Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-10 / 240. szám
Milliók, mérnökök, orvosok A gyógyítás háttéripara mérnökök, technikusok munkájának ázsiója gyorsan növekedett, s ma a fejlesztési döntéseknél is egyre nagyobb súllyal esik latba a szavuk. • KOPOGTAT AZ ÚJ GÉPNEMZEDÉK ác A gyógyító munka mérnökök, technikusok nélkül elképzelhetetlen. Intenzív osztály, vagy elektrotechnikai laboratórium? — ha nem lennének bent ágyak, s nem találkozhatnánk fehér köpenyes nővérkékkel, első látásra nehéz is lenne eldönteni. A gyógyítás ma egész háttériparra támaszkodik, egy kamaszmódra gyorsan fejlődő iparágra, amelynek a tökéletes szervezettség, olajozott működés itthon egyelőre még nem sajátja: gyakran olvashatunk, hallhatunk az alkatrészellátási nehézségekről, a nehezedő importfeltételekről. Az érem másik oldaláról már ritkábban esik szó: vajon kik azok, akik a kórházakban kiszolgálják, gondozzák a sok százmilliós gépeket, műszereket, milyen körülmények között végezhetik kevéssé látványos, ám annál fontosabb munkájukat? kusra van bízva az életmentő, gyógyító szerkezetek működtetése. Hogy ez nem megy mindig zökkenőmentesen, annak az oka elsősorban kórházon kívül keresendő: — Nem a kórházak vásárolnak, de üzemeltetni mégis itt kell a gépeket. — magyarázza dr. Katona Zoltán főigazgató-helyettes —, a külső szervizhálózat pedig meglehetősen szétszórt. Egyes alkatrészeket nagyon nehéz beszerezni, mivel a berendezések túlnyomó része tőkés importból származik. Nehezíti munkánkat, hogy túl sokféle gépből áll a műszerpark, nem sikerült az évekkel ezelőtt elhatározott tipizálás. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a nehézségek ellenére minden olyan korszerű műszeres Paviák Péter mérnök, a röntgen-műszaki csoport vezetője: — A jövőnket elsősorban az határozza meg, hogy a gyógyító gépek új nemzedéke már itt van. Csak két példa: van ultrahang-diagnosztikai berendezésünk, s működik a sebészeti röntgen képerősítő, amivel műtét közben lehet figyelemmel kísérni a munkát. Hogy ezekhez a szerkezetekhez egyáltalán hozzá tudjunk nyúlni, elsősorban fejleszteni kell a javító-műszeres hátteret a kórházban. Nemcsak műszerek kellenek, a tudást is muszáj gyarapítani, ám az egészségügy műszaki szakembereinek szervezett továbbképzése egyelőre nincs megoldva, s alapképzésük sem tudja kielégíteni az igényeket. Igaz, a berendezéseket szállító, gyártó vállalatok vállalják többnyire az alkalmankénti oktatást, ám ez általában nem a kórháziak, hanem a gépekkel kereskedő, forgalmazó cégek használják ki. +: A megyei kórházban levő audiológiai állomáson fontos szerepe van a műszereknek, ezért itt külön házi műhely jött létre Tardy Péter vezetésével. • EGY KÉZBEN, HÁZON BELÜL A megyei kórházban úgy tapasztalták: van jó néhány terület, ahol érdemes saját kézben tartani a berendezések szervizelését: így teszik ezt több, mint egy évtizede a röntgenkészülékeknél. — Ügy látjuk, eljött annak is az ideje, hogy vál.-’* toztassunk a belső szervezeten — mondotta dr. Katona Zoltán. — Ezért még az idén létrehozunk egy egységes műszertechnikai csoportot, hogy szakembereink minden kórházi osztály gondján segíthessenek, ne legyenek szétszórtan lekötve. Előnyösebb, ha több szakterülettel foglalkozhatnak majd, hiszen ebből nemcsak a kórháznak származik haszna, hanem az egyénnek is: több lehetőség nyílik arra, hogy a legdinamikusan. fejlődő szakágak munkájában részt vehessenek. Szeletelik a földvárat A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei az idén nyáron tíz helyszínen munkálkodtak a megyében. A saját ásatások mellett részt vettek a . Nemzeti Múzeum kiemelt kutatási programjában is, amelyben a földvárak felépítését tanulmányozták. A miskolci régészek Sályban bontották meg a „Lator-földvár” sáncait, feltárva, hogy milyen rétegekből, milyen technológiával készítették eleink. itt az azat ■I... A szerencsiek Budapesten Október negyedikétől huszonegyedikéig tart Budapesten A szerencsi járás bemutatkozik című rendezvénysorozat. A Magyar Néphadsereg művelődési házában több kiállítás nyílik, s műsort adnak a művészeti csoportok is. Az érdeklődőket a ház előcsarnokában Csizmát vettem néhány napja, mert óvatos, engedelmes és meggyőzhető állampolgár vagyok: nem akkor tülekszem, amikor egyik percről a másikra a nyakamon a zimankó, ellenben figyelek a reklámok máris aktuális téli kínálatára. Természetesen arra is, hogy az illető árucikk használható legyen (egy szezonban lehetőleg kitartson), hát l'eipróbálom ugye a lábbelit. Nagy baj volt, hogy még a második, sőt a harmadik párat is felpróbáltam, mert az elárusító kisasz- szonynak más volt a véleménye. Közölte, hogy egy kicsit sokat válogatok azért az ezerforintos tételért... Azóta sem győzök flastromot rakni lelkem sebeire, mert ki szereti, ha nyilvánosan megpirongatják, de nem is az ahogy hanem az a m i döbbentett meg: mi az, hogy egy ezer forintos tételért sokat válogatok? Tényleg, miért is válogatok (választani szeretnék inkább) azért az ezer forintért? Vessen meg, aki nem figyel rá, hogy mire ad ki ezer forintot, az én lclkiismeret- és pénztárcavizsgálatom eredménye röviden a következő: ezer forint nekem pénz. De hogy ne traktáljam magánügyeimmel az olvasót, inkább összehasonlító adatokat közlök. Sok kisnyugdíj alig több mint ennek a kétszerese. Ezer forintért egy hétig jól eszik egy négytagú család, ezer forintnak a két- két és félszerese egy kétszobás szövetkezeti lakás téli rezsije. Ezer forintért egy átlagfizetésű felnőtt állampolgár egy hétig dolgozik, ezer forint csak akkor nem hiányzik, ha a más borítékjába nem kerül bele. Ezer forint azért sok, mert valóban lehetne több ... Tartsunk össze, mondtam a kecses holminak, és barátságom jeléül otthon csakazértis újra felpróbáltam. A kisasz- szonynak nem volt igaza; a csizma nem ezer, hanem ezernegyvenöt forintos tétel. Negyvenöt forintot fizetek ugyanis annak a suszternek, aki némi talpbélés-módosítással hord- hatóvá teszi. (M-) Új építési terület • TÍPUSOK ÉS ALKATRÉSZEK vizsgálati módszerrel, berendezéssel rendelkezünk, amire szükség van. (k-ő) hegyaljai borokkal és szerencsi csokoládéval várják™ A Szentpéteri kapui megyei kórházban 270 millió forintot ér a műszerpark, s házon belül tizenegy szakemberre, mérnökre, techniA kórházban már évekkel ezelőtt megkezdték a saját műszaki gárda kialakítását, hiszen nem lehet csak a külső cégekre támaszkodni. A Segítenek a rendőrök is Erőszakos bliccelik Eégi gondja a Miskolci Közlekedési Vállalatnak, hogy sokan próbálnak jegy nélkül utazni. Nemegyszer előfordul, hogy az ilyen utasok drasztikusan lépnek fel az ellenőrökkel szemben, és sokszor hatósági beavatkozásra is szükség van. A közlekedési vállalat ezért évek óta alkalomszerűen rendőri segítséget is igénybe vesz jegyellenőrzéskor. Milyen sikerrel? — kérdeztük Mátyus Lászlótól, a bevételellenőrzési és jegyellátási osztály vezetőjétől. szüle a hatóság segítségét, de csak az idén vált ez gyakoribbá. Program szerint havonta négy-öt közös ellenőrzést végzünk, szinte a nap minden szakában, villamoson és buszon egyaránt. A legfőbb célunk, hogy javítsuk az utazási morált. Egy- egy hónapban több mint kétezer a potyázó, akiket mindössze 35 ellenőr fülel le. Nincs könnyű dolga ellenőreinknek .. Örömmel mondhatom, hogy jó a kapcsolatunk a rendőrökkel, szívesen segítik munkánkat. A rendA Z1L nagy sebességgel robog, rogyásig megpakolva, sörösüvegekkel. Egy kanyarban hirtelen kiszakad a plató oldala, és több láda szana-széjjel hull, az üvegek pedig darabokra törnek... Dől a rakomány... az északi domboldalon Jóváhagyták a részletes rendezési tervet A jelenlegi tervidőszakban döntő változás áll be az új lakások összetételében: az otthonok nagyobbik hányada magánerőből valósul meg. A város felelős irányítói azzal számolnak, hogy — megfelelő ösztönzők alkalmazásával — tartóssá tehető ez az arány. Kell is, hogy így legyen, hiszen az ország teherbíróképessége hosszabb távon sem teszi lehetővé a lakásigények állami pénzből való kielégítését. A magánerős lakásépítés alapvető feltétele, hogy elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre. És mert sok évre előre kell gondolkozniuk a város vezetőinek, olyan területekre is készíttetnek rendezési tervet, melyek beépítésére a következő tervidőszakban kerül sor. Addig ugyanis még meg kell építeni a közműveket utakat is. úton lehet megközelíteni, délről pedig átszeli a Feszty Árpád út. A domboldalon szétszórtan most is találhatók családi házak, de olyan ritkásan, hogy a terv minimális mértékű szanálással: összesen 35 lakást kell lebontani. Nagy előnye az északi domboldalnak, hogy közel fekszik a város centrumához, és mint lakóterület kapcsolódik majd a Bodótető- höz, illetve a Tetemvárhoz. Ezt a kapcsolatot még szorosabbra fűzik egy új út építésével. Gondoskodnak arról is, hogy rendelkezzen a magánházas lakónegyed a szükséges közintézményekkel, azaz óvodával, bölcsődével, iskolával. Minimálisan 600. maximálisan több mint ezer lakás épülhet itt, sorházas, illetve társasházas formában. A lakásokat gázfűtésesre tervezik. — Sokat segítenek az ilyen jellegű ellenőrzések; a bliccelők dupláját füleljük le egy-egy alkalommal. Igaz, hogy évek óta igénybe veszszeres hatósági ellenőrzésekkel, úgy érezzük, valamelyest javult az utazási fegyelem a miskolci tömegközlekedési járműveken. Sajnos, nem ritka látvány ez útjainkon. Szinte naponta előfordul, hogy az értékes rakomány egy része kárba vész. Nagyobb elővigyázatossággal, gondossággal mindez elkerülhető volna! T. U Ilyen terület a város északi domboldala. Nehéz körülírni a tervben szereplő városrészt, ezért csak azt mondhatjuk eligazításul, hogy keletről a Dózsa György Befejezésül megismételjük; az építési terület előkészítése, közművesítése csak a VII. ötéves tervidőszakban várható, így a telkeket is csak ezután értékesítik.
