Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-08 / 239. szám
Moszkvába készülnek Kórus az egyetemen J * lul\látják az éneklési a voll löldesMák Nagy út előtt áll a miskolci + Tanévnyitó egy nemzetiségi iskolában ... A nemzeti lét folytonosságát csak olyan ifjúsággal lehet biztosítani, amely beszéli anyanyelvét, ismeri ősei kultúráját. A nemzetiségi iskolákban Kétnyelvű oktatás Nehézipari Műszaki Egyetem kórusa. Moszkvába készülnek, az ottani műszaki egyetem meghivásának tesznek eleget. A kórus karnagya Juhász Tibor, a Földes Ferenc Gimnázium énektanára. Öt kérdeztük: — Mikor, hogyan alakult meg az egyetemi kórus, kik a tagjai, milyen müvek szerepelnek a repertoáron? — Jó tíz éve, amióta Miskolcra kerültem, vezetem a Földes-kórust. Minden esetben úgy engedtem el azokat, akik érettségi után kikerültek az énekkarból, hogy bárhová kerüljenek is: próbáljanak meg énekelni. 1979—80 táján vetődött fel az ötlet, hogy miért ne próbálnánk meg helyben lehetőséget biztosítani ehhez. Gimnáziumunkból elég sokan kerülnek be a miskolci egyetemre, ott kezdtük el a kórusszervezést. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy pódiumképes, 10—12 tagú kis vegyes kamarakórusunk valóban megszülessen. Hamarosan 28—30 tagúra bővült a csoport, jelenleg is eny- nyien vagyunk, valamivel több a lány, mint a fiú. Tagjai zömében volt földesista egyetemisták, de persze nem az „anyaközépiskola”, hanem az énekelni tudás, a szorgalom, az ambíció dönti el. ki szerepel az énekkarban. Van közöttük itt végzett mérnök, de egykori földelte nl'vos. vagy pedagógus is. Én imádom a reneszánsz és a barokk muzsikát, a madrigálokat. spirituálékat. Moszkvába körülbelül egyórás műsort viszünk, amely három részből fog állni: az első részben madrigálokat éneklünk. a másodikban spirituálékat, illetve bemutatunk néhány hangszeres számot. A hangsúly azonban a magyar szerzők müvein lesz, hiszen külföldön mi elsősorban a mi zenénk követei vagyunk. Bartóktól. Kodálytól, Bárdostól fogunk énekelni. — Milyen gazdaja az egyetem a kórusnak? — Kórusunk afféle öntevékeny, önkéntes önképzőkör. Hetente egyszer, illetve egy- egy fellépés előtt többször is próbálunk az egyetemen, ahol külön próbatermünk van, pia- nínóval. kottatárral. Előfordul — főleg vizsgaidőszakban —, hogy a próbákra csak né- hányan tudnak eljönni, de ezt zokszó nélkül tudomásul veszem, hiszen ezeknek a fiataloknak első a leendő pályájuk. Szerencsére olyan szinten vannak, hogy egy-két próba alatt meg tudnak tanulni egy művet, szinte valamennyien kottaolvasók. (Persze, a megtanulás után jön az igazi munka, amíg végül „meg is szólal” a dal.) Az egyetem nagyobb rendezvényein ott vagyunk, szerepeltünk már Veszprémben. Egerben. Jövőre bekapcsolódunk az országos minősítési versenybe, és a nyáron alighanem foglalkoztatja majd kórusunkat a Filharmónia. Fenntartóink — lehetőségükhöz mérten — támogatnak minket Gondosan ügyelünk arra, hogy mielőtt kérünk, valamit „letegvünk az asztalra”. Ilyennek ígérkezik a moszkvai szereplésünk is. Sz— Magyarországon a becslesek szerint több mint 400 ezer nemzetiségi lakos él. A legnépesebb csoport a németeké, számuk eléri a kétszázezret, utánuk a szlovákok következnek, százezres létszámmal, őket a délszlávok követik, majd a románok. Az ország összlakosságának mintegy 4—4,5 százaléka tehát a nemzetiségi lakos. Ezekből a fiatalokból kétnyelvű állampolgárok válhatnak, ha elsajátítják a magyar nyelv mellett saját anyanyelvűket is, ha a nemzetiségi szülök ilyen iskolákba Íratják őket. Ez lényeges azért is — állapítja meg a Hazafias Népfront felhívása —, mert á nemzetiségi öntudat nem létezhet adott nyelvi közösséghez való tartozás nélkül. Mindent meg kell lenni az iskolás korú fiatalok anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséért. A nyelvoktató iskolák továbbfejlesztéseként a követa későbbiekben pedig a felső tagozatokon a történelem és a földrajz tananyagának tanítása nemzetiségi nyelven történik. Három megyében, Baranyában. Bács-Kiskunban és Vas megyében a kijelölt német, h orvát és szlovén nemzetiségi iskolákban már az előző években folytak a kísérletek a kétnyelvű tanítással. Ezek bizonyították, hogy az új módszerrel jobb eredményeket lehet elérni. Az anyanyelvűnket jól beszélő, a nemzetiség kultúráját alaposan ismerő fiatalokra vár napjainkban a nemzetiségi emlékek összegyűjtése Magyarországon. Hogy fennmaradjanak. nekik kell lejegyezniük a népdalokat, népmeséket, hiedelmeket, s az ilyen fiatalokra vár a feladat, hogy mai valósággal töltsék meg a honismereti köröket, és megőrizzék a tajházak népi kincseit. Nyári egyetemek Jövőre az ideinél több — 24 nyári es egy téli — egyetemet szervez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Kurzusokat indítanak 1984 nyarán Veszprémben a szociálpolitikai és a közigazgatás kérdéseiről, Budapesten a termálvizek hasznosításáról. Keszthelyen pedig téli vadászati egyetemet rendeznek. Idén 23 nyári egyetemet szervezett a TIT. ezeken több. mint 2700-an vettek részt. Az előadásoknak mintegy 1200 külföldi hallgatója volt; a meghirdetett programok 40 országból vonzottak emelek lódöket. A magyar resztvevők között sok volt a fiatal szakember és szép számmal akadtak pedagógusok is a beiratkozottak soraiban. Figyelmeztető adat. hogy 1983-ban mintegy 400-zaí kevesebben jelentkeztek a tan-- folyamokra, mint tavaly. Ennek az is, oka lehet, hogy a programok egy részét már nem találják . eléggé vonzónak az érdeklődők, épp ezért néhány nyári egyetem tematikáját felfrissíteni kívánják. örvendetes, hogy az egyes kurzusokon évről évre több külföldi szakember tart előadást. Több nyári egyetem helyszínén kamarakiállítással. kulturális cikkek — könyvek, hanglemezek, népművészeti tárgyak — árusításával is bővítették a szolgáltatások körét a szervezők. Ez az új kezdemenyezés a hazaiak és a külföldiek körében is kedvező visszhangra talált. A szerencsi vár helyreállítása A szerencsi Rákóczi-vár helyreállítása és múzeumi hasznosítása címmel szakemberek bevonásával tanácskozás lesz október 12- én délután háromtól a Szerencsi nagyközségi Tanács tanácstermében. A tanácskozást Báthory Gábor, a Bl-A.-Z. megyei Tanács építési osztályvezetője vezeti. Előadók: Erdei Ferenc, az Országos Műemlékfelügyelőség osztályvezetője, dr. Kunt Erő, a Herman Ottó Múzeum íömunkatársa és Faíussy József múzeumvezető. kező esztendőkben a nemze- I tiségi területeken bevezetik a kétnyelvű oktatást, ami azt jelenti, hogy az egy tantárgyas nyelvi oktatás helyett az alsó tagozatokban a környezetismeret, az ének-zene, valamint az osztályfőnöki órák, Merész elhafározás Az öregekről szólt a csütörtökön este sugárzott, Merész elhatározás című NSZK tévéfilm. Röviden arról, hogy a saját akaratából szociális otthonban lakó idős házaspár egyszer csak úgy dönt: mégis máshol, saját, önálló lakásban szeretne élni. Az okuk egyszerű : túl nagy az otthonban a kényelem, és ok még nem olyan öregek, hogy kiszolgálják őket, hogy mindent készen kapjanak. Ügy érzik, elvesztik önállóságukat, életrevalóságukat, úgy érzik, tudná- i nak még Itatni. Ha másért nem, akkor egymásért, és ez szerintük nem kevés. Arról nem is szólva, hogy kinek mi köze hozzá, hogyan akarnak élni. Georg Eicitinger író-rendezö az elképzelés ntegvalósitását kíséri végig filmjében, amely a maga ötven percében rövid volt ahhoz, hogy megfelelően árnyalt, tellát igazán jó műalkotás legyen, viszont annál figyelemreméltóbb. A nézőnek óhatatlanul a saját viszonyaink jutnak az eszébe, a film összehasonlítást kínál általában az öregek helyzetét illetően. A téma sugallja, hogy ebbe az irányba kalandozzon el a gondolat: hol, melyik országban jobb tehát az idős emberek szociális helyzete, ha arra a sorsra jut, hogy az öregek otthonába kerüljön. Csalódás éri azt, aki úgy figyel, hogy. na bezzeg ett... ! Az öregekre figyelő f-----T----V V szociálpolitikánk többnyire versenyre kelhet a nyugati országokkal. Az öregekre nem figyelő gyerekek pedig körülbelül úgy szégyenkezhetnek nálunk, mint más „civilizált” nép érett, és ennélfogva nagyon ellenszenvesen elfoglalt korosztálya, amelyik nem tudja, hogy ő is megöregszik. Negyven-ötven körül is elfordítjuk a fejünket a múló időtől, pedig érdemes lenne szembenézni a tényekkel: az idő múlása nemcsak azért fontos, mert megöregszünk, hanem meghatározó tényező abban a pillanatban, amikor az ifjúkort elhagyjuk. A Merész elhatározás erre figyelmeztet: a humánum ál- arca alá bújtatott értetlenség minden felnőtt korosztályt sújt. öregkorban változtatni valóban nem kis bátorságot igenyel, de köny- nyű-e a lépésváltás harmincnegyven évesen? Minden kornak megvan a maga szépsége — mondjuk, és nem tesszük hozzá, hogy a maga megszenvedett küzdelme is. Míg eigyönyörkö- dünk egy-egy korosztályban, nyilván gondolunk az éppen azzal az életkorral járó gondokra is; ez természetes. A dolog akkor kezd érdekessé, tehát elemzésre kívánkozó vá. válni, ha a bajok nagyobbak, mint feltétlenül szükséges. Az öregek féltése könnyen billen át álhumánumba (jobb nekik az otthonban, nekünk meg, ha nincs velük baj), de a fiataloké is. ha nem kapják meg az éppen ennél a kornál fogva, nekik járó segítséget. Vélt erőre hivatkozunk, vagv vélt gyengeségre, s ez egyformán restséget takar; skatulyába kényszerítjük vele az embert. A Merész elhatározás kedves házaspárja erős emberpár: fütyül a konvenciókra, van hozzá energiája, hogy átlépjen rajtuk, és megtalálják a partnereket is. Egyszerűen igazat mondanak. Igaz. hogy akaratuk, bölcsességük és humoruk is van hozzá. M— A mini újraéledésével úgy megnőttek a pulóverek, hogy szoknya sem kell hozzá. De csak a karcsú fiataloknak! Nekik ajánljuk ezt a szép kézi kötésű pulóvert, amit cicanadrággal, vagy vastag szálú harisnyanadrággal viselhetnek. Hozzávalók: 60 dkg középkék, 15 dkg fehér Roberta fonal (ket-ket szállal dolgozunk), 2,5 és 4-es kötőtű. Kötésminta: patentminta 2,3-es kötőtűvel. 1 sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden további sor: simára sima, fordítottra fordított szemet kötünk. Alapminta: 4-es tűvel, l. sor: sima. 2. sor fordított. Kötéspróba: lő szem egyenlő 10 centiméterrel. Munkamenet: az eleje-háta azonos szem- és sorszámmal, mintával készül. A munkát kék fonallal, 2,5-es tűvel, az ujjarész alsó szélén 60 szemre kezdjük, patentmintaval 18 cm magas részt kötünk. Alapmintával, 4-es tűvel folytatjuk a munkát, mintaváltásnál minden 2. szemet 2-szer kötünk le (90), majd az oldalszeleken szaporítunk minden 2. sorban 1—i szemet, 160 szem elérése után 4x2, 4x3, 2x4 szemet (216). Egyenesen haladó oldalszélekkel, kék-fehér cikcakk-mintával, eleje, hata középrészt kötünk, a mintakezdésnél, a saroksze- meknél új fonalat kezdünk, s a minta szerinti utolsó szem után a mintán kívül helyezett fonalat keresztülfektetjük az új szálon, ezzel folytatjuk a kötést. A nyakkivágás részére középen a munkát kettéválasztjuk. Nyakkivágást készítünk. Az ellentétes oldalrészt azonos szem- és sorszámmal, szaporítás helyett fogyasztással készítjük. összeállítás: a kar alatti oidalszéleket sortalál- kozas szerint összevarrjuk. ' Az alsó szélrészen minden szélszemre l új szemmel körkötőtűvel felszedjük a szemeket (2x118=216). Patentmintával i& cm hosszú, combközépig érő pántrészt kötünk, végül a szemeket az alapszemnek megfelelően leio- • gyasztjuk. A nyakkivágás részére a szabadon maradt nyilas szélszemeire felszedünk 2.0-es körkötő- tüvel 118 szemet, 8 cm magas, szoros rész után a munkát 4-es körkötőtűvel folytatjuk. A kezdéstől számított 18 centiméter eléreSe után a szemeket uz alapszemnek megfelelően lazán lefogyasztjuk.
