Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-18 / 169. szám

a miskolciaké a szó I wiKPmMui wm*|'.h nmmMPiRiMiiMPwmaHpiniPMM Rovatvezető: Nyikes linre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pt. Í9. — Tel.: 18-223 A Nyéki-tó új arca Udvariatlanság a divat? Mindennapi utazásunk, ez a szükségszerűen kellemetlen idő­töltés a zötyögő villamoson, a zsúfolt autóbuszon, a legtelje­sebb „demokrácia” megvalósítójává vált az utóbbi időben. Minden utas a legdemokratikusabb egyenjogúságot élvezi és gyakorolja. Olyan értelemben, hogy az ül le, aki éppen helyet talál, vagy ügyesebb, fürgébb, de mondjuk ki, bogy néha „szemtelenebb”. Nyugodtan ülnek férfiak, amíg a nők — akár jóval idősebbek is — állnak! De ülnek kislányok és nem za­varja őket, hogy aki mellettük áll, az kismama vagy nagyma­ma, rosszlábú fiatal vagy öreg. „Miért nem volt ügyesebb, fürgébb a felszállásnál?” — bi­zonyára ezzel nyugtatják lelkiismeretűket (ha van ilyen). A férfiaktól oiyan véleményeket hall az ember: „Na-ja, a nők kivívták maguknak a nagy egyenjogúságot — hát álljanak!” De amíg ők (a férfiak) letudták a maguk műszakját, addig az a nő a második műszakjába siet, és bevásárol, és közben gye­rekért szalad az oviba, bölcsibe. Nem az újságjához, söréhez, tévéjéhez megy haza, hanem a házimunkához! S amíg ő itt udvariatlan a számára ismeretlen útitárssal addig máshol a másik férj az ő felesége vagy édesanyja számára nem adja át a helyet. Nem vagyunk tekintettel a másik emberre! De ugyanígy nincsenek tekintettel az idősek sem a fiatalokra. Mert a nyug­díjas korú néni vagy bácsi miért nem utazik napközben, ami­kor kisebb a zsúfoltság? Ök már a munkába mönökkel men­nek a piacra telekre, mintha reggel hét óra után már nem is lenne megfelelő időpont a számukra — cs ez udvariasság len­ne —, amivel még nyernének is. Ha nagyobb becsben tartanánk az udvariasság szabályait, mindnyájan nyerhetnénk. Elviselhetőbb lenne a saját utazá­sunk, és elviselhetőbbek lennénk mások számára. Békés Gábor Miskolc .. .„ a Népkert egyes ré­szei valóban elhanyagoltak, es a gondozatlanság benyo­mását keltik. Ennek egyik oka, hogy a városi tanács­nak nem áll rendelkezésére a teljes parkrekonstrukcióra szükséges pénzügyi fedezet, másrészt a Kresztábla elő­írását figyelmen kívül hagyó gépkocsivezetők behajtanak a Népkertbe parkolás céljá­ból, s összegázolják és fel­vágják a zöldfelületet. Esz­tétikailag különösen kifogá­solható a Vörös Meteor SE körül kialakult rendezetlen­ség. Az 1983-ban létrehozott Kommunális Alap lehetővé tesz ebben az évben egy 500 ezer forint értékű parkfel­újítást. Ebből ivókutat he­lyezünk el a játszótér köze­lében, illetve tovább épít­jük a MÉMTE Sportklub és Sport Söröző kiszolgálására szolgáló utat, s bővítjük a növényállományt. A kivite­lezést megelőzően már most intézkedtünk bizonyos hiá­nyosságok megszüntetésére: a Városgondnoksággal le­bontattuk a Vörös Meteor SE városképet rontó, rossz állagú kerítését, és eltaka­rítottuk az egyesület telkét övező szemét- és törmelék­kupacot. Továbbá a Miskol­ci Vízművekkel felújíttattuk a játszótér közelében talál­ható nyilvános illemhelyet, amely rövidesen a látogatók rendelkezésére fog állni. A szemetelés megszüntetése ér­dekében 18 hulladékgyűjtőt helyeztünk ki, valamint a Miskolci Kertészeti Vállalat parkőre rendszeresen, két­naponként összegyűjti a ját­Kutya Azt hiszem, gondommal és pa­naszommal nem vagyok egye­dül. A minap ugyanis, amint éppen hazafelé jöttem barátaim­mal és kutyámmal a Mályi-to- ról, kellemetlen incidens történt velem a buszon, még indulás előtt. Ahogy a kalauz meglát­ta — egyébként holtfáradt — kutyámat, kijelentette, hogy szálljak le, külöuben nem in­dul el a busszal. Hogy a dolog egyértelmű le­gyen, el kell mondanom: a ku­tyám „szájkosarát” — akarom mondani szájzárát — most vet­tem a Nimród Szakboltban, nem egészen két hónapja. Az eb ki­lenc hónapos; vizslaszuka, és csak ilyen jellegű szájfogót, „ha­rapásgátlót” kapok rá, mert — igaz, van egy másik típus is, de az az egész fejét betakarná, így nem lenne praktikus dolog megvennem. Ezt a szájzárat azonban á kalauz nem fogadta el. Ekkor már (illeme még) tíz perccel tért el a busz a menet­rendtől. Sokan dolgozni mentek és sietitek volna, de a kalauz nem engedte elindulni a buszt, mert én rajta voltam a kutyám­mal. Többen segítségemre siet­tek, látván idegességemet és te­hetetlenségemet. De nem: a ka- kitartott akarata mellett. szótéren szétszórt hulladé­kot. A gépkocsi-várakozóhe­lyeken elhelyezett védősát­rak főleg az új lakótelepe­ken — az eltérő kivitelezé­si mód alatt is — városké­pi szempontból nem meg­felelőek, és az ilyen terüle­tek összképét jelentősen be­folyásolják. Az építési és közlekedési osztály 1979-ben kiadott állásfoglalása sze­rint — arra figyelemmel, hogy a várakozóhelyeket (parkolókat) a lakótelepeken élőkön kívül az oda érkező járművek is használhassák — ezeket a sátrakat a gép­jármű eltávozását követően összehajtva és más helyen kell tárolni. Való az, hogy minden gépkocsi-tulajdonos a nem kis értékű járművét a rongálástól és az időjárás hatásaitól védeni igyekszik. Nem hagyható figyelmen kí­vül azonban, hogy ezek a védősátrak a lakótelepek ar­culatát kedvezőtlenül vál­toztatják meg, továbbá azok esetleges rögzítésével, vagy biztonsági célból készített szerkezetekkel a várakozó- helyek burkolatát is rongál­ják. A rendezés és a város­kép védelme érdekében fo­lyamatban van egy ide vo­natkozó tanácsrendelet elő­készítése, amely a város közterületein elhelyezett vé­dősátrak ügyében megnyug­tatóan intézkedik majd”. (A választ „A népkerti játszó­tér árnyoldalai”, valamint a „Városcsúfító autógarázsok'’ címmel megjelent olvasói észrevételekre kaptuk Pá­réi Jánostól, a városi tanács osztályvezető főmérnökétől.) dolog Egyszer csak váratlanul előttem termett, és az oltási lapot kér­te. ami azon objektív okból nem volt nálam, mert a tanács még nem küldte el, holott megígér­ték. A jelenlegi kutyám az el­ső. és mivel fiatal, ez volt az első oltása, s csak ezért nem volt nálam a lap, ami tulajdonkép­pen a kutya igazolványa. Végül is az leti a dolog vé­ge. hogy leszálltam a buszról barátaim és kutyám kíséretében (többek sajnálatára, akik lát­ták, hog.v nincs teljesen igaza a kalauznak). Előtte még elkér­te a nevemet, én is az övét, miközben egy fiatal apuka is megadta nekem adatait, tanús­kodás esetére. Mindezek után a hetes busz- szal jöttünk haza, aminek a ve­zetője egy áldott szót sem szólt a kutvávai kapcsolatban. A Bú­za téren bementünk a forga­lomirányítóhoz, ahol meg sem hallgattak. hanem csak egy jegyzőkönyvet dugtak az orrunk alá. Szeretném tehát megkérdezni: ha valakinek kutyája van,' eny- nyire ki van szolgáltatva min­denféle Inzultusnak, amik nem is az ő hibájából származnak? Csetneki József Miskolc A Herczeg Ferenc utca páros oldala a Kiss Ernő utca betorkollásától fölfelé az LKM felé dús lombozatú fákkal van övezve. Valamikor jólesett itt megpihenni. Akkoriban, amikor még álltak az úttest külső járdája mentén a pihenő­padok ... Mert most a képen is látható állapotban vannak. Nem lehetne megjavítani őket? M. L Miskolc Csendom Sándor (Miskolc, Kö­zépszer u.): Levelét továbbítottuk a válla­lathoz. Hisszük, hogy végül Is rendbe)önnek a dolgok — még a nyáron, az őszi esők előtt. Papp Sándor (Miskolc, Kiss tábornok u. 2.): A levelében Írtakról a hely­színen Is meggyőződtünk, fotó» készítünk. = utána térünk visz. sza a témára. Addig Is türel* műket kérjük. Fényképezőgépet találtunk Július 12-én, estefelé egy fényképezőgépet találtunk a vasgyári Árnyaskertben. Nem drága gép, de hátha hiányzik valakinek. Leadtuk a Déli Hírlap szerkesztőségébe, ott jelentkezhet érte igazolt tu­lajdonosa. H. K. és felesége Miskolc, Engels u. 48. Árnyas utca * A nyéki kavicsbányák alig 15—20 percnyire vannak kocsival Miskolctól. Ki is használják ezt a megyeszékhely lakói. Szívesen jönnek ki ide pecázni, azokon a részeken pedig, ahol már megszűnt a kavicskitermelés, szebbnél szebb hétvégi házakat emeltek. Ezekkel teljesen át­formálódik a tavak környéki táj. Az örömbe azonban sok üröm is vegyül — hallottuk a te­lektulajdonosoktól. víkendezöktöl. A helyi tanácsi szervek többet tehetnének az utak kiépíté­séért, karbantartásáért, vagy például a szemét elszállításáért, a büfégondok megoldásáért. ti. M. Hagyta, hogy bőrig ázzunk KI A FELELŐS A TANULÓVEZETÖ ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT? Törvényességi óvás alap­ján a Legfelsőbb Bíróság olyan határozatot hozott adott ügyben, hogy a gép- járművezetői gyakorlati vizs­gafeladatok végzésekor be­következett károkért a gya­korlati vizsga ideje alatt ön­álló vezetésre jogosult jelölt a felelős. A határozat indokolása utal a Kresznek azon ren­delkezésére, hogy járművet az vezethet, aki a járműve­zetésére jogszabályban meg­határozott, érvényes enge­déllyel rendelkezik. A tanu­lóvezetői engedély és a gép­járművezetőképző szervek által kiállított vezetési kar­ton a gyakorlati vizsga ide­jére önálló vezetésre jogosít. A jogszabályi rendelkezések­ből tehát az következik, padok nélkül hogy a gyakorlati vizsga előtt a jelölt a gépjármű ve­zetője. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor felhívja a bíró­ságok figyelmét, hogy a kár­térítés megállapítása során vizsgálni kell az egyéb jog­szabályi feltételek fennállá­sát A ZAJ­ÉS REZGÉSBÍRSÁGRÖL Az embert környezet és az emberi egészség megóvása ér­dekében a közelmúltban je­lentős jogszabály jelent meg. A Minisztertanács a zajok és káros rezgések elleni védelem alapvető szabályait alkotta meg, majd felhatalmazta az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatalt, hogy az egészségügyi miniszterrel és más illetékes miniszterekkel gondoskodjanak a rendelet végrehajtásáról; a helyi taná­csok pedig az országos ke­ret rendelkezéseken belül ta­nácsrendeletben szabályozzák a konkrét védelmet. A rendelet a többek között lehetőséget ad a helyi taná­csoknak arra, hogy egyes összefüggő területek (pl. la­kó-üdülőterület, gyógyhely, üdülőhely vagy annak meg­határozott része) a rendezé­si tervben, vagy tanácsren­deletben zajvédelmi szem­pontból fokozottan védetté nyilváníthatók legyenek, ha a lakosság vagy a környe­zet fokozott védelme azt szükségessé teszi. A fokozot­tan védett területre a meg­engedett zajterhelési határ­értéket jogszabályban fogják előírni. Csendes övezetet is ki le­het alakítani az egészség- ügyi, oktatási, művelődési stb. létesítmények körül. A nagy zajt kibocsátó létesít­mények köré pedig zajgátló védőterület kialakítása indo­kolt. A jogszabály rendszeresíti a zaj- és rezgésbírságot, amit általában azok fizetnek, akik a zajkibocsátási határérté­ket nem tartják be, a meg­engedett rezgésterhelési ha­tárértéket túllépik. A bírsá­got az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Felügyelősége szabja ki. Dr. Sass Tibor Július 10-én családommal a Maiyi-tóhoz kirándultam Hirtelen eső kerekedett, s a buszmegállónál váró 100—120 ember sietve keresett mene­déket a zápor elől egy fűzfa és egy pecsenyesütő ernyője alatt. A végállomáson bent állt a Volán BV 92—31 for­galmi rendszámú autóbusza. Odamentem a gépkocsiveze­tőhöz, s kértem, nyissa ki az ajtót, hadd szálljunk fel. Nem engedte meg, mondván, hogy csak 18.00 órakor indul (Ek­kor 15 óra múlhatott pár perccel.) Különben is, ő csak kisegítő járatban van. Ezt kö­vetően pedig azt láttuk, hogy a gépjármű vezetője, annak barátja és az azzal levő hölgy beszállnak a buszba, s on­nan nézik jókedvűen, hogyan esik az eső, hogyan ázik a sok ember, köztük 2—3 éves kisgyerekek. Sőt, még terhes mama is akadt közöttünk! Elállt a zápor, s még két autóbusz érkezett a végállo- . másra. A fentebb jelzett busz előbbre állt, az utasok egy része felszállt, majd a busz elindult. Nem 16.00 órakor; ahogyan a járművezető ko­rábban mondta, hanem mintegy fél órával hama­rabb ... A következő busz vezetőjével és kalauznőjé­nél (BV 92—89 írsz.) szó­vá tettük kollégájuk visel-) kedését, mire kijelentették: azért nem nyitotta ki az aj­tót a kolléga, mert összeko­szoltuk volna a kocsit. Ami pedig a barátokat illeti — akik felszállhattak —. csak nem fogja engedni, valaki — mondták —, hogy a haverjai megázzanak... Mikor végül az emberségre hivatkoztam, az esőn ázó kisgyerekekre, kijelentették, hogy a busz nem váróterem. Őszintén hiszem, hogy ez az álláspont nem a Volán vállalaté, hanem csak egy dolgozóé. S ugyanakkor fel­vetődik az Is: miért nincs egy ilyen nagyforgalmú végállo­máson fedett váróterem? S még valamit: ha kiegészítő járat létezik, elindulhatott volna hamarább ts, nemcsak az eső után, hiszen azonnal tele lett volna utassal. Ambrus Pál Miskolc, Vologda u. 14. és sok utastársa A kilátó körül: csak gyalog Százak és százak mennek fel nyáron az avast kilátóhoz. Szép innen a város. Jó a le­vegő is. Am a kilátó körül mindezek elle­nére sem nyugodt a hangulat. A sétálókat ugyanis gyakorta za­varják meg az autó­sok. Nyomják a gázt, dudálnak, hogy észre­vegyék őket, el ne üs­senek valakit. Ehhez nem sok hiányzik, hi­szen a sétány, amelyet autósok is igénybe ve­hetnek. meglehetősen szűk, a félreálló em­berek és az autók kö­zött jó ha tíz centimé­ternyi hely marad. Megértjük, hogy autó­val könnyebb felmenni a kilátóhoz, mint gya­log. Mégis, az lenne a javaslatunk, hogy az autós út csak egy par­kolóig tartson, tovább pedig gyalog lehessen menni. Vagyis: jó len­ne sétálóutat létesíteni az Avas tetején. K. P. Miskolc i

Next

/
Thumbnails
Contents