Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-15 / 219. szám

I Egységesebb szemléletet! kiállítás közművelődés helyzete Miskolcon • • Ülést tartott a városi pártbizottság A tűz az ember ellensége is lehet címmel nyílik kiállítás szeptember 16-án, pénteken délelőtt 10 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központ bemutatótermében. A megyei tűzoltó-parancsnokság és a Magyar Reklámszövetség me­gyei szervezete közösen ren­dezi a hónap végéig nyitva tartó kiállítást. A cél nyilván­való: felhívni a lakosság fi­gyelmét — a gyakran köny- nyelműságből keletkezett — tüzesetek következményeire, a megelőzés módjaira. Tegnap, Dudla József első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bizottsága. A Miskolc város közművelődé­sének helyzetéről szóló jelentést követően dr. Kovács László titkár adott számot a testületnek. Tájékoztató hangzott el a válla­latok, szövetkezetek és a városi tanács gazdálkodásának első fél­évi tapasztalatairól. A témához Timár József titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A végrehajtó bizottságnak a legutóbbi pártbizottsá- gi ülés óta végzett munkájáról Kalóczkai Istvánná titkár adott tá­jékoztatót. A pártbizottság végül személyi kérdésekben döntött. Olvasóinkat most az első napirendi pontról tájékoztatjuk részle­tesebben. Az 1974-es párthatározat óta alapvető pozitív változá­sok mentek vegbe vagy kez­dődtek el a közművelődés ben. A közművelődési szemlélet változásában kedvező lolya- mat indult el, bár korszerű, egeszseges személet nem vált általánossá, ámde az életmó­dot, műveltséget, közéietisé- get és munkakultúrát egység­ben kezelő szemleletnek es érvényesülésének mind több jelét tapasztalhatjuk. Formá­lásában a part-, a társadalmi és tömegszervezetek — min­denekelőtt a szakszervezetek — jelentős szerepet töltöttek és töltenek be. A munkahe­lyek és a kulturális intézmé­nyek kulturális törekvései ma már nagyrészt ilyen látásmód talaján fogalmazódnak meg. A szemlélet uralkodóvá válá­sát azonban több tényező kés­lelteti. Ilyen például, hogy a közművelődésért érzett fele­lősség nem hatja át kellőkép­pen a munkahelyek gazdasági vezetését. A műveltség presz­tízse sem emelkedett. A köz- művelődés hivatásosai nem ismerik kellő mélységben a különböző csoportok, rétegek életmódját és igényszintjét, s az alapvetően h/elyes célokhoz nem tudják az-'alkalmas for­mákat, módszereket társíta­ni. A TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELE A Szükségletek ismeretére épülő, konkrét kulturális ter­vezés az elmúlt évek gyakor­latában nagy hiányosságokat mutat. A gazdasági gondok, a lakosság szükségletei mindig közvetlenebbül, sürgetőbben jelentkeznek, mint a kultúra hiányai. A kulturális szférá­ban megszülető értékes el­képzeléseket, terveket sokszor áthúzta az élet kényszerűsége — elsősorban anyagi okok mi­att. Mára azonban a gazdasá­gi, társadalmi fejlődésben el­jutottunk egy olyan szintre, ahol nyilvánvaló lett: az álta­lános továbblépés feltétele a kulturáltság növelése. Közművelődésünk egyre jobban épít a közösségekre, így lett a közművelődés egyik sarkalatos pontja a munkahe­lyi művelődés. Sok hasznosít­ható tapasztalatot hozott a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ tevékenysége, az LKM-ben és a DIGÉP-ben, a HCM és a Cementipari Gép­javító kapcsolata a Városi Művelődési Központtal, a De­cember 4. Drótművek és a Pa-, mutfonó közös tevékenysége a Miskolci Galériával, a szim­fonikus zenekar koncertsoro­zata több vállalatnál, a Her­man Ottó Múzeum' tucatnyi vállalatra, üzemre, intézmény­re kiterjedő kapcsolatrendsze­re. A munkahelyi művelődés­ben az alapvető területeken egészében azonban nem sike­rült általánosan pozitív vál­tozásokat elérni. Nem sikerült biztosítani az értelmiségi dol­gozóknak, a szocialista brigá­dok vezetőinek és a szakszer­vezeti bizalmiknak kulcsfon­tosságú szerepét. Igazán érté­kes eredmények a munkahe­lyi művelődésben ott szület­tek, ahol a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés kikényszerí­tette a lépést: a szakmai kép­zésben. A közművelődés egyre na­gyobb figyelmet fordít a la­kótelepek gondjaira. Sajnos, lakótelepeinken nincs, vagy nem a szükségleteknek meg­felelően épült közművelődési intézmény és a lehetőség is csekély ilyenek létesítésére. Ezért különösen értékes min­den olyan kezdeményezem. amely enyhít ezeken a gondo­kon. Értékes az iskolákban, vendéglátóhelyeken és szabad tereken megvalósított prog­ramok, még akkor is, ha ezek többnyire esetlegesek, ünne­pi alkalmakhoz kötődnek. A közös tevékenység eredmé­nyei különösen az avasi la­kótelepen figyelemre méltóak. JOBBAN KÖTŐDNEK A PROGRAMHOZ A közoktatási és közműve­lődési intézmények kapcsola­tai jó irányban fejlődnek, de a szükségesnél lassabban. A kezdeti próbálkozások kime­rültek alkalmi rendezvények közvetítésében, illetve foga­dásában, m nem épültek be szervesen az oktatás-nevelés folyamatába. Esetenként in­kább terhelték, mintsem se­gítették a túlzsúfoltsággal küzdő iskolákat. Ma már ezek á rendezvények jobban kötődnek az iskolai progra­mokhoz.' Az aula-koncertek, irodalmi rendezvények, vetí­tések, a TIT-programok gya­korisága, a hangverseny- és színház-diákbérletek száma, a szünidei foglalkoztatások, a nyári közművelődési táborok választéka mindkét intéz­ményrendszer részéröl az erő­feszítések, próbálkozások je­le. Rendszeresebbé vált, hogy a művészeti és közművelődé­si intézmények vezetői egyez­tetik elképzeléseiket, a szak­felügyelők és a pedagógusok programajánlatukat a tanterv követelményeihez igazítják. Könnyebben formálódik a kapcsolatrendszer azokkal a művészeti és közművelődési intézményekkel, amelyek ha­tározott profillal, jó szakmai háttérrel rendelkeznek. A múzeumokkal, a TIT-tel és a könyvtárakkal való együttmű­ködés közelíti meg leginkább az igényeket. Jó eredménye­ket ígérnek a szimfonikus zenekar és a Filharmónia kez­deményezései. De elmarad például a lehetőségektől az iá- kolák és a Moziüzemi Válla­lat együttműködése. A to­vábblépés útjait mutatja a szakmunkásképző intézetek nyitottsága a közművelődés iránt, és az avasi iskolák kez­deményezőkészsége. A város közművelődési in­tézményei közül a Miskolc Városi Művelődési Központ javuló tartalmi munkáját kis csoportjainak eredményei, a több üzemmel, vállalattal, is­kolával kiépített kapcsolatai, a nyári kulturális programok bővülő választéka jelzi. Tevé­kenységükből azonban még hiányzik az egységes, az egész városra kiterjedő koncepció. A DVMK súlyának megfele­lő szerepet kap a munkáske­rület kulturális ellátásában. Hasonló irányelvek alapján dolgozik a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központ is, A művelődési intézmények közül újszerűségével kitűnik a Herman Ottó Múzeum, s a József Attila és a Lévay Jó­zsef Könyvtár programjaival példaszerűen bővítette műve­lődési funkcióit. Színvonala­san végzi munkáját a Miskol­ci Galéria. A TIT városi szer­vezetének legerősebb oldala az üzemi ismeretterjesztés. A Moziüzemi Vállalat a mozihá­lózat korszerűtlen feltételeit dicséretesen igyekszik ellen­súlyozni a filmklubhálózat kiterjesztésével, a videózással, a nyári vetítési helyek bőví­tésével, JAVULTAK A FELTÉTELEK A közművelődési és művé­szeti intézmények anyagi, tár­gyi, személyi feltételei Jelen; tősen javultak 1974 óta. 1977- ben létrejött a DVMK, há- . rom évvel később, a tanácsi művelődési házak összevoná­sából a Városi Művelődési Központ. Üjra megnyílt a Miskolci Galéria, befejeződött a Zenepalota felújítása, jobb körülmények közé került az Egressy Béni Zeneiskola, a Zeneművészeti Szakközépis­kola és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola kihelyezett tagozata. Befejeződött a szín­ház rekonstrukciója, s a szimfonikus zenekar elhelye­zésével e művészeti intézmény alapvető gondjai oldódnak meg. Mindezek ellenére to­vábbra is érvényes városunk­ra az a megállapítás, hogy a közművelődési intézmény- rendszere szűkös, egy része korszerűtlen, és területi elosz­tásuk aránytalan. A közművelődési tevékeny­ség állami irányításában erő­södött a művelődéspolitikai tudatosság. A gyakorlatban azonban ennek megfelelő eredményesség még nem ta­pasztalható. Nagyon lényeges, hogy az irányításban dolgo­zók menyire karolják fel az újszerű kezdeményezéseket, mennyire tudják mozgalom­má fejleszteni a közművelő­dés ügyét. A pártbizottság megállapí­totta, hogy kevés közművelő­dési dolgozó tölt be fontos közéleti szerepet. A magas szakmai követelménytámasz­tás mellett nem elég követke­zetes a politikai ismeretek készsége, a korszerű vezetési stílus számonkérése. A közművelődés és a művé­szeti élet propagandája sajnos nagyon gyakran esetleges és formájában elavult. A figye­lemre méltó művelődési ese­ményeket ezért is kíséri gyak­ran érdektelenség. Az intéz­mények nem találták meg a módját annak, hogy potenciá­lis közönségüket felderítsék és velük a folyamatos kap­csolatot kialakítsák. KÖZÖSSÉGI EGYÜTTLÉTEK A testület vitájában első­ként Koval Pál nyugdíjas szólalt fel. A szocialista tudat fejlesztésének kérdéseit ele­mezte. Olyan rendezvényekre van szükség — mondotta —, amelyek nemcsak értelmünk­re. hanem érzelmünkre is hat­nak. Át (kell értékelnünk a közművelődés és a szórakozás kapcsolatát. Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója többek között eze­ket mondotta: bővítendő a művelődésben részt vevők kö­re. Orientálni kell, de ehhez az szükséges, hogy ott éljünk az emberek között. Minden­képpen keresni kell a közös­ségi együttlétek lehetőségét. Szűcs Ferencné, az SZMT tit­kára arra utalt, hogy ami­lyen mértékben nő a mun­kásosztály műveltsége, olyan mértékben tudja betölteni ve­zető szerepét. A munkásnak belső igénye legyen a műve­lődés, de az igényeket fel kell kelteni benne. Fedor Vilmos. a KISZ városi bizottságának titkára a klubok, valamint a különböző rendezvények sze­repét nagyon fontosnak tart­ja. A közművelődési törekvé­seket nemcsak folytatni, ha­nem megújítani is kell. E te­kintetben érezniük kell a KISZ-szervezeteknek a poli­tikai felelősséget. Dr. Környei László, a városi tanács műve­lődésügyi osztályának vezető­je Miskolc intézményhálóza­tának állapotáról számolt be. nyomatékkai hangsúlyozván a különböző művelődési in­tézmények együttműködésé­nek lényegét, valamint azt, hogy a művelődési munkát szocialista tartalommal kell megtölteni. Márkusz Dezső, a HCM pártvezetőségének tit­kára gyári tapasztalatokról szólt, dicsérve a közművelő­dési aktívákat, mig Szalai Bé- láné, a 42. sz. Általános Iskola igazgatóhelyettese az Avas­dél és az iskola kapcsolatát ismertette. Halmai László, a .. VMS vezetője a művelődési intézmények összevonásának tapasztalatairól adott számot, űr. Fiigedi Márta, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyet­tese azt fejtegette, hogy a mú­zeum miként tud bekapcso­lódni a közművelődésbe. Vé­gül Nagy Lajos, a 101-es sz. Szakmunkásképző Intézet kol­légiumának igazgatója azt fejtegette, mennyire fontos a művelődésben a szemlélet és a magatartás. ÁTGONDOLT MUNKÁT! A pártbizottság elfogadta a jelentés feladati részében le­írt további teendőket. Néhá­nyat ezek közül: átgondolt tervezőmunka alapján hatá­rozottabban állítsuk fel a rangsort a feladatok megoldá­sára. A közművelődés felada­tainak a megváltozóit körül­ményekhez való gyorsabb és rugalmasabb igazítása érde­kében szorgalmazni indokolt a megbízhatóbb helyzetisme­retet biztosító szociológiai kutatásokat, városi vizsgála­tokat. A közművelődési, mű­velődési és művészeti intéz­mények hatékonyabb koordi­nációja segítse jobban az együttgondolkodást és együtt­működést a tervek kialakítá­sában és ezek megvalósításá­ban. A jó példák elemzésével, propagálásával a művelődés- irányítás segítse ezek elter­jedését. A fejlesztéshez, ki kell dolgozni a hetedik öt­éves tervre szóló elképzelése­ket. Fordítsunk nagyobb fi­gyelmet a meglevő intézmé­nyek állagának megóvására, felszereltségének folyamatos korszerűsítésére. A művelő­dési intézményrendszeren kí­vülről érkező közművelődési kezdeményezések kapjanak több támogatást. Legyen terv­szerűbb a káder- és személy­zeti munka tervszerűsége, tar­talma. Ki kell dolgozni egy átfogó propagandamunka koncepcióját. Végül: az anya­gi. tárgyi feltételek bővítése érdekében meg kell vizsgálni Miskolcon a kulturális alap létrehozásának lehetőségét. A testület hangsúlyozta: változatlanul folytatandó vá­rosunk közművelődésében minden olyan törekvés, amely a szocialista életmód, a szo­cializmus eszméivel és céljai­val való értelmi-érzelmi azo­nosulást erősíti, a közösségi szellemet és a cselekvési erőt serkenti, s hozzájárul a kul­túra további demokratizáló­dásához. —a [pl Vannak filmek, amelyeket könnyebb megnézni, mint a cselekményüket elmondani. He­lyesebben szólva nem is érde­mes belebonyolódni, mert „mondanivaló9! híján csak né­hány humoros jelenetre emlék­szünk a moziból távozván. Aki látta az örült nők ketrece cí­mű francia—olasz bűnügyi filmvígjátékot, az már érti, hogy mire utalok. A jó ötletről minél több bőrt lehúzni elve alapján. Eduardo Molinaro, a két, egy­szer már sikert aratott nagy­szerű színészt: Ugo Tognazzit és Michel Serrault-t és az alapszituációt facsarta to­vább. A homoszexualitás, mint humorforrás, kicsit bi­Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Szini Gyiúa: Különös al­mok. — 12.55: Becsi klasszikus muzsika. — 14.09: Irodalmunk a felszabadulás után. — 14.39: Hi­das Frigyes: I. vonósnégyes. — 15.00: Hírek. — 15.05: Orfeusz az alvilágban. — 16.00: Rádiónapló. — 18.00: Ferencz Éva népdalokat énekel. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Világhírű zongo­raművészek Chopin-i'el vételeiből. — 20.02: Irodalmunk a felszaba­dulás után. — 21.01: Szoprán- áriák. — 21.23: Lemezmúzeum. — 21.40: Adottságok, lehetőségek.— 22.00: Hírek. — 22.20: Portré­sor és interjúlánc. — 22.30: Hol­nap közvetítjük. — 22.50: Egy igazgató névjegye. — 23.10: Ope­rarészietek. — 24.00: Hírek, Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: Mezők, falvak éneke. — 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. — 13.20: Éneklő Ifjúság. — 13.32: Haydn: Muzsika zené­lő órára. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Válo­gatott perceink. — 16.00: Cigány­dalok, csárdások. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hultámhosz­szán. — 17.30: Segíthetünk? — 18.30: Hírek. — 18.35: Újdonsá­gainkból. — 19.22: A 04. 05, 07 jelenti. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.35: Nóták. — 21.05: Sport. — 21.35: Kabaré­csütörtök. — 22.45: Verbunkosok. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.00: Kamaramu­zsika. — 12.65: Pillanatkép. — 13.00-: Hírek. — 13.07: Üjhullá- mos énekesek és együttesek fel­vételeiből. — 14.03: Rossa László népdalfeldolgozásaiból. — 14.23: A Bartók Vonósnégyes Brahms- hangversenye. — 16.00: Zenei le­xikon. — 16.20: Francia madri­gálok. — 16.50: Pophullám. — 17.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdi­ót. — 18.40: Táncházi muzsika. — 19.00: Hírek. — 19.05: Paulos Raptis operaáriákát énekel. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. — 21.40: A Shadows együttes felvételeiből. — 22.10: Reneszánsz vokális mu­zsika. — 22.502 Balettzene. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: T7.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Valóság és legen­da .. . — Látogatás a lovasisko­lában. — őszi képek Lillafüred­ről — Értekezlet helyett. Gyur- kó Géza jegyzete.) — 18.00: Észak-magyarországi krónika (Az országgyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának ülése Mát­raházán — Könyvtárigazgatók országos ülése Salgótarjánban — A BNV-ről jelentjük — A tokaji írótábor.) — 18.25: Lap- és mú- sorelőzetes. Televízió, I. műsor: T5.00: Ts­kolatévé. — 16.50: Hírek. — 17.00: Hogyan tanulnak a tornászok? Kémek a lokálban hogy ezt a tűlfinomult, deka­dens világot elsöpörte a nép- vándorlás, hogy utána puritá­nabb, szigorúbb erkölcsi nor­mákat vegyen át Európa. No, nem kell ezt a filmvígjátékot ennyire komolyan venni, min­denesetre jellemző egy-egy korra, hogy min nevet, miből csinál viccet. A tokaji írótá­borban ezekben a napokban éppen a család gondjairól, vál­ságáról vitatkoznak felelősen írók és szakemberek . .. Akit még ezek után is érde­kel a film, annak elmondha­tom, hogy van benne lövöldö­zés, egy tucatnyi hulla, üldö­zési jelenetek, mindezek pro­— 17.15: A madarak évszaka. — 17.üu: Tizen TuliaK Társasága. — 18.25: A tagoa penze. — 19.iU: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 2U.00: Csabai kör. — 20.55: Hírháttér. — 5(1.45: Teie- jíport. — 22.25: Tv-hirado. Televízió, 2. műsor: 19.55: Női kosárlabda EB. — 21.25: Tv-hir- adó. — 21.45: Budapesti beszél­getés JaKOVits Józseffel. — 22.15: A rajzfilmek kedvelőinek. — 22.30: Autó-motorsport. — 22.50; Képújság. Szlovák televízió: 16.15: Doku­ment umiilm, Brazíliáról. — 16.4u: Orosz nyelv tanioly am. — 17.10: Dokumentumiiim. — 17.45: Té­vétanácsadó. — 18.00: Sportrevu. — 18.30: Tévémagazin. — 22.05: Világhíradó. — 22.20: Női kosár­labda EB. Csehszlovákia—NSZK mérkőzés. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Kovács Éva kiállítása. — Fotógaléria (10—18) : Austria trió. — Városi vadaspark (10— 17). — Vasas Galéria (14—19): A Vasas Képzőművész Kór jubileu­mi kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és mun­ka. — Üj szerzemények. — A természet három országa. — Ás­ványok, növények, állatok Észak- Magyarországról. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18) : Kon­dor Béla-emlekkiálitas. — Szom­széd népek • viselete képes leve­lezőlapon. — Miskolci Képtár (10 —18) : Két évszázad magyar fes­tészete. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élő­világa. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Dé- ryné-ház (9—17): Déryné-emlék- szoba. — Üvegművészeti emlé­kek a XVI—XIX. századból. Filmszínházak: Béke (3, n6 ég f8) : Kémek a lokálban (mb. szí. francia, 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Egyszeregy (szí. magyar) — (6) : 25 millió fontos váltságdíj (szí. amerikai, II. helyár!) — Kossuth (f3): A Szép Ismeret­len (szí. szovjet) — (hn5 és 7) : Kémek a lokálban (mb. • szí. francia—olasz, 16 éven felüliek­nek, III. helyár!) — Hevesvy Iván Filmklub (15 és f7) : Tü/.- szekerek (mb. szí. angol) — Tán­csics (f5): Álmodozás (mb. szí. szovjet) — (f7): Gyilkos bolygó (mb. szí. amerikai, 16 éven felü­lieknek, III. helyár!) — Tán­csics kamaramozi (6) : Mackenna aranya (mb. szí. amerikai. II. helyár!) — Szikra (4 és 6) : Vár­kastély a Kárpátokban (mb, szí. csehszlovák) — Petőfi (f5 és f7) : Csínom Palkó (szí. magyai,) — Fáklya (4, 6 és 8) : Csak sem­mi pánik . . . (szí. magyar, II. helyár!) — Fáklya kamaramozi (fő) : A kis rendőr nagy napjai (mb. szí. szovjet) — Tokaj ven­déglátóház (f8) : A vágy titok­zatos tárgya (mb. szí. francia,1 16 éven felülieknek!) — Ady (7) : A 34-es gyors (mb. szí. szovjet) — Vasas parkmozi (8) : Kémek a lokálban (mb. szí. francia—olasz, 16 éven felüliek­nek. III. helyár!) — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): Georgia barátai (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek!) — (7): Tűto­rony (mb. szí. kanadai, III. helyár!) — Népkerti mozi (8) : Talpig olajban (mb. szí. francia, III. helyár!) — Hámor (f6) : Georgia barátai (mb. amerikai, 14 éven felülieknek!) — Pereces (6): örizetbevétel (francia, 16 éven felülieknek!) PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.37: Ka­marazene. — 9.33: Jó a dal... — 9.53: Lottósorsolás. — lo.Oü": Hírek. — 10.05: Dominó. — 10.35: Parti város. — 10.40: Kelen Pé­ter operettfelvételeiből. — io59- Lottóeredmények. — H.OO: Gon- doLat’ — H-45: A Magyar Nép­hadsereg központi fúvószeneka­ra játszik. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —. 8.05: Sanzonok. — 8.20: Portré­sor és interjúlánc. — 8.30: Hírek. 8.3o: Népzene Mexikóból. — 8 4a: Slágermúzeum. — 9 se­llsryfélfogadás. - 9.53: Lottósor- ~ 10.00: Zenedélelőtt. — koktélHírek* ~ 11,35; Tánczenei 3. műsor: 9.00: Dzsesszarchí- vum. — 9.85: Zenekari muzsi- Ka- ~ 10-25: Mexikói szerzők műveiből. — 11.00: Hírek. —> 11.05: Schubert: B-dűr szonáta. — 11.51: Csajkovszkij; A pikH dáma. Televízió, 1. műsor: 8.00: időJ sebbek is ■ elkezdhetik ... — 8.05 j Iskolatévé. — 9.40: A kisfilmek kedvelőinek. — 9.40:' A kölni dómvédelmi intézet. — 10.25J Négy gyerek és 13 ezer birka. — 10.50: Lautrecék L.autreeről. 11.15: Krasznojarszk. — 1I.35J Hogyan keletkezett a Biblia? — ia.00,; Képújság. zarr ugyan a magyar szem­nek, de — ahogy mondani szokták — „egyszer meg le­het nézni”. Már akinek van egy üres délutánja, s fogé­kony erre a kissé morbid hu­morra. Az antik (hellenista) görögöknél és a késő római császárság idején semmi ki­vetnivalót nem találtak a ha- sonneműek szerelmi kapcso­latában. Nem kisebb költő, mint maga Horatius írja egyik versében, hogy nincs szebb, mint (jó íalernumi bor mellett) meztelen fiatal fiúk fi módon, s természetesen a furcsa alaphelyzetből adódó jellem- és helyzetkomikum. A legmulatságosabb, amikor a két (a francia és egy idegen) kémszervezet elől menekülő „házaspár” hazatér a „férj” szülőfalujába. Á kis olasz fa­luban már nem érdemes „nőt alakítani”, mert ott bizony keményein dolgoznak az asz- szonyok. A végén persze, min­den jóra fordul, s az őrült „nők” visszatérhetnek a ket­recükbe, a néző pedig (a re­mélhetően másnemű) párjá­hoz. (horpácsi) táncában gyönyörködni. Ma a/úc -persze, azt is tudjuk,* __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents