Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-30 / 205. szám
Nagyjavítás a kombinált acélműben A körkeverőt is megreparálják (Folytatás az 1. oldalról) — A javítások további menetrendje? — Októberben lesz az UHP-ívkemence és az ASEA- üstmetallurgiai berendezéseinek nagyjavítása. S úgy számítunk, összejön annyi termelési előny, hogy leszállíthatjuk a körkeverőt is, decemberben ... Az 1300 tonnás körkeverő ez év március 28-án, héthónapi üzem után, a csapolónyílás feletti boltozati résztől kiindulóan. megsérült. A kopóbélés 3 négyzetméternyi nagyságban leszakadt, s a beszakadás tovább terjedt a boltozat háromnegyed részére, egészen a beöntőnyílás melletti pillérig. A körkeverő üzemét úgy tartják fenn, hogy a boltozatpáncélt levegővel hűtik. a térhőmérsékletet 1300-ról 1150 Celsiusfokra csökkentve. Tehát a körkemence újrafalazása is roppant szükséges! A kanál egyforma, de a merítés... Mekkora egy adag fagylalt ? Nem egyformák a fagyiadagok: az egyik üzletben 20 forintén telerakják a termoszt, a másikban nem. Előfordul, hogy ugyanezért a pénzért csak 16 forint értékűt kapunk, holott a gombócok száma megegyezik. „ Csakhát a méretük ... Azt sem értjük, miképp lehetséges, hogy Egerben egyetlen cukrászdában nyolcféle fagylalt közül is válogathatunk, mig Miskolcon jó, ha a feléből. — Egy adag fagylalt két gombócnak felel meg, s ennek a súlya nem lehet kevesebb 10 dekagrammnál A kanalak is egyformák, legfeljebb a merítés nem ... — válaszolta Lóránt István, a Miskolci Vendéglátó Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője, s nyomban hozzátette: — A városban nemcsak mi árusítunk fagylaltot. így elképzelhető, hogy különbség van az adag mennyiségét tekintve. Egyébként nálunk is lehetne nyolc-kilenc féle fagylaltot árusítani, hiszen üzemünkben ennyiféle port állítunk elő. A vásárló azonban nem mindegyiket kedveli egyformán. A sláger a csoki és a vanília. belőlük fogy a iegtöbb, ezért az üzletvezetők is inkább ebből rendelnek, Tény. hogy legalább négyfélét kellene a legtöbb helyen kínálni. A minőséggel kapcsolatban viszont elmondanám, hogy- az árváltozással együtt ígéretet tettünk: javítunk az adagok minőségén, selymesrégén, s úgy érzem, ez sikerült is. A nemes anyagok, így a tejpor, az aroma, a különböző stabilizátorok menynyiségét növeltük, és ezzel a fagylalt megváltozott — az előnyére! — Kik vesznek részt a kombinált acélmű első nagyjavítási munkáiban? — kérdeztük Bárkái Imrétől, a javítási munkálatok felelős irányítójától, az LKM fő- meehanikusi szervezetének főelőadójától. — Az LKM hat gyáregységének dolgozói serénykednek most itt, és segítségükre vannak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, valamint a Villamosipari Vállalat szakemberei. Az összes résztvevőt száma 986. A nagyjavítás tervezett időtartama 10 nap, s ez 96 622 munkaórát jelent. A mellékfoglalkozásban végzendő órák száma pedig 39 238. A termelő berendezések mellett a kiszolgáló egységek vizsgálata és felújítása is folyik. A 19 daruból 11-et javítunk. S ugyanakkor a karbantartás szakemberei vették át a teret az oxieéngyárban is. — A naoviavítás befejezésének határideie? — Szeptember 2-án, pénteken, indulhat az üzem ... ! (pataky) Odahaza nem beszélünk magyarul... Pataki szép napok Búcsúzóul még egyhetes országjáráson vettek részt a Sárospatakon több, mint egy hónapig nyelvünkön tanuló magyar származású külföldi diákok. Négy hallgató Miskolcra is eljutott. Velük beszélgettünk. Abraham Audrey az Egyesült Államokból érkezett, 17 éves: — Ügy érzem, sikerült tökéletesíteni a magyar nyelv- ismereteimet. Sokat jelentett, .hogy eddig kétszer jártam Sárospatakon ezen a tanfolyamon, és előtte hónapokat budapesti rokonaimnál tartózkodhattam. Odahaza ugyanis nem beszélünk magyarul. Ősztől egyetemre fogok járni, és nyelvekkel szeretnék foglalkozni. Eddig már négy nyelven beszélek ... Aday Marilyn Kanadából, szintén 17 éves: — Először voltam Sárospatakon, de hétszer jártam Magyarországon. Elég jól megy a magyar. Itt nemcsak énekelni és népi táncolni, de „magyarul” főzni is megtanultam. Szívesen tanulnék második hazámban valamelyik orvosi egyetemen. Linda-Brit Weisz, Norvégiából, Í8 éves: — Harmadszor vagyok ebben az országban, most az Nem bírják az őre*» gépek Szögkereső Szöghiányt* panaszkodnak olvasóink. Valósággal vadászni kell erre az építkezésekhez nélkülözhetetlen kellékre. Vajon miért? A kérdést a Salgótarjáni Kohászati Ezernek huzalmű gyárrészlegének vezetőjéhez, Papanitz Istvánhoz továbbítottuk. — Tudomásunk van róla, hogy egyes helyeken a hiánycikklistán szerepel a termékünk, pedig ugyanannyit készítünk, mint évekkel ezelőtt: 18 ezer tohnát. Ezzel a reális igények 80 százalékát tudjuk kielégíteni. A legkülönbözőbb méretekben, a 10- estől a 200-asig több száz fajta a választékunk. Amiért ezekben a hónapokban az építkezéshez szükséges nagyobb típus hiánjzik: jelenleg komoly géphibával küszködünk, nem ritka az 50 éves szögverőgép. amely bizony már nem felel meg a követelményeknek Most váriuk az új berendezéseket. Üzemrészünk feilesztés alatt áll. ennek jótékony hatását azonban csaK a jövő év elején érezhetik a vásárlók, amikor körülbelül háromezer tonnával több szögei fogunk gyártani, mim az idén. Még any- nvit azért elmondanék, tiogy észszerűbb eloszlással csökkenteni lehetne a gondokon, hiszen amíg az égjük városban van bőven a termékünkből, addig a másikból hiányzik ■ B 4 öcsém is velem tartott. Áz első évben nagyon sok szót tanultam meg, de nem tudtam azokat helyesen használni. Most már valamivel jobban megy. Szerencsém volt, hogy több országban is élhettem, és így öt nyelvet sajátíthattam el. Szeretek magyarul beszélni, mert olyan szép nyelv ... Bettina Gede a Német Szövetségi Köztársaságból, 17 éves: — Itt él a nagymamám. sajnos, mégsem tudok valami jól magyarul. Érteni szinte mindent értek, csak hát a beszéd ... Nagyon szeretem Magyarországot, mindig szívesen jövök ide nyaralni. Szeretnék még többet tudni erről az országról, ahol számos barátot szereztem. Ez a tanfolyam ebben, úgy érzem, sokat segített. Arra a kérdésre, hogyan tetszett az egyhetes barangolás, és hogyan tetszik Miskolc, mindannyian szinte egyszerre válaszolták a legkülönbözőbb kiejtéssel: nagyon ... (temesi) Táíra az Avas alján Utak és utasok (Folytatás az 1. oldalról) Ha valaki venné a fáradságot és végigjárná Miskolc összes útját, akkor körülbelül annyit utazhatna, mint amennyi Magyarország kelet —nyugati hosszúsága. Ezen a négy-ötszáz kilométeres távon érdekes megfigyelésekre tehetne szert. Pillanatnyilag legjobbnak a Bajcsy-Zsi- linszky útnak a Kun Béla úttól az Ady-hídig terjedő szakaszát vélhetné. A legrövidebbnek a mindössze egyetlen házat számláló Zöldfa utcát találná. Forgalmi szempontból a legkényelmesebb áz északi tehermentesítő út, a legforgalmasabb címet minden bizonnyal a Széchenyi út vinné el. A legszebb címre alighanem a Mikes Kelemen utca pályázhat, míg a leg- csúnvábbra több jelölt is akadna. + GALLY A SÁRTENGERBEN A mostani fejlesztési politika a pénzügyi tervekben a lakásépítés rangjára emelte az infrastrukturális viszonyok javítását, ezen belül az úthálózat és a tömeg- közlekedés korszerűsítését. Van mit pótolni, s a iépés- hátránjü még súlyosabbá teszi az „egyutcás” örökség, a dinamikus népességnövekedés, az ingázók változatlanul magas aránya. A vitathatatlan fejlődés ellenére, ma senki sem merné kijelenteni azt, ami egy század eleji borsodi monográfiában olvasható: „ ... a Felvidéken közlekedéspolitikai szempontból ideális állapotok uralkodnak.” Az egyik külföldi utazó a XVIII. század közepén miskolci tapasztalataira hivatkozva állítja. hogy „a magyar sár világhírű”, az utca közepe valóságos sártenger, s a házak tövében is bokár. felü li. Ebben az időben Miskolcon is a szokásos módon, sárba hányt gallyal csináltak utat, így kötve meg az isza- mos Derek, Fábián, Kisar- nól, Kenő utcát, valamint a Szepessy-sort. Fényes Elek tapasztalata, hogy a múlt század középén a legtöbb Ili s*. j Ahol most építenek, ott rombolni is muszáj ff. Még tart a nyár. (Pusztai László felvétele) miskolci utcán kocsival is lehetetlen volt végighajtani. + GYALOGOLJON OT PERCET Jó példákra persze a múltból is hivatkozhatunk. Miskolc már 1813-ban fixfize- téses úttisztítót alkalmazott. A főváros után másodikként itt indult meg a villamos- közlekedés, 1937-ben itt állították forgalomba az első csuklós villamost, s az 1925- Pen a hejócsabai vonalon bevezetett úgynevezett „egy- emberes” szolgálat a mai kalauz nélküli közlekedés őse volt. A troli-álom sem újkeletű: 1953-ban városnyi méretű vita folyt arról, nem lenne-e célszerű Miskolcot és Tapolcát összeKötni ezekkel a hangtalanul járó, környezetet kímélő, elektromos meghajtású autóbuszokkal... A városi ember jó közérzetéhez hozzátartozik a mostaninál kényelmesebb, kulturáltabb, kevesebb súrlódásra okot adó utazás. Ez is feltétele összkomfortosabb életre törekvő szándékainknak. Csakhogy most 3 tömegközlekedési járművek átlagsebessége csúcsforgalomban és a belvárosban alig több öt kilométernél. Az átlagos sebesség sem több egy kerékpárosénál: a villamosé 17 kilométer, az autóbuszé 23 kilometer. A miskolci 144 kilométeres tömegközlekedési vonalhálózat a város háromnegyedét fedi be, s Miskolc azzal dicsekedhet, hogy lakosságának 96 százaléka öt percen belüli gyaloglással megállóhoz ér. Pillanatnyilag Borsod megyeszékhelyén a tömegközlekedés javulása nem a járművek és a járatok számán múlik, hanem a pálya állapotán. ♦ KOCKAKŐ HELYETT BETONLAP A város tömegközlekedésében a villamosnak fennállása óta meghatározó szerepe van. Utoljára 1960 és 1965 között reparálták generálisan a vágányokat. Az újak élettartamát 12.5 évre tették. Majd kétszer ennyi ideig koptak a sínkoronák, s javarészt még ma is érvényes az a megállapítás, hogy a villamossínek „meghaladják a biztonságos közlekedés által támasztott követelményeket, s a pálya alátámasztási hiányosságai balesetveszélyes helyzeteket teremthetnek.” A javítás elodázhatatlanná vált. Előbb kicserélték a Bajcsy-Zsilinszky és Kun Béla út között a síneket, most a Baross Gábor utcában dolgoznak a sínmunkások, de Diósgyőrbe sem jár villamos: a Kiliánnál megfordulnak. 116 millió forintért újul meg — ha nem is teljes egészében — a pálya, s olyan lesz, hogy a távoli jövő Tátra villamosai is közlekedhessenek itt. Ugyanis a mostani csuklósok futási tulajdonságai hazai viszonylatban a legkedvezőtlenebbek. Persze, a vágánymegújulás annyiban érinti az autósokat, hogy a ‘sínközöket nem kockakővel, hanem betonlapokkal burkolják, s így kevésbé kopik az autó. Jó hír, hogy két év alatt a Miskolci Közúti Igazgatóság 55 millió forintot fordít korszerűsítésekre, csomópontok kialakítására. Tízmillióért épül meg a Petőfi téri gócpont, kicserélik a burkolatot a Hunyadi és a Tízes honvéd utcákban, s felújítják a Vörösmarty utcai felüljárót is. De minden bizonnyal az is öröm lesz. ha elkészül a Do- mustól az avasi kilátóig vezető út, s autóbuszok is járhatnak rajta. Az Avas alatt átvezető alagút egyelőre álom marad, csakúgy, mint a miskolci metró. Belátható ideig csak sárga villamosok és kék buszok szelik át a várost. Közlekedni. utazni muszáj. Fs kerékalávaló nélkül nem megy... B. I.—L S. Miskolci kórus Olaszországba n Szeptember 1—4. között az olaszországi Gorizia a színhelye a XXII. nemzetközi C. A. Seqhizzi kórusversenynek, amelyre a KÓTA javaslatára a miskolci Bartok-kó- rus nevezett. A versenyt polifónia es foliííór kategóriában, ezenbeiül pedig vegyeskari, illetve férfi és női kari szekciókban rendezik meg. Dr. Balás István kóruselnök ma reggel, az utazás előtt elmondta, hogy a 60 tagú együttes 24 kórusművel indul útra, és repertoárjukon a XV. századtól napjainkig igen széles skálán szerepelnek a hazai és külföldi művek. A fesztiválon mindennap két fellépés var a tagokra, maid a 4-i eredményhirdetés után egynapos velencei kirándulás, s jugoszláviai önálló hangverseny következik. A Bar- tók-kórus Reményi János vezetésével szeptember 7-én érkezik haza.
