Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)
1983-05-10 / 110. szám
SZÁMVETÉS ES FELADATTERV 2. Fő törekvésünkkel összhangban, a legdinamikusabban gazdálkodó vállalatok, üzemek növelték exportjukat, mégpedig elsősorban a nem rubelelszámolású exportot. Sajnos, ez a megállapítás nem vonatkozik a kohászatra, amely pedig a várasbán előállított , exportnak több mint 50 százalékát adná. Számos okra vezethető vissza, hogy a Lenin Kohászati Művek termelése nem fejlődött az elmúlt években olyan ütemben, ahogy azt megszoktuk, s a VI. ötéves terv további időszakában sem számíthatunk gyors és jó irányú változásra, hiszen a megrendelésekkel való ellátottsága továbbra is bizonytalan a vállalatnak és az árproblémák is tartósnak mutatkoznak. A gondok főleg a világpiaci viszonyok rosszabbodására vezethetők vissza. A kohászat termelési költségeinek körülbelül 70 százalékát az alapanyag- és energiaárak teszik ki, ezek az árak pedig a többszörösükre emelkedtek. Ugyanakkor a kohászati termékek világpiacán erőteljes recesszió mutatkozik, és ez veszteségessé teszi a tőkés exportot. Mindennek következtében 1981-et és 82-t is veszteséggel zárta az LKM. Ebbe kétségkívül belejátszik az említetteken túl, a kombinált acélmű üzembe helyezésének költsége, de a vállalat gazdálkodásában is problémák mutatkoztak. Például 1982-ben a korábbinál valamivel kedvezőbben alakultak az értékesítést lehetőségek, ám a nyers- vastermelés elégtelensége miatt jóval kevesebb hengereltáru készült a kívánatosnál. Érthető, hogy az említett termelési-értékesítési gondok miatt nem á legjobb volt a sok ezer kohászati dolgozó hangulata. Egyesek még azt is megkérdezték, hogy szükség van-e egyáltalán kohászatra. A városi pártbizottság ülésén így fogalmazódott meg a válasz : — Mi az üzem dolgozóival, vezetőivel együtt - valljuk, hogy nemcsak szükség van rá. hanem jövője is van. Az ösz- szegyűlt műszaki-termelési tapasztalatok, a megújított termelési technika biztos alapot jelentenek, és a vállalat jelenlegi vezetésének világos programja van a kilábalásra. • • Változatlanul feszült a beruházási piac, a kereslet és a kínálat egyensúlya nem ja- vult_ ■ városunkban. Számos miskolci beruházásnál is kisebb-nagyobb késedelem mutatkozott emiatt. A nagy építőipari vállalatok egybehangzóan azt panaszolják, hogy nagyarányú a munkaerő-elvándorlás. Számos kis épitőszervezet jött létre, ám ezek még nem javították számottevően az építőipar teljesítőképességét. A problémák gyökerét abban látja a városi pártbizottság, hogy a korábbi gazdasági és fejlesztési koncepciónak megfelelően, főleg a szerkezetépítő kapacitásokat növelték (a házgyári technológia egyeduralma), manapság viszont nagy a kereslet a munkaigényes kivitelezési munka iránt (magánerős éoítkezé- sek). Az összhangot csak hosz- szabb távon lehet megteremteni, ehhez azonban változtatni kell az ár- és a bérpolitikán is az építőiparban. A tudományos-technikai forradalom korszakában döntő kérdés, hogyan hasznosulnak a tudományos kutatások eredményei a termelésben. A város üzemeit vizsgálva, az összkép nem énr><>-. biztató. A gyakran — és okkal — emlegetett gyártmánystruk túra- átalakítást sok helyen fékezi a konzeivativizmus, a helytelen szemlélet. Igaz, hogy a termékszerkezetet gyökeresen átalakítani számos vállalat csak központi támogatással lenne képes, ám jelentős eredmények érhetők el viszonylag kis befektetéssel járó korszerűsítésekkel is. Röviden: nem elég erős vállalatainknál — tisztelet a kivételnek! — a megújulási készség. Viszonylag kevesen vállalkoztak az export bővítésére, a hulladékok hasznosítására és az energiafelhasználás racionalizálására. A vállalkozó szelleműek között említette Dudla József a következőket: Mezőgép. LKM, December 4. Drótművek, Pamutfo- nó. • • A továbbiakban a belső munkamegosztással és az érdekeltségi viszonyok alakulásával foglalkozott. Egyebek között megállapította, hogy az irányítás nehézkes, a döntési rendszer lassú számos vállalatnál. A viszonylag kis számú jól képzett" gazdasági szakember pedig nem kap mindig a képességének megfelelő feladatot. Ezek a gondolatok visszatértek akkor is. amikor a kádermunkát elemezte az előadó. Jobban kell bátorítaniuk az üzemi pártszervezeteknek, pártbizottságoknak a kockázatot vállaló és kezdeményező magatartású vezetőket, az olyan vezetői stílust, ami például a Diósgyőri Uénnyár,’ a December 4. Drótművek, a Húskombinát, a Vasipari Szövetkezet és még néhány vállalat vezetőségét jellemzi. A káderkérdések megoldásában tapintatnak, türelemnek kell érvényesülni, de nem engedhető meg. hogy ezzel bárki is visszaéljen. Kenyéradó vállalatának belső gazdasági életével foglalkozott felszólalásában Solymosi József, a DIQÉP esztergályosa, a városi párt- bizottság tagja. Beszámolt arról, hogyan korszerűsítették a belső irányítási rendszert, milyen fogadtatásban részesült a differenciált bérezés bevezetése. Saját bőrén érzi annak az elvnek a következetesebb érvényesítését, hogy a kifizetett bér és a végzett munka között egyensúly legyen. Egy műszak alatt neki is többet és jobban kell dolgoznia, mint korábban. Tapasztalja továbbá. hogy szigorúbb a meó. A jó szakemberek megbecsülésére nagy szükség van — hangsúlyozta az előadó. Bak István, a Nehézipari Műszaki Egyetem pb-titkára ezzel egyetértve hívta fel a figyelmet: a pályakezdő fiatal mérnökök nem kapnak képzettségüknek megfelelő feladatot számos üzemben. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott dr. Havasi Béla, a megyei párt- bizottság titkára is. Keményen fogalmazott: a vállalatok többségének korszerűtlen a belső irányítási rendszere. Nem mindenütt sikerült megteremteni az egyeni, a csoport- és a népgazdasági érdek összhangját sem. Az egyelni érdekeltség és a differenciált bérezés között nyilvánvaló az összefüggés. Ha a bér mögött megfelelő minőségű és mennyiségű munka van, akkor nem kell tartani a magasabb jövedelemtől. B. D. Fafaragások a Vasasban Ügy tűnik, hogy városunk, ban — a vas világában — nagyon jól érzik magukat a fafaragók. Legközelebb Lo- voiía Géza fafaragó műveit láthatjuk a Diósgyőri Vasas Művelődés Központ Galériájában. A kiállítást csütörtök délután fél 3-tól tekintheti meg a közönség. A Miskolci Patyolat Vállalat új, a Sajószigeti úton felépült üzemében a legmodernebb technqlógiát felvonultató berendezések segítik az itt dolgozók munkáját. Képünkön a Böwe típusú vegytisztító géphez készítik elő a tisztítandó textíliákat. Ez a berendezés egy műszak alatt két mázsa ruha vegytisztí- tását tudja elvégezni. (Kerényi felv.) yy Minden szombaton és vasárnap útnak indulnak szervezett természetjáróink. Hol a majális-parki autóbusz-végállomáson (képünkön), hol a Vasgyárban, hol a Tiszai pályaudvaron találkoznak. Egy-egy jelvényszerző túrán több százan adnak randevút egymásnak. Ilyen vasárnap következik most, amikor a Borsod megyei Természetbarát Szövetség megbízásából a Tardona KSE természetjáró szakosztálya a Megyénk legszebb tavai túrasorozat 2. sz. túráját (a lázbérci víztározóhoz) rendezi meg. A Miskolcról indulók Kazincbarcikán találkoznak, ahonnan 6.30, illetve 8.30 órakor indul autóbusz (visszafelé 12.40 órakor három járat is indul, amelyek közül az egyik közvetlenül Miskolcig közlekedik). A jelvényszerző túra központi ünnepsége 10 órakor kezdődik a lázbérci ^víztározónál, majd a résztvevők megtekintik a víztározó környékét, például az upponyi völgyet. Mindenkit szívesen látnak a rendezők. (Kerényi László felvétele) Lakossáei kötvények fi r Jelentős támogatást nyújt az OTP 10—15 éves lejáratra szóló kedvezményes kölcsönnel a közművezeték-építés lakossági hozzájárulásának befizetéséhez. A múlt évben mintegy fél milliárd forint, s az idén várhatóan 530—550 millió forint értékű hozzájárulás befizetését előlegezi meg a kedvezményes hitellel. Újabban már nemcsak vizes csatornahálózat, hanem gázvezetékek és járdák építéséhez is kedvezményes kölcsönt kaphatnak a lakosok. Tavaly kísérletképpen tíz község bocsátott ki kommunális kötvénveket. A tapasztalatok alapján az idén nyáron gáz alapvezeték építésére újabb tíz községben adnak ki kötvényeket. Borsod megyében például az idén több mint tíz kilométer hosszúságú villarnos- energia-vezetéket építenek. A mintegy hatmillió forint értékű beruházásból csaknem egymillió forint hozzájárulást vállaltak az «.'"intett csa2.'. Jók. Csupán a szerencsi járásban 300 ezer forint értékű hálózatbővítést valósítanak meg saját erőből. Miskolcon, Tapolcán nagyon sok utcában saját erőből, OTP-segílséggel bővítik a gázvezeték-hálózatot. A kisberuházást a tanács rendeli meg a TIGÁZ-tól, míg a költségeket, egyenlő arányban, a telektulajdonosok viselik. így lesz gáz még a nyáron a tapolcai Görömbölyi utca utolsó 150 méteres szakaszán. A Miskolc városi Pártbizottság két kongresszus közötti számvetéséről éj az ülésen jóváhagyott feladattervről olvashattak tegnapi számunkban. Folytatjuk a tanácskozás főbb gondolatainak, s a vitában elhangzottaknak az idézést. Ma a gazdasági építőmunka eredményeivel, feladataival foglalkozunk. Dudla József első titkár hangsúlyozta: helyesnek bizonyultak a XII. pártkongresszus döntései a gazdasági munka főbb kérdéseiben, beleértve azt is, hogy az egyensúlyteremtés érdekében a fejlődési ütemet csökkenteni kell. A beruházások visszafogása ellenére számos, jelentős termelő- és szolgáltató létesítmény készült el az országban és városunkban is a kongresszus óta eltelt időben. Lassult, de nem állt meg városunk fejlesztése sem. A kongresszus óta megépült miskolcon 5051 lakás. 1698- cal nőtt az óvodai férőhelyek száma, s 101 általános iskolai tantermet hoztak tető alá. Erre az időszakra esik a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének az átadása is. A Központi Bizottság — a gazdasági építőmunka tapasztalatait elemezve — úgy foglalt állást az április 12—13-i ülésén, hogy a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, • a külgazdasági és a belső népgazdasági egyensúly javítása hosszabb távon nem oldható meg a beruházások csökkentése és a fogyasztás további korlátozása révén. Az igazi megoldás a hatékony, versenyképes termelés növelése — emelte ki az előadó, majd részletesen elemezte a helyi ipar eredményeit, gondjait. Hol volt, hol nincs Miért nem kapható női harisnyanadrág? A nylon harisnyanadrágot megszokták és megszerették a magyar nők is. S mert a divat úgy kívánja, a színskála legkülönfélébb árnyalatait keresték —, s keresnék ma is. ha egyáltalán volna választék. Sőt! Ha egyáltalán volna harisnyanadrág! Az utóbbi hónapokban, hetekben a divatáruházak ha- risnyáspolcai legfeljebb ürességükkel lepik meg a vásárlókat. Hovatovább jó, ha pult alól sikeredik egy-esv megfelelő méretet találni az akármilyen színű és minőségű portékából. — Miért hiánycikk az utóbbi időben a luxuscikknek igazán nem mondható áru? A Harisnyabolt vezetője. Szabó Pálné tényként közli: — Sajnos, nem miskolci gond ez, de országos probléma. Éppen csak csurran- cseppen időnként pár száz. Ha egy héten két-háromszáz ta- sakot kapunk. Pillanatok alatt elfogy. Van, aki tízesével viszi. A jövő hónapban talán változik -a helyzet, hiszen a vállalatunk, a Miskolci Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat. csehszlovák importra kötött szerződést. Kétszázezer harisnyanadrágot várunk onnan . .. Földi Gyulától, a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójától a hazai „kínálat” szegényességének okáról érdeklődtünk. — Nagyon nehéz helyzetbe kerüli a Budapesti Harisnyagyár, anrly a maga nemében egyetlen ilyen profilú termelő Magyarországon. Tavaly ősz óta igen komoly munkaerőgondokkal küszködnek, amit idén az influenzajárvány tetézett. Előírt terveiket sajnos, nem tudták teljesíteni. Hogy mennyire nem, arra csupán a mi példánk: negyedévenként félmillió harisnyanadrágot kellene tőlük kapnunk, ebből azonban most, a második negyedévben, csupán 15 százalék futott be eddig. Az átmeneti hiányon részint úgy próbálnak segíteni, hogy Jugoszláviával, Csehszlovákiával, az NDK-vál, s még jó néhány más országgal kötöttek szerződést a pótlásra. A RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója bízik abban, hogy május második felétől fokozatosan javul a helyzet. A Nagyker mindenesetre soron kívül szállítja ki az üzlethálózatába a befutó mennyiségeket. Az irányítás korszerűsítése - gyárkapun beiül
