­ban, másként fogalmazzák meg a kérdést) a könnyebb ellenállás felé haladva? a til­tás eszközével éltek. A ke­reszténység tabunak, és mél­tatlan dolognak tekintette a (házasságon kívül) a nemi­séget, ugyanakkor komolyan „megdolgozta”, kordában tar­totta magát a személyiséget. Egyfajta belső fegyelemre nevelt, amit ugyan ki lehe­tett játszani, túl is tehette rajta magát az ember, de megszabadulni soha nem tu­dott tőle. A humanizmus óta vall­juk, hogy a szerelem — a testi is — a boldogság és az örömszerzés forrása. De köz­ben mintha megfeledkeztünk volna magáról a személyi­ségről, az emberek — nemek — közti kapcsolat eldologia­sodott. Ezt látják, ebben nő­nek fel a fiatalok is. Sok­szor ömlesztve, differenciá­latlanul kapják azokat az él­ményeket, amelyeket — élet­kori sajátosság ez — nem tudnak feldolgozni. Tóth apuka felháborodása, elszó­lása is jelzi ezt. A „csábító” bűne az szerinte, hogy csök­kentette a kislánya értékét. Eszébe se jutott, hogy a két fiatal kölcsönösen szereti egymást, azaz nem eszköznek tekinti a másikat. Nyilván nem, mert maga is rossz há­zasságban élve soha nem is­méidé meg ezt az érzést. Márpedig, ha a szülők nem tudnak — a példa erejével — hatni a gyerekeikre, akkor ez hogyan várható el a má­ra már csak egynemű peda­gógusoktól?. A szemleletes példákat (nónüfeg, fcafa&iroz- va is) láthattunk néhány saj­nálatosan létező pedagóusi magatartásra, gondolkodás- módra is. (horpácsi) A palaki kollégium története — színpadon Két alkalommal is kelle­mes estét szereztek taná­raiknak. társaiknak es a vá­ros érdeklődő közönségének Sárospatakon a Rákóczi Gimnázium diákjai. Nem ki­sebb feladatra vállalkoztak, mint arra. hogy a 452 éve alapított ősi skóla történetét mut'assák be — színpadi előadásban. A kollégium gazdag múlt­jából szerencsés válogatással dramatizálta a legjelesebb, legérdekesebb és máig is ta­nulságul szolgáló epizódokat Sipos István gimnáziumi ta­nár. Ugyancsak az ő rende­zői irányításával jelenítették mea az eseményes története­ket a gimnázium dísztermé­ben az ügyesen szereplő diá­kok. Megismerhette a közön­ség az iskola történetét 1531- töl napjainkig. Korhű öltö­zekben megjelentek a szín­padon a fejedelmi pártfogók, a híres diakok és a tudós ta­nárok. Emlékeztették — Besse­nyei György szavai szerint — az „utánuk következő maradékokat” a haza. a nép szeretetére, az alma mater iránti hűségre. A haza min­denkori sorsát is érzékeltető sűrű történelmi levegőt egy- egv diákanekdota játékos közbeiktatása, hites pataki diákdalok felcsendülese. a kollégiumról szoló költemé­nyek zengő sorai tették szí­nesebbé. oldottabbá. A kiváló rendezésen, él­vezetes játékon kívül nagy­ban emelték az előadás si­kerét Katona Ferenc igazga­tóhelyettesnek a színpad hát­terében — alkalmas időpont­ban — fel-felvillanó színes fotói. Tanulmány a házaspárok viszonyáról A férjek elveszítik magabiztosságukat Ügy látszik, sok férfi öntu­data jelentős mértékben gyen­gül a házasságkötés után. Er­re az eredményre jutottak Christina Taddei és Johann Röhl pszichológusok 135 há­zas- és 178 nem házas pár viszonyának tanulmányozása alapjan Hamburgban. A hamburgi egyetem által közzétett tanulmány szerint mindkét csoport tagjai egyenlő arányban voltak megelégedve partnereikkel. A szexuális hűség tekinteté­ben a nem házas párok a pszichológusok megfigyelése szerint türelmesebbek, mint a házasok. „Különösen a nem férjes nők magabizto­sak és függetlenek, és a há­zas férfiak a legbizonytala­nabbak és legönállótlanab­Sokszeinküzl a szerzővel Szenes Iván írta... A népszerű dalszövegíró — ő jegyzi Hofi Géza legutób­bi műsorát is —, Szenes Iván estjét rendezik meg hétfőn a miskolci sportcsarnokban. A Szenes Iván írta ... című vidám, zenés egyveleg szere­pelt már Győr, Eger. Pécs és Zalaegerszeg sportcsarnokai­ban — az ŐRI rendezésében —, ahol mások mellett fel­lépett Bodrogi Gyula, Voith Ági, Koós János, Schubert Éva, Aradszky László, Ha­rangozó Teri, Koncz Tibor, Kovács Kati. Természetesen őket várják Miskolcra is. A műsor fél 8-kor kezdődik. bak” — állapítja meg a ta­nulmány. A szabad idő kialakításá­nál a házaspárok arra hajla­nak, hogy szabad idejüket partnerükkel töltsék el, míg a nem házasok inkább bará­taikat keresik fel, partnerük nélkül is. A nem házasok át­lagosan öt évig, a házasok tizenkét évig élnek együtt. A nem házasokat inkább za­varják a gyerekek, mint a há­zasokat — foglalták össze tapasztalataikat a pszicholó­gusok. A nem házas párok együttélésüket nem „próba- hazasságként”, hanem szilárd partneri viszonyként fogják fel — állapította meg a ta­nulmány. * „Ami a megkérdezetteknek a házasságról vallott nézetét illeti, a nyilatkozatok a várt különbségeket mutatták” — írták a pszichológusok. A nem házasok úgy vélték, hogy a partnerek házasság- kötés nélkül jobban törőd­nek egymással. A házasok ezzel szemben azt vallották, hogy aki komolyan gondolja a partneri viszonyt, annak ezt a házassággal nyíltan meg kell mutatnia. . i Otthon is csinosan A címben szereplő jelszót rendszersen kiadjuk ma­gunknak, de aztán rendsze­rint minden marad a régi­ben. Közelednek az ünnepek, a vendég,járások időszaka, s ilyenkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy az „ennek már semmi sem árt" ruhánkban maradjunk. Nem tudni miért, a kereskedelem­ben szinte sehol sem talál­kozunk modern fazonú köté­nyekkel. A vendégeket vi­szont ki kell szolgálni, s az ilyen-olyan pecsét mintha di­rekt a legszebb ruhánkra pá­lyázna. Egy ízléses kötény­kétől még nem leszünk slam­posak, kivédhetjük a bosszú­ságot, és eleganciánkat sem kell elrejtenünk. Divatja­múlt, megunt könnyű ruhát mindenki talál a szekrény­ben. amit nem sajnál szét­szedni — legrosszabb eset­ben tanulópénznek sem drá­ga —, vagy ha van otthon különböző színű, mintájú maradék kelménk, tetszető^ és igen praktikus ruhavédőt kreálhatunk ' belőle. Rajza­inkkal segíteni szeretnénk, de ki-ki fantáziája, kéz­ügyessége szerint szerezhet magának egy kis sikerél­ményt. S. A. Jackie pereskedik Jackie Onassis — az­előtt Kennedy — nem tudja elviselni még öt­vennégy éveseti sem. ha nem ö a sztár. Fér­jének, a volt elnöknek a meggyilkolására em­lékezik a világ, húsz évvel a dallasi tragé­dia után. Ezekben a visszapillantásokban Jackie csak másodsze- replö. mint egykori fe­leség, és — a jelek sze­rint — ezt nehezen vi­seli el. Talált hát ma­gának főszerepet is­mét. Mint a Spieael ír­ja, Jackie asszony a Dior-céget, a híres pá­rizsi divatvállalkozást akarja perelni, mert a vállalat egyik esküvői reklámk óén, a rek­lámcélra fényképezett Barbara Reynolds mel­lett ő látható. — És miért perel? Mert róla így azt hihetik, hogy honorált reklámfelvé­telre vállalkozott. — Hiszen ő aztán nem anyagias! Szó sincs ró­la! — Onassishoz is a ..fiatalságáért” ment hozzá ... (máié)

Next

/
Thumbnails
Contents