Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-18 / 169. szám
Hollóházán a „sokszög” számba: 11)68. azaz a szabadalmaztatás óta mindössze 30 sokszögeszterga, illetve sokszögköszörű készült és ezek közül egyet sem értékesítettek küllőiden, pedig már 1973-ban hihetetlenül nagy volt az érdeklődés a sokszögeszterga iránt a hannoveri ipari kiállításon. 5^ Alakul a gipszforma. Természetesen csak a termékek egy részét készítik — formázzák, korongolfák — a géppel. Most ugyan mintha elmozdulna a holtpontról a találmány ügye. Végre elkészült a nagykállói Vasipari Szövetkezetben egy — esztergálásra és köszörülésre egyaránt alkalmas — gép, s kiküldhet- tek az NSZK-ba a Rahn- cégnek. A nyugati partner ezután működés közben mutathatja be az érdeklődőknek a gépet. Jó lenne persze — derült ki a legutóbbi tárgyaláson —, ha további masinákat tudnánk próbaüzemelésre kihelyezni az érdeklődő NSZK-beli vállalatok' hoz. Az óhaj azonban óhaj marad egészen addig, amíg nem teszik alkalmassá a nagykállói szövetkezetét a sorozatgyártásra. Ehhez újabb gépeket kellene vásárolni. A Hollóházi Porcelángyár egyik kis műhelyének sarkában esztergagép áll. A kés alatt „imbolygó” gipsz lassan formát ölt, és kialakulnak egy váza körvonalai. Mi tagadás, szokatlan látvány még annak a számára is, aki ismeri a sokszögesztergát, a miskolci Gellért Károly korszakos jelentőségű, mégis hányatott sorsú találmányát. Szokatlan, mert a porcelán- gyár merőben új alkalmazási terület. megtérül a beruházás, az sem kétséges, hiszen a gipszforma kézi kifaragása egy embernek másfél heti munkájába kerül, a gép viszont ugyanezt 2—3 óra alatt végzi el. És korongolásra 'is alkalmas: Gellért Károly természetesen örül a sikernek, hiszen ez is bizonyítja: találmányát az ipar legkülönbözőbb területein használni lehet. Mégis kissé keserűen veszi Gellért Károly joggal türelmetlen. Még négy év, év megszűnik az a védettség, melyet eddig a szabadalom világszerte élvezett. Szamos jel mutat arra: több, jól felszerelt nyugati gépgyártó vállalat ugrásra készen áll, hogy megkezdje a sorozatgyártást. Megengedhetjük-e magunknak ezt a luxust? (békés) Gulyás Sándor, a vállalat beruházási osztályának a vezetője 1980-ban Angliában járt egy ipari kiállításon. A bemutató egyik szenzációja egy olyan gép volt, mely ellipszis alakú tálakat korongolt. A fiatal mérnök a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte diplomáját, éppen abban az időben, amikor Gellért Károly műszaki tanácsadóként, illetve a kísérleti műhely vezetőjeként ott dolgozott a sokszögeszterga kifejlesztésén. Ezek az emlékek tolultak Gulyás Sándor agyába, a hazatérve felkereste az időközben nyugdíjba vonult feltalálót. Az ötlet tálcán kínálta magát: alkalmazzák a sokszögesztergát Hollóházán forma- készítésre, illetve korongolásra. Hazat viszonylatban rekordidő alatt valósult meg az elképzelés és aránylag olcsón is; negyedmillióért elkészítette a gépet az Elektrotechnikai Vállalat gyöngyösi üzeme. A sokszögesztergálásj elv új területen való kamatoztatása egyben új szabadalom is. 5^ Gellért Károly otthonában, a rajzasztal mellett. Szüntelenül tervez, tárgyal, szervez. Rajta nem múlik... Ebédminla a laboratóriumban Óvatos optim az iparb Figyelemre méltó megállapítások hangzottak el az iparigazgatók pénteki eszmecseréjén. Méhes Lajos miniszter leszögezte, hogy a fejlődésben zöld utat csak a biztos piacot garantáló termékű vállalat kaphat. Piac-orientált gazdaságunkban nem lehet tartósan veszteséggel produkálni. Az eddigi statisztikák különben is gyors helyzetelemzést és gyors helyzelváltoztatást igenjeinek.- A terv a tárca részére 1,7 százalékos növekedést írt elő, az első fél évben azonban az ágazat termelése alatta maradt a tavalyinak. A miniszter az elmaradást „nem jelentéktelennek” minősítette. Mindezek ismeretében a miskolci ipar — első megközelítésben — megfelelőt produkált, hiszen hozta a tervet. Csakhát tudjuk azt, nogy március—április—május már lefelé ívelő szakasz volt; lanyhult a kereslet, fékeződött a termelés, megsokszorozódtak az értékesítési gondok. Rövid távon gyors piaci eszközökkel lehet operálni. Ám, a nagy tehetetlenségi nyomatekkal rendelkező miskolci ipar versenyképességének fokozásához időt igénylő műszaki, szervezeti és szerkezeti átrendeződésre lenne iszüksége. Mivel a viiággazdaság.— úgy tűnik — tartós válságra „rendezkedett be”, nekünk kell lépnünk és változtatnunk. A pénteki eszmecserén szóba került, hogy az ipari vezetés tervez-e a csepelihez hasonló szervezeti változást más vállalatoknál. A válasz különös érdeklődésre tarthat számot Ózdon és Diósgyőrben, a pénzügyi gondokkal küzdő két kohászati vállalatnál. Az államtitkár elmondotta, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalatok gondjainak megoldására nem lehet sémát felállítani, minden egyes esetet külön kell vizsgálni, az azonban biztos, hogy mindenekelőtt maguknak a vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenniük, akár szervezeti, akár szervezési intézkedésekkel, hogy kilábaljanak a hullámvölgyből. A globális helyzetet a magyar iparirányítás vezetői óvatos optimizmussal kedvezőbbnek ítélték meg. Talán meglódul a piac, s a hazai iparban van annyi kurázsi, hogy teljesiti azt, amit vállalt. B. I. Dlisltolcou, decemberben. Az elmúlt héten tartotta illését a KISZ Miskolc városi Bizottsága. Ezeu többek között tájékoztató hangzott cl az úttörővezetők VIII. országos konferenciájára való felkészülésről. konferenciája szegzi a csapatszintű úttö- rövezetöi értekezletek állás- foglalásait, majd pedig megválasztja az úttörőelnökség tagjait, valamint a küldötteket a megyei konferenciára. a •• Igyelet Mezőgépnél A nyári aratási csúcs idején nemcsak az Agroker Vállalat Mályiban lévő telephelye tart ügyeletet, hogy alkatrésszel, berendezésekkel lássa el a termelőszövetkezeteket, gazdaságokat, hanem a Mezőgép Miskolci Vállalata is készenléti szolgálatban áll. Június 20-től augusztus 15-ig, munkaszüneti napokon is a mezőgazdászom rendelkezésére állanak, s vállalják a meghibásodott erőgépek és betakarító gépek alkatrészeinek megreparálását. Növények és hőfokok A zöldségféléket hőigé- i nyűk alapján két csoI portba oszliatjuk. Az cli ső csoportba azok tari toznak, amelyek a tró1 pusi övezetből származi nak, s így nielegigényei sek. (Legjellegzetesebb 1 képviselőik a paradicsom, a paprika, az uborka, a dinnye és a bab.) A második csoportba a kisebb höigényü növények sorolhatók (például a káposz- , taíelék, a hagymafélék, a i saláta, a retek, a sárgaI répa és a petrezselyem). i 25 C-fokot igényelnek a i dinnyefélék, az uborka i és a paprika; 22 C-fokot I a paradicsom, a tojás* gyümölcs és a bab; 18 C* fokot a cékla, a vörös1 hagyma, a fokhagyma, a zeller és a sárgarépa; 16 C-fokot a petrezselyem, a borsó, a fejcssaláta, a ( paraj és a sóska; 13 C( fokot a káposztafélék, a i retek és a torma. i A hőigény nemcsak a i fajok, hanem a fajták i szerint, sőt a fajtákon i belül fejlődési szakaszoni ként (csírázás idején, * szikleveles korban, ülte* téskor, növekedéskor, ter* mésképzéskor) is váltó* zik. Ezeknek az ismere1 teknek a birtokában határozhatjuk meg az egyes munkák végzősének opti- malis időpontjait. A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa 1983. decemberére hívta össze az úttörővezetők országos konferenciáját, melynek az lesz a feladata, hogy értékelje a szövetség legutóbbi, 1979-es konferenciája óta végzett munkát, meghatározza tevékenységének fő irányvonalait, soron következő feladatait. A konferenciát Miskolcon tartják, az év utolsó hónapjában, december 10-én és 11- én. Addig természetesen még nagyon sok a tennivaló. A városi úttörőelnökségtől tudjuk, hogy a MUSZ Országos Tanácsának 1982. december 15-i határozata szerint a csapatszintű úttörővezetői értekezletet május 15-e és június 5-e között már megtartották, míg a városi úttörővezetői értekezletet szeptember 17-re hívták össze. Ennek napirendjét már ösz- szeállították. Eszerint a városi úttörőelnökség beszámol az 1979/80-f'S úttörőét- óta végzett munkájáról, öszJSem is olyan egyszerű Ha kitekintünk a Budapest leié közlekedő vonat ablakából, a Tiszai pályaudvartól nem messze egy dombot láthatunk a sínek mellett. A gurítót. Ide vontatják fel a szerelvényeket, amelyeket innen más-más vágányra „küldenek”. Ez a művelet azonban nem is olyan egyszerű, mint sokan gondolják. Hogyan történik a gurítás? — tudakoltuk Baki Lászlótól, a miskolci rendező pályaudvar állomásl'őnök- helyettesétől. — Az állomásra érkező tehervagonokat kis teljesítményű mozdonnyal a kihúzóvágányra vontatjuk, ahonnan azok megfelelő előkészület után a dombra kerülnek. A vonatátvevő brigád megvizsgálja a kocsikat, a csávarkapcsokat, és a szükséges vágányra „megírja” a szortírozásra váró szerelvényeket. Mintegy harminc vágány közül lehet válogatni .L A felvontatás után tehát ? kívánt helyre tereljük a vagonokat, amelyek az 50 fokos lejtőt 20—25 kilométeres sebességgel hagyják' el. Mire a sarusokhoz érnek, 4 —5 kilométerre csökken a sebességük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy veszélytelen a kocsik „megfogása”. A sarusok igen nehéz munkát végeznek, esőben, hóban, sárban — és éjjel is! A sa- ruzási technika már régen korszerűsítésre szorul, s a létszám sem kielégítő. Az áru kímélése miatt energia- elnyelő ütközők felszerelésére is szükség volna. Egyébként a gurítási művelet az előkészülettel együtt, körülbelül egy óra hosszat tart. Naponta csaknem kétezer vagont osztályozunk ily módon. > Az első vázák már elkészültek, és az eredmény több mint biztató. Hogy gyorsan Andropov- kötet Már elhagyta a nyomdát Jurij Andropovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének gyűjteményes kötete „A békéért, a szocializmusért” címmel. A kötet az 1982 novembere és 1983 júniusa közti időszakban elhangzott beszédekből és interjúkból közöl válogatást, s tartalmazza a Marx-évfor- duló alkalmából írt cikket. A kötetet a Kossuth Könyvkiadó adta ki. Ellenőrzik Az utóbbi hetekben egyre sűrűbben fordulnak meg az élelmiszerboltokban és a vendéglátóhelyeken a Városi Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség élelmezésegészségügyi csoportjának munkatársai. Dr. Öcsai Borbála vezető főorvos: — Nyáron mindig gyakrabban ellenőrzünk, hiszen ilyenkor jelentősen megnő a vendéglők forgalma, és az élelmiszer is romlandóbb. Az idén valóban a szokottnál is sűrűbben járjuk az üzlete- I két és a vendéglőket. Ennek az az oka, hogy a korábbi években az elsősorban délelőtt és kora délután végzett ellenőrzések nem mutattak reális képet. Ebben az ülőben wgyanis jóval kisebb a vendéglőket, boltokat I a forgalom, s az üzletvezetők jobban betartják a'higiéniai előírásokat. Forgalmasabb időszakban már kevésbé. Ezért főleg az esti órákban és a hétvégeken járjuk a miskolci és környékbeli t véndéglátóhelyéket. Néhány hónap alatt mintegy 1400-at ellenőrzünk, s különösen az üdülőkörzeteket tartjuk szemmel. — Mit vizsgálnak? — Nézzük az étterem, a konyha, a különböző üzlet- helyiségek, valamint a személyzet tisztaságát, az étel elkészítésének módját, és az élelmiszerek szavatossági idejét. Rendszeresen ételmintát gyei KÖJÁL laboratóriumában vizsgálnak meg. — Mi a tapasztalatuk? — Az üzletvezetők többnyire betartják a szigorú előírásokat, és csak ritkán fordul elő kirívó eset, amiért büntetést kell kiszabni. Tavaly 42 ezer forint bírságot fizettek. Az idén jót tett a fokozottabb ellenőizés, csökkent a -szabálysértések száma. A bírság összege egyébként 500-tól 5000 forintig terjedhet. Reméljük, hogy a jövőben is hasonló véleményt mondhatunk a vendéglátóhelyek tisztaságáról, illetve a higiéniai előírások betártásáról. is veszünk» amelyet a mellem csD * 3fc Naponta mintegy kétezer vagont guritanak szét.».
