Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-01 / 181. szám
Hidegre n teszik a vadakat Hiába van kint rekkenő nyár} meleg, a Zöldért miskolci telepének fagyasztókamrájában —30 fokot mutat a hőmérő higanyszála. Az elmúlt hetekben, napokban a vaddisznókat tették itt, „hidegre”. A Zöldért rendszeresen-vásárol fel vaddisznót, szarvast, őzt. fácánt, nyulat, muflont a környékbeli a« dászíársáságoktól, s itt. a miskolci telepen mélyfá- gyasztja a vadakat. Ha ösz- szegyíilik egy kamionra való mennyiség, elszállítják a kopogósra dermedt vadászzsákmányt a MA VAD vecsé- si telepére, ahol egyrészt fel- dolgózzák, a vadhúst, másrészt szőröstül-bőröstül eladják nyugati üzletfeleiknek. Régebben a Zöldértesek is dolgoztak fel vadhúst, de attól kezdve, hogy megépült a vecsési MAVAD-telep, célszerűbb csak a felvásárlással és a szállítással foglalkozni. Nehéz ölveű nap Kevesebb Látogatás a nagy múltú üzemben A legutóbbi fizetésünkkor a borítékban egy eddig még csak képről ismert, ropogós bankjeggyel találkoztunk. Ekkor mutatkozott be számunkra az újszülött, az ezer- forintos. amelyet igazán megcsodálhattunk a szép kiviteléért. Érdemes azonban a papírjának a minőségére is odafigyelni, különösen a miskolciaknak, hiszen mint minden magyar papírpénz alapanyagát. ezét is a Diósgyőri Papírgyár készítette. Dr. Lendvai Mihály, a Diósgyőri Papírgyár igazgatója is az 1000 Ft-os bemutatásával kezdte a gyár történetének ismertetését pénteken, amikor kassai vendégeket kalauzolt. Egynapos látogatáson kassai delegáció járt Miskolcon: Desider Zagiba, a Kassai városi Pártbizottság titkára, Rudolf Schuster, Kassa város Nemzeti Bizottságának elnöke, és Jan Ve- les, Kassa város Nemzeti Bizottságának nyugalmazott elnöke. Hazánk e patinás papirgyáRudolf Schuster kipróbálta, hogyan kell merített papírt készíteni. Kohóálépílés élőit Diósgyőrben Tannak vállalatok, amelyek meghatározók városunk életében. Egyikük a Lenin Kohászati Művek. Az itt dolgozó 18 ezer ember jó, vagy rossz munkája sokban befolyásolja a megyeszékhely életét, eredményeit is. Ám ők, a kohászok sincsenek egyedül. Számos üzem, „idegen” vállalat szolgálja ki őket, biztosítja az üzemeltetés feltételeit. Ezek egyike a Kohászati Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Eőépitésvezetősége. Olyan időszakban, ami most, e nappal következik, hiába is akarnának a kohászok eredményesen dolgozni, ha a KGYV-sek nem sorakoznának fel mellettük. E hét elején ismét megkezdődik egy ‘ kohó — a nagyolvasztó gyáffészleg 1. sz. kohójáról és a hozzá tartozó 2. sz. lég- hevítőről van szó — átépítése. Diósgyőrben ez mindig az év nagy eseményének számít, s mivel a KGYV-seknek döntő szerepük van az átépítésben, a kohászati gyárépítőknél is. Jól fel kell készíteni a nagy feladatra a főépítés- vezetőség dolgozóit. Ezt szem. előtt tartva látogatott ' Diósgyőrbe Farkas Sándor vezérigazgató vezetésével a fővárosi vállalat vezetése az elmúlt héten, amikor egyben a diósgyőriek törzsgárdájával is találkoztak. A magyar acélipar — utalt rá a vezérigazgató is — ma, a dunaújvárosi üzemzavar miatt, nehéz helyzetben van. Ha az 50 napra tervezett kohóátépítést le lehet rövidíteni, az cg ész vaskohászai, az egész népgazdaság jól jár. Most mutathatják meg a szocialista brigádok a KGYV diósgyőri főépítésvezetőségén — mondotta az LKM-ben járva Farkas Sándor, hogy mit tudnak, hogy mennyire összetar- tozók, hogy mennyire érzik szívügyüknek a diósgyőri vas- és acélgyártás helyzetét! (A brigádok képviselői egyébként ma délelőtt értekezleten vitatták meg a tennivalókat, tettek pótvállalá- sakat.) A kohóátépítés egyike a legfontosabb munkáknak. Mellette azonban ott vannak a folyamatos kar banter tás feladatai, vagy olyan, ugyancsak „kiemelt” munkák, mint az 1300 tonnás nyersvaskeverő átépítése. Egy biztos: a most következő két hónapban — bír- ,va a fővárosi vállalatvezetés ígéreté): isi-,.--— a diósgyőri- KGYV-sek minden erejükkel azon lesznek, hogy határidő előtt, jó minőségű munka eredményeként fejeződjön be a kobóátépítés. S ha ezt a miskolciak tízezrei közvetlenül nem is látják, tapasztalják, közvetve a város évvégi elszámolásában is jelentkeznek majd a most következő 50 nap erőfeszítései. HARGITTAY GYÖRGY A történet annyira jó, „élet- szagu”, hogy bizonyára igaz is. Egy idős asszony villany- vasalót vásárolt a Zsarnain — külföldiektől. Hazatérve mindjárt ki is próbálta — volna — a frissen szerzett háztartási eszközt. Keserves csalódás érte: a vasaló még csak meg sem langyosodott. Kétségbeesetten hívta mérnök fiát: ugyan, vizsgálja már meg, mi lehet a baja a fránya jószágnak, prelyhez ugyan jóval olcsóbban jutott, mintha a boltban vásárolta volna, de annál azért drágábban, hogy napirendre térjen használhatatlansága felett. A fiú először is alapos fejmosásban részesítette — a tisztelet határain . belül — mamuskáját, akit ezerszer intett már, ne próbálkozzon csencseléssel, alkalmi vásárlással. De azért szétszedte a vasalót, és akkor következett a nagy meglepetés: jó néhány ezer forintot találtak a belsejébe rejtve. Nem kétséges, hogy valutacsempészésre használták fel a háztartási eszközt, de valahogy összekeverték a valóban eladásra szánt vasalóval. Az anekdotának is beillő történet hallgatósága jótdeigénvlő A tavalyi év végén megyénkben több mint 27 és fél ezer lakásigénylőt tartottak nyilván. A lakásigényiés megújításakor ez a szám csökkent, több mint 15 ezerrel. Nemcsak mennyiségi változás történt, hanem minőségi is, hiszen csökkent a tanácsi bér- és tanácsi értékesíté- sű lakásokat igénylők szám- . aránya. Tanácslagok fogadóórái Augusztus 2-án tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Tamás Elvira, tapolcai orvosi rendelő, 17-től 19 óráig. Augusztus 5-én tartja tanácstagi fogadóóráját Lőrincz Zoltán, általános iskola. Mátyás király u. 21. szám, 18 órakor. rült, és ezzel az ügy részünkről le volt zárva. Jómagam is régen elfelejtettem volna, ha nem jelennek meg az utóbbi időben olyan közlemények, melyek szerint honfitársaink között is akadnak, akik a turistautat nyerészkedésre használják fel. A Népszabadság július 28-i számában például A jogszabályok tisztelete címmel dr. Nyíri Sándor, a legiöbb ügyész helyettese említ erre példát. Idézem: „Ügyesek voltak — mondják olykor azokra, akik sok tízezer forintos értéket csempésztek be az országba. Így történt ez a közelmúltban is, az egyik megyében, amikor kifejezetten arra szervezték a turistautakat, hogy a résztvevők megtízszerezzék a pénzükét. Történt a pénznek ez a sajátos — bűnös — „fiaz- tatása” a közösség kárára, miközben a lakosság zöme fegyelmezetten tudomásul veszi a nehezebb gazdasági helyzetünkből származó vám- és devizaelőírásokat, és meg is tartja azokat.” Mivel a főügyész helyettese elhallgatta a megye nevét — talán kiskorú, és ezért — csak találgatni tudom, ugyan melyik lehet a 19 kora most ünnepelte alapításának 200 éves évfordulóját, s a jeles ünnepre alaposan megfiatalodott. Az épületeket kívül-belül kicsinosították. Egy helyreállított, öreg házban helyet kapott a gyár múzeuma. A Diósgyőri Papírgyár a nagy cég’, a Papíripari Vállalat 12 gyára közül majdnem a legkisebb. (Az utolsó előtti a sorban.) Dfig a magyar papíripar 13 . ezer embert foglalkoztat, Diósgyőrben 370-en dolgoznak. S amire a gyár vezetői igen büszkék, az ott dolgozók közül sokan vannak olyanok, akiknek szülei, nagyszülei is a diósgyőri papír előállításán munkálkodtak. Elkészítenek évente 12 ezer tonna papírt, aminek 450 millió forint a termelési értéke. Ebből 30— 40 millió forint a tiszta nyereségük. Diósgyőrben minőségi papír készül. Nincs magyar állampolgár, aki ne hordana állandóan zsebében diósgyőri papírt. És ekkor ne csak a papírpénzekre gondoljunk, mert az útlevél és zül. Osztok, szorzók, összeadok, kivonok, de az istennek sem jön ki a várt eredmény. Talán mert hagyományos módszerrel dolgozom. Nem áll rendelkezésemre korunk technikai vívmánya, a számítógép. Pedig ilyen okos masinával ma már sokan rendelkeznek. Ügy hallom, hovatovább státuszszimbó- bólummá válik a minikomputer, arról ismerszik meg a magasabb beosztású gazdasági vezető, hogy van az asztalán ilyen is. Természetesen nyugati gyártmányú. Hogy honnan veszik, arról fogalmam sincs, mert az üzletek kirakatában elvétve se látok ilyesmit. Talán a becsi nagynénikéjük küldi nekik ajándékba. Szerencsés emberek, hiszen nekik minden probléma megoldásában segít a gép. Mondhatni expressz gyorsasággal jutnak a dolgok nyitjára. E boldog tulajdonosoknak aligha okozna gondot, amin én hiába töröm a fejem. Betáplálnák a megyék nevét, aztán megnyomnának néhány gombot, és kijönne az eredmény. Csak azt nem tudom, hogy orülnjének-e neki?! (békés) a személyi igazolvány papírja is itt készül. Az értékpapírokon kívül a magyar kártya alapanyagát is itt állítják elő. A kassai vendégek a rövid látogatás alatt megnézhették a gyártás menetét, majd a házimúzeumban a papír történetét bemutató kiállítást és a gyár életével kapcsolatos dokumentumokat tekinthették meg. A házimúzeum egyik termében berendeztek korabeli eszközökből egy kézi papírgyártó sort, ahol bemutatták nekik, hogyan kell papírt meríteni, amit Rudolf Schuster maga is kipróbált. (*e fényi) Pénz a vasalóban Hívei t a szabad időt? Elöljáróban egy napjainkban készített statisztika kívánkozik ismertetésre; készítői egészségügyi szakemberek, közvéleménykutatások szakértői. Néhány tízezres nagyságú lakosságcsoport körében tájékozódtak. Felméréseik szerint a szabad időben végzett és valóban „szabadidős kikapcsolódásnak” is tekinthető foglalatosságok aránya a következőképpen alakul: a legtöbb családban valamelyest megnövekedett a televíziózás és a rádiózás. Kedvelt szabadidő-tevékenység a kertészkedés, az erre fordított időhányad növekedése számottevő, mintegy 14 százalék. Ezt követi, természetesen elsősorban a nők körében a kézimunka, 13 százalékkal, majd nagyjából hasonló időnövekedéssel szerepel a sétálás, a kirándulás. Sajnálatosan utolsó helyen szerepel a szépirodalom — s általában az olvasás idömennyiségének növekedése. A megnövekedett szabad idő személyiségre hasznos, valóban értékes felhasználása kevéssé figyelhető meg a nők körében, a családi munkamegosztásban. A családok férfitagjai — jóllehet körükben gyakori a szabad idő terhére végzett, ház- köriili munka, mellékfoglalkozás stb... — egészében véve mégis több szabad idővel rendelkeznek hétvégeken, mint az asszonyok. Idejük eltöltése kevésbé kötött, kevésbé függ a családi tevékenységtől. A családok jelentős hányadában a szombati, úgynevezett első szabadnap java részét a nők az eddig hét közben, az esjí órákban végzett háztartási munkákra fordítják. (Pedagógusok körében is hasonló megfigyeléseket regisztráltak; a gyerekek eimondása szerint az anyák — fiatalok és középkorúak egyaránt — a család ellátására mintegy H órát fordítanak a szombati szabad idejükből, míg a férfiak maximálisan két és fél órát.) A fiatalabb férfiak mintegy 20 százaléka végez szombatonként jövedelemkiegészítő munkát. Több mint negyedük — elsősorban a kisebb vidéki településeken — kiegészítő kerti munkával tölti cl a délutánt. Általános megfigyelés, hogy a család jólétével, gyarapodásával, ezen belül az anyagiak megnövelésével, illetve a háztartás jobb ellátásával kapcsolatos a hétvégi első szabadnap. A második szabadnapon már tapasztalható a családos asszonyok szabad idejének, elsősorban az olvasásnak, a tv-nek, és a kézimunkázásnak szentelhető időmennyiség növekedése. Jószerivel nem történt, megfigyelhető előrelépés a sport, a •kirándulás, általában a közös, csoportokat mozgató rendezvények élénkülésében. Az utazási kedvet csökkentette a közlekedési tarifák növekedése. Fiatalok körében — köztük is elsősorban azoknál, akik még nem alapítottak családot — némiképpen másként formálódnak napjainkra a szabad idő eltöltésének módozatai. A személyiségre erőteljesebben ható kulturális programok — elsősorban a zenehallgatás formái, a tánc is — körükben több időt kapnak. Sőt, az is megfigyelhető, hogy a csoportos szórakozást forma mindinkább előtérbe kerül, főleg a középiskolás és a főiskolás korosztályoknál. Az elején tartunk egy folyamatnak. A gyarapodó szabadidő • mennyiség eddig nem járt még együtt a tudatos, társadalmi méretű, igen differenciált tervezéssel, ami a rétegigényeket, a családok, rétegek anyagi lchetr> ‘gví sajátos életcéljait és programjait kellően egyeztetve, a sza!,%>' idő társadalmilag és emberileg egyaránt hasznosabb eltöltőét szolgálná. V. M. Itt készült az ezres papírja
