Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-17 / 298. szám

Hetven nmlíont várnak Megverik nagy vadas terü­letei más tájak adottságaihoz képest a legjobbak között ta­lálhatók. Az apróvadas er­dőink azonban szegényesek. Ennek ellenére csaknem va­lamennyi vadásztársaság tel­jesítette gazdálkodási tervét. Ebben élenjár a Szőke Ti­sza, a megyaszói, a szilpusz­tai. a szentistváni, a takta- közi Nimród és a mezőcsáti vadásztársaság. Ezeken a te­rületeken hektáronként 27— öl kilogramm élő és lőtt vadhúst értékesítettek. Dicséretes kezdeményezés, hogy vadgazdálkodási alapot , létesítettek a vadásztársasá­gok. Tervet készítettek a vadsürűség növelésére, s az intenzívebb vérfelfrissítésre. Az elképzelések szerint het­ven muflonnnal, négyszáz őzzel és tizenötezer fácán ki­helyezésével gyarapítják a szaporulatot. A Magyar Va­dászok Országos Szervezete hatékony támogatást nyújt a program teljesítéséhez. Néha a sok is kevés E„ mint energia Hogy melyik az olcsó és melyik a drága energia, az sok mindentől függ. Függ pél­dául attól, hogy mikor teszik föl a kérdést... Történelmi­leg alig mérhető távlatban — húsz évre visszatekintve — az olajra esküdtünk, majd a földgázra, és miközben fel­épült. s már villamos áramot szolgáltat első atomerőmű­vünk — újra felértékelődött a szén szerepe. Az ár- és koncepcióváltási nem könnyű technológiával követni. A naprakész energiatakarékos műszaki megoldás is pénzbe kerül. Ez derült ki a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzé- ző Bizottság tegnapi, idei utolsó ülésén. A téma so­kadszor szerepel a napiren­den. a vizsgálat három évet ölel föl. A hat vállalatnál tartott szemle tanulsága: az üzemek megfelelő színvona­lon gazdálkodnak az ener­giával. A kifejezés, tudniil­lik. hogy gazdálkodnak, nem Még külföldre is mennek Hívják az autómentőket... Különösen a téli időszak­ban a gépjárművek is sűrűb­ben szorulnak mentésre. A Volán autómentői ilyenkor naponta járják a megye út­jait. Nélkülük bizony igen sok autóbusz és teherautó nem érkezne meg rendeltetési he­lyére. — Hány autómentő tel­jesít szolgálatot? — kérdez­tük Nagy Lajostól, a Volán 3: sz. Vállalat központi ga­rázsszolgálatának főműveze­tőjétől. — Két nagyobb Rába és Tátra típusú, valamint egy kisebb Barkas áll a rendel­kezésünkre. Bármilyen hihe­tetlennek tűnik, ezzel a há­rom jármüvei is el tudjuk látni feladatainkat, mert e íorgálomban levő több száz gépkocsi közül naponta álta­lában csak 5—6 mondja fel a szolgálatot. Természetesen nem egyszer előfordul, hogy a megyétől távol eső helyek­ről kérnek segélyt vállala­tunk autóvezetői. — Általában milyen hibá­kat jeleznek? — A tápszivattyúval, ada­golóval és a kompresszorral van a legtöbb baj. Téli idő­szakban az öninditó mondja fel gyakran a szolgálatot. Mínusz 12—15 Celsius-fok- ban ugyanis az autóbuszve­zetők sokszor műszak végén, éjszaka a lakhelyükön hagy­ják a járművet. Reggel, ami­kor indítanak, többnyire csak „köhög” a motor, ilyenkor rásegítenek és a következ­mény: az akkumulátor leme­rül. Szerencsére az úgyneve­zett külső telephelyes gép­járművek hibáját a falvak­ból segélyhívó telefonon is tudják nekünk jelezni. Eze­ken kívül az arokba csúszás, összekoccanás is igen gyako­ri eset. — Csak a saját vállalatuk kocsijait mentik ? — Nem. Sokszor magán- személyeknek és külső cé­geknek is segítünk. Persze elsődleges feladatunk a mi jármüveink mentese. — Mibe kerül egy-egy hely­színi javítás, illetve bevonta­tás? — A távolságtól és a men­tés módjától, idejétől függ. Például a legkisebb autóval a Barkas-szal 25 kilométer­ről körülbelül 400—500 fo­rintért szállítunk el gépko­csit. Ha az áruval rakott te­herautót nem tudjuk a hely­színen megjavítani, de sür­gős az elszállítása, mindenes­től a rendeltetési helvére visszük és csak utána von­tatjuk be a gépjárművet a teleDhelyre. Sokszor még külföldön. így elsősorban Csehszlovákiában. Szovjet­unióban és Lengyelország­ban is megfordulunk. (temesi) véletlen. Mert nem arról van szó. hogy a cegek ener­giát használtak föl, nem is arról, hogy spóroltak. Gaz­dálkodtak! És ez a gyakor­lattá lett fogalom már egy másfajta minőséget takar. A drótgyárban például kísérle­teznek a hűtővízben rejlő hulladékhő hasznosításával. Filléres tétel ez az évente kétmilliárd forint értéket gyártó üzem produkciójához képest. De sok kicsi sokra megy ... Hátha még a „ki­csi” nem is olyan kicsi. A Korai kábel például nem is kicsi hasznot hozhatna, ha ezzel váltanák fel a 'nagyfe­szültségű elektromos távve­zetékeket. Ennek a sok or­szágban ismert terméknek a hagyományosnál kisebb az ellenállása, s nagyobb az élettartama. Ám a haszon itt már nem a gyárban, ha­nem a népgazdaságban je­lentkezik. Mert úgy is lehet takarékoskodni, hogy ne csak nekem, hanem nekünk maradjon több. Külön fejezetet érdemel a legintelligensebb energiával, az elektromos árammal való gazdálkodás. A vizsgálatve- zető Orlay Imre elmondotta, hogy a vállalatok általában, vagy arányosabban kevesebb áramot fogyasztanak, mint amennyivel több a csúcsfo­gyasztás. Mivel a rendszer kapacitása adott, a csúcstúl- lépés csőddel fenyeget. Ez a tény viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalaton belüli szervezési, elosztási hi­bák miatt az elvileg elegen­dő energia is kevésnek bizo­nyulhat egy adott időpont­ban. B. I. és a lézertechnika Számvetés a MEDICO R-nái jutalmazása A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága hétfőn reggel 9 órakor a székház tanácstermében értékeli a hasznoshuüadék gyűjtési ak­ciót. A beszámoló után meg­jutalmazzák az akció legaktí­vabb résztvevőit. Nem volt alapanyag- és alkatrészhiány, egyenletes ütem­ben folyt a termelés A világban egyre több or­vostechnikai berendezést használnak a szakemberek egy-egy betegség pontosabb diagnózisának megállapításá­ra. de a gyógyításra is. Ennek köszönhető, hogy a Medicor­nak s benne miskolci gyárá­nak is szépen nőtt a terme­lése. termékeiknek van piaca. Év vége előtt számvetést ké­szítettünk Itrabár Sándorral, a gyár igazgatójával: — A jelenlegi helyzetben mi is értékes eredménynek tartjuk, hogy a tavalyihoz viszonyítva 17—18 százalék­kal Aő a termelésünk. Az el­készült gépek hatvan száza­lékát szocialista, tíz százalé­kát nyugati országokba ex­* Miskolc-Tapolca téli álmát alussza. Ami önmagában nem lenne baj. sőt. természetes. Az már viszont aligha, hogy egyes játékok is a helyszínen teszik ugyanezt. Velük jövő- m már aligha játszanak a gyerekek ... ifojtún feUiJ ;, Antenna A csendes szombati alkonyati órában váratlan látogatót kaptam. Ismeretlen asszony kereseti fel (csakúgy, mint a h íz más lakóit), felmutatta igazolványát, s közölte, hogy a ViLL- KÉSZ nevű vállalat megbízásából jött az antennahasználati díjat beszedni. Mint minden befizetnivalómat az Országos Takarékpénztár átutalási módszerére bízó lakó-állampolgár, azt sem tudtam, hogy ezt a nem jelentős összeget korábban különválasztották a lakbértől és annak cugerhőr.jeitöl (liftdíj, kapukulcsdíj. beépített konyhaszekrény stb.), s azt most más­hová kell fizetni. A kedves látogató erről megfelelően tájé­koztatott. nem volt okom kétkedni a szavában és visszame­nőleg eg.v esztendei antennahasználati díjat becsülettel kifi­zettem. amiről nagyon elegáns nyugtát is kaptam. Ezzel nincs es nem is lehet semmi bajom. Miért írok róla mégis? Mert ez nemcsak az én ügyem, ha­nem mindenkié, aki központi antennához kapcsolódva szívja magába a tömegkommunikációt. Nem akarok sokat akadékoskodni, azért csak két dolgot kérdezek meg: tessék mondani. Kedves Villkészék. mi köze az én 1983. évi ..nagyközösségi vevőantennához” kapcsolódá­somhoz az évtizedek óta elhunyt anyámnak, meg a többi an­tennahasználó élő. vagy elhunyt anyjának ahhoz a drótda­rabhoz. amellyel a közös tetőantennához kötődünk mivel betonházban más módon nehézkesebb a műsorvétel: másrészt miért nem lehet a havi tizenkét forintnyi dijat — más szol­gáltatások díjaihoz hasonlóan — postán, vagy OTP-áíutalás- sal befizetni? A látogató asszonyka pironkodva mondta el, hogy ő erre nem tud válaszolni.’nem tudja, mit akar a vál­lalat az anyánkkal meg azt sem. a pénzt miért csak a díj­beszedő kezeihez lehel fizetni. Ugyanis, kérem szépen, miután a díjat lefizettem alá kel­lett írnom egy hét pontból álló megállapodást, nevezett vál­lalattal. s felvették az adataimat. Jóllehet, azok között az ál­lítólag minden egyéb adatot helyettesítő személyi számom is szerepelt, benne a születésem dátumával — a személyi szám 2—7. számjegye! —, születési adataimat külön is felírták, a munkahelyemet is. sőt az anyám nevét, mert ezek nélkül bi­zonyára nem lennék alkalmas, hogy igénybe vegyem a közös antennát, amit el sem kerülhetek. (benedek) (Kerényi László felvételei) portáltuk, és harminc száza­lék kelt el belföldön. Nem maradtunk adósak alkatrész­szel. teljesítettük, sőt túltel­jesítettük belső kooperációs kötelezettségeinket is. A ter­melési siker nagyrészt a ja­* az Egy ultrahangos készülék idei újdonságot; közül. vuió előkészítő munkáknak köszönhető, de a műszaki előkészítés mellett az egész irányítási rendszerünk fejlő­dött. Ügy gondolom a nyu­godt, hajrá nélküli légkör Ve­szi lehetővé ezt a termelés- növekedést. A teljes termelé­sünk több mint 260 millió forintot tesz majd ki. A lét­szám- és a bérszínvonal-gaz­dálkodásunk a tervezett szin­ten alakul, bár a létszám­megtakarítás nem jelent nagy előnyt, mert legalább 30—40 lakatos, forgácsoló és műszerész szakmunkást tud­nánk foglalkoztatni. S még néhány adat az idei gazdálkodás illusztrálá­sára: 20 százalékkal nő a ter­melékenység, s a tavalyihoz viszonyítva 5—10 százalék­kal több lesz a nyereseg. A MEDICOR OREL minden évben jelentkezik új terme- ‘ kekkel. — Ez a hagyomány az idén is folytatódik. Ebben a szakmában nem is lehet új gyártmány nélkül évet zárni, s így most is 16 újdonság­gal ismertettük meg a szak­embereket. Például a KTD— 6 terhesvizsgáló táska, amely keresett a külföldi piacokon is. belföldön is. Nyugati exportra is számítunk másik két ú jdonságunkból, a KT—1 es MT—1 készenléti és men­tőorvosi táskákból. Forga­lomba került a háztartási vérnyomásmérő, amely igen keresett lett. És elismerést aratott a szakemberek köré­ben az audiológiai mérőka­bin, amely a hallásvizsgála­tok alapvető feltételeit biz­tosítja. Jövőre pedig az ult­rahang — b lézertechnika hoz újdonságot a gyárunk­ban“ é*1 az állatgyógyászati technikai berendezések gyár­tása. —Reméljük, hogy jövőre kamatozik majd igazán az új rezsigazdálkodási rendsze­rünk, amelytől számottevő önköltségcsökkenést várunk. Nem titkoljuk, milliókra gon­dolunk: a művezetőnek, az osztályvezetőnk és az igazga­tónak is munkaköri köteles­sége lesz újmódian gazdál­kodni. hogy azonos feladatot minél olcsóbban, nyeresége­sebben oldjunk meg. A költ­ségcsökkentést szolgálja a központi telepünkön épülő raktár is, amelv jövőre ké­szül el. s segítségével jelen­tős szállítási kölíséget taka­ríthatunk majd meg. O. E. Mer lenen: az éves munka Ki tud többet a Vöröskeresztről? Az éves munkáról kedden számolt be a Vöröskereszt megyei vezetősége, míg a vá­rosi, tegnap délután értékel­te az aktivisták idei tevé­kenységét. Szászfái Lajosné városi titkár beszámolójából kitűnt, hogy Miskolcon is jó propagandamunkát végzett a szervezet az egészségnevelés­ben és a családvédelemben. Nagy sikere volt az álta­lános és középiskolákban a Ki tud többet a Vöröske­resztről? című vetélkedőnek, valamint a helyes táplálko­zással és fogápolással kap­csolatos előadásoknak. Ki­emelten foglalkoztak a bejá­ró dolgozók és a munkás­szállásokon élők egészségne­velésével. A tanműhelyek­ben is számos felvilágosító előadást tartottak a diákok­nak az alkoholizmusról esa .dohányzás ártalmairól. Több üzemben munkavédelmi ve­télkedőket szerveztek. A vér­adómozgalomban pedig szép eredmény, hogy az egészség- ügyi dolgozókat az eddigiek­nél is nagyobb létszámban vonták be, és rendszeressé vált a pedagógusok véradása. Az idén 81 elsősegélynyújtó tanfolyamon 1700-an része­sültek alapképzésben az üzemekben és lakótelepeken. Hasznosnak bizonyult « kö­zelmúltban indított önkéntes ápolónői tanfolyam is. A városi titkár végezetül a jövő évi tennivalókat is­mertette.

Next

/
Thumbnails
Contents