Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)
1983-05-09 / 109. szám
a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nytk 3 Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. P£ 39. — lel.: 18-225 Mindannyian illetékesek vagyunk! Városunk tisztasága, külleme, csinosítása „napirenden van”. Reméljük, nem lesz csupán kampány, hanem egy elvárt életforma valósulhat meg mindenki segítségével. Miskolc szépítése ne csak az „illetékesek” feladata legyen! Én, Xe, Ö — ahányan csak itt élünk, legyen ez mindannyiunk ügye! Ne csak a látványos tisztaságra törekedjünk, hanem a hétköznapok rendjét is szolgálnunk kell mindennapi életünkben, közvetlen környezetünkben. A pázsitról, füvesítésről, virágokról vannak elképzelések, de azokról, akik élen járnak a város elszemetelésében, keveset szólunk. Nincs olyan villamosmegálló, autóbuszmegálló, ahol egy-két szemetesedény ne lenne. A kedves utasok a csikket kilószámra dobálják mellé, köré, csak nem bele! A dohányosok nemcsak az egészségüket és a tiszta levegőt rontják, hanem az eldobott (égő) cigarettákkal városunk tisztaságát is. A nagy értékű szemeteskonténerek környékére, megóvására kevesen gondolnak. Pedig ebben a városban is valaki ablaka oda, vagy rá nyílik. De a gyakorlat szerint — sajnos a többség — a szemét beöntésekor nem vigyáz a tisztaságra. Vagy bele megy, vagy mellé! A méregdrága, rágós zárral ellátott fedőket tíz emberből ha kettő húzza rá a szemétre. Pedig éppen elég kárt okoznak a guberálók a kifeszített tetők miatt. Mi miért nem gondolunk arra, hogy a tátongó szemét a legyek és a muslincák gusztustalan látványa «mellett mindannyiunk egészségét rontja? Arról nem is beszélve, hogy a záporok, zivatarok vize telíti a konténereket. Ha a bérházak ablakaiból nem fognak mindent ki dobálni, ha a lépcsőházakban sem fogunk szemetelni, ha a mindennapi környezetünk tisztaságára is gondot fordítunk, csak akkor jöhet a fű és az ablakba a virág. Gyermekeinket, unokáinkat már most neveljük arra, hogy a több milliós költséggel felújított játszótereken ők is vigyázzanak a rendre és a tisztaságra. Azért, hogy mire ők felnőnek, ne legyenek ilyen gondjaik! F. É. Miskolc Mindenki érezze magát tagnak. Ákárhová irányító táblák Itt születtem, Miskolcon, szeretem ezt a várost. Ezért is olvastam és hallottam örömmel arról, hogy megalakult a városszépítő egyesület. Akinek kedves ez a település, tudja, ráfér a gyámo- lítás. Az egyesület azonban csak akkor töltheti be valótlan a feladatát, ha minden miskolci lakos segíti munkáját, korra, nemre, beosztásra való tekintet nélkül. S főként tettekkel. Ha mindenki tagnak tekinti magát, azaz kész tenni, áldozni azért, hogy városunk szép legyen, az eredmény, hiszem, nem marad majd eL Kun Pál Miskolc ~ ;.. a vállalatunkhoz továbbított panaszt a 207. sz. boltunk tejárusításával kapcsolatban kivizsgáltuk. Intézkedtünk, hogy az utalványos tejet árkedvezménnyel csak az arra jogosult kismamák és a 6 éven aluli kisgyermekek részére árusítsák boltunkban, az utalvány felmutatása ellenében. Boltunk jogtáíanul járt el, amikor az utalványos tejet arra jogosulatlannak is kiszolgálta. Rendelkezésünk értelmében az utalványos tejet szabad tejként, emelt áron csak a bolt zárását megelőző egy órán belül értékesíthetik,' amikor már bebizonyosodott, hogy azon a napon a- jogosultak nem tartanak rá igényt. A bolt köteles fél- és egyliteres szabad tejből folyamatos ellátást biztosítani és a vásárlói igényeket maradéktalanul kielégíteni. A bolt vezetőjét figyelmeztettük az utalványos tej szabályszerű értékesítésére, s erről megfelelő írásos tájékoztató kihelyezésére, valamint a tej-, tejtermékválaszték folyamatos biztosítására, a mindenkori vásárlói igényeknek megfelelően.” (A választ V. Olga miskolci olvasónk észrevételére kaptuk a jegyes tej árusításával kapcsolatban Mátyás Lajostól, a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatójától.) Szemes Károly (Miskolc): Ügykörjegyzék Írja elő, hogy bizonyos kérelmekkel, panaszokkal stb. a tanácsi szerveknek milyen időtartamon belül kell intézkedniük. A jegyzéket megtekintheti a városi tanács Petőfi utcai vb-hivatalánál, ám bizonyára szolgálhat felvilágosítással tanácstagja is ... Keserű László (Miskolc): A miskolci villamosvágány átépítéséről lapunkban már nemegyszer beszámoltunk. Az építés menetét továbbra is figyelemmel kisérjük. Félmegoldás született A Hajós István utcaiak nevében mondhatom, hogy örültünk, amikor híre jött; lapjuk segítségével megoldódik a kocsifeljáró ügye. Kár volt azonban előre örülnünk, mert afféle félmegoldás született. Az ígért utat ugyanis csak a 16. számig csinálták meg, a 18. szám mellé pedig lépcsőt építettek úgy, hogy bennünket elrekesztet- tek a lankás részen levő úttól. Így mi ezentúl is a veszélyes — különösen télen az! — meredek parton köz-* lekedünk. A lejtőn lefelé alig tudunk megállni, különösen a fájóslábúak, vagy a mozgássérültek. Feljönni pedig már egyenesen művészeti Arra kérjük az illetékeseket, hogy még egyszer segítsenek, de most már rajtunk is, akik kimaradtunk az eddigi jótéteményből. Szeretnénk mi is baleseti veszély nélkül közlekedni. Pásztor Lászlóné Miskolc Az Avas alatt, mivel régen jártam arra, a napokban szemembe tűntek a környezetbe nem illő, elfordított, olvashatatlan, vagy használhatatlanságuk miatt letakart irányjelző táblák. Ezek a táblák nem töltik be feladatukat, ám ugyanakkor zavarólag hatnak. Különösen az idegenek számára. Olyan ez — némi túlzással —, mint amikor a néma megmutatja a világtalannak, merre menjen. S mint ahogyan a világtalan, mi sem leszünk okosabbak az ilyen segítségtől. Éppen ezért kellene megválnunk ezektől az ákárhová irányító tábláktól. Molnár, István Miskolc, Dobó u. 2. Miért nincs Munkásőr utcánk? Az elmúlt évek során sokfelé jártam, s más városokban találkoztam Munkásőr elnevezésű utcákkal. Tudomásom szerint városunkban még nincs ilyen utca, holott nagyszerű eredményeket elérő munkásőreink vannak. A város arculata napjainkban gyakorta változik, volna rá lehetőség, hogy egy kialakuló új utca ilyen nevet kapjon. Így nem sértenénk meg a hagyományokat sem. Hiszem, hogy a Munkásőr nevet mindenki szívesen fogadná. Csak emlékeztetőül szeretném megemlíteni, hogy találkoztam már Munkásőr utcával Szolnokon, Pécsett, Győrben is. Miért ne lehetne Miskolcnak is ilyen nevű utcája? Garda Imre nyugdíjas Miskolc, Győri kapu 85. KOTELEZÖ-E A VÁLÁS UTÁN AZONNAL BÍRÓSÁGI DÖNTÉST KÉRNI A GYERMEK ELHELYEZÉSÉRE? Fedetlen akna Opőhúzót újítoítam A napokban szándékomban volt új cipőt vásárolni, természetesen a cipőboltból. (Széchenyi úti Tip-Top Cipőbolt.) Mint ahogy , szokás az ilyesfajta boltokban, felpróbáltam ■ a . kiválasztott lábbelit. A próbálgatás közben nem. találtam a legkényelmesebbnek. Kérésemre, igazán szívesen és azonnal, a pincéből hoztak egy hasonlót, más számozással. A baj csak az vplt, hogy sehol sem láttam cipőhúzókanalat. Segítségért az egyik fiatal kiszolgálóhoz fordultam, aki megnézte a pult összes fiókját, keresgélt jobbra, keresgélt balra, se itt, se ott. Mire a válasz határozott és rövid volt: Nincs! .Mit tehettem, rögtönzött újítást vezettem be. Az új cipőben egy kemény karton volt (ilyen minden új cipőben . van), melynek ugyan nem cipőkanál volt a hivatása, de én kineveztem annak, és bevált. Nem az volt a fontos, hogy kanál -'formája legyen, hanem, hogy a célt szolgálja. Tudom, hogy a fém, illetve műanyag cipőhúzó kanalakat a cipővel együtt gyakran „véletlenül” elviszik. Ezért ezt a hiányt az eldobásra. szánt karton ragyogóan pótolja. Nekem bevált. Ha nincs cipőhúzókanál a boltban, .javaslom ezt a megoldást. Talán még más cipőboltban is bevezetik, mert a hulladékot (a cipőben« levő kartont) újra fel lehet használni. „Anyagtaka rékosság”!... Tóth Gyula Miskolc Ilyen kényszer nincs. Ezzel magyarázható, hogy kisebb a gyermekelhelyezési perek száma, mint a felbontott házasságoké. Ez azt mutatja, hogy a magukat válásra szánó házastársak jelentős része józanul felméri a család szétesése folytán kialakult helyzetet, és egymással megállapodva döntenek arról, hogy a gyermek melyikükhöz kerüljön. A családjogi tBrvémy éppen ezt a reálisan gondolkodó, józan felelősségtől áthatott állampolgári magatartást tekinti tipikus esetnek, és lehetőséget ad rá, hogy a szülők maguk döntsenek gyermekük elhelyezése kérdésében. A Csjt. 76. §-a szerint „A gyermek elhelyezése kérdésében —, a szülők megegyezésének hinyában — a bíróság dönt.’* Tehát nem kötelező a gyermekelhelyezési kérdésben való döntésinél a bírói út igénybevétele. A szülők egymás közötti megállapodással rendezhetik a gyermek valamelyiküknél vagy harmadik személynél történő elhelyezését. A szülők megállapodásának egyetlen korlátja van: az nem sértheti 3 gyermek érdekét, mert az ilyen megállapodás törvénysértő, és mint ilyen, törvénytelen. A jövőbeli magatartása senkinek nem számítható ki. Előfordulhat, és elő is fordul, hogy egymás között létrejött megállapodás ellenére, utóbb a szülő meggondolja magát, és a gyermeket magának követeli. Ennek a bosszúállástól kezdve, a gyermek sorsáért való őszinte aggódásig, nagyon sokféle oka lehet. A szülő nem ítélheti meg egymaga, hogy törekvése a gyermek érdekét szolgálja, vagy sem. Megállapodása köti őt, s ha úgy érzi, hogy változtatni kell a közösen kialakított helyzeten, akkor — ha egymással megállapodni nem tudnak — a bírósághoz kell fordulnia, és perben kelt kérni a gyermek elhelyezésének megváltoztatását. Tehát nem a gyermek elhelyezése, hanem a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt kell pert indítani! A szülőknek az a megegyezése ugyanis, amit egymás között kötöttek és mely huzamosan foganatba is ment, ugyanolyan hatályú, mintha korábban az illetékes bíróság határozatban (ítélet, végzés) döntött volna a gyermek elhelyezése felől. Tehát az a szülő, aki peren Jcf- vül kötött megállapodás alapján tartja magánál a gyermeket, ugyanolyan jogi védelmet kap a bíróságtól, mint az, akinél bírósági határozat helyezte el a gyermeket. A Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve erről azt mondja: „Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhe- lj ekésében, és a megállapodásnak megfelelően, a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított — gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő — per csak akkor vezethet eredményre, ha a jogszabály által megkívánt kettős feltétel fennáll.** HOGYAN OSZTJÁK SZÉT AZ ÜDÜLÖJEGYEKET? jjc A fényképen látható, emeleti ablakunkból lefényképezett akna (a fekete körben) két éve fedetlen! Jó idő esetén sok gyerek játszik körülötte, csoda, hogy eddig nem történt baleset. Az akna belsejébe lépcső, vezet, a gyerekek azon bujkálnak le és fel. Körülbelül 50 méterrel arrébb egy másik fedetlen akna is található, ám ez a fotóra már nem fért rá. Nekünk is van egy ötéves kislányunk, akit nagyor féltünk. Ezért kérjük az illetékeseket: fedjék be mindké aknát! Molnár György és felesége Miskolc, Bihari János u. 3. VII/1. Ügy vélem, nemcsak engem, hanem sok száz más dolgozói is érdekel, milyen elvek szerint történik az üdülöjegyek elosztása - Írja D. K. miskolci olvasónk, aki nem jutott SZOT-beutalóhoz, noha még csak egyszer voltak üdülni feleségével. Az 1983. évi üdülőjegyeket a SZOT szeptember 15-én adta ki a 19 iparági-ágazati szakszervezetnek. A szak- szervezeti központok taglétszámukat, valamint a szakmai sajátosságokat figyelembe véve osztják, illetve rsztották azokat tovább, a mintegy 7800 alapszervezetnek. A beutalókat november -lső felében kapták meg az alapszervezetek, így a kiválasztásra és a szabadságok ütemezésére megfelelő idő állt rendelkezésre. A beutalás joga — a szak- szervezeti tagság kedvezményes üdültetési szabályzatának figyelembevételével — a bizalmiak egyetértése mellett a szakszervezeti bizottságoké. A beutaltak aránya a szakmai sajátosságnak megfelelően tükrözi az alapszervezet dolgozóinak összetételét. Döntés előtt figyelembe kellett venni az igénylők munkáját, magatartását, s azt, hogy hányszor részesültek eddig kedvezményes üdültetésben. A gyógy- és szanatóriumi beutalásnál elsődleges az egészségi indokoltság. Nagyon fontos, hogy a vállalati és SZOT beutalójegyek sorsáról együttesen, nyilvánosan és demokratiku. san döntsenek. \
